Új Ifjúság, 1978 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1978-10-24 / 43. szám

A KOMMUNIZMUS ÉPÍTÉSÉNEK PROGRAMJA 1959. Január 27-én megkezdő dött az SZKP rendkívüli- XXI. kongresszusa. Nemcsak azért volt jelentős ez a tanácskozás, mert elfogadta a következő hét évre szóló népgazdaságfejlesztési ter­vet, hanem azért is, mert meg­hirdette, hogy a szocializmus a Szovjetunióban teljes mértékben győzött. Ez az egész párt és az állam, valamint az egész nem­zetközi kommunista és munkás- mozgalom számára történelmi je­lentőségű esemény volt. 1961. október 17—31. között a párt és a nép egységének és ösz- szetartásának jegyében tartotta meg az SZKP XXII. kongresszusát. A tanácskozás kiemelte az SZKP jelentős belpolitikai sikereit, nagyra értékelte a szovjet embe­reknek a hétéves tervben élői-* rányzott feladatok teljesítésére irányuló erőfeszítéseit. A kong­resszus elfogadta a kommunista párt Harmadik Programját, a kom­munizmus építésének programját. Az SZKP e programja tartal­mazza a kommunizmus építőjének erkölcsi kódexét, amelyet a párt dolgozott ki. E kódex magában foglalja a munkásosztálynak a társadalmi haladásért és a szo­cializmus felépítéséért vívott sok­éves harca során kialakult for­radalmi erkölcsét. A KOMSZOMOL SZEREPE AZ ÜJ TÖRTÉNELMI IDŐSZAKBAN A kommunista országépítés nagyszabású programjának meg­valósítása során a párt hű sző vetségesére és segítőtársára, az ifjúsági szövetségre támaszkodott. Lenin hagyatéka szellemében az SZKP XXI. és XXII. kongresszusa nagy mértékben lehetővé tette a Komszomol számára, hogy részt vegyen a kommunizmus anyagi­műszaki alapjának építésében, az Ifjúság szervezetére jelentős gaz­dasági és kulturális feladatokat bízott. A párt kiemelte, hogy a kom­munizmus építése idején a Kom szomolra fokozott felelősség hárul az ifjúság nevelése terén. Ezt az elvet az SZKP XXII. kongresszu­sán elfogadott új pártalapszabály­zat Is tartalmazza. Az új feladatok szükségessé tet­ték a Komszomol aktivitásának növelését. Ezt vitatta meg a Kom­szomol XIV. kongresszusa, amely­re 1962. április 16—20. között ke­rült sor. Ezen a tanácskozáson elsőízben vettek részt a XX. szá­zad kiváló úttörői: Jurij Gagarin és German Tyitov űrhajósok. A Komszomol tanácskozásán 58 ország testvéri ifjúsági szövetsé­geinek és a nemzetközi ifjúság­szervezeteknek a küldöttségei is jelen voltak. A Komszomol XIV. kongresszu sa demonstrálta azt, hogy a szov­jet ifjúság, az egész felnövekvő nemzedék teljes mértékben tá­mogatja a lenini kommunista pár­tot. A Komszomol tevékenységét ezekben az években a szocialista munkaverseny fejlődése és a munkatermelékenység nagyará­nyú növekedése jellemezte. Az SZKP 1966. március 29 - április 8. között tartotta meg XXIII. kongresszusát, amely a nemzetközi kommunista mozgalom fontos eseménye volt. Bebizonyí­totta, hogy a szovjet kommunis­ták odaadóak a marxizmus-leni nizmus és a proletár internacio­nalizmus elvei iránt. Nagyra ér­tékelté a párt politikai és szerve­ző munkáját, a szovjet nép hősies helytállását, s kitűzte a kommu­nizmus építésének feladatait a következő időszakra. A komszo- molisták a kongresszust kötele zettségek vállalásával köszöntöt­ték. A XXIII. kongresszus elhatároz­ta, hogy a Komszomolt tovább kell aktivizálni, az országépítési feladatok teljesítése érdekében. A kommunista párt kiemelte, hogy a Komszomolra főként