Új Ifjúság, 1979. január-június (28. évfolyam, 1-26. szám)
1979-02-27 / 9. szám
'UM 9 Harmincéves a CSEMADOK ÜNNEPI BESZÉLGETÉS Dr. GYÖRGY ISTVÁNNAL, A CSEMADOK KB VEZETŐ TITKÁRÁVAL Csikmák Imre: Az élet diktálta tempó, főleg a fiataloknál néha kozmikus sebességre vált. Elmegyünk mezsgyék, mérföldkövek mellett a- nél-kttl, hogy megállnánk, elgondolkodnánk azon, mit tettünk jól, mit végeztünk rosszul. Néha még az iin* nepnapokról is megfeledkezünk. Pedig emlékezni, emlékeztetni kell. Harmincéves a CSEMADOK. Férfi* korát éli. Senki sem tagadja azt a tényt, hogy az elmúlt három évtized alatt nekünk, csehszlovákiai ma* gyáraknak formálta a tudatunkat. Pillantsunk vissza az elmúlt harminc év munkájára és arra, hogyan Is áll ma az ünnepelt! Dr. György István: A Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövetsége Jelenlegi helyzetét csak a történelmi fejlődés összefüggéseiben vizsgálva jellemezhetjük v helyesen. A CSEMADOK eddigi három évtizedes munkájának homlokterében az a törekvés állt, hogy saját nemzeti-nemzetiségi kultúránk megőrzése, fejlesztése mellett megismerjük a velünk egy hazában élő nemzetek kultúráját, hogy rámutassunk mindarra, ami történelmi múltunkban közös. Az alapító tagok közül sokan még ma is aktívan dolgoznak, és úgy emlékeznek a megalakulás napjára, hogy ezzel az időponttal kezdődött meg a csehszlovákiai magyarság intézményesen szervezett és központilag irányított kulturális élete. De nemcsak a tömegkultúra kibontakoztatásában tevékenykedett: elősegítette a falvak szocializálását, az új termelőeszközök bevezetését, szorgalmazta az anyanyelvű sajtő-, könyvkiadás és a nemzetiségi iskolák kiépítését. Az induláskor a kulturális munkától kezdve, a különféle társadalmi munkák szervezésén, az egységes földmüvessZövet- kezetek alapításán keresztül a párt határozatainak megvalósításáig a magyarlakta vagy vegyes nemzetiségű községekben szinte valamennyi nemcsak kulturális, hanem politikai és társadalmi munkából is kivette 'részét. Kezdetben azonban sok akadály is gördült a CSEMADOK útjába. Egyesek „túl magyarnak“, mások „kevésbé magyarnak“ tartották a szervezetet. Idővel a CSEMADOK társadalmi szerepének reális meghatározása, a marxi-lenini nemzetiségi poli- ka szellemében végzett munkája azonban legyőzte a nehézségeket. A maga területén és munkájában tudatosította azokat a társadalmi változásokat, amelyek Dél-Szlo- vákiában a felszabadulás után mentek végbe, és igyekezett is érvényt szerezni mindazoknak az igényeknek, amelyeket ezek a társadalmi változások megkívántak. Senki sem vonja kétségbe a CSEMADOK-nak azt az érdemét, amelyet megszületése pillanatától a csehszlovákiai magyarság művelődési igényelnek kielégítésével és tolmácso* lásával vívott ki. Az adott lehetőségekkel élve a legfelsőbb párt- és állami szervekhez benyújtott számtalan javaslatával elősegítette a csehszlovákiai magyarság problémáinak a megoldását, beleértve a nemzetiségi kérdés marxista-leninista alapon történő rendezését is. A CSEMADOK három évtizedes fejlődését három szakaszra oszthatjuk. Az első az igények felkeltésének az, időszaka volt, a CSEMADOK arra törekedett, hogy orvosolja az 1945—48 közötti viszonyok következtében beállt helyzetet, erőt, önbizalmat öntsön a