Új Ifjúság, 1979. január-június (28. évfolyam, 1-26. szám)
1979-03-27 / 13. szám
6 ■ Főpróba a franciákra Nagy várakozás előzte meg labdarúgó-válogatottunk idénynyitó mérkőzését. Főleg arra vártunk feleletet, milyen formában van a csapat a franciák elleni EB-selejtező előtt, amelyet — akárcsak a Spanyolország elleni találkozót — holnaphoz egy hétre a Slovan téglamezői stadionjában vívnak meg a fiúk. Nem mindenben lettünk okosabbak. Az első félidőben kimondottan gyengén és szétzilált an játszott a csapat, úgy tűnt, a játékosok tisztában vannak azzal, hogy nincs tétje a mérkőzésnek. Nem hajtottak a tőlük megszokott módon, bár így is látni kellett, hogy egyeseknél nemcsak az akarás hiányzott, hanem a jobb forma is. Nehodát szigorúan őrizték, időnként szabálytalanságok á- rán is igyekeztek kikapcsolni a játékból. Stambachr és Rótt, illetve az első félidőben Kozák is gyengén játszott, emiatt a középpálya megszűnt számunkra létezni, amit a technikailag kiválóan képzett spanyolok u- gyancsak kihasználták. Még szerencse, hogy a kapu előtt még a mieinknél is tanácstalanabbak voltak, mert ki tudja, hogy alakul a mérkőzés, ha csak egy kicsit is próbálkoznak lövésekkel. Ezek után nem meglepő, hogy a sokat dicsért hálás bratislauai közönség az első félidőben időnként hangos füttyel fejezte ki nemtetszését. A második félidőben feljött a csapatunk. Panenka jövetelével felgyorsult a játék, Kozák is magára talált, és sokat támadott (hej, ha még a lövései is sikerülnének!I és főleg Masnif volt ismét elemében a megszokott régi helyén, a jobbszélen. Ezért is érthetetlen, hogy miért játszott az egész első félidőben a balösszekötő helyén, a- hol szemmel láthatóan idegenül érezte magát, és semmi sem sikerült neki. Persze még így ts kérdés, hogy mi lett volna, ha Kubala László edző nem cseréli le a második félidőre Santtllanát, Danit és Del Bosquet, akik addig a legjobbak közé tartoztak. Del Bosquet néhány évvel ezelőtt Bukarestben láttam először a Real Madrid színeiben, már akkor megállapítottam, személyében játékoscsillag van feltűnőben. Brjitislavában is csillogott, és Asensivel együtt 6 volt a csapat motorja. Az ö és az előbbiek helyére beállt fiatalok nem értek fel hozzájuk. A spanyol csapatban erős ellenfelünkre akadtunk. Különösen a védekezésben tűntek ki, ami meglepő, mer: a védelmi játék nem tartozik a latin futball erős oldalai közé. Ezek után már kissé jobban értjük, hogy lehet az, hogy a spanyol válogatott az elmúlt tíz év a- lati, mióta Kubala irányítja, csak két ízben kapott egy mérkőzésen egy gólnál többet, egyszer az NSZK válogatottjától, egyszer a hollandoktól. A találkozó végeredményben teljesítette küldetését. Felfedte csapatunk hibáit, gyenge pontjait. A franciák elleni létfontosságú mérkőzésig tehát még sok mindent lehet tenni. Reméljük, hogy csapatunk jobban és nagyobb szerencsével küzd majd, annál is inkább, mert a második félidőben időnként már megcsillantotta azokat az erényeket, amelyek tavaly néhány szép síkéit hoztak színeinknek. Végül reméljük, hogy a franciák ellen a pálya talaja is jobb lesz, mert legutóbb negyed óra után a játékosok csukái úgy felszántották a felázott gyepet, hogy inkább holdbéli tájhoz hasonlított krátereivel, semmint labdarúgó pályához, amelyen nemzetek közötti találkozó folyik. (palágyi) Kevés sportágat ért annyi, elmarasztalás, mint a kulturtzmust a kezdeti időszakban. Sokáig azt sem tudtuk, hogyan is nevezzük a gyereket, s az az érzésem, hogy a kul- turizmus sem a legtalálóbb kifejezés. Nevezték már kulturísztikának, testkultúrának, testépítésnek stb. MAJOR LAJOS.edző szerint ez utóbbi a legtalálóbb kifejezés, az angol body building tükörfordítása. A nyelvi vita helyett próbáljuk talán nyomon követni a sportág fejlődését, szabályait, lényegét, annál ts inkább, mert Major Lajosnál szakavatottabb