a párttag- jelöltek és a jövő párttagok ne­velése terén hárulnak igényes fel-- adatok. A Komszomol a párt ká­dertartaléka, segít a pártnak az ifjúság egységének megőrzésében és a forradalmi tapasztalatok át­adásában. A Komszomolnak azt a felada­tát, hogy intenzívebbé kell tennie a fiatal nemzedék kommunista ne­velését, fejlesztenie kell az ifjú­ság politikai és munkaaktivitását, a Komszomol 1966. május 17—21. között megtartott tizenötödik kongresszusa behatóan megvitat­ta. A tanácskozáson a szövetség 23 millió tagját 3831 küldött kép­viselte. Ezenkívül 78 ország 89 ifjúsági szervezetének küldöttsé­gei voltak jelen. Ott voltak a De­mokratikus Világifjúsági Szövet­ség és a Nemzetközi Diákszövet­ség képviselői is. A Komszomol XXV. kongresszu­sa meggyőzően bebizonyította, hogy a szovjet ifjúság szervezete a párt vezetésével szép sikereket ért el. A kommunisták példát mu­tattak a Komszomol tagjainak meggyőződésükkel, bátorságukkal, céltudatosságukkal. A komszomo- listák a kommunistáktól veszik ár a nép boldog jövőjéért vívott harc tapasztalatait. A Szovjetunióban a kommunisták mindig a fiatalok politikai vezetői voltak és ma is azok. A Komszomol tagjainak az a legfőbb törekvésük, hogy ma­gatartásukkal a kommunistákra hasonlítsanak, hogy később ma­guk is elfoglalhassák méltó he­lyüket a Lenin által alapított nagy pártban. Az SZKP XXIII. kongresszusát követő időszakban a párt fokozott figyelmet fordított az ifjúsági szervezet tevékenységére, a fiatal nemzedék problémáira és érdekei­re. Az SZKP XXIII. és a Komszo­mol XV. kongresszusán elfogadott határozatok teljesítése egybeesett az Októberi Forradalom 50. év­fordulója ünnepségeinek előkészü­leteivel. Ez az évforduló alkal­mat adott arra, hogy a szovjet nép felvonultassa a több nemze­.1976. OKTÜB Í S-ÍS.«) ^yi UHtóK,''H!Sm' AZ _ÖSS20l<(&Z-ŰR3ZÍGX írjfcíni .KOiiCHEösznsiüi'ksraLÁiföiT' ;** .onoszonázíti jcw^uiirbsv írjúsíci szöv«t$Só,_'i köiÍsZohoÍ. v • ­MAGYARICS VINCE: A LENINI KOMSZOMOL DICSŐ ÚTJA IV. dék áldozatkész harcaival és szor­galmas munkájával elért eredmé­nyeket. 1968. október 3-án a központi sajtó közzétette ap SZKP Közpon­ti Bizottságának ,,A Komszomol megalapítása 50. évfordulójáról és az ifjúság körében végzett kom­munista nevelés feladatairól“ szó­ló határozatát, amely minden ál­lami és társadalmi szervezet szá­mára nagy jelentőségű dokumen­tum volt. Ez a határozat, az SZKP Köz­ponti Bizottsága által az évfordu­ló alkalmából a Komszomolnak küldött üdvözlő levél, valamint Brezsnyev elvtársnak a Komszo­mol KB ünnepi ülésén elmondott beszéde nagyra értékelte az ifjú­sági szervezetnek azt a szerepét, amelyet azt megelőző 50 évben a párt segítőtársaként és utánpót­lásként töltött be. A Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csa, a szovjet kormány és nép nevében a fiatalokat a Szovjetu­nió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksé­gének elnöke köszöntötte. Kijelen­tette: a Komszomol és az egész szovjet ifjúság kiváló érdemeket szerzett a szovjethatalom megte­remtése és megszilárdítása terén, bátran és hősiesen harcolt az el­lenséggel, tevékenyen részt vett a szocialista és a kommunista or­szágépítésben, alkotó munkát vég­zett a fiatal nemzedék nevelésé­ben. Ezért az SZKP KB javaslatá­ra a Lenini Komszomolt megala­pításának 50. évfordulója alkal­mából az Októberi Forradalom Érdemrendjével