Új Ifjúság, 1978 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1978-10-24 / 43. szám
A KOMMUNIZMUS ÉPÍTÉSÉNEK PROGRAMJA 1959. Január 27-én megkezdő dött az SZKP rendkívüli- XXI. kongresszusa. Nemcsak azért volt jelentős ez a tanácskozás, mert elfogadta a következő hét évre szóló népgazdaságfejlesztési tervet, hanem azért is, mert meghirdette, hogy a szocializmus a Szovjetunióban teljes mértékben győzött. Ez az egész párt és az állam, valamint az egész nemzetközi kommunista és munkás- mozgalom számára történelmi jelentőségű esemény volt. 1961. október 17—31. között a párt és a nép egységének és ösz- szetartásának jegyében tartotta meg az SZKP XXII. kongresszusát. A tanácskozás kiemelte az SZKP jelentős belpolitikai sikereit, nagyra értékelte a szovjet embereknek a hétéves tervben élői-* rányzott feladatok teljesítésére irányuló erőfeszítéseit. A kongresszus elfogadta a kommunista párt Harmadik Programját, a kommunizmus építésének programját. Az SZKP e programja tartalmazza a kommunizmus építőjének erkölcsi kódexét, amelyet a párt dolgozott ki. E kódex magában foglalja a munkásosztálynak a társadalmi haladásért és a szocializmus felépítéséért vívott sokéves harca során kialakult forradalmi erkölcsét. A KOMSZOMOL SZEREPE AZ ÜJ TÖRTÉNELMI IDŐSZAKBAN A kommunista országépítés nagyszabású programjának megvalósítása során a párt hű sző vetségesére és segítőtársára, az ifjúsági szövetségre támaszkodott. Lenin hagyatéka szellemében az SZKP XXI. és XXII. kongresszusa nagy mértékben lehetővé tette a Komszomol számára, hogy részt vegyen a kommunizmus anyagiműszaki alapjának építésében, az Ifjúság szervezetére jelentős gazdasági és kulturális feladatokat bízott. A párt kiemelte, hogy a kommunizmus építése idején a Kom szomolra fokozott felelősség hárul az ifjúság nevelése terén. Ezt az elvet az SZKP XXII. kongresszusán elfogadott új pártalapszabályzat Is tartalmazza. Az új feladatok szükségessé tették a Komszomol aktivitásának növelését. Ezt vitatta meg a Komszomol XIV. kongresszusa, amelyre 1962. április 16—20. között került sor. Ezen a tanácskozáson elsőízben vettek részt a XX. század kiváló úttörői: Jurij Gagarin és German Tyitov űrhajósok. A Komszomol tanácskozásán 58 ország testvéri ifjúsági szövetségeinek és a nemzetközi ifjúságszervezeteknek a küldöttségei is jelen voltak. A Komszomol XIV. kongresszu sa demonstrálta azt, hogy a szovjet ifjúság, az egész felnövekvő nemzedék teljes mértékben támogatja a lenini kommunista pártot. A Komszomol tevékenységét ezekben az években a szocialista munkaverseny fejlődése és a munkatermelékenység nagyarányú növekedése jellemezte. Az SZKP 1966. március 29 - április 8. között tartotta meg XXIII. kongresszusát, amely a nemzetközi kommunista mozgalom fontos eseménye volt. Bebizonyította, hogy a szovjet kommunisták odaadóak a marxizmus-leni nizmus és a proletár internacionalizmus elvei iránt. Nagyra értékelté a párt politikai és szervező munkáját, a szovjet nép hősies helytállását, s kitűzte a kommunizmus építésének feladatait a következő időszakra. A komszo- molisták a kongresszust kötele zettségek vállalásával köszöntötték. A XXIII. kongresszus elhatározta, hogy a Komszomolt tovább kell aktivizálni, az országépítési feladatok teljesítése érdekében. A kommunista párt kiemelte, hogy a