Új Ifjúság, 1978 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1978-09-26 / 39. szám

1967-ben kezdődött a Polski Fiat 125P gyártása és azóta is évről évre növekvő darabszámmal kerül le a szalagról, és ma már 40 országba exportálják. Az utóbbi években a gépkocsik kivitele­zésének, formatervezésének szakadatlan fejlesztése figyelhető meg az egész vilá­gon, és bár a Polski Fiat 125P még mindig modern kocsinak tekinthető — különösen ami az alvázat illeti — a lengyel gyárban mégis kialakítottak egy új típust, amely­nél figyelembe vették a középkategóriájú gépkocsik gyártásában ma megmutatkozó irányzatokat. A tervezők célja a Polonezzel olyan gép­kocsi kialakítása volt, amely teljesen össz­hangban áll a középkategóriája gépkocsik legújabb kivitelezésére vonatkozó irányza­tokkal. így számos módosítást vezettek be, beleértve a karosszériát Is. A karosszéria teljesen új „áramvonalasí- tott“ kivitele teljesen összhangban áll a mai modern irányzatokkal, Jelentősen csök­kentve a légellenállást, aminek következté­ben lényeges üzemanyag-megtakarítást le­het elérni. A kocsiszekrény hátsó részének alapvető módosítása révén lényegesen megnöveke­dett a poggyásztér belső magassága és ez­által sokkal nagyobb lett a csomagtér, mint ami az elQző típusú kocsikban van. A hát­só ablakos csomagtartótér ajtaja egy kéz­zel nyitható a vezetőülésből és nyitott ál­lapotban tartható két gázrúgós kitámasz­tóval. A hátsó ajtóval összekötött csuklós- pántos polc eltakarja a csomagtartó belse­jét a nemkívánatos érdeklődők elől. Ez a polc könnyen elmozdítható, ha nagyobb csomagot kívánnak behelyezni a csomag­tartóba. A Poionez gépkocsiban 5 személy fér el kényelmesen. A szabályozható állású kor­mánykerék mind a magas, mind az ala­csony termetű gépkocsivezető kényelmét szolgálja. Az első ülések háttámlái szabályozhatók és lejtésük igén precízen, nagymértékben beállítható és mozgatható előre és hátra A biztonság nagy mind az aktív, mind a passzív követelmények szempontjából. Az aktív biztonság magába foglalja a tökéle­tes vezethetőséget (úttartást), a jó gyor­sítást, könnyű és pontos sebességváltást, a kitűnő fékeket, a hátsó kerékfékek bera­gadását megakadályozó szerkezettel vannak felszerelve, amelyek rendkívül erős féke­zés körülményei között is működnek. A passzív biztonságot a karosszéria, a gépkocsitest alapépítménye szolgáltatja, a- mely a szigorú világszabványoknak meg­felelő . konstrukció. A szabályok az utasrész igen nagy merevségét írják elő, valamint a gépkocsi elején és végén alkalmazható, szabályozható szilárdságú, összenyomódó karosszéria részeket. Az FSO gyár a Polonezt ötféle motorral tudja szállítani, amelyek 1300 cm3 és 1500 cm3 lökettérfogatú csoportba sorolhatók. A 35 LE-s (FIN) csoportba tartozó motorok legalább 94 oktánszámú üzemanyaggal használhatók, míg az alacsonyabb sűrítés- arányú 60 LE-es és 70 LE-es motorok ala­csonyabb oktánszámú üzemanyag fogyasztá­sára vannak tervezve. Minden egyes gépegység módosított mo­torja a Polski Fiat 125P motorjának elvi felépítésén alapszik, amely sikeresnek bi­zonyult a 125 P típusú gépkocsik százez­reiben. A növelt teljesítményű 1500 cm3-es mo­tor új kivitelezésű vezértengellyel, dugaty- tyúkkal, hengerfejjel van felszerelve és en­N LU z o o CLi ^ 1650 n nek következtében teljesítménye 85 LE-re (DIN) növekedett. A Poionez motorhoz illesztett dtafragmás, rúgós tengelykapcsoló kisebb pedálnyomás­sal működtethető. Ez\a szokatlan típusú tengelykapcsoló megbízhatóbb. Egy rugal más kábellel szabályozható az előző típus komplikáltabb hidraulikus berendezése he­lyett. Egészen lényeges mértékben módosították- a tengelykapcsoló kivitelezését. A második és harmadik sebességáttétel arányát meg­változtatták és Ily módon nagyobb sebes- | séget értek el a harmadik