Új Ifjúság, 1978 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1978-02-14 / 7. szám

2

Űton3Q~///^

a Februápij2vőzelem felé n

y.

Szlovákia Kommunista Pártja február 14-én és 15-én tíz területi konferenciát tartott, s ez a párt IX. kongresszusával kapcsolatos előkészületek utolsó szakasza. Minden konferencián részt vett valaki a párt vezető funkcionáriusai közül. E funkcionáriusok felszólalásaikban hangsúlyozták, hogy a pártkongresszus előkészületei párhuzamosan folynak a választási hadjáratra való felkészüléssel, s e- zért lényegesen fokozni kell az összes szervezetek aktivitását. Felhívták a figyelmet a Nemzeti Frontban uralkodó feszültségre, és mindenkit az eddiginél nagyobb éberségre és elszántságra szólítottak fel.

Szlovákia Kommunista Pártjának Koáicén, február 15-én megtartott körzeti konferenciáján a párt Központi Bizottsága küldöttségének képviselője G. Husák szólalt fel, s egyebek között a következőket mondta:

„A reakciós elemek felismerték a veszélyt, hogy a dolgozó ember elfordul tőlük. Az utóbbi időben ez nagyon világosan látható. A kormány legutóbbi ülésén a reakciós elemek fenyegető helyzetet alakítottak ki. Mi dolgozni és építeni akarunk, ha azonban ránk kényszerítik a harcot, csak saját megsemmisítésüket gyorsítják meg. Az államrendünk ellen irányuló kísérletekre a köztársaság egész dolgozó népe adja meg a választ. Ha szükség lesz rá, egyenesen a dolgozó néphez fordulunk, hogy nyilatkozzék, mit gondol a helyzetről, és maga avatkozzék be a dolgok menetébe... Nem zárjuk ki annak lehetőségét, hogy a legközelebbi napokban, hetekben vagy hónapokban kitör a válság. Ezért előkészületeinket rendkívül meg kell gyorsítanunk. Gyorsabban kell hozzákezdenünk a munkához, hogy ne vesztegessük az időt, és a dolgozó embert pártunknak nyerjük meg. Annak a pártnak, amely nemcsak a parasztokért dolgozik, hanem az egész dolgozó népért. Az elkövetkező választásoknak mindenesetre a reakciós elemek súlyos és keserű vereségével kell végződniük.

Persze nem egyedül a koáicei konferencia határozta meg a további előnyomulás irányait; foglalkozott ezzel Szlovákia Kommunista Pártjának valamennyi körzeti konferenciája. Első helyen állt a harc a feketézés ellen, az ellátás megjavításáért, továbbá a harc a földreformért s a további államosítások keresztülviteléért. A döntő összecsapás a Demokrata Párt reakciós erőivel éppen- ezen a területen bontakozik ki. Ugyancsak ez volt az a terület, amelyen meg kell nyerni a dolgozók többségét Szlovákia Kommunista Pártja politikájának. A kommunistáknak kellett az országépltö erőfeszítések élvonalába állniuk. Ennek érdekében az önkéntes brigádok keretében mindenkinek legalább tíz órát kellett ledolgoznia társadalmi munkában. Tovább kell folytatni az új párttagok megnyerésére irányuló akciót is.

Vagy a szocializmushoz vezető további út mellett — vagy az ellen.

Ezekre a kérdésekre mindenkinek felelnie kellett. Nemcsak a politikai pártoknak, hanem minden felnőtt állampolgárnak. Éppen február 18-án került sor a legtöbb üzemi gyűlésre az üzemi tanácsok kongresszusával kapcsolatban. Ezek a gyűlések az egész népre kiterjedő referendumot, népszavazást jelentettek: a részvétel majdnem száz- százalékos volt, a különböző helyeken megtartott gyűlések pedig egymáshoz hasonló módon folytak le. Az előadói jelentések, amelyeket a szakszervezeti csoportok vagy az üzemi tanácsok elnökei tartottak, megismertették a dolgozókat a legutóbbi fejleményekkel és a Szakszervezetek Központi- Tanácsának álláspontjával. Ugyanakkor kifejtették azokat az indokokat, amelyek miatt sor került az üzemi tanácsok kongresszusának összehívására, valamint megmagyarázták azokat a követeléseket is, amelyekről a kongresszus tanácskozni fog. A gyűlések elfogadták azokat a határozati javaslatokat, amelyeket az üzemi tanács dolgozott ki a szakszervezeti csoporttal együttműködésben.

