Új Ifjúság, 1978 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1978-10-31 / 44. szám
6 TARKA Sportvilág Óriási küzdelem után a meghosszabbításban, mindössze egy pont előnnyel győzött a manilai kosárlabda világbajnokság döntőjében a jugoszláv válogatott a Szovjetunió csapata jeleit. Az e- züstérmes szovjet együttesből ezúttal hiányzott a . Bjelov fivérek közül az ifjabbik, Alekszandr. Míg ■bátyja, Szergej és társai a legjobb címért küzdöttek, a mindösz- sze 27 éves sportoló alattomos betegséggel viaskodott, amely végül is felülkerekedett. A Szpartak Leningrád versenyzője tagja volt az olimpiai, világ- és Európa-bajnokságot nyert szovjet kosárlabda válogatottnak. Két évvel ezelőtt még játszott a montreali olimpián, ahol a legjobbak közé tartozott, de nevét már 1972- ben megismerte a sportvilág. A müncheni olimpia döntőjében Alekszandr Bjelov szenzációs teljesítménnyel fordította csapata javára az Egyesült Államok együttesével vívott döntő sorsát. Az emlékezetes téves időmérés miatti megszakítást követően, a hát- ralévö három másodpercben 49:50- ről, hihetetlen távolságból nagyszerű horogdobással juttatta csapatát az olimpiai bajnoki címhez. Személyében kiváló sportolót gyászolunk. ooo A budapesti Népsport közlése szerint megszületett a magyar vízilabdasport Muhammad Alija, aki nem más, mint Faragó Tamás válogatott vízilabdázó. Faragó a Hajós Alfréd Uszodában arcul ütötte a korábbi kiváló olimpiai és világbajnok vízilabdázót, a mostani játékvezetőt, Markovits Kálmánt azért, mert jelen volt a fegyelmi tárgyaláson, amely három mérkőzésről eltiltotta. Tettét megfontolás után követte el, még közönséget is toborzott hozzá. —- Egyébként nem hitte el. mindenki, akinek szóltam, hogy mU re készülök, így nem volt telt ház — mondotta utólag. Uram, irgalom... De most tessék még jól figyelni és megfő* gózni, mert most jön a java. — Hogy megbántam-e a tettemet? — közölte, továbbá a nagy Faragó. Bátran állíthatom: nemi Sőt... Amióta elcsattant a pofon, nagyon jó a sajtóm. Játékommal ' nem tudtam kivívni azt, hogy ennyit foglalkozzanak velem, pedig már hosszú ideje a világ legjobbja vagyok... íme, ,fl legjobb", ,/i legszebb“, ,fl. legnagyobb" magyar vízilabdajátékos. Valóságos King Size ... ooo A huszadik század második felében még mindig baj. van az e- mancípációval. A New York Yankees baseball-csapatának tagfai hérték a bíróságot, hogy az új- ságírónőket tiltsák kt az öltözőből, mert jelenlétük zavarja a „szégyenlős“ fiúkat. Constanze Baker Motley azonban elutasította a kérelmet, s a sportújságíró- nők továbbra is bemetnek a játékosok öltözőjébe. Legfeljebb azt javasolja, hogy a játékosok tegyenek maguk elé törülközőt, vagy legyen az- öltözőben függöny, amely eltakarja a sportolókat a riporternők elöl... ooo ■Merőben más a helyzet a tavaly függetlenné vált Comore?szi- geteken. Az Afrikától keletre fekvő kis államban igen sok' hódolója van. a labdarúgásnak, és labdarú- gó-ltgabajnokságot is vívnak. Ez még nem lenne különös. Annál különösebb azonban, hogy a tíz Csapatból álló ligában két nőt csapat is van, amelyek a férficsapa- tökkal azonos' feltételek mellett, sőt a férfi csapatok ellen is játszanak. ' Valószínűleg ez a világ első koedukált fociligája. (palágyi) I d86tava egy és háromnegyed év választ el bennünket az 1980. érvi olimpia nyitányától, de már most bizonyosra vehető, hogy Moszkvában a világ minden tekintetben legszebb és legjobban megrendezett olimpiának