Új Ifjúság, 1979. január-június (28. évfolyam, 1-26. szám)

1979-05-15 / 20. szám

6 Tarka sporirilág A France Football írása sze­rint tovább mélyül az ellentét az Afrikai Labdarúgó Kon]Öde- ráció fCAF) és a FIFA közön. M. J. Tesma, a CAF elnöke egy ! lomét sajtóértekezleten a kő­vetkezőket mondta: — A tagok számát illetően a CAF a FIFA legerősebb nem­zetközt szakszövetsége és sza­vazataival. eldöntheti, hogy mi lesz a sorsa az egyes javasló- toknak a FIFA kongresszusán. ' Ez a felismerés zavarfa azokat az országokat, amelyek a de­mokráciát hirdették addig, a- míg többségben voltak, most pedig, hogy kisebbségben ma­radtak, feladnák korábbi elvei­ket. Hogy megérthessük, miről is . van szó, elég elolvasni az UEFA közlönyét, amely azzal fenyegeti a FlFA-t, hogy ha a kongresszuson az afrikaiak vt- - szik a szót, ktlép a világ^zö- 8? vétségből. Ez más szóval azt jelenti, hogy ha Európa nem kapfa meg a megfelelő számú helyet a világbajnokság döntő­jében, akkor bofkottálnt fogja a spanyolországi VB-t. Futballberkekben már sok mindent megértünk, de most o- lyan fejleményeknek nézünk elébe, amire még nem volt pél­da. ooo Az utóbbi Időben hitelét-vesz- tette a kanadai profi jégko- rongozók veretlenségéről és „magasabbrendüségéröl" kiala­kított legenda. Á csehszlovák és a szovjet jégkorongozók több ízben is megtépázták a büszke jávor fa leveleit. Legu­tóbb a moszkvai világbajnoksá­gon sem remekelt a kanadat le­génység. Ennek ellenére' sokan még most sem akarják beis­merni a kész tényeket, hogy a világ egyéb részében tovább fejlődött a jégkorong, Kanada viszont elzárkózott ságiban és felfuvalkodottságában vissza­maradt a fejlődésben. Marcel Dionne, a moszkvai világbajnokságon szerepelt ka­nadat válogatott talán legro­konszenvesebb és egyik leg­jobb játékosa józanul fogja fel a dolgokat. Erre vall a VB-n tett kijelentése: „Jó, hogy az 1977. évi bécsi, az 1978. évi prágai, és most a moszkvai világbajnokságon — kevés kivétellel — mindig más játékosok képviselték Kanadát. Ez azért jó, mert egyre több játékosunk tapasztalhatta a sa­ját bőrén, hogy az európai ho- kt magas színvonalon van. A világbajnokságon játszani szá­momra azt jelenti, hogy meg­fizethetetlen tapasztalatokat szerzek, és rríeggyőződésem szerint a játékostársaim is így vannak ezzel. Az is jó, hogy évről évre egyre több újságíró van tőlünk a világbajnokságon és a kanadat televízió is egy­re több mérkőzést közvetít a VB-röl, mert ez csak hasznára válik jégkorongozásunknak. Moszkvában jobb helyezést a- körtünk elérni, sajnos, nem jött ki a lépés.“ ooo Végül egy hír a házunk tá- 5 járói: Pályásra lépett és elszenved- te sorrendben az első idei ve­reségét a csehszlovákiai ma­gyar újságírók labdarúgó válo­gatottja. A csapat (viharos szélben — a szedő megjegyzé­se] a nagymagyari (Zlaté Kla- syf általános iskola tanáraival mérte össze erejét' és 5:2 a- rányban alul maradt. Ennek ellenére jó mérkőzés volt, bár a hosszú éve szinte változatlan összeállításban játszó újságíró csapat tagjain meglátszott, hogy a múlt év óta egyik sem fiatalodott meg. Sebaj, a nyug- j díjig valahogy már csak kibír- juk. Nem szeretnénk lebecsül­ni