Az elfogadott határozatok többnyire a következő követeléseket tartalmazták:

1. el kell fogadni a Szakszervezetek Központi Tanácsa által az állami és a közalkalmazottak illetményeinek rendezésére benyújtott javaslatot;

2. még a választásokig törvénybe kell iktatni az alkotmányt, a társadalombiztosítást, a földreformot, valamint a mezőgazdasági és az ipari adót;

3. államosítani kell a külkereskedelmet és a belföldi nagykereskedelmet, továbbá mindazokat az üzemeket, a- melyek 50-nél több alkalmazottat (dolgozót) foglalkoztatnak.

A határozatok többsége kifejezte a dolgozók szolidaritását a Nemzetbiztonsági Testülettel, valamint elítélte a reakciós miniszterek egymásra licitáló és szabotáló poli-. tikáját.

Újító a javából

Ján Ridek mérnököt, a Banská Bystrica-i Stavoindustria é- pítővállalat dolgozóját a szakma egyik legjobb, legtermékenyebb újítójának tartják. A SZISZ II. kongresszusa tiszteletére például vállalta, hogy az ötéves terv időszakában különféle újítással 200 ezer kiló acélt takarít meg egymillió 600 ezer korona értékben.

A legnagyobb megtakarítást eddig a talapzatok összeszerelhető zsaluzásának megoldásával érte el. A zsaluzáshoz használt vasszerkezet gyakorlatilag akárhányszor felhasználható, s

ez óriási megtakarítást jelent. A módszer szabadalmaztatása folyamatban van.

Ridek mérnök a termelési feladatok megoldása mellett a közösségi életből is kiveszi a részét. A hnuáfal vegyiüzemben alkalmazott egyik újításáért kapott 2000 koronát például felajánlotta a SZISZ szolidaritási alapjára. Tettét azzal indokolta, hogy kötelességének tekinti hozzájárulni a XI. VIT sikeréhez. Szerény ajándékával lehetővé szeretné tenni, hogy a fejlődő országokból Is minél több fiatal vehessen részt a Világifjúsági Találkozón. T. R.

A Februári Győzelem idején Ag- csemyőn (Ciema nad Tisou) aligha gondolta volna valaki, hogy a jelentéktelen vasútállomás éppen a legnagyobb szárazföldi kikötőnk lesz és népgazdaságunk fontos szállító gócpontja. Ezekben a napokban a „kék hadsereg“ ott is azon fáradozik, hogy kötelezettségvállalásait a Győzelmes Február tiszteletére pontról pontra teljesítse. Mivel annak idején itt az átrakodóállomás még csak épülőben volt, azért a népi milícia csak 1950-ben alakult meg. Egyik alapító tagja Blaäko ján, az ágcsemyői vasútállomás áruforgalmi osztályának a vezetője.

Már 1948 februárjában, szülőfalujában StanCtanska Roztokán a falusi milícia alapító tagja volt, hiszen 1947- töl már a CSKP tagja is. Szegény munkáscsaládból származik egy kárpátaljai faluból. Nagy volt ott a szegénység, az éhség, a munkanélküliség. Saját bőrén érezte a nincstelenek sorsát, s nem szégyelli bevallani, még ruhája sem volt. így aztán kezdettől fogva tudta, hol a helye és miért küzd. A nincstelenek világát nem akarta tovább élni, felvette a harcot a kizsákmányolők. a ku- lákok és a gyárosok ellen.

Munkalehetőséget hiába ikeresett nemcsak szülőfalujában, hanem az e- gész környéken nem talált. Így került a felszabadulás után az átrakodó állomás építkezésére. Tulajdonképpen itt nevelkedett öntudatos párttaggá, itt az építésen vette észre azt Is, hogy a sok áldozatos munka eredményeit nemcsak értékelni kell, hanem védeni Is. Már amikor a vágányok sokaságáról beszélhetünk, 1950-et írtunk, és küzdelmes munká val teli évek voltak mögötte, amiből

EGY PARANCSNOK A SZÁRAZFÖLDI KIKÖTŐBŐL

nem kis részt tett ki a népi milíciában végzett munka, hiszen egyike volt azoknak, akik megalapozták a ma már kitűnő eredményeket elérő munkásőrséget.

Az ágcsemyői népi milíciának több osztaga van, az egyiknek ma is ő a parancsnoka. Az átrakodóállomás nagy területen fekszik, sok-sok épülete van, melyeket munkájuk végeztével ma is védenek a népi milícia tagjai. Létük fontos, szolgálatukra szükség van. A válságos időkben, mint például a magyarországi ellen- forradalom idején kitettek magukért, nappal munka, éjjel szolgálat vagy fordítva. Az 1968-as időkről nem is beszélve. Abban az időben nemcsak munkájuk gyümölcsét kellett megvédeniük, hanem a tőketerebesi (Tre- bigov) járási pártbizottság épületének védelmében is részt vettek. Egységeik jó működését mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy 1969-ben az ágcsemyői népi milicia az „Építésben elért eredményekért“ országos kitüntetést kapta, 12 milícista pedig a „Népi milícia építésében“ elért eredményekért kitüntetést. Köztük volt BlaSko elvtárs is. Megkapta továbbá a „Haza szolgálatában“ kitüntetést, a Közlekedésügyi Minisztérium Kiváló dolgozója és az Érdemes dolgozó kitüntetést.