lesz tanúja. Ezt a- zért állítjuk olyan bizonyossággal, mert az egész társadalom kezdettől fogva szívügyének tekinti az olimpia példás előkészítését. A sorból nem maradtak ki természetesen a kom- szomolisták sem, akik éppen most ünnepük szervezetük megalapításának 60. évfordulóját. A lenini Komszomol Központi Bi zottsága 1976-ban határozta el, hogy védnökséget vállal az olimpiai sport* létesítmények építése felett. Két évvel ezelőtt futottj be Moszkva Kijevi pályaudvarára az első vonat, a- mely a komszomolista élcsapatokat hozta. Moszkvában már korábban is voltak olyan stadionok és sportlétesítmények, amelyekben bármikor nagyszabású világversenyeket rendezhettek. Az olimpia azonban mégis olyan egyedülálló sportesemény, amely megérdemli, hogy a legméltóbb keretek között folyjék. Ezért az olim* piai előkészítő bizottság számba vette néhány új sportlétesítmény építését, és valamennyi meglévő és számításba kerülő stadion vagy csarnok és uszoda felújítását. Kapóra jött a fiatalok segítsége. Időközben több mint húszezer fiú és lány dolgozott rövidebb-hosszabb i- deig az olimpiai építkezéseken. E munkát a komszomolista törzskar 1- rányítja, amelyben képviselve vannak a Komszomol tervező és építővállalatai. A komszomolisták lelkesedésének se vége, se hossza. Az egész hatalmas -országban önkéntes jelentkezők ezreit, sőt százezreit tartják nyilván A moszkvai fiatalok hétvégi „szubbot- nyikokat“ szerveznek, és mindenki úgy segít, ahogy csak tud. Jól beolajozott ütemben folynak a Komszomol-építkezések, márcsak a- zért Is, mert a tervezőirodák építő- és szállítóvállalatok Komszomol-bi- zottságaí szerződéseket kötnek a munka folyamatossága érdekében. Hogy mit jelent ez a gyakorlatban, arról Alekszandr Vinogradov, a luzs- nyikl Lenin-stadion fedett csarnokát építő Komszomol-brígád vezetője a következőket mondta: „Pillanatnyilag szerződéses viszonyban vagyunk a A felvételen: Az épülő új szálloda-komplexum A KOMSZOMOL AZ OLIMPIÁÉRT betongyárral és a tervezőirodával. Ha akadozna a betonszállítás, akkor az ottani Komszomol-szervezet azonnal közbelépne, és akár önkéntes brigád dal is leszállítaná a szükséges meny- nyiséget. Vagyis gyakorlatilag sem miképpen sem akadozhat a szállítás.“ Mellesleg a luzsnyikl csarnok építőitől származik az a kezdeményezés, amelyek jelszava: „Ami olimpiai, az csak kiváló lehet!“ A felhívásra a többi építkezésről is válaszoltak, és így minden munkát kiváló minőségben fejeznek be. Ugyancsak kötelezettséget vállaltak, hogy jóval a határidő előtt befejezik az építkezéseket és azok nagy részét már 1979-ben, a Szovjetunió népeinek spartakiádján átadják ren* del tetősének. A Lenin-stadiont, ahol a nyitó, és záróünnepség mellett számos sportesemény Is lesz — 1979. július 1-én vehetik használatba a sportolók. A háromezer személyes fedett csarnok Luzsnyikl területén a jövő év végére nyílik meg, a 15 ezer nézőt befogadó uszoda 1979 júliusára készül ei. Moszkva központjában, a Mir su gárút szomszédságában épül a 35 e- zer személyes fedett stadion, amely 1979 második felében nyitja meg kapuit. Vászon teteje alatt futballpálya, kosárlabda- és röplabdapálya, valamint ökölvívó-stadion lesz. Átvették az építőktől az olimpiai falu első két épületét. A 107 hektáros területen tizennyolc, egyenként 16 emeletes lakóház épül. Ezek közül nyolc már fedél alatt van. A lakóépületekben két- és háromszobás lakások várják a világ sportolóit. A lakások egyik szobája