Új Ifjúság, 1978 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1978-02-14 / 7. szám
mwm Sportvilág Még mindig nem ülnek el vagy már talán el sem ülnek a hangok a labdarúgó VB sorsolásával kapcsolatban. Változatlanul az első csoport e- rős mezőnye a fő beszédtéma. Nyilatkozott Buenos Aíresből hazatérve Báróit Lajos, a magyar válogatott sző vetségt kapitánya: — Nem szükséges ismételni a Bue nos Atresből azóta már a világ minden tájára eljutott nyilatkozatokat, miszerint a mi csoportunk egyértelműen a legerősebb. Ezzel kapcsolatban most már nincs mit tenni, kár lenne sopánkodni, ez van (csak sehogy sem tudjuk szeretni — a szerző megj.j, ehhez kell alkalmazkodni. Lényegesen hasznosabb, ha a leiké szüléssel, az ellenfelekkel szembeni sikeres szereplés lehetőségeivel foglalkozunk, s nem siránkozunk. Még csak annyit, hogy ez az erős csoport nemcsak nekünk okoz fejfájást, hanem a csoport többi tagjának is. Láttam Menottt, Bearzot és Hidalgo, a három másik szövetségi kapitány arcát azután, hogy összeállt a csoport. Mindegyiket kiverte a hideg veríték, ez pedig nem a boldogság jele. Kívánjuk, hogy Baróti mestert egy fél év múlva se hagyja el a humorérzéke. —o— Hollandiában sem repesnek az ö- römtől a szurkolók, pedig a tulipánok hazája kimondottan gyenge csoportba került. A derék hollandoknak attól fő a fejük, hogy játszik-e a jelenleg Barcelonában szereplő Cruyfj vagy sem. Az egykori aranylabdás, világhírű csatár egyértelműen nemet mondott. Ernst Happel, a csapat osztrák edzője személyesen is felkereste őt, hogy jobb belátásra bírja. Egyelőre nem tudni, milyen eredménnyel járt. Hogy az egyismeretlenű egyenlet még tovább bogozódjék, Cruyff után a kapus Beveren. a középpályás Treytel. a középcsalár van der Kugeln /éppen Cruyff altereggója a válogatottban) és a gólgyáros Geels is bejelentette, hogy nem kíván az argentin VB-n szerepelni. Hogy mi lesz a vége ennek az immár többismer ellenevé vált egyenletnek, bizonytalan. Sokan úgy vélik, hogy az említett játékosok ily módszerrel akarnak minél több pénzt kisajtolni a szövetségből. Mltagadás, szeretik a pénzt. Bizonyítja ezt a szóban forgó Cruyff esete is, akivel lapunk egyik legközelebbi számában érdekes eredeti beszélgetést közlünk. Johann a pályán kívül is kamatoztatja a hírnevét. Nemrég ötvenötezer márkáért Citroen gépkocsit vásárolt, majd röviddel utána négyezerrel többért eladta. Amikor megkérdezték, hogyan csinálta, a holland „futball- király" ezt válaszolta: — Aki megvette, jól járt. Mert nem mindenki mondhatja el magáról, hogy Cruyff autójában ül. Különben amúgy is zajlik az élet Cruyff körül. Az Alfil spanyol sporthírügynökség jelentése szerint lakásán sok nagy külföldi klub nagyhatalmú képviselőjét lehet mostanában látni. Nyilván nem az időjárásról beszélgetnek a neves csatárral. — Igen, én is hallottam a különböző híreket — válaszolta Cruyff a hírügynökség tudósítójának kérdésére. — Azt is, hogy az idén, szerződésem lejárta után New Yorkba megyek, a Cosmoshoz. Ezek a hírek nem felelnek meg a valóságnak. En semmiféle megállapodást nem kötöttem. És cáfolom azokat a híreszteléseket ts, miszerint júniusban játszom a holland válogatottban az argentínai világbajnokságon. Különböző, Cruyffhoz közel álló kö rök szerint a világhírű labdarúgó valóban nem kötött semmiféle megállapodást a Cosmossal, de úgy vélik született már bizonyos szóbeli megegyezés, s ez lehet a mendemondák kiinduló pontja. Egyébként a Cosmos elnöke újólag kijelentette, nagyon közeledik az az idő, amikor Johann Cruyff is a játékosuk lesz. Es amit a Cosmos nagypénzü urai