azonban a tanárok teljesít­ményét sem, akik valóban jól játszottak és szebbnél-szebb gó­lokat rúgtak az egyébként jól védő Mokos hálójába. Na, de azért Szilvássy Jóska ■ parádés öngólja sem volt ku■. tya... (palágyi) A góllövésrol Hennes Weisweiler, az FC Köln világ­szerte ismert edzője cikksorozatot Irt, a- melyben többek között foglalkozott a so­kat vitatott góllövéssel is. Megállapításai­ból idézünk: A labdarúgásban a játékvezetőkön kívül a góllövök játsszák a legfontosabb szere­pei. A gólgyáros rendszerint a középcsatár helyén játszik. Régebben a széleken ts fel­tűntek kitűnő góllövők Ma is akadnak gól­veszélyes szélsők, mint például Rensen- brink. A holland csatár ugyanis az Ander- lecht csapatában az oldalvonal mentéről indulva ért el góljait. De jelentkeznek a csatárszerepkörtöl idegenkedő, a hátsó vo­nalakból előretörő góllövök is. Jellemző példa erre a legutóbbi argentínai világbaj­nokság gólkirályának játéka. Mario Kem- pes.nem mtnt csatár rúgta góljait. De ettől függetlenül a legtöbb góllövő a középcsa­tár helyén érzi magát a legjobban. A gól- lövéshez külön tehetség, érzék kell Ehhez két tulajdonság a leglényegesebb: a jó lö- vötechnika és a kapu előtti hidegvér. Ezen­kívül nagyon fontos a kitűnő labdaérzék, a helyezetfelismerés. A kapkodás, a túl­buzgóság elhomályosítja az ítélőképességet. Nem véletlen, hogy az Ilyen csatárok nem a hálóba lőnek, hanem vagy a kapufát, vagy az oldalhálót, vagy pedig a kapu íefetti légteret tal/Hjáic el labdájukkal. Ugyanezt figyelhetjük meg a rendkívül gyors támadók esetében is. Ezek ugyan el tudnák szakadni őrzőjüktől, de a kapu e- lőtt már nem rendelkeznek kellő nyuga­lommal. biztonsággal. A biztonságot az önbizalom adja. Ezért gyakran előfordul, hogy mondjuk egy kö­zépcsatár egyesületében -ügja a gólokat, a válogatottban viszont egymás után hagyja ki a helyzeteket, mint például Klaus Fis­cher, a Schalke középcsatára. A góllövőknek et az önbizalma az egye­sületben is elveszhet. A játékost sérülések érhetik, ezek akadályozzák a mozgékony­ságban. a bátor belemenésben és az ezzel összefüggő gyors cselekvésben. A góllövö természetesen nem függetlenítheti magát a környezetétől sem. Ha a szélsők jól tudnak középre ívelni, a legjobb segítői lehetnek, így például szerény véleményem szerint hiányzik a megfelelő összjáték Klaus Fi­scher és Rüdiger. Abramczik között, és e- zért maradnak el a középcsatár góljai. A góllövőnek a középpályáról Is támogatást kell kapnia. Mégpedig nem kizárólag a fo­lyosókra Irányított átadásokkal. A jó me­zőnyjátékosnak az ellenfél büntetőterülete közelében kell keresnie a labdával csatár­társát. Ebben az esetben ugyanis a góllövö nem egyedül áll szemben az ellenfél be­állásával vagy sepregetőjével Az ellenfél szabad emberét a lehetőség szerint pár­harcra kell kényszeríteni, mert így a gól­lövö számára több alkalom kínálkozik. A góllövőnek természetesen nagy gondot kell fordítania a kapura lövések gyakorlá­sára ts. bár ahogyan említettük, a góllövés tudománya külön adottság. A játékosokban tudatosítani kell, hogy a labdarúgásban a legfontosabb a göl, és annak, ki-nagyon a- kar gólt rúgni, s erre nagyon