tüntették ki. Az ünnepi ülés résztvevői lelkesedés-, sei fogadták azt a hírt, hogy a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa a Komszomol 39 városi, kerületi és alapszervezetének a Lenin-rendet, a Vörös Zászló Érdemrendet, a Nagy Honvédő Háború Érdemrend első fokozatát, a Munka Vörös Zászlaja Érdemrendet és a Becsü­let-rendet adományozta. Október 29-én az ország min­den részéből összejöttek a fiatal nemzedék képviselői és a moszk­vai Vörös téren ünnepi nagygyű­lést tartottak a Komszomol meg­alapításának 50. évfordulója tisz­teletére. Az egész ország megem­lékezett azokról, akik a Komszo­mol első soraiban küzdöttek: Vi- talij Bonyivurról, Nyikolaj Oszt- rovsz'kiiről, Hja Usziszkinről,.. Zo- ja Koszmogyemjanszikajáról' Jurij Gagarinról és Vlagyimir Koma- rovről. A Vörös téren megtartott nagygyűlés résztvevői felhívást tettek közzé, amelyben Lenin 100. születési évfordulója alkalmából további kiváló munkasikerek elé­résére szólítottak fel minden szov­jet fiatalt. PETER KASALOVSKY SORSOK (Folytatás az 1. oldalról) MAXIMILIAN LÖVINGER 1897- ben született. Már fiatal ko­rában két vörös színű tagkönyv tulajdonosa volt: 1921-ben a— CSKP tagja lett, s a vörös szakszervezetekbe ugyanebben az évben lépett be. Egyike voll azoknak, akik 1920 szeptem­berében részt vettek az Ifjú­munkások Szocialista Szövetsé­gének alakuló kongresszusán és csatlakoztak a Kommunista Internactonáléhoz. ő Is Bratis- lavában élt és három nemzeti­ség fiataljainak — a szlovák, a magyar és a német fiatalok­nak — osztályrészét kapta, a kizsákmányolást. Ebből fakadt és erősödött forradalmt tenni- akarása és lelkesedése. Az el­sők között fogott hozzá a Kom- szomol-csoportok létrehozásá­hoz. „Ma már mindez romantikus nak sőt hősiesnek tűnhet. Ml azonban éreztük, hogy tennünk kell valamit a forradalmi vál­tozások érdekében. Azok javá­ra akartunk valamit tenni, a- kik utánunk lőttek, gyermeke­ink |avára. Az a kellemes ér zés melenget, hogy nem éltem hiába. Boldog vagyok, hogy megértem a felszabadulást, és jelenünket. Tiszteletbeli pionír vagyok, tessék, itt a vörös nyakkendőm. Az idősebbek egykor azzal bíztattak bennün két, hogy miénk a jövő. Íme a jóslat beteljesedett. A jövő az önök nemzedékéé is, mert az általunk megkezdett mű méltó folytatói. Szilárd meg­győződésem, hogy pár éven be lül szovjet űrhajóssal együtt csehszlovák űrhajós is űrutazá­son vesz részt.“ Ehhez csak azt kell hozzátennünk, hogy ez a beszélgetésünk 1975-ben zaj­lott le, amikor Lővinger elv­társ már sokat betegeskedett, a bergen-belseni koncentrációs táborban átélt szenvedések, megpróbáltatások miatt. XXX OTO DUB akadémikus élete is sokak számára példamutató tehet. 1903-ban született. Ta­nulmányait a prágai Építész- mérnöki Főiskolán végezte. A kiváló diákok egyike volt. Sok olyan tanáráról mesélgetett, a- kik Kutná Horában a polgári iskolában és a prágai reálgim­náziumban tanították, és akik nem voltak az akkori rend­szer ínyére, mert nem rejtették véka alá, hogy a cseheknek és a szlovákoknak, ennek a két testvérnemzetnek közös állam­ban kell élniük. Ez akkor volt. amikor az Osztrák-Magyar Mo­narchia összeomlása még nem kezdődött el. Oto Dub később megismerkedett Závadával, Se- kaninnal, Fuöíkkal és a többi baloldali fiatallal. 