Új Ifjúság, 1979. január-június (28. évfolyam, 1-26. szám)

1979-02-27 / 9. szám

'UM 9 Harmincéves a CSEMADOK ÜNNEPI BESZÉLGETÉS Dr. GYÖRGY ISTVÁNNAL, A CSEMADOK KB VEZETŐ TITKÁRÁVAL Csikmák Imre: Az élet diktálta tempó, főleg a fiataloknál néha koz­mikus sebességre vált. Elmegyünk mezsgyék, mérföldkövek mellett a- nél-kttl, hogy megállnánk, elgondol­kodnánk azon, mit tettünk jól, mit végeztünk rosszul. Néha még az iin* nepnapokról is megfeledkezünk. Pe­dig emlékezni, emlékeztetni kell. Harmincéves a CSEMADOK. Férfi* korát éli. Senki sem tagadja azt a tényt, hogy az elmúlt három évti­zed alatt nekünk, csehszlovákiai ma* gyáraknak formálta a tudatunkat. Pillantsunk vissza az elmúlt harminc év munkájára és arra, hogyan Is áll ma az ünnepelt! Dr. György István: A Csehszlovákiai Ma­gyar Dolgozók Kulturális Szövetsége Jelen­legi helyzetét csak a történelmi fejlődés összefüggéseiben vizsgálva jellemezhetjük v helyesen. A CSEMADOK eddigi három évti­zedes munkájának homlokterében az a tö­rekvés állt, hogy saját nemzeti-nemzetiségi kultúránk megőrzése, fejlesztése mellett megismerjük a velünk egy hazában élő nemzetek kultúráját, hogy rámutassunk mindarra, ami történelmi múltunkban kö­zös. Az alapító tagok közül sokan még ma is aktívan dolgoznak, és úgy emlékeznek a megalakulás napjára, hogy ezzel az idő­ponttal kezdődött meg a csehszlovákiai ma­gyarság intézményesen szervezett és köz­pontilag irányított kulturális élete. De nem­csak a tömegkultúra kibontakoztatásában tevékenykedett: elősegítette a falvak szo­cializálását, az új termelőeszközök beve­zetését, szorgalmazta az anyanyelvű sajtő-, könyvkiadás és a nemzetiségi iskolák kié­pítését. Az induláskor a kulturális munká­tól kezdve, a különféle társadalmi munkák szervezésén, az egységes földmüvessZövet- kezetek alapításán keresztül a párt hatá­rozatainak megvalósításáig a magyarlakta vagy vegyes nemzetiségű községekben szin­te valamennyi nemcsak kulturális, hanem politikai és társadalmi munkából is kivette 'részét. Kezdetben azonban sok akadály is gördült a CSEMADOK útjába. Egyesek „túl magyarnak“, mások „kevésbé magyarnak“ tartották a szervezetet. Idővel a CSEMA­DOK társadalmi szerepének reális megha­tározása, a marxi-lenini nemzetiségi poli- ka szellemében végzett munkája azonban legyőzte a nehézségeket. A maga terüle­tén és munkájában tudatosította azokat a társadalmi változásokat, amelyek Dél-Szlo- vákiában a felszabadulás után mentek vég­be, és igyekezett is érvényt szerezni mind­azoknak az igényeknek, amelyeket ezek a társadalmi változások megkívántak. Senki sem vonja kétségbe a CSEMADOK-nak azt az érdemét, amelyet megszületése pillana­tától a csehszlovákiai magyarság művelő­dési igényelnek kielégítésével és tolmácso* lásával vívott ki. Az adott lehetőségekkel élve a legfelsőbb párt- és állami szervek­hez benyújtott számtalan javaslatával elő­segítette a csehszlovákiai magyarság prob­lémáinak a megoldását, beleértve a nem­zetiségi kérdés marxista-leninista alapon történő rendezését is. A CSEMADOK há­rom évtizedes fejlődését három szakaszra oszthatjuk. Az első az igények felkeltésé­nek az, időszaka volt, a CSEMADOK arra törekedett, hogy orvosolja az 1945—48 kö­zötti viszonyok következtében beállt hely­zetet, erőt, önbizalmat öntsön a