személyt és jobb beszélgető- partnert aligha találnánk. • Tulajdonképpen mi e sportág lényege? A nyilvánosság egy része szerint sokan elsősorban azért űzik, hogy izmos, arányos testüket fitogtassák. Mennyiben van igazuk? — Nincs igazuk. Lehet, hogy akadnak, akik elsősorban e külsőségek végett kezdenek foglalkozni vele. De eddigi tapasztalataim szerint elég hamar abba is hagyják, mert ehhez a sportághoz minden másnál nagyobb kitartás és önfegyelem kell. Aki azonban csak öntetszelgésből próbálkozik vele, rendszerint nem rendelkezik eme a- karati-erkölcsi tulajdonságokkal, és hamar megunja a napi 2-3 óra edzést. Az edzésadagokról nem Is beszélek. ■i Kevesen Ismerik a kulturizinus szabályait, a versenyek lebonyolításának módját. Tájékoztathatnád róla olvasóinkat. — A kulturizmusnaik tulajdonképpen három válfaja van. Az egyik alapvető ága az erőnléti kulturizmus. Ezt bárki űzheti akár otthon is. Tulajdonképpen minden kultu- rista ezzel kezdi, érdekes, hogy az utóbbi ^időben a nők körében is igencsak hódit. Ez az alapja tehát a sportkulturizmusnak és az erő háromtusának. (Ez utóbbi angol megfelelőjének — power lifting — fordítása: erő ember). Mindkét nemben rendeznek versenyeket járási fordulókról az országos bajnokságig. A sportkultvrrizmusban Felsőbb osztályba lépett II. elsősorban az esztétikai szempontok érvényesülnek. A verseny három részből áll: a test arányosságának és az összbenyomás értékeléséből. A versenyző maximálisan húsz-húsz pontot érhet el. A verseny harmadik részében az izomzat fejlettségét értékelik izomcsoportok szdrint. A test hat izomcsoportra van osztva, és minden izomcsoportra maximálisan 5, tehát legjobb körülmények között 30 pontot lehet szerezni. A verseny további részében a kulturista 80 — 120 másodpercig szabadon választott gyakorlatát mutatja be zenére. Az elbírálás hasonló, mint a műkorcsolyázásban. A versenyző legtöbb tíz pontot kaphat a tartalomért és ugyancsak tíz pontot a kivitelért. Az élvonalbeli versenyzőknek ma már hivatásos szakemberek, koreográfusok készítik el a gyakorlatot, és ha a versenyző szépen mutatja be, akkor kimondottan esztétikai élményt nyújt, akárcsak a mükor- csolyázás vagy a torna. Dantlingeréknek Is színházi koreográfus készítette a szabadon választott gyakorlatot. Ezzel tulajdonképpen már azt is megmondtam, hogy Dantlin- ger és Stach a kulturizmusnak ebben az ágában nyert világbajnoki ezüst, Illetve bronzérmet. Az utóbbi időben azonban egyre nagyobb népszerűségnek Örvend az erő hárompróba vagy tusa (silovf trojboj — a szerk. megj.). Ez — mint a neve is mondja — három részből áll. Nyomásból, guggolásból és felhúzásból. A nyomás fekve történik, a versenyző kezébe adják a súlyt, és ezt le kell eresztenie a mellére, aztán újra kinyomnia. A guggolás abból áll, hogy a versenyző guggoló helyzetben felemeli a súlyt. A felhúzás lecsüngő kézzel történik testmagasságba. Szerintem a kulturizmus ezen ágának van jövője. Sport szempontból többre tartom a másiknál. Sajnos, még nem vagyunk a nemzetközi szövetség tagja, így nemzetközi versenyeken még nem indultunk. A legtöbb versenyző egymással párhuzamosan űzi a kulturizmus két ágát, sőt a háromtusát más sportágak sportolói is űzik, nálunk főleg a súlyemelők, súlylökök, tornászok, máshol, például Angliában a labdarúgók is. V Te melyik válfaját űzted a kulturizmusnak, és hogy kerültél kapcsolatba e sportággal? Szerinted mikor, melyik korban legajániatosabb elkezdeni? — Szerintem legajánlatosabb 14 — 15 é- ves korban kezdeni, természetesen erőnléti kulturizmussal. Nem kell hozzá nagy felszerelés, otthon is lehet űzni. Engem gyermekkoromtól vonzott a sportolás. A nagybátyám, Bodonyi János mérnök, a nagybalogi (Balog nad Ipl'om) szövetkezet jelenlegi elnöke volt a sportideálom, aki annak idején Nitrán járt főiskolára, és számos sportágat űzött, főleg