Semmi sem születik magától, mindenért meg kell dolgozni, s ami megvan. azt meg kell védeni. Blagko elvtárs nemcsak saját magáért dolgozik és harcol, éppúgy mint társai, s az eredmény szinte fel sem mérhető.

Csordás Béla A szerző felvétele

SZLOVÁKIA

LEGNAGYOBB

KÖZSÉGE

Tardoskedd (Tvrdosovce) több mint 6000 lakosával a Szlovák Szocialista Köztársaság legnagyobb községe. Lakosai büszkék ts erre, és mindent megtesznek annaik érdekében, hogy még gyorsabban fejlesszék, szépítsék községüket.

Ezt bizonyítja a 12 millió korona költséggel és a lakosság tetemes hozzájárulásával épült 22 tantermes iskola. Tavaly kezdték meg

egy 500 ezer koronás gyógyszertár és egy 2 millió korona költségű óvoda építését. Megvajósították a NOSZF 60. évfordulója tiszteletére tett vállalásukat is, felépült másfél millió korona költséggel a szolgáltatások háza és 750 ezer korona ráfordítással a HESZ székháza. Mindkettő a Z- akció keretében. A község polgárai a létesítmények értékéneik 50 százalékát társadalmi munkában, hoz ták létre. Ugyancsak teljes üzemben folyik a gázvezeték építése is.

A felsoroltak bizonyítják, hogy a község vezetősége jó munkát végez, és a polgárok egyértelmű támogatásával sikeresen teljesíti a választási programot.

Marsovszky Ildikó

SZISZ-TAGOK

LETTÜNK

Szép és emlékezetes marad a bratislavai Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium diákjainak az a nap, amikor a Lenin Múzeumban átvették Varga Kata lintól, a SZISZ alapszervezet el nőkétől a tagkönyveket. Nyolc van új SZISZ-taggal gyarapodott az iskola szervezete.

Tudjuk, hogy a SZISZ táborához tartozni küldetést és megbízatást jelent. Apáink és anyáink örökségébe léptünk, akik szintén viselték az ifjúsági szövetség kék ingét. Pártunk bízik bennünk, SZISZ-ta- gokban, és ezért a reánk váró feladatokat becsületesen teljesíteni fogjuk. Még szorgalmasabban fogunk tanulni, dolgozni. Egész tevékenységünk során arra törekszünk, hogy a SZISZ-ben öntudatossá és politikailag fejletté váljunk. Alkotó módon, becsületesen, az e- lőző nemzedék munkáját megbecsülve, az idősebbeket tisztelve éljünk, mert csak így teljesíthetjük küldetésünket. Pártunk olyan kedvező feltételeket biztosít a SZISZ munkájához, amilyenek még sohasem voltak az ifjúsági mozgalmunk történetében. Soha ezt a napot el nem felejtjük, hiszen nem mindenki mondhatja el magáról, hogy SZISZ-tag.

Zsnyava Erzsébet

• SEGÉDANYAG AZ ATEISTA KÖRÖK MUNKÁJÁHOZ •

TÖTH ILONA komáromi (Komárno) olvasónk írja: „Olvastam valahol, hogy James Carter amerikai elnök baptista. Eddig jóformán semmit sem hallottam erről a vallási felekezetről. Kérem, ír* ják meg, hogy mi a lényege."

Mivel úgy véljük, hogy ez a kérdés szélesebb körű érdeklődésre tarthat számot, ezért közöljük az alábbi bővebb ismertetést. Egyúttal segédanyagnak ajánljuk az ateista körök munkájához, mert a baptista vallás szinte megtestesíti a vallási ideológia minden reakciós vonását.

Kik a baptisták?

Nem ismerünk a történelemben egyetlen tudományos sikert sem, amely ellen ne léptek volna fel élesen az egyházi emberek, mert minden egyes tudományos felfedezés megcáfol valamely dogmát, aláássa az tstenhitet. Csupán a tudomány elleni harc módja, az egyházi urak taktikája változik, kifinomultabb formákat ölt. Ebben az Irányban mindennél jellemzőbb a jelenkori baptizmus ideológusainak tevékenysége.

Ki harcol a tudatlanság ellen?