1924-ben vált a CSKP tagjává. Beható­an megismerte dr. Ivan Hálek életét és munkásságát. Meleg barátság fűzte őt a szlovákok hoz, nem afféle naív és véd nöki érzés a fiatalabb, a sze­gényebb nemzet iránt. Ezt az zal Is bizonyította, hogy ké­relmezte: Szlovákiában dolgoz­hasson. A Közmunkaügyi Inté­zet hidrográfiai szolgálatának alkalmazottjaként egész Szlo­vákiát beutazta, eljutott a Ky- suca vidékére, Árvába, a Fel- ső-Garam mentére, Stropkov- ba és Svidnlkbe. Már Csehor­szágban is sok nyomort és nél­külözést látott, a szlovákiai vi­szonyok azonban még így is sokkolták, felháborították, a szlovákság politikai helyzetét látva, szinte elkeseredett. Be­kapcsolódott olyan szervezetek tevékenységébe, mint a Szlo­vák Értelmiség Tömörülése és a Szovjet-Oroszországgal Való Gazdasági Közeledés Társasá­ga. Lakásán tartotta üléseit a párt első illegális központi bi­zottsága, amiért letartóztatása után az Havai börtönbe zár­ták. Tagja volt a Zorics őr­nagy vezetésével működő Za- rubezsnij partizáncsoportnak. A felszabadulás után hozzájá­rult a Februári Győzelem elő­készítéséhez, majd visszatért e- redeti foglalkozásához és meg­írta „Gondolatok a vízi erőmű­vek építésének elméleti kérdé­seiről“ című munkáját, amelyet már a börtönben kezdett el. Kinevezték a Hidrológiai és Meteorológiai Intézet vezető­jévé, később a Szlovák Műsza­ki Főiskola Építészmérnöki Karának a dékánja lett. xxx MARTIN TAPÁK érdemes mű­vész a Szlovák Nemzeti Tanács képviselője, a Szlovák Filmgyár­tó Vállalat igazgatója. 1927-ben született Árvában. Gyermekko­rában libákat és teheneket le­geltetett. Ottani tanára be­szélte rá, hogy Jelentkezzen a Bratislava! Konzervatóriumba. Szerencséje volt, hogy sokai segített neki M. Bancíková, a kiváló szlovák színésznő. így került a Szlovák Nemzet! Szín­házhoz. Első fellépése során az együttes Andrej Bagar nem­zeti művész vezetésével elju­tott az Ifjúsági Vasútvonal é- pítől közé. „Mi is felllelkesültünk, min­den épülő háznak, gyárnak és vízierőműnek nagyon örültünk. Különösen a Vág folyón épített erőművek szereztek számunk­ra nagy örömet. Talán türel­metlenebbül vártam, hogy el­készüljenek, mint építőik. E- gész Szlovákia akkor kezdett felvi rá gozni. Emlékszem gyer­mekkoromra, amikor mennyei paradicsomnak tartottam a «se­bes hegyi patakokkal övezett szülőföldemet, és persze ma is annak tartom;“ Egy időben a Szlovák Nép­művészeti Együttes tánccso­portjának a vezetője Is volt. 1954 óta tagja pártunknak. Ko­reográfusként együttműködött a Laterna Maglkával. Pafo Bie- lik segédrendezője volt, hoz­zájárult a szlovákiai filmgyár­tás létrehozásához. Azt mond­ja, hogy ehhez a csehországi kollégák is hatalmas és felbe­csülhetetlen értékű segítséget nyújtottak. Látta és átélte a Szülőföld, a Farkasverem és a Fehér sötétség forgatását. Az idei évre számos évforduló jut. Plrosbetűs és szomorú esemé­nyek évfordulói. „Nem akarom oktatni a fiatalokat, de el­mondhatom, hogy a történe­lem könyörtelen. Az emberiség már sok mindent megért. Fi­gyelmeztetésképpen is meg kell emlékezni a múltról. A neutronbomba Is valóság, mi azonban erősebbek vagyunk ná­la!