sebességfoko u zatban, ami növeli a biztonságot az előzés folyamata alatt. A nagyobb áttételi arány a második fokozatban psökkenti az üzem­anyag felhasználását és az ártalmas kipu­fogógáz-emissziókat. A sebességváltőkar módosítása könnyebb és pontosabb sebességváltást tesz lehetővé. A kar közvetlenül a sebességváltóból emel­kedik ki, elkerülve minden lehetőségét a fogaskerekek közüli kiugrásnak. Ismereteink szerint .elsősorban gazdasá gossági meggondolásból a Poionez öt fokp zatú sebességváltóval is beszerezhető lesz Az ötödik, a gyorsító sebességfokozat hasz­nálható mindenütt, ahol az útviszonyok lehetővé teszik az alacsony fordulatszám használatát, különösen autópályákon. A gépkocsit minden 10 000 kilométer üt megtétele után szervizbe kell vinni és az olajat ki kell cserélni. A vezértengelyt meg hajtó belső fogazású szíj minden 60 000 ki­lométer után kicserélendő és a hűtőrend szert újra fel kell tölteni fagyálló folya dákkal. A gépkocsi fényszóró-izzói köny nyen kicserélhetők és a motorházből kö zelíthetők meg. A biztosítók a homlokfal ba vannak beszerelve, bármelyikük köny ä nyen kicserélhető a kocsiból való kiszál \ lás, vagy akár lehajlás nélkül. Az első sárhányók felcsavarozottak ér ezáltal könnyebb a javíthatóságuk. Ami « lényeg, hogy a kocsiszekrény határozottan elkülönített szakaszú egységekből áll, meg könnyíti az újra való festést, és azt a sé rült területekre korlátozza. Teljesítmény: Legnagyobb sebesség: 1300 cm3 140 km/ó .1500 cm3 150 km/ó A gyorsítás sebességváltós változata az 1500 cm3-es 82 LE-s gépkocsinak 155 km'ó max sebességű. E rövid beszámolóból is látható, hogy a Poionez saját kategóriájában egyike azok nak a kocsiknak, amelyek a mai igények nek — elsősorban közlekedésbiztonsági szempontból — megfelelnek. Payer János A MAGZAT ES A SZÓLD VEDELMEBEN rent: A sejtusztorias a profázissal kezdődik ifelső képünkön), amikor a sejtben a kromu- »zárnák még megkettőzve, egymás mellett he lyezkednek el, hogy azután az osztődás má­sodik szakaszában, a rnetafázisban (középső képünk) a sejt „egyenlítője“ mentén sorakoz­zanak fel. A sejtmag a harmadik osztódási szakaszban, a telofázisban. (alsó képünk) fe­leződik e folyamat végére az egész sejt meg­kettőződik. bent jobbra: A genetikai vizsgálat által ész­lelhető leggyakoribb kromoszóma-károsodások (nyíllal Jelölve) fejlődési rendellenességek fontos előrejelzései. Az emberi karíogram részlete egyértelműen mutatja egy letört kromoszémadarab transzlo­kációját az A-párok és a B-C párok között (nyíllal jelezve). Ez a károsodás egy különö­sen rövid kromoszóma megjelenéséhez veze­tett a B csoportban és egy rendellenesen hosz- szú kromoszóma megjelenését okozta a C cso­portban (a képlet a genetikust fejlődési rend­ellenesség bekövetkezésére figyelmezteti.) A genetikai tanácsadó intézmények még a közelmúltban is csak kötelezettség nél­küli statisztikai valószínűségeket mondhat­tak a születendő gyermek esetleges gene­tikai károsodottságáról. A legutóbbi évek eredményei azok a módszerek, amelyekkel a genetikusok végre teljes bizonyossággal igazolhatják vagy kizárhatják a genetikai károsodást — jóval a szülés előtt. Ha te­hát genetikailag károsodott gyermek szüle­tése várható, a terhességet még idejében meg lehet szakítani, megakadályozva így a gyógyíthatatlan betegségben szenvedő, testileg-lelkileg nyomorodon utódok szüle­tését, akik a családnak és a társadalom­nak is súlyos terheket jelentenek. Néhány — viszonylag „durva“ — várha­tó testi hibát az ultrahang-diagnosztikai berendezésekkel már korábban is ki lehet mutatni. Más rendellenességeket — például a nyitott gerinc kórképét — a magzatvíz­ben kórosan felszaporodó anyagok (a nyi­tott gerinc esetében az alfa-fetoprotein) észlelésével a magzatvízből lehet felfedez ni. Ha azonban