Komszomolra főként a párttag- jelöltek és a jövő párttagok nevelése terén hárulnak igényes fel-- adatok. A Komszomol a párt kádertartaléka, segít a pártnak az ifjúság egységének megőrzésében és a forradalmi tapasztalatok átadásában. A Komszomolnak azt a feladatát, hogy intenzívebbé kell tennie a fiatal nemzedék kommunista nevelését, fejlesztenie kell az ifjúság politikai és munkaaktivitását, a Komszomol 1966. május 17—21. között megtartott tizenötödik kongresszusa behatóan megvitatta. A tanácskozáson a szövetség 23 millió tagját 3831 küldött képviselte. Ezenkívül 78 ország 89 ifjúsági szervezetének küldöttségei voltak jelen. Ott voltak a Demokratikus Világifjúsági Szövetség és a Nemzetközi Diákszövetség képviselői is. A Komszomol XXV. kongresszusa meggyőzően bebizonyította, hogy a szovjet ifjúság szervezete a párt vezetésével szép sikereket ért el. A kommunisták példát mutattak a Komszomol tagjainak meggyőződésükkel, bátorságukkal, céltudatosságukkal. A komszomo- listák a kommunistáktól veszik ár a nép boldog jövőjéért vívott harc tapasztalatait. A Szovjetunióban a kommunisták mindig a fiatalok politikai vezetői voltak és ma is azok. A Komszomol tagjainak az a legfőbb törekvésük, hogy magatartásukkal a kommunistákra hasonlítsanak, hogy később maguk is elfoglalhassák méltó helyüket a Lenin által alapított nagy pártban. Az SZKP XXIII. kongresszusát követő időszakban a párt fokozott figyelmet fordított az ifjúsági szervezet tevékenységére, a fiatal nemzedék problémáira és érdekeire. Az SZKP XXIII. és a Komszomol XV. kongresszusán elfogadott határozatok teljesítése egybeesett az Októberi Forradalom 50. évfordulója ünnepségeinek előkészületeivel. Ez az évforduló alkalmat adott arra, hogy a szovjet nép felvonultassa a több nemze.1976. OKTÜB Í S-ÍS.«) ^yi UHtóK,''H!Sm' AZ _ÖSS20l<(&Z-ŰR3ZÍGX írjfcíni .KOiiCHEösznsiüi'ksraLÁiföiT' ;** .onoszonázíti jcw^uiirbsv írjúsíci szöv«t$Só,_'i köiÍsZohoÍ. v • MAGYARICS VINCE: A LENINI KOMSZOMOL DICSŐ ÚTJA IV. dék áldozatkész harcaival és szorgalmas munkájával elért eredményeket. 1968. október 3-án a központi sajtó közzétette ap SZKP Központi Bizottságának ,,A Komszomol megalapítása 50. évfordulójáról és az ifjúság körében végzett kommunista nevelés feladatairól“ szóló határozatát, amely minden állami és társadalmi szervezet számára nagy jelentőségű dokumentum volt. Ez a határozat, az SZKP Központi Bizottsága által az évforduló alkalmából a Komszomolnak küldött üdvözlő levél, valamint Brezsnyev elvtársnak a Komszomol KB ünnepi ülésén elmondott beszéde nagyra értékelte az ifjúsági szervezetnek azt a szerepét, amelyet azt megelőző 50 évben a párt segítőtársaként és utánpótlásként töltött be. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa, a szovjet kormány és nép nevében a fiatalokat a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke köszöntötte. Kijelentette: a Komszomol és az egész szovjet ifjúság kiváló érdemeket szerzett a szovjethatalom megteremtése és megszilárdítása terén, bátran és hősiesen harcolt az ellenséggel, tevékenyen részt vett a szocialista és a kommunista országépítésben, alkotó munkát végzett a fiatal nemzedék nevelésében. Ezért az SZKP KB javaslatára a Lenini Komszomolt megalapításának 50. évfordulója alkalmából az Októberi Forradalom Érdemrendjével