Új Ifjúság, 1978 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1978-02-07 / 6. szám

7 KI MIT VÄR ... Mindenki vár valamit az új évtől, tgy van ez a zenében Is. Az együttesek, éneke­sek bizonyos célkitűzésekkel kezdik az évet. Hogy ki mit is akar csinálni ebben az év­ben, azt a következőkből megtudhatjátok A budapesti Zeneművészek Klubjában tgy nyilatkoztak a magyar könnyűzene művé szel: Demjén Ferenc, a V’MOTO-ROCK basszus gitárosa és vezetője: — Mi az 1977-es évben alakultunk meg, és így csak fél éve létezik az együttes. Ez volt a bemutatkozási évünk, és szeret­nénk, ha már a következő évben igazán be­indulna a „motor“. Som Lajos, a PIRAMIS vezetője: — Olyan sikeres évet akarunk, amilyen az előző volt. Ha ezt elérjük, nagyon bol dogok leszünk. Szeretnénk minél több or­szágba eljutni. Ebben az évben komoly fel­adat vár ránk: egy kéthónapos amerikai turné. Kőmár László, a SPRINT-együttes tagja: — Mi jobb évet szeretnénk, mint az el­múlt volt. Ez az év elég jól kezdődik, hi­szen a napokban jelent meg az együttes első nagylemeze. Reméljük, ez a lemez el nyeri a hallgatók tetszését. Papp Imre, a GEMINI énekese: — Ebben az évben készítjük el újabb nagy lemezünket, amely abban különbözik majd a többitől, hogy Londonban, angol nyelven készül. A megjelenés után itthon Is kapható lesz magyar énekkel. Ettől a le­meztől várunk legtöbbet. Soltész Rezső, a CORVINA főnöke: — Nagyon várjuk, -hogy ismét eljuthas­sunk Csehszlovákiába, ahol mindem alka­lommal oly jól éreztük magunkat. Soka! várunk a következő OPUS-lemezünk meg­jelenésétől. Presser Gábor, a Lovomotív GT orgonis­tája:' — Mi olyan évet szeretnénk, mint az 1977-es volt: sok szereplés itthon és kül­földön. Személy szerint remélem, hogy az év végéig megnő a hajam, ugyanis kará­csonyra megnyiratkoztam, teljesen rövid frizurát választottam. Bódy Magdi: Három hónapja hoztam össze saját kísé­rőzenekart, régi nagy tervem sikerült. Eb­ben az évben elkészül itthon az első nagy­lemezünk, és sok-sok külföldi fellépés vár ránk. Kóbor János, az OMEGA énekese: — Hogy mit várunk az 1978-as évtől? A válasz egyszerű, sokat! Ugyanis ebben az évben jelenik meg itthon a nyolcadik, a kilencedik és a tizedik nagylemezünk. Az év második felében sokat fogunk szerepelni Nyugat-Európában Zalatnay Sarola: — Mint már tavaly is, egy fiút szeret­nék a lányok, a Tinik mellé. Remélem ez az 1978-as évben sikerülni fog. Szűcs Judit: Az év első felében hosszabb ideig az NDK-ban fogok vendégszerepelni. Itthon most jelenik meg első albumom, nekem most ez a legfontosabb. Elhangzottak különböző vélemények, ter­vek, melyek megvalósulásához sok sikert! — bogdány — A film koronázatlan királynője GRETA GARBO ÖNMAGÁRA! Hi H Ez a két kezdőbetű Hauf Mimika és Henkler Klaus Dieter nevéből származik. Már évek éta igen népszerűek az NDK- ban. Közel tíz éve énekelnek együtt. Első közös próbálkozá­suk a tanulmányi évekre esik, ekkor ismerkedtek meg. Repertoárjukat úgy válogatják össze, hogy változatos le­gyen. Gyakran választanak viíágslágert is, és német nyelven éneklik. Zeneszerzéssel Dieter is foglalkozik, és saját magát kíséri gitáron. Minden évben nagy hazai turnén vesznek részt A külföldi fellépésekből csak a legeredményesebbeket említ­jük, Dániát, Írországot, az NSZK-t és Bulgáriát. Szerepeltek néhány évvel ezelőtt a Bratislavai Líra gálaműsorában is. Gya­kori vendégei a nyugatnémet televízió „Ein Kessel Buntes“ népszerű műsorának is. Az eddig elért művészi eredményekért az NDK kulturális minisztériuma különdíjjal jutalmazta a Monika Hauf