“ XXX Mi a közös ezekben az em­berekben? Az, hogy valameny- nylen hazánk, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság állam­polgárai és országunk számá­ra többet tettek, mint ameny- nyt a kötelességük lett volna annak érdekében, hogy valóra váljanak népünk álmai és vá­gyai. • *. • • %m 5 ANDREJ GROMIKÚNAK, a Szov­jetunió külügyminiszterének az a- nierikai vezetőkkel folytatott New York-i és washingtoni megbeszé­lései óta a SALT ismét a nemzet­közi érdeklődés és várakozás homlokterébe került. A héten Wa­shingtonban bejelentették, hogy Vance külügyminiszter október 21- én Moszkvába utazik, hogy a már 95 százalékban elkészült szerző­dés még vitatott vagy függőben levő kérdéseit megoldja. „Mire van szükség ahhoz, hogy le lehessen küzdeni a még hát­ralévő útszakaszt?“ — teszi fel a kérdést csütörtöki kommentár­jában az APN szovjet hírügynök­ség hírmagyarázója. És a választ így fogalmazza meg: következe­tességre, egyértelmű politikai döntésre, az amerikai kormány ré­széről. A szovjet megfigyelő fel­hívja a figyelmet-arra, hogy Van­ce moszkvai tárgyalásai időben egybeesnek az amerikai időszakos törvényhozási választásokkal, a- melyek kapcsán a SALT II. újból mozgósíthatják erőiket, befolyá­solhatják az amerikai közvéle­ményt. Ilyen helyzetben az ame­rikai kormány világos, az Egye­sült Államok és az egész világ ér ­dekeit egyaránt kifejező állásfog­lalásra lenne szükség. Ha a küszöbön álló moszkvai tárgyalásokon sikerül kölcsönösen elfogadható, mindkét fél biztonsá­gi érdekeit figyelembe vevő meg­oldásokat találni, a hátramaradt kérdésekre, az természetesen ked­vező hatást gyakorolna a világ- helyzetre. A KOZEL-KELET legfontosabb kérdései állandóan foglalkoztat­ják a közvéleményt. Eddig egyet­len arab állam sem állt ki E- gyiptom és Izrael különtárgyalá- sai mellett. Még a szélsőségesen konzervatív olajállamokban pl. .Szaud-.Arábiábaq is aggodalommal szemlélik az ^egyiptomi-izraeli tár­gyalások fejleményeit. Ezért Is ígérkezik jelentősnek a november 1-én Bagdadban megnyíló arab csúcstalálkozó, amelyet október 20-tól külügyminiszteri szintű ér­tekezlet készít elő. Eddig húsz a- rab ország jelentette be részvéte­li szándékát. A találkozón átte­kintik az egyiptoipi-izraeli külön- megállapodásokat, és. közös akció­programot dolgoznak ki az arab érdekeket sértő következmények kivédésére. Szíria és a Palesztin Felszabadítási Szervezet Is beje- lentete, hogy kész résztvenni a tanácskozáson. Arab lapvélemé­nyek szerint Bagdadban csökken­hetnek azok az ellentétek, ame­lyek eddig megakadályozták Irak, Szíria és a PFSZ hatásos közös akcióit. A kétoldalú béketárgya­lások Izrael és Egyiptom között, mint ahogy arra a párizsi Le Mon­de knmmentátora is figyelmeztet, tehermentesíti Izraelt a Sinai fél­szigeten. Izrael tehát minden fi­gyelmét és katonai erejét Liba­non és Szíria felé fordíthatja. Ez­zel katonai értelemben is veszé­lyes bizonytalansági tényező je­lenik meg a térségben. A Le Mon­de elemzése is szükségszerűen az­zal a következtetéssel zárul, hogy az egyiptomi-izraeli kölöntárgya- lások csak fokozhatják a feszült- sági és bizonytalansági tényező­ket, de nem oldanak meg semmit. A közel-keleti helyzet tartós, igaz­ságos rendezésének nincs más út­ja, mint az összes érdekeitek, kö­zöttük a Szovjetunió és a palesz­tin nép törvényes képviselőinek részvételével összehívandó béke- konferencia. OKTOBER 16-ÄN RÓMÁBAN ba- jeientették, hogy megválasztották az új római katolikus egyházfőt. Az új pápa Karol Wojtyla bíboros, krakkói érsek lett. Több mint 400 év óta ez az első eset, hogy nem olasz pápát választottak. Az új pá­pa viszonylag fiatal, 1920. május 18-án Krakkó környékén született.

Next

/
Thumbnails
Contents