atlétizált. E- zenkívül járatta a Képes Sportot, a Stadiont és a Startot, sűrűn lapoztam az összefűzött példányokat. A focihoz túlságosan magas és nehézkes voltam, a kosárlábdá- hoz is, ezért inkább birkózni szerettem. Egyszer kezembe akadt a nagybátyám holmijai között a Tréner című folyóiratnak egy száma, amelyben erősítő gyakorlatok leírására bukkantam. Akkoriban súlyt, kalapácsot és diszkoszt dobáltam. Diszkosszal például az érettségi előtt már 33 métert dobtam helyből. De tovább akartam erősödni. Ezért beszereztem expandereket, lánctalpas traktorok kerekeiből súlyokat készítettem, és azokkal edzettem. Eszem á- gában sem volt, hogy kulturista leszek, csupán a mellkasomat és a karomat akartam erősíteni. Aztán felvettek az egyetemre, és a malomvölgyi internátusbán összeverődött egy hasonló érdeklődésű társaság. Az alagsorban edzettünk, és akkora volt az érdeklődés, hogy pályázat útján választottuk ki a jelölteket. Közben szerettük volna, ha szakember is felülbírálja, hogy mit csinálunk jól és jól csináljuk-e egyáltalán a dolgot. Elhívtam a Vinohrady edzőjét, Kadle- cet, és ő azt mondta, hogy menjek el hozzájuk. így kerültem az egyesülethez. 1971- ben már kerületi bajnokságot nyertem, egy évvel később a szlovákiai bajnokságon negyedik, az országos bajnokságon az ötödik voltam 175-. centiméteren felül. Abban az 1- dőben Kléry, Laci volt az első számú versenyző, de 1972-ben .mégis én vezettem a ranglistát, mert több versenyt is megnyertem. 1974-ben abbahagytam a versenyzést, közben azonban másodosztályú edzői oklevelet, és első osztályú bírói képesítést szereztem. így egyszerre voltam edző, bíró és versenyző is. Ha újra választanom kellene, akkor megint ezt a sportágat választanám, Erőnlétem megőrzése végett most Is gyakorolok. Sokat köszönhetek neki, többek között azt, hogy sikerült magamban erős erkölcsi-akarati és jellembeli tulajdonságokat kinevelni. Csak úgy mellékesen jógázom is, mint a legtöbb kulturista, és ez is csak hasznomra van. De erről majd sorozatunk következő, befejező részében. A szenei (Senec) származású Capla Michal (balról) szlovákiai bajnokkal. Palágyi Lajos — Rohangálás az egész élet. Tuilom, hogy paradox helyzet, de én éppen azért rohangálok, hogy mások mozoghassanak — mondja Mikulás MELAY. a CSTSZ Galántai járási Bizottságának módszer tani előadója. — Sajnálom, hogy kevés időm van csak az ön számára, pedig mondanivalóm lenne nagyon sok. Mindazok a gondok, amelyekre ebben a sorozatban rámutattak, léteznek a ml járásunkban is, de ami az eredményeinket illeti, nincs okunk a szégyenkezésre. Miit mindenütt, nálunk is a labdarúgás a legelterjedtebb sportág járásunkban 2868 regisztrált labdarúgó van, és 54 csapat versenyez az egyes osztályokban. A labdarúgás mellett közkedvelt még a kézilabda és az ökölvívás. A Duslo Sala női kézilabdázói és az OSP Galanta ökölvívói az I. ligában küzdenek a bajnoki pontokért. Atlétikában csapataink a szlovák nemzeti ligában versenyeznek, az egyé nlben pedig több atlétánk országos bajnokságot is nyert. Büszkék vagyunk még a Lokomotiva Sered' kosárlabdázóira és a vízisportolóinkra, akik közül kiemelném Blaüej Hrusovskyt. Tavaly ő nyerte el a járás legjobb sportolója címét. — Tudtommal a galántai járásban nemcsak az élsportokban érnek el szép eredményeket, hanem a tömegsportok terén is — Igen, 61 testnevelési egyesületünk közül tizennégyben megalakították az alapozó és üdülési sportok szakosztályát, ás 13-ban rendszeresen fog lalkoznak a turisztikával is. A tömegsportok fejlesztésének irányelveit és főbb feladatait járási konferenciánk határozataiban fektettük le, eme lyekkel részletesen megismerkedtek valamennyi egyesületben. Rendszeres ellenőrzéssel törekszünk ezek mielőbbi teljesítésére. Azt, hogy jő úton haladunk, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a konferencia