egyszer megmondták, az eddig még mindig beteljesült... (palágyi) Oj hullám az asztaliteniszben Nagy érdeklődés előzte meg a prágai Top 12 európai asztalitenisz ranglista- versenyt. Ott volt Prágában mindenki, aki az öreg kontinensen ebben a sportágban valamit számit. A meghívottak közül betegség miatt az utolsó pillanatban kénytelen volt lemondania részvételét Klampár és az angol Douglas. A verseny eredményei már ismertek. Az emlékezet felfrissítése végett ismételjük meg talán a rangsort. Férfiak: 1. Gergely, 2. Orlowski, 3. Bengtsson, 4. Lieck, 5. Jónyer, 6. Secretin, 7. Surbek, 8. Martin, 9. Sztrokatov, 10. Kunz. Nők: 1. Hammersley, 2. Vriese- kop, 3. Popova, 4. Uhliková, 5. Szabó, 6. Kisházi, 7. Hirschmüller, 8. Magos, 9. Silhanová, 10. Bergeret, 11. Palatínus. Ha egy mondatban akarnánk értékelni a „Top ’78- at“, azt mondhatnánk, hogy a prágai viadal volt a ranglista-verseny fennállása óta (1972) a legkiegyensúlyozottabb. Senki sem úszta meg vereség nélkül. Gergely Gabi a tavalyi Topgyőztes Milan Orlowskitól kapott ki. Még kiegyensúlyozottabb volt a küzdelem a nőknél. Az Gurópa-bajnok Jill Hammersley csak az egymással szemben vívott mérkőzések jobb játszmaarányával előzte meg az „újonc“ holland Vriese- koopot. Ugyancsak vereséget szenvedett a 18 esztendős szovjet Popovátúl, aki az előbb említett holland lánnyal az asztalitenisz új hullámát képviseli. A tavalyi győztes Kisháziné kénytelen volt megelégedni a 6. hellyel. A holland és a szovjet lány európai Szuper Liga mérkőzéseken és más világversenyeken már minden valamire való játékost megvert. Újoncként jöttek a Top 12 versenyre, de játékukkal máris nagy tekintélyt vívtak ki maguknak. Teljesen felborították a papírformát, és jelezték, hogy komolyan számolni kell velük az Eurépa-baj- nokságon. A férfiaknál is kiegyensúlyozott volt a verseny. Ez arra enged következtetni, hogy az Eurápa-bajnoksá- gon minden találkozónak tétje lesz. Gergely teljesítménye várakozáson felüli. Érdekes, hogyan vélekedik az Orlowskitól elszenvedett vereségről: „A prágai verseny nyomán ellenkező ágra kerülünk majd a duis- burgi EB-n — mondta —, s így legfeljebb csak a döntőben találkozhatom vele. Azt pedig nagyon szívesen vállalnám. Különben az Európai Asztalitenisz Szövetség ígéretéhez híven a prágai Top 12 ranglista verseny eredményeinek figyelembevételével készítette el a márciusi duisburgi EB kiemelését. Ugyanakkor nem feledkezett meg azokról a játékosokról sem, akik valamilyen nyomós ok miatt nem vehettek részt a prágai versenyen. A férfiaknál az Európa- bajnoki címet védő francia Secretin az első számú kiemelt, de nyomban mögé sorolták a prágai győztes Gergelyt és a második helyezett Orlowskit. A további kiemelési sorrend: 4. Bengtsson (svéd), 5.—8. Jónyer, Klampár (magyarok), Lieck (nyugatnémet), Surbek (jugoszláv), 9—-18. Douglas (angol), Kreisz (magyar), Kunz (csehszlovák), Liess (nyugatnémet), Martin (francia), Szarhojan és Sztrokatov (szovjetek), Thorsell (svéd). A nőknél az Európa- bajnok Hammersley az első számú kiemelt, akit a prágai torna további helyezettjei követnek: 2—3. Vries- koop (holland), Popova (szovjet). 4. Uhliková (csehszlovák), 5—8. Hellmann (svéd), Hirschmüller (nyugatnémet), Kisházi és Szabó (magyarok). Mindenesetre remek küzdelemmel lehetünk majd tanúi, és alighanem tanúi leszünk egy új hullám előretörésének. (palágyi) ..Í V.'