tömegekbe, felkeltse a művelődés iránti igényt. A második időszakban a tömegigényt tömegakciókkal elégítette ki. A harmadik, a jelenlegi időszak pedig az, amikor a meny- nyiségi mutatókon túl a munka minőségére törekszik. Arra, hogy a tagság igényeit ne csak, felkeltse, hanem állandóan formálja is. A szervezetek állandó erősödésével, a jobb munkával emelkedett a CSEMADOK társadalmi rangja is, értékelik érdemeit a párt- és állami szervek, és a tagság bizalommal van szervezete iránt. Ezzel összefüggésben ide kívánkozik a taglétszám alakulása is, hisz köztudott, hogy minél nagyobb egy társadalmi szervezet tömegbázisa, annál nagyobb a tekintélye Is. Ahogy stabilizálódott a szervezeti élet, úgy növekedett a taglétszám. Egypár statisztikai adattal ábrázolnám ezt: az 1949-es év végén 63 községben alakult meg a CSEMADOK helyi szervezete. 1952- ig ez 380 helyi szervezetre gyarapodott és mintegy 35 000 tagot számlált. 1962-ig a helyi szervezetek száma 507-re, a taglétszám pedig 44 000-re emelkedett. Jelenleg 520 helyi szervezetet tartunk nyilván több mint 70 000 taggal. Ebből több mint 25 000 tag 35 éven aluli fiatal. Csikmák Imre: A CSEMADOK helyi szervezeteinek munkatervében előkelő helyet foglal el az általános népművelés és felnőttoktatás. Mindez a csehszlovákiai magyarság műveltségi szintjének emelését őzolgáija. Beszéljünk az elmúlt harminc évnek azokról a fő törekvéseiről, melyek meghatározták a népművelést. Dr. György István: Néhány sorban, sőt néhány oldalon sem lehet részletesen szólni szövetségünknek a népművelés, vagy a- hogy ma nevezzük, az iskolán kívüli felnőttoktatás szakaszán végzett munkájáról az elmúlt 30 esztendő alatt. Legfeljebb csak munkánk eredményeit, a több ezerre tehető lelkes és hozzáértő CSEMADOK-ta- gok aktivitását érzékeltethetjük. Ez a legsokrétűbb tevékenysége a CSEMADOK-nak. Ide tartozik a világnézeti nevelés, a különböző érdekköri mozgalmak, ismeretterjesztő előadások, író-olvasó találkozók, a könyvvel való munka általában, különböző jellegű szakkörök és tanfolyamok, kiállítások, a történelmi-honismereti munka, munkásmozgalmi és nemzeti haladó hagyományaink ápolása, az ezeket elősegítő szemináriumok, módszertani kiadványok stb. Politikai nevelő munkánkat az elmúlt 30 esztendő alatt elsősorban az emberek tudatának formálására, műveltségének fejlesztésére összpontosítottuk. Homlokterében elsősorban a CSKP egyes kongresszusai anyagának és határozatainak széles körű ismertetése állt, valamint az olyan évente ismétlődő fontos politikai évfordulókról való megemlékezés, mint a Nagy Októberi Szocialista Forradalom, a februári győzelem, a felszabadulás, a Szlovák Nemzeti Felkelés és más fontos történelmi események. Ugyancsak nagy figyelmet szentelünk olyan tevékenységnek, mint az állampolgári nevelés, a nemzetek és nemzetiségek egyenjogúságának kérdései, a marxi- -lenini nemzetiségi politika értelmezése, a Dr. György István, a CSEMADOK KB vezető titkára szocialista internacionalizmus és a szocialista hazafiság és más kérdések. Külön-1 említést érdemelnek a világnézeti nevelésben élért eredmények, '‘hagy ma már helyi szervezeteink túlnyomó többsége helyesen értelmezi a polgári ügyek testületéinek küldetését. A helyi nemzeti bizottságok által