tömegek­be, felkeltse a művelődés iránti igényt. A második időszakban a tömegigényt tömeg­akciókkal elégítette ki. A harmadik, a je­lenlegi időszak pedig az, amikor a meny- nyiségi mutatókon túl a munka minőségére törekszik. Arra, hogy a tagság igényeit ne csak, felkeltse, hanem állandóan formálja is. A szervezetek állandó erősödésével, a jobb munkával emelkedett a CSEMADOK társadalmi rangja is, értékelik érdemeit a párt- és állami szervek, és a tagság biza­lommal van szervezete iránt. Ezzel összefüggésben ide kívánkozik a taglétszám alakulása is, hisz köztudott, hogy minél nagyobb egy társadalmi szer­vezet tömegbázisa, annál nagyobb a te­kintélye Is. Ahogy stabilizálódott a szerve­zeti élet, úgy növekedett a taglétszám. Egypár statisztikai adattal ábrázolnám ezt: az 1949-es év végén 63 községben alakult meg a CSEMADOK helyi szervezete. 1952- ig ez 380 helyi szervezetre gyarapodott és mintegy 35 000 tagot számlált. 1962-ig a helyi szervezetek száma 507-re, a taglét­szám pedig 44 000-re emelkedett. Jelenleg 520 helyi szervezetet tartunk nyilván több mint 70 000 taggal. Ebből több mint 25 000 tag 35 éven aluli fiatal. Csikmák Imre: A CSEMADOK helyi szer­vezeteinek munkatervében előkelő helyet foglal el az általános népművelés és fel­nőttoktatás. Mindez a csehszlovákiai ma­gyarság műveltségi szintjének emelését őzolgáija. Beszéljünk az elmúlt harminc évnek azokról a fő törekvéseiről, melyek meghatározták a népművelést. Dr. György István: Néhány sorban, sőt néhány oldalon sem lehet részletesen szól­ni szövetségünknek a népművelés, vagy a- hogy ma nevezzük, az iskolán kívüli fel­nőttoktatás szakaszán végzett munkájáról az elmúlt 30 esztendő alatt. Legfeljebb csak munkánk eredményeit, a több ezerre tehető lelkes és hozzáértő CSEMADOK-ta- gok aktivitását érzékeltethetjük. Ez a leg­sokrétűbb tevékenysége a CSEMADOK-nak. Ide tartozik a világnézeti nevelés, a kü­lönböző érdekköri mozgalmak, ismeretter­jesztő előadások, író-olvasó találkozók, a könyvvel való munka általában, különböző jellegű szakkörök és tanfolyamok, kiállítá­sok, a történelmi-honismereti munka, mun­kásmozgalmi és nemzeti haladó hagyomá­nyaink ápolása, az ezeket elősegítő szemi­náriumok, módszertani kiadványok stb. Politikai nevelő munkánkat az elmúlt 30 esztendő alatt elsősorban az emberek tu­datának formálására, műveltségének fej­lesztésére összpontosítottuk. Homlokteré­ben elsősorban a CSKP egyes kongresszusai anyagának és határozatainak széles körű ismertetése állt, valamint az olyan évente ismétlődő fontos politikai évfordulókról va­ló megemlékezés, mint a Nagy Októberi Szocialista Forradalom, a februári győze­lem, a felszabadulás, a Szlovák Nemzeti Felkelés és más fontos történelmi esemé­nyek. Ugyancsak nagy figyelmet szente­lünk olyan tevékenységnek, mint az állam­polgári nevelés, a nemzetek és nemzetisé­gek egyenjogúságának kérdései, a marxi- -lenini nemzetiségi politika értelmezése, a Dr. György István, a CSEMADOK KB ve­zető titkára szocialista internacionalizmus és a szocia­lista hazafiság és más kérdések. Külön-1 említést érdemelnek a világnézeti nevelés­ben élért eredmények, '‘hagy ma már he­lyi szervezeteink túlnyomó többsége helye­sen értelmezi a polgári ügyek testületéi­nek küldetését. A helyi nemzeti bizottsá­gok által igényelt