mintegy 18, a második és harmadik egyenként 14 négyzetméter alapterületű, és általában két sportoló lakik majd egy szó* bábán. Konyha is épül minden lakáshoz, így aki akarja, maga készítheti el ételeit. A sportolók többsége azonban nyilván az olimpiai falu négy, egyenként ezer személyes központi éttermét vagy az ugyancsak a sportolók kizárólagos használatára készülő kávéházakban, ételbárokban étkezik majd. Mindez a földszinten kap helyet, és Itt rendezik be a többi szolgáltatást is. Itt lehet majd például tárolni a sportszereket, a csomagokat, itt lesznek az irodák. A nők számára készülő két lakóépületben még kisebb fodrászatot Is berendeznek. A legfelső két szint közül az egyik tartalékban marad, a másikon szol* gáltatóhelyiségek lesznek, például mosó- és szárítógépekkel felszerelt mosodák. Külön kulturális központ is létesül az ollmipial faluban, ennek színházterme 1200 nézőt fogad be. Minden épületben lesz orvosi rendelő, s a lakóépületben kapnak elhelyezést a küldöttségek irodái is. A legnagyobb küldöttségek négy lakást kapnak irodának. Az előzetes jelentkezések alapján már megállapították a küldöttségek elhelyezését Is, meghatározták, hány szobát, Illetve lakást kell számukra biztosítani. Bár a sportolók a legtöbb edzést a versenyek színhelyén végzik majd, az edzésekhez az ollmlplai faluban is minden a rendelkezésükre áll. Három nagy tornaterem, három fedett uszoda, továbbá nyitott uszoda, labdarúgó- és atlétikai pálya készül. Az olimpiai falu közvetlen közeié* ben gyors ütemben épül a 7000 négyzetméteres új „olimpiai postaköz- pont“, amely nemcsak kivitelben lesz szép és korszerű, hanem minden 1- gényt kielégít. Az üveg-alumínium borítású ötemeletes épületben a Kom- szomol-brigádok jelenleg a második emeleti munkálatokat végzik. A postai központból pillanatok alatt az e- gész világba lehet majd kapcsolást kapni. És amit itt felsoroltunk az csak töredéke annak, amit Moszkvában a leendő olimpia sikeres megrendezé* séért tesznek, többek között a fennállásának 60. évfordulóját ünneplő Komszomol tagjai is. (tt) rzmos, Keménykötésü ifjú. Sűrű szemöldöke alatt keskeny réssé szűkülő tekintettel néz rám. Egy kissé bizalmatlan. Aztán mosolygóssá enyhül a kemény nézés. — Patasi Oszkár a nevem — vált át barátságos hangnemre. A dunaszerdahelyl (Dun. Streda) Mezőgazdasági Szak- középiskola udvarán rozsdásbarna szögvasak láthatók. — Valamikor ilyen vasakkal kezdtük — emeli fel az egyiket. Erős markában csaknem elgörbül a vas. Trikója alatt megfeszülnek az Izmok. El- játszhatná Toldi Miklós szerepét. „Hosszú vendégoldal reng araszos vállán“. A vendégoldalt vasrúd helyettesíti. Köny- nyedén emeli, mintha csak szalmaszál volna. Kérdem tóle, mikor ébredt tudatára, hogy többet emel, mint társai. — Már magam sem tudom — mondja szerényen. Mostanában nehéz tárcsákkal „labdázgat“. Lehajlik a rúdhoz, aztán zutty, máris a feje fölött a súlyzó. Mi neki a szögvas súlya?-A minap, is csúcsot javított. Jól kezdte az 1- dényt. Országos csúcsjavítással. A Szlovák Nemzeti Felkelés tiszteletére megrendezett III. súlyemelő kupaversenyben a szakításban 117,5 kg-ra javította a juniorcsúcsot jelentő 116,6 kg-os addigi teljesítményét. Ugyanakkor szlovákiai csúcsot ért el az emelésben (142,5 kg) és az összetettben is (252,5 kg). — Hogyan lettem súlyemelő? És mikor? Már gyermekkoromban szerettem az emelgetést. Tizenkét éves koromban valamelyik .képeslapban nézegettem az izmos súlyemelőket, l- gen