céltudatosan készül, rendszerint sikerül is. N i apjainikban elsősorban labda- I rúgőinkra vagyunk büszkék. A _ Jsiávia Trebläov a Szlovák Nemzeti Ligában az utóbbi időben szép eredményeket ér el, emit fő­leg annak köszönhetnek, hogy eb­ben a testnevelési egyesületben ko­molyan veszik az utánpótlás ‘kérdé­sét. Ezenkívül járásunkban hagyo­mánya van már a kézilabdának és az asztalitenisznek is. Ezekben a sportokban minden reményünk meg­van arra, hogy szlovákiai, esetleg országos méretben is jelentős ered­ményeket érjünk el. — CSTSZ IV. és V. kongresszusa között ebben a járásban mire irányí­tották figyelmüket? — Az említett időszakban minden igyekezetünkkel azon voltunk, hogy járásunkban minél több fiatalt meg­nyerjünk a rendszeres testnevelésnek, persze a sportpályák kapuit nem zártuk be az idősebbek előtt sem. Tudatosítottuk, hogy ez társadalmi feladat, úgyhogy erőinket, lehetősé­geinket ennek teljesítése érdekében összpontosítottuk. Ennek köszönhe­tően főleg a fiatalok, de a dolgozók körében is ugrásszerűen megnöveke­dett a testnevelés iránti érdeklődés. Elértük azt, hogy átlagosan évente huszonnégyezren kapcsolódtak be az általunk szervezett sportrendezvé­nyekbe. Járásunk szép eredményeket Mozogj az egészségedért JAVULÓ FELTÉTELEK, NÖVEKVŐ ÉRDEKLŐDÉS Talán két éve lehet annak, hogy a trebi&ovi járásban részt vettem egy iskolai vetélkedőn. Meglepett, hogy a tanulók milyen jól iánerik já­rásuk múltját, sőt szakértői szinten beszéltek az időszerű gazdasági, kulturális és egyéb kérdésekről is, de amikor sporttal, testneveléssel kapcsolatos kérdésekre kellett válaszolniuk, mintha megállt volna a tu­dományuk. Ez engem kétszeresen meglepett, mivel mindig azt hittem, hogy ha már más nem, legalább a sport érdekli a fiatalokat. Már ak­kor biztos voltam benne, hogy ebből az egy esetből nem szabad általá­nos érvényű következtetéseket levonnom, amit nagyon helyesen tettem, mert a legutóbbi trebiáovi látogatásom alkalmával meggyőződhettem arról, hogy a fiatalokat igenis érdekli minden ami a sporttal, testnevelés sei kapcsolatos ebben a járásban. Meggyőzött erről JÓZEF SALAMON, n TSZ Trebiíovi Járási Bizottságának vezető titkára is, akivel Byita für­dőn találkoztam, ahol éppen egy értekezletet tartottak a testnevelés és a tömegsportok fejlesztésével kapcsolatban. Salamon elvtárs a járás sportéletét Így jellemezte: ért el a rátermettségi jelvényért fo­lyó versenyekben is, amelyekbe é- vente több mint négyezren kapcso­lódtak be, s ebből két-háromezren teljesítették is az előírt feltételeket. Viszont örülünk annak, hogy évről évre növekszik azoknak a száma, a kik érdeklődnek a turisztikai szak­körök munkája Iránt. Járásunkban tekintet nélkül a korhatárra, töme­gesen kapcsolódnak be a turisztikai szakkörök által rendezett akciókba, amelyek közül a legismertebb és a legjelentősebb a dargói hálamenet. — Említette már, hogy a testno vetési egyesületek munkáját főleg az iskolák és az üzemek támogatják, de milyen segítséget kapnak a járásuk­ban működő tömegszervezetektől? — A múltban többször is pozitívan értékelték a felettes szervek azokat az eredményeinket, amelyeket a test­nevelés