óta 40 sportnapot szerveztünk járásunkban, több mint 3000 résztvevővel. A sportnapok megszervezésében nagy segítséget kaptunk a SZiSZ-től, a HSZ-tői, de azt mondhatnám, hogy felkarolt a NF valamennyi szervezete. A turisztikában elért eredményeink is jónak mondhatók. Összesen 37 versenyt szerveztünk 3000 résztvevővel. Tízszer jötlünk össze sportakadémián, a rátermettség! jelvényért folyó versenye pedig 4200 lakost kapcsoltunk be. — Ezek a számok már magukért beszélnek, de az sem mindegy, hogy milyen körülmények között sikerült mindezt elérniük. — Az eredmények eléréséhez elengedhetetlen e kedvező eltételek megteremtése. A testnevelést szolgáié létesítmények kapacitása járásunkban sem felel meg teljes mértékben a lakosság és az aktiv sportolók igényeinek, ezt pedig legjobban ősszel és télen érezzük. A tornateremhiány Szereden (Sered1). Vágsellyén (Sala) és azokban a falvakban érezhető a leginkább, ahol élénk sportéletet teremtettek. Sajnos, el kell mondanom azt is, hogy járásunkban néhány tornaterein nincsen kellően kihasznáva, csak az iskolák testnevelési óráink lebonyolítására és az aktiv sportolók edzéseire szolgálnak. Ennnek helytelenségére már többször rámutattunk, de még mind a mai napig nem sikerült elérnünk, hogy az illetékesek az i- devágő határozatok értelmében cselekedjenek, pedig ezzel a kérdéssel már a CSKP XV. kongrasz szusa Is behatóan foglalkozott. További nagy gondot okoz járásunkban a meglevő és az épülő sportlétesítmények tulajdonjogának eldöntése. Több sportlétesítménynek mind a mai napig nincs gazdája, Így üzemeltetőjük és karbantartójuk sem. A jnb mellett működő ifjúsági és sportbi zottság ennek ellenére rendszeresen ellenőrzi e sportlétesítmények karbantartását és a bennük folyó munkát. Eddig 27 tornateremben végeztek alapos felmérést, és az év első felében a további létesítmények Is sorra kerülnek. — Tudtommal 21 sportágat tartanak számon a galántai járásban. Vannak-e ezek irányításához megfelelő szakembereik., edzők, játékvezetők? — Az említett sportágakban 385 edző és 178 játékvezető tevékenykedik. Jelenleg még sok gondot okoz számunkra a játékvezetők továbbképzése. 1980-ig még 1B0 játékvezető továbbképzését kell megoldanunk, s a szakemberek tudják, hogy ez nem kis feladat. A jövőben még nagyobb gondot kell fordítanunk a kiválasztásra, mert nem mindig azokat küldték a továbbképző tanfolyamokra. akik azt a legjobban kiérdemelték. A káder- kérdés megoldásában szorosabb együttműködésre lesz szükség a különböző tömegszervezetekkel, erre az esztendőre már közösen ki is dolgoztuk a sport és honvédelmi versenyek tervét. Nagyon jó az együttműködésünk a jnb iskolaügyi szakosztályával és a SZISZ PSZ-vel, de nem panaszkodhatunk a HSZ-re és a NF további szervezeteire sem. — Snrnzaturfkhan eddig kitértünk arra a kérdésre is, hogy mennyire jutottak az illető járásban a ■ fiatalok úszásoktatásában. ■ Az eddigi tapasztalatok nem a legjobbak. Legtöbb helyen igen mostoha körülmények között végzik ezt a munkát. Milyen a helyzet a galántai járásban? — Többször szóltam már a jnb iskolaügyi szakosztályáról. lit is őkel kell emlílencm elsőként, mert leszámítva néhány testnevelési egyesületet, más szerv nenf foglalkozik módszeresen ezzel a kérdéssel: Az elmúlt évben 1150 iskolás gyermek vett részt a különböző tanfolyamokon. Sajnos, ezt a munkát objektív nehézségek is fékezik, u- gyanis a mi járásunkban nincs fedett uszoda, így a téli hónapokban a szomszédos járások segítsége nélkül meg sem tudnánk moccanni. Viszont el kell mondanom, hogy mi a téli sportolási lehetőségeket másként értelmezzük, mint némelyik lírásban Ilyenkor a tornatermekben kosárlabda-, asztalitenisz-, röplabda- és sporfgimnasztikai versenyeket rendezünk a fiataloknak. S (gy egyre jobb eredményeket érünk el a téli turisztikában Is. KAMOCSAI IMRE VJ# \ >