igényelt társadalmi tevékenységbe szervezeteink többsége — elsősorban kulturális műsorok összeállításával — aktívan bekapcsolódott. Megfelelő figyelmet fordítottak szövetségünk szervei és szervezetei az elmúlt időszakban a könyvvel való munkának, az 1- rodalom népszerűsítésének. A gyakori író- -olvaső találkozókon kívül igyekeztünk kapcsolatot teremteni a könyvtárakkal és a könyvesboltokkal, s közös erővel propagáltuk a legjobb irodalmi alkotásokat, mikor sikerrel, mikor kevésbé sikeresen. E- íőadások, könyvkiállítások, irodalmi keret- műsorok egész sorozatát szerveztük évente. Az utóbbi időben jó kapcsolatunk alakult ki a Madách Lap- és Könyvkiadóval. Emlékesteken és vetélkedőkön emlékeztünk meg a magyar és más nemzetek irodalmi nagyjairól. Eszmei-kulturális munkánk egyik fontos része volt az elmúlt i= dőszakban a történelmi-honismereti nevelés. Találkozókat, beszélgetéseket szerveztünk főleg Dél-Szlovákia munkásmozgalmi hagyományairól és kiemelkedő személyiségeiről, honismereti és helytörténeti előadásokat, jelentős politikai évfordulók alkalmából emlékesteket rendeztünk. Eredményekkel büszkélkedhetünk a krónikaírás rendszeresítésében és a honismereti körök szervezésében. A nyelvművelést szolgálják a Kazinczy-napok, amelyeket évente (az jdén már tizedszer) Koéicén rendezzük meg. Az Itt elhangzott előadások számos vitás kérdést, terminológiai problémát megoldanak. A központi nyelvművelő albizottság mellett négy munkacsoport, az Ismeretterjesztő, helynévkutató, terminológia! és szótárkészítő munkacsoport működik. Az ismeretterjesztő csoport az 0] Szó és a Csehszlovák Rádió magyar adásának vezetőségével együttműködve szerkeszti a „Kis Nyelvőr“, ill, az „Anyanyelvűnk“ nyelvtudományi népszerűsítő rovatot. A helynévkutató csoport Dél-Szlovákia falvaiban gyűjti a helység- és dűlőneveket. Az eddig összegyűjtött anyag egy kötetnyire va 16, és a Madách Kiadóban tervezzük a közeljövőben megjelentetni. A terminológiai csoport fő feladata állást foglalni sajátos terminológiai kérdésekben. A szótárkészftő csoport elkészítette a közelmúltban a magyar-szlovák, szlovák-magyar, valamint ma gyar-cseh és cseh-magyar mezőgazdasági szakszótár komplett anyagát. A szótárt a Mezőgazdasági Kiadó 1980-ban tervezi meg jelentetni. Amint azt már a bevezetőben elmondottam, munkánknak ez az ágazata a legsokrétűbb, de az irányítás szempontjából is legigényesebb. Csikmák Imre: Ha megengeded, váltsunk témát. Sokáig tartott eloszlatni azt a tévhitet, hogy a CSEMADOK-tag csak csárdást táncol. Tudom, hogy most már megmosolyogják ezt a kijelentést olvasóink, de velem is megtörtént ekkor, amikor a CSE- MADOK-hoz mentem dolgozni, az ismerőseim megkérdezték, hogy csizmát vettem-e. Nos, a csizmaveregetés korszaka éppúgy lejárt, mint az Ifjúsági szövetségben a „fényes szellők“ korszaka. A néptáncmozgalom minőségi fejlődésen ment át. Dr. György István: Valóban úgy van. Az ötvenes évek második felében, a hatvanas évek kezdetéig uralkodott egy olyan nézet szövetségünk vezetőségében, hogy a CSE- MADOK-tagnak aktívan részt kell vennie az egyes öntevékeny művészeti csoportokban, vagyis táncolnia, énekelnie kell vagy színdarabot Játszania. 