és Klaus Dieter Henkler kettőst. B. G. A szerző felvétele [ árom évtizede a titokza­tosság homályában rejtő­zik a film egykori koro­názatlan királynője, Greta Gar­bo. Nem engedi magát lefény képezni, és szenzációszámba megy, ha mégis megjelenhet . egy-egy felvétel róla, azokon is sötét szemüveg és lehajtott szé­lű kalap takarja az arcát. A filmtől való búcsúja óta most először adott interjút. A nyilat­kozat elég szomorú: a hetven­két éves volt világsztár arról panaszkodik, hogy magányos, hogy elpazarolta az életét. Ah­hoz pedig, hogy változtasson rajta, már késő. Garbo évek óta egy svájci kolostorban tölti a nyári hóna pokat. — Olvasok, alszom és várok — mondta, — de igazán nem tudom mire. Hosszú sétákat te szék egyedül, elgondolkodom a múlton, az életemen. Sok évi hallgatás után a Pa ,ris Match munkatársának a kö vetkezőket mondta: — El tudja képzelni, hogy egy filmcsillag a férjhez nem menés és a férjhez menés bol­dogsága között ingadozik? Lé­nyegében mindig érvényes és mindenkire vonatkozó probléma vetődik föl. Vajon minden szempontból alkalmas vagyok-e szilárd, harmonikus házasság­ra? És felesége tudnékre lenni bárkinek? Képes vagyok-e jó házastárs lenni? Lehet, hogy mindez más for­mában jelentkezik a férfi szí­nészeknél. Amikor egy színész megnősül, a hagyományok azt kívánják, hogy az asszony az ,ő érdekeihez igazodjék. Viszont tpilyen kellemetlen helyzet vol­na egy férfi számára, ha nem színész, hogy egy filmcsillag legyen a felesége. Elveszítené a személyiségét. Képzelje el, hogy ügy neveznék, a Greta Garbo férje .. . Házasságra egyetlen okból lép az ember: lehetőleg minél tovább együtt éljen egy másik emberrel. Ez pedig lehetetlen volt, amíg dolgoztam. A házassági szerződés — a legfontosabb valaminek kellene lennie — úgy látszik, mindig a filmszerződés pótléka. A férj­nek szüksége van a felesége fizikai és erkölcsi jelenlétére. Csak a művészek közötti há zasság lehet ebben a szakmá ban sikeres, mert ez esetben egymáshoz köti őket a közös érdeklődés. Ami engem illet, az a meggyőződésem, hogy a filmcsillagnak nincs szabad i deje. Amikor Hollywoodba érkéz tem, a nagy Mauritz Stiller ár nyékában rendszeresen eljár tam fogadásokra és estélyekre Hamarosan rájöttem azonban hogy ezt a munkám sínyli meg s a nyilvános helyeken való megjelenés fokozatosan meg­semmisíti a mozivásznqn látha­tó ideális lényt. Az igazi mű­vész magányos, és csak a gon­dolataival él együtt. Stiller halála nagy veszteség volt számomra. Abban az idő­ben a film világában a legna­gyobbak között tartották szá­mon. A rendezők rohantak film­jeinek a vetítésére. Magukkal vitték titkárnőiket és lihegő hangon diktálták nekik bókoló megjegyzéseiket a nagy Stiller rendkívüli technikájáról. Stiller fedezett fel, amikor ismeretlen színésznő voltam Svédországban, és magával vitt az Egyesült Államokba. Ahíta- tos hódolatot éreztem Iránta. Imádtam, mint egy istent. E- gyesek szentimentális kapcso­latról beszéltek, pedig sokkal többről volt szó. Csak a fia­talok tudják ezt megérteni. 