tetszettek a srácok, mindjárt az jutott az eszembe, hogy én is ilyen izmos fickó szeretnék lenni. Már akkor elhatároztam, hogy megpróbálom én is. Nagymegyeren (Calovo) nem nehéz a „próbálgatás“. Márak- ■ koriban akadtak jó eredményeket elérő súlyemelők ebben a csallóközi kisvárosban. Patasi Osziék megkezdték a felzárkózást a nagyokhoz. — A haverokkal kimentünk az ócskavasgyűjtőbe. A sok rozsdás vas között kerestük az alkalmas rudakat, tárcsákat. Találtunk is kétméteres hullámvasat, arra szereltük fel a tárcsákat, persze csak igen kezdetleges módon, s ezért vigyázni kellett, nagyon köny- nyen a karunkra csúszott a tárcsa, ha meg leesett a rüd- ról, kapkodhattuk a lábunkat. Nem találtunk egyforma súlyú tárcsákat, így aztán . könnyen megbillent az egyensúly. De a- zért nem hagytuk abba. Patasit és haverjait nem o- lyan fából faragták, hogy könnyen feladták volna. Aki hamar megfutamodik, soha nem lehet jó súlyemelő. A súlyemeléshez kitartás kell, birkózni kell a tárcsákkal, és mindez Patasi Osziban megvolt és ma is megvan. — Voltak közöttünk nagyobb fiúk, erősebbek, mint én, de olyan is akadt, aki nálamnál könnyebb volt, mégis többet emelt. Igyekeztem behozni 6- ket. Tudtam, sokat kell gyakorolni, míg megtanulom a technikát. Három-négy hónap elteltével már elég jól ment. Szorgalmas edzéssel javultak az eredmények. Bizonyára sokan úgy vélik, máris olajozott volt az út a csúcsjavításokhoz. Nem oda Buda, volt egy kis kényszerpihenő. Különösen azok számára írjuk meg ezt is, akik kényelmesen besétálhatnának valamelyik tornaterem edzéseire és akadály nélkül emelgethetnék a súlyzókat vagy más sportot űzhetnének, mégsem teszik, naplopással, lődörgéssel töltik el szabad Idejüket. — Fél évig abba kellett hagynom a súlyemelést, nem volt' hol edzeni. Ahol laktunk, kisgyerekek is voltak, ezért a szomszédban tartottuk a magunk gyártotta súlyzót. Mikor aztán elköltöztünk máshová, nem vihettem magammal a vasakat. Eltelt fél év. Az ifjúsági parkban futballoztunk,. a meccs után az egyik fiú azt mondta, nézzünk be a bátyjához, az súlyemelő, és nála edzenek a többiek is. Bementünk. Tényleg voltak ott néhányan, én is beálltam közéjük. Kíváncsi voltam, fél év kihagyása után vajon mennyit emelek. Költözésünkkor hozzávetőlegesen negyven kilót emeltem, az újabb próbálkozáskor a kihagyás ellenére negyvenötöt. E- rősödtem, fejlődtem. Eredményem láttán kérdezték a többiek, volna-e kedvem rendszeresen edzeni. Tizenhárom é- ves voltam, negyvenöt kilót e- meltem, ez egész szép eredmény. Felfigyelt rám Lencse Sándor, az edző is. Beszélt velem, bíztatott és ez sokat jelentett nekem. Talán akkor született meg bennem a végleges elhatározás, hogy nem a futball, sem az atlétika, hanem éppen a súlyemelés lesz az igazi sportágam. Hát így kezdődött. Az újrakezdés után csakhamar megtörtént az első nyilvános szereplés. Egy kis csalafintasággal más néven Indították Patasi Oszkárt, az igazolás nem megy egyik napról a másikra. A nagy tehetségnek ígérkező Patasit viszont mindenképpen indítani akarták. A kerületi Ifjúsági bajnokságon „álnéven“ második lett, következő versenyén, a szlovákiai Ifjúsági bajnokságon győzött, sőt az országos bajnokságon Is 6 lépett fel a győzelmi emelvény legmagasabb fokára. Bevezetőnek szép sikerek. A megyeri mokány legénykére felfigyeltek rögtön az induláskor. A folytatás sem maradt el. De erről majd következő számunkban. M. J. T Á SÚLYEMELÉS A KITARTÁS ISKOLÁJA