- ' VILLÁMINTERJÜ GERGELY GÁBORRAL Néhány nappal ezelőtt nyert Prágában az Európa 12 ranglistaversenyen. Nagy ellenfelei közül (két visszalépést követően) legyőzte Secretint, Jőnyert, Sztrokatovot, Martint, Surbeket, Kunzot, Liecket, s csak Orlowskitól szenvedett vereséget. A verseny utáni banketten örömében táncbemutatót tartott. A BAKUI LÁI1 Valentyina Popova a nemzetközi asztalitenisz-életben szinte újoncnak számít. Alig múlt 18 éves a bakul kislány, és alig tette lábát a világ asztalitenisz porondjára, máris úgy emlegetik, mint a jövő bajnokát. És nem véletlen. Már mindent tud, ami egy érett versenyzőnek is becsületére válik. Üt, tenyeresről, fonákról, tökéletesen pörget és villámgyorsan droppol. Otthon van a párosban ős egyéniben is, hallatlanul jő versenyzői készségeket árult el. Korán kezdte az asztaliteniszt? — kérdeztem a sikeres versenyzőtől. — Negyedikbe jártam, amikor elkezdtem pingpongozni. — Egyesületben? — Ugyan, sportiskolában. — Bakuban? — Nem, Bakutól néhány kilométerre, Sungailban születtem és ott jártam akkor iskolába. Az első edzőm Aparin volt. — Tehetségesnek tartotta? — Nekem nem mondta, de a mamámnak megsúgta. — Ez hogy derült ki? — A szép sorozat közben volt holtpontja? — Szerencsére nem. Számomra is meglepő volt, ahogyan bírtam az iramot. Most derült ki: jól sikerült az alapozásom. Egyenletesen játszottam. — És Orlowski ellen? — Többször legyőztük már egymást, most neki sikerült. De ez már nem befolyásolta a végső eredményt. Különben vele játszom párosban az Európa-bajnokságon, Igazán ismerem, néha mégis „elkap“. — Ha nincs formában, akkor sem adja meg magát?! — Furcsa dolog, valósággal fizikai fájdalmat érzek, ha elvesztek egy-egy poént. Még előny birtokában sem tudok köny- nyíteni. Többen mondták már — sohasem vettem észre —, ha rontok, telszisszenek és kesernyés arcot vágok. — Eddig három ranglistaversenyen vett részt. Először tizedik, másodszor ötödik volt, most az első lett. Valami a szokottnál is jobban inspirálta? — Jól jött, hogy a prágai verseny után készítették el a duisburgi Európa-bajnok- ság kiemelési sorrendjét. Éreztem, hogy össze kell szednem magam. Érdemes volt küzdeni. Secretin mögött a második helyre kerültem a kiemelésben. Hogy milyen volt a verseny színvonala? Nem túlzók: ez egyike a legnehezebb versenyeknek. Mindenkivel játszani kell, míg mondjuk egy kontinensviadalon jó néhány nehéz ellenfelet lehet elkerülni a kiemeléssel. Ezzel persze nem azt akarom mondani, hogy Duisburgban is minden úgy sikerül majd, mint most Prágában. Sz. F. Bogdány felvétele — Csak sokkal későbben, amikor már a válogatottban is helyet kaptam, és Novikov lett az edzőm. Én csak azt tapasztaltam, hogy a mamám nem engedi, hogy abbahagyjam a pingpongot. — Talán nem rajongott érte? — Nem hát. Jobban szerettem a kosárlabdát, de bevallom őszintén: legszívesebben zenét hallgattam, meg táncolni jártam. A mamám viszont ragaszkodott, hogy ott legyek a pingpongedzéseken. — Megbánta? — Most már nem. — Mert sikereket ért el? — Nemcsak azért. Már örömöm telik a játékban és jut elegendő időm másra is, a tanulásra, a zenére, a táncra is. — Melyik a kedvenc együttese? — Az Abba. — És szeret öltözködni is? — Szerintem mindenki szeret. Valentyina Popova mosolyai, közvetlen magabiztossága jelzi: igazi mai tinédzser. Portréjának bemutatásához így hát hozzátartozik a véleménye az asztalitenisz- világról. Először arra kértem választ, kit tart jelenleg Európa legjobb női asztaliteniszezőjének. — Talán Magos és Hammersley. — És mi a korszerű játékstílus? — Véleményem szerint nincs támadó és védekező játékos, hanem technikailag kevésbé, vagy jól képzett asztaliteniszező. — A kosárlabdában, amelyet korábban játszott, jó fizikai alapot is szerzett. Ezt hasznosítja az asztalitenisz-játékban is? — A