0- lyan ragaszkodás és imádat volt ez, amelyet csak egy diák tud érezni tanítója iránt, vagy a fiatal lány a szellemileg fölöt­te álló ember iránt. Stiller ta­nított meg mindenre: hogyan kell enni, öltözködni, kifejezni a szerelmet vagy a gyűlöletet. Állandóan tanulmányoztam a természetét, vágyait, kívánsága­it. Életemet az ő terveihez ido­mítottam. Megmondta, mikor mit kell moftdanorh ' és tennem. "Amikor meghalt, olyan hely­zetbe kerültem, mint egy hajó, amelynek nincs kapitánya. E- gyedül voltam, tanácstalanul, elveszett. Kategorikusan eluta­sítottam, hogy Jtármit is elárul­jak az újságíróknak, mert nem tudtam, mit mondjak nekik. Fokozatosan, elzárkóztam Hol­lywood társadalmi közegétől, teljesen visszahúzódtam, eluta­Greta Garbo: Vawlszxa grófnő 1937 Greta Garbo: Grand Hotel, 1932 sító gondolatból falat építettem magam köré, és közöttük élek még ma is. Remete lettem, a világ leg­bolondosabb, legvidámabb em­berei között. Nem jártam többé sehová. Semmi másra nem gondoltam, csak arra, hogy munka után, minél előbb elaludjak, annyira fáradt voltam. Ha szórakozásra volt szükségem, kiléptem ma­gányomból, fiúruhát öltöttem és lovagoltam vagy trágyát hordtam az istállőlegényekkel, vagy néztem a naplementét a Csendes-óceánon. Fiúnak kel­lett volna születnem. Sok asz- szony elítéli az életmódomat, de én ezt nem feltűnésből te­szem. Ezenkívül mindig eléggé idegen vagyok, és nagyon jól tudom, milyen rosszul beszé­lek angolul. Képtelen vagyok tökéletesen kifejezni magam. Dadogok. Ráadásul nem va­gyok már fiatal, mint annak i- dején. Mindig ügyetlennek, szégyel- lősnek és ijedtnek érzem ma­gam. Ez szomorú. Hollywoodban lépten-nyomon újságíróval találkozik az ember olyanokkal, akik készek plety- kázni, fecsegni, s amit csak mondanék félremagyaráznák és rossz színben tüntetnék fel. E- zért hallgatok, ha a magánéle­temről van szó. A magánéletem csak rám tar­tozik. A jelek szerint azonban még- ‘ sem, mert a legújabb hírek sze­rint egy New York-i kiadó hor­ribilis tiszteletdíj ellenében szerződést kötött Greta Garbó­val emlékiratai kizárólagos megvételéről. Igaz, hogy a könyv — a szerződés értelmé­ben — csak halála után jelen­het meg. T. R. Váratlan fordulat állt be Belgiumban a vég nélküli flamand-vallon torzsalkodás terén. Az ok: egy hangle­mez. Jacques Brell, a bel- , gák / ? I világhírű sanzon­énekese —• tízévi hallgatás ' után — párizsi zenemű­kiadója útján ismét a kö­zönség elé lépett. Hosszú évek óta a Csen­des-óceán egyik kis szige­tén él, messze a világ za­jától, és most is csupán két hétre, lemeze felvételére, utazott Párizsba. A lemez már üzletekbe került. Brell anyanyelvén, franciául éne­kel, s új lemezét a nyugati rádiók szinte megállás nél- • kül sugározzák. A dalok szövegét is S ír­ta, s most épp az egyik miatt gyűlt meg a flaman- , dokkal a baja. A kifogásolt szöveg meglehetősen élesen bírálja a flamandokat, s \ ezt a belgiumi flamand egyetemek hallgatói nemze- ■ ti sértésnek tartják. Brellt nemzetgyalázás vádjával feljelentették a bíróságon, ’! s követelik, hogy a fla­mand nyelvű belga művelő­désügyi miniszter tiltássá be a lemez terjesztését Bel­giumban. Ami a legérdekesebb: a I francia nyelv ellenére ]ac- ] ques Brell flamand szárma- ] zásának vallja magát. 000 A minap a Fülöp-szigetek fővárosában, Manillában megrendezett „miss nehéz­súlyú“ szépségválasztáson Celige Inigo fiatal orvos- tanhallgató lány vit.te el a pálmát. A diáklány 125 ki­logrammos súlyával min­denkit „lehengerelt“. A tes­tes szépség később kijelen­tette: — Azért indultam a ne­hézsúlyúnk mezőnyében, hogy bebizonyítsam a világ­nak: a kövér lányok is von­zóak és szépek, és az olyan nőnek ,is van helye a nap alatt, mint amilyen én va­gyok. Néhány országban az utóbbi időben erőteljes in­tézkedéseket tettek a Korá­non alapuló jogrendszer újbóli érvényesítésére. Szaud-Arábiában a közelmúlt­ban megtiltották a nőknek a miniszoknya, a nadrág, a rövid' ujjú, a mély nyak- kivágású, valamint a hippik öltözködésére emlékeztető ruha viselését. Korábban az autóvezetéstől tiltották el a nőket. A