tömegessé tételében elér­tünk, viszont továbbra is hangsúlyoz­ták a tömegszervezetekkel való e- gyüttműködés kiszélesítésének fon= tosságát, mert ezt a társade-lmilag nagyon fontos feladatot a TSZ egye dűl nem képes teljesíteni. Az e gyüttműködés kiszélesítésére az el ső lépéseket már megtettük. A tö megszervezetekkel kidolgoztunk egy közös sportnaptárt, ami eleve kizár­ja a testnevelési munkában az ősz íönszerűséget és a kettősséget. Ez zel elérjük azt, hogy a különböző rendezvények nem ismétlődnek, ami előfeltétele £■ hatékonyság növelésé­nek. — Persze egy naptár összeállítása még nem oldhat meg minden kér dést. Most, amikor a spartakiádra készülünk, fokozottabb figyelmet kell fordítani a káderkérdésre is. E té­ren, titkár elvtárs, milyen a hely set a trebiSovi járásban? Ha az úszőszámok lebonyolítására jobb feltételeink lennének, még jobb eredményeket tudtunk volna elérni — A káderkérdés megoldását el­választhatatlannak tartjuk a testne­veléssel kapcsolatos többi feladat megoldásától. Sőt azt- Is mondhat­nám, hogy az egyik legfontosabb fel­adatunknak tartjuk, mivel e téren elég rossz a helyzet a ml járásunk- ban Is. A TSZ-en belül lezajlott tag- könyvcsere folytán elég hagy lemor­zsolódást kellett elkönyvelnünk a szakkáderek táborában. A szükséges létszámot tanfolyamok szervezésével akarjuk biztosítani. Ebben a mun­kában ismételten a tömégszerveze- tek segítségét kell kérnünk'. Ezidáig a legtöbb segítséget a szákszerveze­tektől kaptuk, de szükséges lenne ez ifjúsági szervezettel is szorosabb kapcsolatot teremteni, mivel a ká­derkérdés megoldását fiatalok nél­kül elképzelni jóvátehetetlen : tévedés lenne. Jelenleg a legnagyobb gondot a já­rási bizottságnak a játékvezetők biz­tosítása jelenti. A testnevelési egye­sületek számához mérten négyszáz­ötven játékvezetőre lenne szüksége trebisovi járásban, de még három­százzal sem rendelkezünk. A leg­rosszabb íz, hogy éppen a legelter­jedtebb sportág, a- labdarúgás és az asztalitenisz részére sem tudunk e- legendő és megfelelő képesítéssel rendelkező játékvezetőt biztosítani. — Végezetül, titkár elvtárs, még érdekelne, hogy járásukban a test neveléshez milyen feltételeket te­remtettek. Gondolok itt arra, hogy reodelkezoek-e elég sportlétesítmény­nyel? — Párt- és állami szerveinknek köszönhetően évről évre javulnak v testneveléshez szükséges anyagi fel­tételek. Néhány évvel ezelőtt falvai inkban alig lehetett olyan sportpá­lyát találni, amelyhez szociális léte­sítmény is tartozott volna. A Nem­zeti Front választási programjai er­re a problémára Is kiterjedtek, így ma már lényegesen jobb a helyzet, mint a múltban. A hatodik ötéves tervidőszak végéig további javulás­sal, fejlődéssel számolunk. A tervek szerint testnevelési egyesületeink harminc millió korona értékkel gaz­dagodnak. KAMOCSAI IMRE ÜJABB SPARTAK1ÄD ELŐTT A TJ Vinohrady a harmadik legnagyobb sportegyesület Bra- tislavában, a Slovan és az In- tér után. Míg a „két nagy“ el­sősorban az élsportra összpon tosítjE. figyelmét, a Vinohrady mely egyébként ez évben ün­nepli fennállásának 60. évfor­dulóját, a tömegsport fejlesz tésén és propagálásán fárado­zik. Nem véletlen, hogy