1962-ben a VIII. országos közgyűlés elítélte ezt a felfogást, és mint helytelent, elvetette. Ez oda vezetett volna ugyanis, hogy szervezetünk elvesztette volna tömegszervezeti jellegét. Az öntevékeny művészeti mozgalom fejlesztésére törekedtek akkor is és ma is. Harminc év alatt a szövetség helyi szervezeteiben végzett lelkes öntevékeny művészeti mozgalom is számos szép sikerrel büszkélkedhet. Ez a munka mozgatja meg a legnagyobb tömegeket. E mozgalom keretében eredményesen dolgoztak és dolgoznak énekkaraink (55), éneklő csoportjaink (a legutóbbi tavalyi Tavaszi szél vizet áraszt... országos népdalversenybe több mint 3500 személy kapcsolódott be), színjátszóink (Jelenleg 120 színjátszó csoportunk van) és népi tánccsoportjaink (éltáncegyüttes és további csoportok az alacsonyabb kategóriákban). Ami a táncmozgalmat illeti, meg kell mondani, hogy az ötvenes években megalakult néhány népi tánccsoport egynéhá- nya rendszeresen! dolgozott, de a csoportok többsége egészen a hatvanas évekig csak alkalomszerűen működött. Ezt követően e mozgalom egyre nagyobb méreteket kezdett ölteni. Különösen az Ifjúság egyre szélesebb rétegei kapcsolódtak be a nép* művészeti munkába. 1962-ben a VIII, országos közgyűlésen határozat született, hogy a tánccsoportok létszámét a IX. országos közgyűlésig (1963-ig) meg kell kétszerezni. Ez a közgyűlés leszögezte a tánc* csoportok művészi színvonala emelésének, tehát a mennyiségi fejlődés mellett a minőségi fejlődés szükségességét. Ezt követően örvendetes minőségi fejlődést tapasztalhatunk a mozgalomban. Javult a csoportok müsorpolitikája. Megalakultak a CSEMA- DOK-élegyüttesek. Rendszeressé vált a munka, és egész estét betöltő műsorokat állítottak össze. A hatvanas évek második felében az élegyüttesek mellett egyre nagyobb sikereket arattak a folklórcsoportok, amelyek működése nagyban hozzájárult ahhoz, hogy népművészeti hagyományaink nagy része ma is él. A hatvanas évek végén bekövetkezett visszaesés következményeit sikerült rövid időn belül felszámolni. Mindent összevetve elmondhatjuk, hogy az elmúlt harminc esztendő, de főleg az utóbbi tizenöt év alatt a csehszlovákiai magyar néptáncmozgalom nagy lépést tett e- lőre. Csikmák Imre: Ha azt mondom, hogy Kodály-napok, mindenkinek az énekkari mozgalom Jut az eszébe. A zene valóban nagy szerepet játszik az ember életében. A zene megteremti, összefogja a közösséget. Az énekkari mozgalomnak nálunk ha gyománya van, talán éppen ezért az utóbbi időben meglepő fejlődésnek Indult. Dr. György István: Énekkari mozgalmunk különösen az utóbbi 7-8 esztendő során nagy mennyiségi és minőségi fejlődésen ment keresztül. Fokozott figyelmet szenteltünk a karvezetők képzésére, lgyekez tűnik bővíteni — együttműködésben a Bra tislavai Népművelési Intézettel — a kottaválasztékot is, hogy kórusaink a különböző rendezvényeken gazdag műsorral szerepelhessenek. Szorgalmaztuk, hogy énekkaraink — saját rendezvényeinken és a Kodály-napok versenyében való szereplésen kívül — aktívabban kapcsolódjanak be az országos kórusmozgalomba, gyakrabban szerepeljenek a különböző központi rendezvényeken. A szakvélemény úgy tartja, bogy kórusaink művészi színvonala elérte az országos szintet. A Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkarának itthon és határainkon túl elért eredményeire