külföldiekre is vo­natkozó rendelkezés ellen vétőket börtönbüntetésre íté­lik. A világ egyes részein, a jelek szerint, még mindig kísért a sötét középkor. (Pl] árhyékAbam A tárgyalóteremben minden­ki meggyőződhetett róla, hogy K. Katalin nagyon szép, vi­szont alig szól egy szót. Egy­szóval nem kelt olyan benyo­mást, mint akinek az agyában figyelemreméltó gondolatok születnének. Szemérmesen leső ti a szemét -— ehhez nagyon ért. Megringatja csípőjét — ezt szinte igézőén csinálja. Ha a tengernél lenne vele az ember, biztosan elfelejtené, hogy a ki­rándulás ötezer koronába ke­rült . . ... és felkelt a Nap Amikor azonban szóba került, hogyan sikerült a pénzügyi tranzakciót egy külföldivel el­intéznie, csak tétován nézett a bíróra, és szép metszésű szájá­ból csak: — Hi, hi, hi — hi­szen durmolt... hangzott el. — Beszél valamilyen idegen nyelvet? — kérdezte a bíró. — Nem. Amint később kiderült még az anyanyelvével is hadilábon állt, mert fiatal cseh tanárnő­je, elhelyezését kérte miatta, és amikor ez nem sikerült, inkább tovább tanult, csakhogy meg­szabaduljon Katitól. Később Katalin a kisváros­ban, ahol élt, rájött, hogy nem kell a szókincse bővítésével gyötörnie az agyát, mert ami­kor a férfiak egy ilyen helyes kis nyuszit látnak, annyit tud­nak beszélni, hogy a nyuszinak csak igen vagy nemet kell vá­laszolnia. A kisvárosból Katalin rövide­sen felköltözött Prágába a tör­ténelmi emlékek közelébe. Egy francia, aki az Orlojt jött meg­nézni, amikor felpillantott, s meglátta Katókát, hirtelen úgy érezte, hogy ő a legszebb az eddig látott remekművekből. Az agyát elöntötte a forróság — és nyomban elfeledte a 35 év­vel ezelőtt tett házastársi es­küjét. Elindult Katalin után és meg­szólította. Katóka szemérmesen lesütötte a szemét. A napsuga­rak átsütöttek szép haján, és vállára is fényt vetettek, amint ott állt és etette a galambo­kat. Váratlanul egy galamb fel reppent és illetlenül viselke­dett. Ott hagyta névjegyét a napsütötte vállakon. A francia szolgálatkészen egy finom kis zsebkendővel igyekezett eltávo­lítani a kis „szerencsehalmot“, Katóka pedig nefelejcskék sze­mével hálatelten nézett rá. így kezdődött. A francia a bíróságon azt vallotta, hogy a lányt nagyon műveltnek vélte. Hogy miért? Eleget járja a világot, és az asszonyok akiket megismert, mind igyekeztek franciául be­szélni, persze nem tudtak — aminek aztán sok félreértés volt a következménye. Katalin viszont hallgatott, Csak meg­rebbent a szeme, és a francia már megértette — szólnia sem kellett. Elvitte a szállodába. Bár odahaza is nagy az egyet­értés, csakhogy a felesége min­den este leül az ágya szélére és beszél, beszél, beszél... a- zonkívül hatvan éves. Katalin pedig fiatal: 18 éves és hall­gat. Még az összeget is, amit kért, csak az ujjain mutatta. Tökéletes egyetértés: Katalin 10 ujjat mutatott — a francia ötöt. Katalin dobbantott a lá­bával és csak tovább lengette mind a tíz ujját. így hát meg­adta magát. — Mennyit lopott el magá­tól? — kérdezte a bíró szára­zon. — Mindenemet, amim volt. Koronákat, dollárokat, franko­kat — panaszolta. — Mikor történt a dolog? — Nem tudom. A nap ép­pen felkelt, én felébredtem és észre vettem, hogy a zakóm va­lahogyan másképpen lóg a szé­ken, mint ahogyan én szoktam ráakasztani. Felugrottam, hogy megnézzem, mi történt. A pén­zemnek hült helye volt. Egy­szerűen fuccs a pénz, fuccs minden ... Még szerencse, hogy Katalint aznap este elcsípték... Katika két évet kapott, és szép, nefelejcskék szeme köny- nyekke! telt meg. Fordította: —si— 7

Next

/
Thumbnails
Contents