ebben az egyesületben található Szlovákia legnagyobb alapozó testnevelést szakosztálya. Ezer tagot számlál és ezek többsé­ge — mint -általában lenni szo­kott — nő. Mivel a Sokol utcát régi tor­natermek kapacitása már nem elég, az egyesület városszerte több tornatermet bérel, ahol a tagság a legkülönbözőbb spor­tolási formáik közül válogathat, beleértve az ún. rekreációs testnevelést is (nem verseny- szerű foci, röplabda, torna, stb.) A nők körében ez utóbbi években elsősorban a dzsessz- gímnasztika hódít. A Dukla ut­cai általános Iskola tornater­mében-?, például hetente kétszer találkoznak az egyik legta­pasztaltabb oktatónő, Ev& Mot- líková vezetése alatt, a moz­gásra, jó közérzetre, szép a- lakra vágyó lányok, asszonyok. — Nálunk az öt évvel eze­lőtti jelszó, hogy az aktivitás nemcsak a spartakiád évére vonatkozik, nem maradt frázis — mondja Éva Motllková. — Sokan még az 1975-ös cseh­szlovák spartakiád óta járnak tornázni, vagy közvetlenül u- tána, a saját szemükkel VEgy a tévében látott fellépések, gyakorlatok hatására Jelent­keztek. Hadd jegyezzem meg egyébként, hogy spartakiád-vo- nalon éppen a ml egyesületünk — mivel a legtöbb képzett ok­tatóval, vezetővel rendelkezik — képezi ötévenként a szlovák főváros tömegsportjának alap­pilléreit. Bizonyára nem lesz ez másként a jöyő évi sparta- kiádon sem. Többen közülünk — például Kveta Mlejnková, a férjem és jómagam Is — a fellépések szervezői közé tar­tozunk. Köztudott, hogy a be­mutatásra kerülő számok — a- melyeket a tévé jóvoltából Is­mét a nézők milliót tekinthet­nek meg a str&hoví stadion­ból —, ezúttal ismét moderneb­bek, vonzóbbak lesznek, att­raktív mozgáselemekből felé­pítve, modern zenekísérettel. A központi testnevelési szervek már valamennyi fellépést jóvá­hagyták, a sajtóban itt-ottmár megjelentek a résztvevők „sze­relésének“ modelljei Is. Persze, a kulisszák mögött is serény munka folyik. Rendszeresen járunk Prágában hogy tökéle­tesen elsajátítsak a betanulan­dó mozgásszerzeményeket és magunk is oktathassuk őket a= lacsonyabb szinten. Tudja, még több mint egy év van hátra a prágai fináléig, de a sparta- kiád-láz már lassan valameny- nyiünket, akik a fellépések „konyhája" körül forgolódunk, hatalmába kerít — mondja mosolyogva Éva Motlíková, aki eddig négy spartakiádnak1 volt aktív résztvevője, — Vajon az új spertakíád- tlak is hasonló mozgósító ha­tása lesz a taglétszám emel­kedésében Is mint amilyen az előzőnek volt? — Ez nem kétséges — hang­zik a válasz. — Az érdeklő» dés a spartakiádok iránt külö­nösen nagy — esek tudnánk hol elhelyezni az újabb és ú- jabb jelentkezők áradatát. Más­részt viszont a közeledő nagy esemény bizonyos kötelességet, többletmunkát rő a jelenlegi társaság legügyesebbjeire. Bár munkának az egy és ugyan­azon gyakorlat rendszeres ta­nulását, sulykolását 9em ne­vezném. Sokkal 'inkább szóra­kozás, öröm ez. Igaz=e lányok? Anna Zilinőíkové és Kovács Éva, akik beszélgetésünk fül­tanúi voltak, helyeslőén rábó- llntanak, de már rohannak Is a többiek közé, mert t> hang­szóróból megszólalt a dzsessz, kezdődhet hát a gimnasztika. MAJOR LAJOS A szerző felvétele

Next

/
Thumbnails
Contents