mindnyájan büszkék lehetünk. Csikmák Imre: Az Oj Ifjúság a fiatalok lapja, örülünk annak, hogy olvasóink kö= zött sok a CSEMADOK-tag, de ugyanakkor és elsősorban a fiatalok a Szocialista Ifjúsági Szövetségben tevékenykednek. Hogyan látod a két szervezett együttműködésének lehetőségét, tevékenységük melyik pontján fűzhetik szorosabbá a kapcsolatokat? Dr. György István: Mint ahogy már em* lltettem, szövetségünk tagságának több mint az egyharmada fiatal tag. Ezek főleg az öntevékeny művészeti mozgalomban tevékenykednek, de megtaláljuk őket más munkában is. Jó, hogy egyben tevékenykednek a Szocialista Ifjúsági Szövetség a* lapszervezeteiben, hiszen a községekben az egyes akciókat Jobbára a SZISZ és a CSEMADOK közöses szervezi. Helyi viszonylatban az együttműködés sokrétű és eredményes. A felsőbb szintű együttműködés már nem kielégítő. Egyedüli országos rendezvény, amelyet a CSEMADOK KB a SZISZ SZKB-val mint társrendezővel szervez, ez az országos táncdalverseny. Meggyőződé* sem, hogy az együttműködés sokrétűbb lehetne, a Jövőben ezért ezeket a szálakat szorosabbra fűzzük járási és központi szinten egyaránt. Csikmák Imre: Amikor az ember visszatekint, teszi azt azért, hogy a jövőbe is nézzen. Az ünneplés nemcsak emlékezés. Kérlek, vázold olvasóink előtt azokat a feladatokat, melyek szervezetünkre várnak az elkövetkező évekbenl Dr. György István: Az évforduló, az ünneplés valóban nem lehet csak emlékezés. A harmincévi eredményes munka jó érzéssel tölt el valamennyiünket, örülünk, hogy a jubiláló CSEMADOK különféle akadályok, nehézségek ellenére is Jól működő és erőteljesen fejlődő társadalmi-kulturáljis szervezetté vált, amely jelentős művelődéspolitikai küldetést teljesít, s Jó eredményeket ér el a rábízott feladatok megoldásában. Ez azonban nem Jelentheti azt, hogy elégedettek vagyunk. Ellenkezőleg, a 30 év értékelése kiindulópont, ösztönzés a még szervezettebb, még hatékonyabb munkához. Gustáv Husák elvtárs a CSKP XV. kongresszusán többek között ezt hangsúlyozta: „A szocializmus és a kommunizmus építé* sének teltétele mind az anyagi-műszaki a- lap, mind a szocialista viszonyok tökéletesítése és a nép szocialista öntudatának, kultúrájának, műveltségének növelése.“ Ez nagy és nem könnyű feladat az egész társadalom számára. Teljesítéséből a CSEMADOK továbbra is kiveszi részét. A Jövőben — elért eredményeinkre alapozva — átfo* góbb és főleg anyagi-módszertani intézkedésekkel szeretnénk kivenni részünket abból, hogy folyamatosan tovább emelkedjék a csehszlováklei magyar dolgozók kulturális életének színvonala. Tovább kell bővítenünk kapcsolatainkat a nemzeti bizottságokkal, a társadalmi szervezetekkel, fő leg a Szocialista Ifjúsági Szövetséggel és más' Intézményekkel Munkánkban olyan módszereket kelt alkalmaznunk, melyek tág teret biztosítanak a kezdeményezéshez, s fokozzák hatékonyságát. Bizalommal tekintünk a jövőbe. Bízunk abban, hogy szövetségünk 70 000 tagjának, a csehszlovákiai magyar munkásoknak, sző vetkezeti dolgozóknak és értelmiségieknek aktív munkájával, a párt- és állami szervek támogatásával elérjük a további évekre és évtizedekre kitűzött céljainkat. Csikmák Imre: Köszönöm szépen a beszélgetést. A Kodály-napokon Galántán legjobb énekkaraink találkoznak