a magzat kromoszóma- rendellenességgel vagy öröklődő anyagcse­rebetegséggel (amelyek súlyos szellemi vagy más szervi károsodással járhatnak) születne, a magzatvíz vizsgálata önmagé ban nem elegendő. Az ilyen jellegű ká rosodások veszélyének megállapításához a magzatvízből kivont magzati sejtek gondos biokémiai elemzésére van szükség. A magzatvízvétel optimális időpontja a terhesség 15-16. hete. Ekkorra a terhes méh már kellően megnagyobbodik ahhoz, hogy a vizsgáló — ma már általában az anya hasfalán át célszerű eszközt, kanüU vezethessen a magzatburok belsejébe, és a vizsgálathoz szükséges 10-15 milliméternyi magzatvizet leszívhassa: amniocentézist vé gezhessen. A magzat fejlődésének ebbe;: a szakaszában a magzatvízben már vannak vizsgálatra alkalmas magzati sejtek. Ked­vező az időpont azért is, mert ebben az időszakban — kóros lelet esetében — még az anyát fenyegető kockázat nélkül — meg lehet szakítani a terhességet. Az amnio- centézissel nyert folyadék magzati sejtjeit a sejt- és szövettenyésztés szabályai sze­rint kezelik, mindaddig, amíg rendelkezésre nem áll a genetikai és biokémiai vizsgá­latra alkalmas, megfelelő mennyiségű sejt. A prenatális diagnosztika alkalmazásá­nál csak korlátozott keretek között van értelme: kockázatos ; (rizikó-) terhességek esetében, vagyis ha az eddigi ismeretek-ta- pasztalatok alapján a terhesség kihordása fejlődési rendellenesség,, genetikai : károso­dás veszélyével járhat. Ezek a kockáza­tok: 1. Az ismétlődés veszélye. Ha a magzat-- szüleinek házasságából már született ge­netikailag károsodott utód, az anya újabb terhessége esetén mindig célszerű a pre­natális vizsgálatot elvégezni. Az ismétlő­dés lehetősége ugyanis ezekben az esetek ben már akkor is kétszeres, ha nem-örök­lődő kromoszóma-rendellenességekre lehet számítani. Emberséges felvilágosítással — .megbízható laboratóriumi eredmények ese­tében — el kell érni, hogy az ilyen házas­ságból ne szülessen több károsodott utód. 2. Idősebb anya és bizonyos génrendelle- nességek — triszómák — közötti összefüg­gés. A Down-kór (ismertebb néven a mon­goloid idióta kórképe) előfordulásának kockázata az átlagnépességben — hazai a- datok alapján — 1:600 arányú, idősebb asz- szonyok esetében viszont már 1:100 ará­nyú a veszély. Ezért 35—38 éves kortól — a triszómiák elkerülésére — feltétlenül el kell végezni a prenatálts vizsgálatokat. 3. Nemhez kötött öröklődő betegségek 7 lehetősége esetében meg keli állapítani a magzat nemét, s ennek alapján kell dön­teni. 4. Az öröklődő anyagcsere-betegségek kockázata. Olyan házasságokban, amelyek ben apai vagy anyai ágon — illetve egy korábbi terhességben, akár csak prenatá lisan — öröklődő anyagcsere betegség for dúlt elő, célszerű elvégezni az amniocen tézissel nyert anyag vizsgálatát. Jelenleg mintegy 200 ilyen öröklődő betegség közű! húsznak a megléte prenatálisan is bizo nyitható (vagy kizárható), 30 betegség pe dig nagy valószínűséggel kimutatható mái a magzati korban' is. 5. Kromoszóma-transzlokáciőt hordoz/ szülők esete. A transzlokációk: kromoszó maváltozatok,. amelyek adott populációban az öröklődés Mendel-szabályai szerint nem zedékről nemzedékre továbbadandók. Akár az egyik szülő is hordozhatja' a kromoszó maeltérést, amikor is a szülő normális kül ső megjelenése ellenére rendellenesség vau kromoszómáinak szerkezetében. A transzio kációs kromoszóma meglétének négy le­hetséges következménye van: egészséges u tód, manifeszt („látható“) ^fejlődési rend ellenesség, egészséges külső megjelené:- mögött kromoszómaeltérés, a magzat pusz tulása a méhen belül, a fejlődés korai sza kaszában. A vizsgálatot akkor célszerű e! végezni, ha a szülők valamelyike bizonyí tottan átvivője valamely krnnoszómatransz lokációnak. A Delta nyomán

Next

/
Thumbnails
Contents