társadalmi tevékenység­be szervezeteink többsége — elsősorban kulturális műsorok összeállításával — ak­tívan bekapcsolódott. Megfelelő figyelmet fordítottak szövetsé­günk szervei és szervezetei az elmúlt idő­szakban a könyvvel való munkának, az 1- rodalom népszerűsítésének. A gyakori író- -olvaső találkozókon kívül igyekeztünk kapcsolatot teremteni a könyvtárakkal és a könyvesboltokkal, s közös erővel propa­gáltuk a legjobb irodalmi alkotásokat, mi­kor sikerrel, mikor kevésbé sikeresen. E- íőadások, könyvkiállítások, irodalmi keret- műsorok egész sorozatát szerveztük éven­te. Az utóbbi időben jó kapcsolatunk ala­kult ki a Madách Lap- és Könyvkiadóval. Emlékesteken és vetélkedőkön emlékez­tünk meg a magyar és más nemzetek iro­dalmi nagyjairól. Eszmei-kulturális mun­kánk egyik fontos része volt az elmúlt i= dőszakban a történelmi-honismereti neve­lés. Találkozókat, beszélgetéseket szervez­tünk főleg Dél-Szlovákia munkásmozgalmi hagyományairól és kiemelkedő személyisé­geiről, honismereti és helytörténeti előadá­sokat, jelentős politikai évfordulók alkal­mából emlékesteket rendeztünk. Eredmé­nyekkel büszkélkedhetünk a krónikaírás rendszeresítésében és a honismereti körök szervezésében. A nyelvművelést szolgálják a Kazinczy-napok, amelyeket évente (az jdén már tizedszer) Koéicén rendezzük meg. Az Itt elhangzott előadások számos vitás kérdést, terminológiai problémát meg­oldanak. A központi nyelvművelő albizott­ság mellett négy munkacsoport, az Isme­retterjesztő, helynévkutató, terminológia! és szótárkészítő munkacsoport működik. Az ismeretterjesztő csoport az 0] Szó és a Csehszlovák Rádió magyar adásának veze­tőségével együttműködve szerkeszti a „Kis Nyelvőr“, ill, az „Anyanyelvűnk“ nyelvtu­dományi népszerűsítő rovatot. A helynév­kutató csoport Dél-Szlovákia falvaiban gyűjti a helység- és dűlőneveket. Az ed­dig összegyűjtött anyag egy kötetnyire va 16, és a Madách Kiadóban tervezzük a kö­zeljövőben megjelentetni. A terminológiai csoport fő feladata állást foglalni sajátos terminológiai kérdésekben. A szótárkészftő csoport elkészítette a közelmúltban a ma­gyar-szlovák, szlovák-magyar, valamint ma gyar-cseh és cseh-magyar mezőgazdasági szakszótár komplett anyagát. A szótárt a Mezőgazdasági Kiadó 1980-ban tervezi meg jelentetni. Amint azt már a bevezetőben elmondot­tam, munkánknak ez az ágazata a legsok­rétűbb, de az irányítás szempontjából is legigényesebb. Csikmák Imre: Ha megengeded, váltsunk témát. Sokáig tartott eloszlatni azt a tév­hitet, hogy a CSEMADOK-tag csak csár­dást táncol. Tudom, hogy most már meg­mosolyogják ezt a kijelentést olvasóink, de velem is megtörtént ekkor, amikor a CSE- MADOK-hoz mentem dolgozni, az ismerő­seim megkérdezték, hogy csizmát vettem-e. Nos, a csizmaveregetés korszaka éppúgy lejárt, mint az Ifjúsági szövetségben a „fé­nyes szellők“ korszaka. A néptáncmozga­lom minőségi fejlődésen ment át. Dr. György István: Valóban úgy van. Az ötvenes évek második felében, a hatvanas évek kezdetéig uralkodott egy olyan nézet szövetségünk vezetőségében, hogy a CSE- MADOK-tagnak aktívan részt kell vennie az egyes öntevékeny művészeti csoportok­ban, vagyis táncolnia, énekelnie kell vagy színdarabot Játszania. 