pingpong ma már ugyanolyan fizikai megterhelést igénylő sport, mint a kosárlabda. — Fontosnak tartja a népszerűséget? — Az sem lényegtelen — villantotta felém mosolyát —, de bevallom, másról van sző. Én segíteni akarom az újságírókat. Meglepett a válasz. Kérdő tekintetemre Popova folytatta: — Én Is újságíró Iskolába járok, s ha majd befejezem a versenyzői pályafutásomat, remélem, az újságírók Is segítenek majd nekem. L. Gy. A KAMARÁT NAGYDÍJÁÉRT J anuár 27—29. között a Nagy- -Fátrában, Ruzomberokon és környékén zajlottak le a szlovákiai pionírok 1978. évi téli sportversenyei. 1952 novemberében rendezte meg első ízben a pionírok szlovák nyelvű hetilapjának a szerkesztősége — a CSISZ Szlovákiai Központi Bizottságával közös rendezésben a pioníroknak a „Kamarái nagydíjáért“ néven ismert síversenyeit. Az előző évek győztesei közül többen a felnőttek között is sikeresen szerepelnek vagy már felhagytak a versenyszerű sportolással, de akadnak olyanok is, akik tanítványaik mestereként évről évre eljönnek a Nagy-Fátra hólepte vidékére. A Kamarát versenyén kezdte Gabriela Se kajová, az egykori országos bajnok is, aki a sí-ábécé elsajátítása után 1968-ban itt esett át a tűzkeresztségen. Az első síugró-versenyre mindösz- sze kilencen érkeztek. A győztes a- fig jutott tűi a tizenkét méteren. Az idei verseny győztese 31 méternél ért talajt. A Szocialista Ifjúsági Szövetség Pinnírszervezetének Szlovákiai Központi Bizottsága a ruzomberoki pionírházzal és a városi szervekkel karöltve, nagy gonddal készítette elő a versenyeket. A rendezvény védnök- ■égét a ruzomberoki Lenin Pamutfel- Dlgozó Üzem vállalta. zxx Az idén huszonhatodik alkalommal Utak rajthoz a versenyzők a Katiinál nagydíjáért, és a váltófutásban nérték össze ügyességüket, ráter- -nettségüket Szlovákia legjobb pio- lírkorú síelői. Az 1978-as évben a vándorserleg tulajdonosai a közép-szlovákiai kerület versenyzői lettek 2 óra 29:56,4- es idővel. A versenyeket a rendkívüli küzdeni akarás jellemezte. A sífutóversenyeket Donovalyn, a lesik- lószámokat Malinő Brdon, az ugrószámokat pedig Eubochnán bonyolították le. A fiúk 3x3 kilométeres váltófutását a nyugat-szlovákiai kerületet képviselő Spendet Igor, Jaéko Miro és Greguáka Miro összetételű csapat nyerte. A lányok 3x2 kilométeres versenyét a közép-szlovákiai kerület sífutói: Klobuáiaková Nataáa, Krná- öo-vá Iveta és Kuüerová Mária nyerték. Ötödik alkalommal találkoztak a pajtások a népszerű tévéműsor, a Fecske szerkesztőségének díjáért. A kéttusa versenyen (műlesiklás és 6- riásmülesiklás) az első helyen a nyugat-szlovákiai kerület színeiben versenyző Medzlhradská Elena végzett és állt a dobogó legmagasabb fokán, Tenkáőová Dana és az ugyancsak 1964-es születésű Ballová Alena előtt. A fiúknál három Nyugat-Szlovákiából érkezett fiú szerepelt a legjobban: Zampa Tomás, Vozárik Ján, Simöák Peter. Összesítésben a közép-szlovákiai kerület csapata szerepelt a legjobban. A ruZomberoki Lenin Pamutfeldol- goző Üzem Textiles néven kiírt díjáért — amelyért negyedízben folytak a küzdelmek — a Banská Bystri- ca-i sportegyesületet képviselő fac- knliak Pala nyerte, aki szép, egyenletes teljesítményt nyújtott mindkét napi versenyen. Ugrásainak hossza: 30; 30,5; 31; 29,5 méter. A harmadik helyen klubtársa, Cíz Peter végzett, a chemosviti Michala Ladislav második lett, akinek leghosszabb ugrása 29,5 méter volt. A csapatversenyt a közép-szlovákiai kerület együttese nyerte. A pionírok idei szlovákiai tél) . sportversenyének eredményei is bizo- ” nyitják, hogy a síutánpótlásunk ígéretes. A szerző felvételei Zolczer László