tüntették ki. Az ünnepi ülés résztvevői lelkesedés-, sei fogadták azt a hírt, hogy a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa a Komszomol 39 városi, kerületi és alapszervezetének a Lenin-rendet, a Vörös Zászló Érdemrendet, a Nagy Honvédő Háború Érdemrend első fokozatát, a Munka Vörös Zászlaja Érdemrendet és a Becsület-rendet adományozta. Október 29-én az ország minden részéből összejöttek a fiatal nemzedék képviselői és a moszkvai Vörös téren ünnepi nagygyűlést tartottak a Komszomol megalapításának 50. évfordulója tiszteletére. Az egész ország megemlékezett azokról, akik a Komszomol első soraiban küzdöttek: Vi- talij Bonyivurról, Nyikolaj Oszt- rovsz'kiiről, Hja Usziszkinről,.. Zo- ja Koszmogyemjanszikajáról' Jurij Gagarinról és Vlagyimir Koma- rovről. A Vörös téren megtartott nagygyűlés résztvevői felhívást tettek közzé, amelyben Lenin 100. születési évfordulója alkalmából további kiváló munkasikerek elérésére szólítottak fel minden szovjet fiatalt. PETER KASALOVSKY SORSOK (Folytatás az 1. oldalról) MAXIMILIAN LÖVINGER 1897- ben született. Már fiatal korában két vörös színű tagkönyv tulajdonosa volt: 1921-ben a— CSKP tagja lett, s a vörös szakszervezetekbe ugyanebben az évben lépett be. Egyike voll azoknak, akik 1920 szeptemberében részt vettek az Ifjúmunkások Szocialista Szövetségének alakuló kongresszusán és csatlakoztak a Kommunista Internactonáléhoz. ő Is Bratis- lavában élt és három nemzetiség fiataljainak — a szlovák, a magyar és a német fiataloknak — osztályrészét kapta, a kizsákmányolást. Ebből fakadt és erősödött forradalmt tenni- akarása és lelkesedése. Az elsők között fogott hozzá a Kom- szomol-csoportok létrehozásához. „Ma már mindez romantikus nak sőt hősiesnek tűnhet. Ml azonban éreztük, hogy tennünk kell valamit a forradalmi változások érdekében. Azok javára akartunk valamit tenni, a- kik utánunk lőttek, gyermekeink |avára. Az a kellemes ér zés melenget, hogy nem éltem hiába. Boldog vagyok, hogy megértem a felszabadulást, és jelenünket. Tiszteletbeli pionír vagyok, tessék, itt a vörös nyakkendőm. Az idősebbek egykor azzal bíztattak bennün két, hogy miénk a jövő. Íme a jóslat beteljesedett. A jövő az önök nemzedékéé is, mert az általunk megkezdett mű méltó folytatói. Szilárd meggyőződésem, hogy pár éven be lül szovjet űrhajóssal együtt csehszlovák űrhajós is űrutazáson vesz részt.“ Ehhez csak azt kell hozzátennünk, hogy ez a beszélgetésünk 1975-ben zajlott le, amikor Lővinger elvtárs már sokat betegeskedett, a bergen-belseni koncentrációs táborban átélt szenvedések, megpróbáltatások miatt. XXX OTO DUB akadémikus élete is sokak számára példamutató tehet. 1903-ban született. Tanulmányait a prágai Építész- mérnöki Főiskolán végezte. A kiváló diákok egyike volt. Sok olyan tanáráról mesélgetett, a- kik Kutná Horában a polgári iskolában és a prágai reálgimnáziumban tanították, és akik nem voltak az akkori rendszer ínyére, mert nem rejtették véka alá, hogy a cseheknek és a szlovákoknak, ennek a két testvérnemzetnek közös államban kell élniük. Ez akkor volt. amikor az Osztrák-Magyar Monarchia összeomlása még nem kezdődött el. Oto Dub később megismerkedett Závadával, Se- kaninnal, Fuöíkkal és a többi baloldali fiatallal. 