1962-ben a VIII. or­szágos közgyűlés elítélte ezt a felfogást, és mint helytelent, elvetette. Ez oda veze­tett volna ugyanis, hogy szervezetünk el­vesztette volna tömegszervezeti jellegét. Az öntevékeny művészeti mozgalom fejleszté­sére törekedtek akkor is és ma is. Har­minc év alatt a szövetség helyi szerveze­teiben végzett lelkes öntevékeny művészeti mozgalom is számos szép sikerrel büszkél­kedhet. Ez a munka mozgatja meg a leg­nagyobb tömegeket. E mozgalom kereté­ben eredményesen dolgoztak és dolgoznak énekkaraink (55), éneklő csoportjaink (a legutóbbi tavalyi Tavaszi szél vizet áraszt... országos népdalversenybe több mint 3500 személy kapcsolódott be), színjátszóink (Je­lenleg 120 színjátszó csoportunk van) és népi tánccsoportjaink (éltáncegyüttes és további csoportok az alacsonyabb kategó­riákban). Ami a táncmozgalmat illeti, meg kell mondani, hogy az ötvenes években meg­alakult néhány népi tánccsoport egynéhá- nya rendszeresen! dolgozott, de a csopor­tok többsége egészen a hatvanas évekig csak alkalomszerűen működött. Ezt követő­en e mozgalom egyre nagyobb méreteket kezdett ölteni. Különösen az Ifjúság egyre szélesebb rétegei kapcsolódtak be a nép* művészeti munkába. 1962-ben a VIII, or­szágos közgyűlésen határozat született, hogy a tánccsoportok létszámét a IX. or­szágos közgyűlésig (1963-ig) meg kell két­szerezni. Ez a közgyűlés leszögezte a tánc* csoportok művészi színvonala emelésének, tehát a mennyiségi fejlődés mellett a minő­ségi fejlődés szükségességét. Ezt követően örvendetes minőségi fejlődést tapasztalha­tunk a mozgalomban. Javult a csoportok müsorpolitikája. Megalakultak a CSEMA- DOK-élegyüttesek. Rendszeressé vált a mun­ka, és egész estét betöltő műsorokat állí­tottak össze. A hatvanas évek második fe­lében az élegyüttesek mellett egyre na­gyobb sikereket arattak a folklórcsoportok, amelyek működése nagyban hozzájárult ah­hoz, hogy népművészeti hagyományaink nagy része ma is él. A hatvanas évek vé­gén bekövetkezett visszaesés következmé­nyeit sikerült rövid időn belül felszámolni. Mindent összevetve elmondhatjuk, hogy az elmúlt harminc esztendő, de főleg az utób­bi tizenöt év alatt a csehszlovákiai ma­gyar néptáncmozgalom nagy lépést tett e- lőre. Csikmák Imre: Ha azt mondom, hogy Kodály-napok, mindenkinek az énekkari mozgalom Jut az eszébe. A zene valóban nagy szerepet játszik az ember életében. A zene megteremti, összefogja a közössé­get. Az énekkari mozgalomnak nálunk ha gyománya van, talán éppen ezért az utób­bi időben meglepő fejlődésnek Indult. Dr. György István: Énekkari mozgalmunk különösen az utóbbi 7-8 esztendő során nagy mennyiségi és minőségi fejlődésen ment keresztül. Fokozott figyelmet szen­teltünk a karvezetők képzésére, lgyekez tűnik bővíteni — együttműködésben a Bra tislavai Népművelési Intézettel — a kotta­választékot is, hogy kórusaink a különbö­ző rendezvényeken gazdag műsorral sze­repelhessenek. Szorgalmaztuk, hogy ének­karaink — saját rendezvényeinken és a Kodály-napok versenyében való szereplésen kívül — aktívabban kapcsolódjanak be az országos kórusmozgalomba, gyakrabban szerepeljenek a különböző központi ren­dezvényeken. A szakvélemény úgy tartja, bogy kórusaink művészi színvonala elérte az országos szintet. A Csehszlovákiai Magyar Tanítók Köz­ponti Énekkarának itthon és határainkon túl elért eredményeire mindnyájan büszkék