A baptista presbiterek mostanában egyre gyakrabban lépnek fel tárgyilagosan a tudomány sikereinek méltatása során. Ez a tárgyilagosság azonban csak színleges, és e- zért a tudomány ezen új, fogadatlan prókátorainak s barátainak elmélkedései tele vannak égbekiáltó logikai ellentmondásokkal.

A baptista igehirdetők az egyik oldalon azt állítják, hogy szeretik, nagynabecsülik a tudomány és a technika vívmányait és büszkék rájuk, a másik oldalon viszont azt hangoztatják, hogy a lelki gazdagság lehetetlenné teszt Krisztus befogadását, a lelki gazdagság olyan teher, amely akadályt jelent a Krisztushoz vezető úton.

Földi életünkben sosem ismerhetjük meg tökéletesen az isteni igazságot, csupán részben és homályosan, mintha tejüvegen át néznénk. Az emberi ész sosem foghatja fel az isten igazságait. Hogy az értelem lebecsülésére irányú ló igyekezetük ne váljék túlságosan nyilvánvalóvá, a baptista Ideológusok beígérik a dolgok lényege teljes megértésének lehetőségét... de a túlvilágon.

Életünkben sok olyan kérdés van, amelyekre csupán az örökkévalóságban várhatunk választ — állítja a baptizmus egyik szószólója. Ebből az következik, hogy a megismeréshez vezető út — a halálon keresztül vezeti

A baptista prédikátorok szívesen magasztalják a lelki szegényeket, vagyis a műveletlen, írástudatlan embereket. Folyóirataik az evangélium szavait idézik: „Boldogok a

lelki szegények, mert övék a mennyek országa“, és ezt a kijelentést olyan modorban kommentálják, mintha nem a huszadik században, hanem legalábbis ezer évvel ezelőtt élnénk. Aki a paradicsomba akar jutni, annak ki kell vetnie szívéből minden földi kincset (ez azt jelenti, hogy a legnagyobb kultűrkincset — a tudományt ts), hogy képes legyen befogadni az isten országának drága gyöngyét — Krisztust. Ez a magyarázat nyílt felhívással végződik: Legyetek lelki szegények, hogy mindig befogadhassátok az istent. Ilyen a baptista Ideológia igazi viszonya a tudományhoz.

Az Ilyen elmélkedések magukban véve eléggé egyértelműek és éles ellentétben állnak azokkal a kinyilatkozásokkal, amelyekben a baptisták a tudományt elismerik. A baptista prédikátorok ebből a helyzetből a szofisztikában, a szavak értelmének szemérihetlen kiforgatásában keresnek kiutat. Az emberi ész valamennyi természetes törekvését az értelem hiábavalóságának, értéktelen hétköznapi dolgokkal való elfoglaltságának, sőt az értelem megzavarodásának nevezik. Első pillantásra nyilvánvaló, hogy a baptizmus prókátorai itt ártatlanra fogják rá a bűnt. Ha már az értelem megzavarodásáról beszélünk, akkor azt ne a tudomány embereivel kapcsolatban tegyük, hanem azokkal kapcsolatban, akik a huszadik század második felében a tudományos megismerés ellen lépnek fel, és megakadályozzák annak a széles néptömegek ismereteibe való behatolását.

Az igazság kritériumai és a bizonyítékok

Minden elmélet igazi voltát az emberek gyakorlati tevékenysége ellenőrzi. A marxi-lenini filozófia bizonyítja, hogy az igazság próbaköve a gyakorlat. A baptisták cikkeikben azt írják, hogy a fő figyelmet nem a bizonyítékoknak, hanem elsősorban a hitnek kel! szentelni. Emellett a legendás jézusra hivatkoznak, mint az ilyen logika mérvadó példaképére Krisztus Isteni létezését vitathatatlan Igazságnak tekintik, amit nem kell bizonyítani.

A prédikációnak a baptisták nézete szerint elsősorban a hallgatók szívére, nem pedig az értelmére kell hatni. És mégis, a baptizmus ideológusainak akarata ellenére is, számos hívő éppen értelme segítségével kezd kételkedni a vallás igazságában, sokan kilépnek’' a baptista közösségből. A baptista hitszónokok azt állítják, hogy a hívőknek nem lehet véleményük a bibliáról, a biblia magyarázatára egyedül az egyháznak van joga. A hívőnek tehát tilos önállóan elmélkedni a szentírás ellentmondásairól, ezért maguk az egyházi tisztségviselők igyekeznek megmagyarázni a kétes helyzetet. Ebből az következik, hogv nem az istennek vagyis a bibliának kell hinni, hanem annak, amit a hittudósok mondanak Az istenhit tehát lényegében a szentírást magyarázó emberbe vetett vak hitté változik. (Folytatjuk)

K

r