1924-ben vált a CSKP tagjává. Behatóan megismerte dr. Ivan Hálek életét és munkásságát. Meleg barátság fűzte őt a szlovákok hoz, nem afféle naív és véd nöki érzés a fiatalabb, a szegényebb nemzet iránt. Ezt az zal Is bizonyította, hogy kérelmezte: Szlovákiában dolgozhasson. A Közmunkaügyi Intézet hidrográfiai szolgálatának alkalmazottjaként egész Szlovákiát beutazta, eljutott a Ky- suca vidékére, Árvába, a Fel- ső-Garam mentére, Stropkov- ba és Svidnlkbe. Már Csehországban is sok nyomort és nélkülözést látott, a szlovákiai viszonyok azonban még így is sokkolták, felháborították, a szlovákság politikai helyzetét látva, szinte elkeseredett. Bekapcsolódott olyan szervezetek tevékenységébe, mint a Szlovák Értelmiség Tömörülése és a Szovjet-Oroszországgal Való Gazdasági Közeledés Társasága. Lakásán tartotta üléseit a párt első illegális központi bizottsága, amiért letartóztatása után az Havai börtönbe zárták. Tagja volt a Zorics őrnagy vezetésével működő Za- rubezsnij partizáncsoportnak. A felszabadulás után hozzájárult a Februári Győzelem előkészítéséhez, majd visszatért e- redeti foglalkozásához és megírta „Gondolatok a vízi erőművek építésének elméleti kérdéseiről“ című munkáját, amelyet már a börtönben kezdett el. Kinevezték a Hidrológiai és Meteorológiai Intézet vezetőjévé, később a Szlovák Műszaki Főiskola Építészmérnöki Karának a dékánja lett. xxx MARTIN TAPÁK érdemes művész a Szlovák Nemzeti Tanács képviselője, a Szlovák Filmgyártó Vállalat igazgatója. 1927-ben született Árvában. Gyermekkorában libákat és teheneket legeltetett. Ottani tanára beszélte rá, hogy Jelentkezzen a Bratislava! Konzervatóriumba. Szerencséje volt, hogy sokai segített neki M. Bancíková, a kiváló szlovák színésznő. így került a Szlovák Nemzet! Színházhoz. Első fellépése során az együttes Andrej Bagar nemzeti művész vezetésével eljutott az Ifjúsági Vasútvonal é- pítől közé. „Mi is felllelkesültünk, minden épülő háznak, gyárnak és vízierőműnek nagyon örültünk. Különösen a Vág folyón épített erőművek szereztek számunkra nagy örömet. Talán türelmetlenebbül vártam, hogy elkészüljenek, mint építőik. E- gész Szlovákia akkor kezdett felvi rá gozni. Emlékszem gyermekkoromra, amikor mennyei paradicsomnak tartottam a «sebes hegyi patakokkal övezett szülőföldemet, és persze ma is annak tartom;“ Egy időben a Szlovák Népművészeti Együttes tánccsoportjának a vezetője Is volt. 1954 óta tagja pártunknak. Koreográfusként együttműködött a Laterna Maglkával. Pafo Bie- lik segédrendezője volt, hozzájárult a szlovákiai filmgyártás létrehozásához. Azt mondja, hogy ehhez a csehországi kollégák is hatalmas és felbecsülhetetlen értékű segítséget nyújtottak. Látta és átélte a Szülőföld, a Farkasverem és a Fehér sötétség forgatását. Az idei évre számos évforduló jut. Plrosbetűs és szomorú események évfordulói. „Nem akarom oktatni a fiatalokat, de elmondhatom, hogy a történelem könyörtelen. Az emberiség már sok mindent megért. Figyelmeztetésképpen is meg kell emlékezni a múltról. A neutronbomba Is valóság, mi azonban erősebbek vagyunk nála!