lehetünk. Csikmák Imre: Az Oj Ifjúság a fiatalok lapja, örülünk annak, hogy olvasóink kö= zött sok a CSEMADOK-tag, de ugyanakkor és elsősorban a fiatalok a Szocialista Ifjú­sági Szövetségben tevékenykednek. Hogyan látod a két szervezett együttműködésének lehetőségét, tevékenységük melyik pontján fűzhetik szorosabbá a kapcsolatokat? Dr. György István: Mint ahogy már em* lltettem, szövetségünk tagságának több mint az egyharmada fiatal tag. Ezek fő­leg az öntevékeny művészeti mozgalomban tevékenykednek, de megtaláljuk őket más munkában is. Jó, hogy egyben tevékeny­kednek a Szocialista Ifjúsági Szövetség a* lapszervezeteiben, hiszen a községekben az egyes akciókat Jobbára a SZISZ és a CSE­MADOK közöses szervezi. Helyi viszonylat­ban az együttműködés sokrétű és eredmé­nyes. A felsőbb szintű együttműködés már nem kielégítő. Egyedüli országos rendez­vény, amelyet a CSEMADOK KB a SZISZ SZKB-val mint társrendezővel szervez, ez az országos táncdalverseny. Meggyőződé* sem, hogy az együttműködés sokrétűbb le­hetne, a Jövőben ezért ezeket a szálakat szorosabbra fűzzük járási és központi szin­ten egyaránt. Csikmák Imre: Amikor az ember vissza­tekint, teszi azt azért, hogy a jövőbe is nézzen. Az ünneplés nemcsak emlékezés. Kérlek, vázold olvasóink előtt azokat a feladatokat, melyek szervezetünkre várnak az elkövetkező évekbenl Dr. György István: Az évforduló, az ün­neplés valóban nem lehet csak emlékezés. A harmincévi eredményes munka jó érzés­sel tölt el valamennyiünket, örülünk, hogy a jubiláló CSEMADOK különféle akadályok, nehézségek ellenére is Jól működő és erő­teljesen fejlődő társadalmi-kulturáljis szer­vezetté vált, amely jelentős művelődéspo­litikai küldetést teljesít, s Jó eredményeket ér el a rábízott feladatok megoldásában. Ez azonban nem Jelentheti azt, hogy elé­gedettek vagyunk. Ellenkezőleg, a 30 év értékelése kiindulópont, ösztönzés a még szervezettebb, még hatékonyabb munkához. Gustáv Husák elvtárs a CSKP XV. kong­resszusán többek között ezt hangsúlyozta: „A szocializmus és a kommunizmus építé* sének teltétele mind az anyagi-műszaki a- lap, mind a szocialista viszonyok tökélete­sítése és a nép szocialista öntudatának, kultúrájának, műveltségének növelése.“ Ez nagy és nem könnyű feladat az egész tár­sadalom számára. Teljesítéséből a CSEMA­DOK továbbra is kiveszi részét. A Jövőben — elért eredményeinkre alapozva — átfo* góbb és főleg anyagi-módszertani intézke­désekkel szeretnénk kivenni részünket ab­ból, hogy folyamatosan tovább emelkedjék a csehszlováklei magyar dolgozók kulturá­lis életének színvonala. Tovább kell bőví­tenünk kapcsolatainkat a nemzeti bizott­ságokkal, a társadalmi szervezetekkel, fő leg a Szocialista Ifjúsági Szövetséggel és más' Intézményekkel Munkánkban olyan módszereket kelt alkalmaznunk, melyek tág teret biztosítanak a kezdeményezéshez, s fokozzák hatékonyságát. Bizalommal tekintünk a jövőbe. Bízunk abban, hogy szövetségünk 70 000 tagjának, a csehszlovákiai magyar munkásoknak, sző vetkezeti dolgozóknak és értelmiségieknek aktív munkájával, a párt- és állami szer­vek támogatásával elérjük a további évek­re és évtizedekre kitűzött céljainkat. Csikmák Imre: Köszönöm szépen a be­szélgetést. A Kodály-napokon Galántán legjobb énekkaraink találkoznak

Next

/
Thumbnails
Contents