“ XXX Mi a közös ezekben az emberekben? Az, hogy valameny- nylen hazánk, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság állampolgárai és országunk számára többet tettek, mint ameny- nyt a kötelességük lett volna annak érdekében, hogy valóra váljanak népünk álmai és vágyai. • *. • • %m 5 ANDREJ GROMIKÚNAK, a Szovjetunió külügyminiszterének az a- nierikai vezetőkkel folytatott New York-i és washingtoni megbeszélései óta a SALT ismét a nemzetközi érdeklődés és várakozás homlokterébe került. A héten Washingtonban bejelentették, hogy Vance külügyminiszter október 21- én Moszkvába utazik, hogy a már 95 százalékban elkészült szerződés még vitatott vagy függőben levő kérdéseit megoldja. „Mire van szükség ahhoz, hogy le lehessen küzdeni a még hátralévő útszakaszt?“ — teszi fel a kérdést csütörtöki kommentárjában az APN szovjet hírügynökség hírmagyarázója. És a választ így fogalmazza meg: következetességre, egyértelmű politikai döntésre, az amerikai kormány részéről. A szovjet megfigyelő felhívja a figyelmet-arra, hogy Vance moszkvai tárgyalásai időben egybeesnek az amerikai időszakos törvényhozási választásokkal, a- melyek kapcsán a SALT II. újból mozgósíthatják erőiket, befolyásolhatják az amerikai közvéleményt. Ilyen helyzetben az amerikai kormány világos, az Egyesült Államok és az egész világ ér dekeit egyaránt kifejező állásfoglalásra lenne szükség. Ha a küszöbön álló moszkvai tárgyalásokon sikerül kölcsönösen elfogadható, mindkét fél biztonsági érdekeit figyelembe vevő megoldásokat találni, a hátramaradt kérdésekre, az természetesen kedvező hatást gyakorolna a világ- helyzetre. A KOZEL-KELET legfontosabb kérdései állandóan foglalkoztatják a közvéleményt. Eddig egyetlen arab állam sem állt ki E- gyiptom és Izrael különtárgyalá- sai mellett. Még a szélsőségesen konzervatív olajállamokban pl. .Szaud-.Arábiábaq is aggodalommal szemlélik az ^egyiptomi-izraeli tárgyalások fejleményeit. Ezért Is ígérkezik jelentősnek a november 1-én Bagdadban megnyíló arab csúcstalálkozó, amelyet október 20-tól külügyminiszteri szintű értekezlet készít elő. Eddig húsz a- rab ország jelentette be részvételi szándékát. A találkozón áttekintik az egyiptoipi-izraeli külön- megállapodásokat, és. közös akcióprogramot dolgoznak ki az arab érdekeket sértő következmények kivédésére. Szíria és a Palesztin Felszabadítási Szervezet Is beje- lentete, hogy kész résztvenni a tanácskozáson. Arab lapvélemények szerint Bagdadban csökkenhetnek azok az ellentétek, amelyek eddig megakadályozták Irak, Szíria és a PFSZ hatásos közös akcióit. A kétoldalú béketárgyalások Izrael és Egyiptom között, mint ahogy arra a párizsi Le Monde knmmentátora is figyelmeztet, tehermentesíti Izraelt a Sinai félszigeten. Izrael tehát minden figyelmét és katonai erejét Libanon és Szíria felé fordíthatja. Ezzel katonai értelemben is veszélyes bizonytalansági tényező jelenik meg a térségben. A Le Monde elemzése is szükségszerűen azzal a következtetéssel zárul, hogy az egyiptomi-izraeli kölöntárgya- lások csak fokozhatják a feszült- sági és bizonytalansági tényezőket, de nem oldanak meg semmit. A közel-keleti helyzet tartós, igazságos rendezésének nincs más útja, mint az összes érdekeitek, közöttük a Szovjetunió és a palesztin nép törvényes képviselőinek részvételével összehívandó béke- konferencia. OKTOBER 16-ÄN RÓMÁBAN ba- jeientették, hogy megválasztották az új római katolikus egyházfőt. Az új pápa Karol Wojtyla bíboros, krakkói érsek lett. Több mint 400 év óta ez az első eset, hogy nem olasz pápát választottak. Az új pápa viszonylag fiatal, 1920. május 18-án Krakkó környékén született.
