Új Ifjúság, 1978 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1978-09-12 / 37. szám

Á SZOCIALISTA KIÍLTÜRA TEGYE GAZDAGABBA IFJtSÄGlINK ÉLETET

A KULTÚRA SZÜKSÉGLETTÉ VÁLT

(Folytatás az 1. old.)

A SZISZ-szervek és -szervezetek, a szak kör-vezetők és az együttesek erőfeszítésének eredménye abban nyilvánul meg, hogy:

1. sikerült felújítani és határozottan megerősíteni a SZISZ kulturális-nevelő tevékenységének szocialista jellegét és fokozni az ifjúság aktív hozzájárulását a CSKP kultúrpolitikájának végrehajtásához;

2. a kulturális-nevelő munka fokozatosan a SZÍSZ eszmei-nevelő munkájának oszthatatlan részévé válik;

3. számos SZISZ-alapszervezetnél a kulturális-nevelő tevékenység mindennapi szükségletté vált, és a SZISZ egyre nagyobb mértékben járul hozzá a falvak és városok kulturális életének fejlesztéséhez;

4. a SZISZ az új haladó tevékenységi formák keresésében kezdeményező szerepet vállalt, miközben kiaknázza az ifjúsági mozgalomban végzett kulturális-nevelő munka haladó hagyományaiban rejlő lehetőségeket;

5. a SZISZ aktíván kivette részét a fiatal, életével a CSKP-hoz és á szocializmushoz kötődő művésznemzedék formálásából.

Ezek az eredmények nemcsak a SZISZ munkájának az eredményei. Közös művet hoztunk létre, amely a CSKP szervei és szervezetei mindennapos gondoskodásának, a SZISZ és a kulturális minisztérium, valamint az oktatási minisztérium, a művészszövetségek és a többi társadalmi szervezet közötti jó együttműködésnek a gyümölcse.

Ha a pillanatnyi helyzetet akarjuk értékelni, akkor abból a tényből induljunk ki, hogy a SZISZ mind létrejötte idején, mind pedig az I. és II. kongresszus közötti időszakban számos problémával küzdött a kulturális-nevelő munka területén.

Napjainkban — a CSKP kultúrpolitikája következetes megvalósításának köszönhetően — nemcsak hogy hozzáférhetővé tettük a fiatalok számára a kulturális értékeket, hanem az ifjúság maga is sokoldalúan hozzájárulhat a társadalom kulturális értékeinek gyarapftásáhuz.

Ebben a szférában szinte nincs is olyan tevékenységi terület, amelyen ne működne fiatalok öntevékeny, új utakat kereső, vagy saját képességeit vizsgáló csoportja. A legnagyobb érdeklődés a zene, a tánc és az éneklés iránt nyilvánul meg, de az irodalmi színpad, az amatőr színjátszás, a bábszínház vagy a népdal is ezreket vonz. Figyelemre méltó aktivitást fejtenek ki az amatőr fényképészeket, filmeseket tömörítő szakkörök, az irodalmi és a filmművészeti műkedvelő csoportok, a művészeti szakkörök stb. Általában megállapíthatjuk, hogy a fényképezés, a képzőművészeti tevékenység és a filmezés egyre több fiatalt vonz.

A fiatalok körében legszilárdabb bázisa a tánczenének van. A SZISZ keretében működő együttesek számának alakulása is ezt bizonyítja. Pozitívumként könyvelhetjük el, hogy egyre több együttes orientálódik a politikailag és társadalmilag elkötelezett zenei tevékenység felé. Viszont még jelentős tartalékaink vannak a fiatalok komolyzene iránti érdeklődésének felkeltése terén. Lényegesen jobb eredményeket értünk el az énekkari mozgalomban.

Az utóbbi időszakban jelentősen megnövekedett az ifjúsági színjátszó csoportok száma. Példamutató tevékenységet fejt ki pl. — Jozef Bednáriknak, a Nitrai Kerületi Színház tagjának irányításával — a Zeie- neői falusi SZISZ szervezet színjátszó csoportja, amely az országos és a szlovákiai seregszemléken szép sikereket ért el. Az ilyen együttesek működésükkel jelentősen gazdagítják a kultúrmunkát, így kezdeményezésüket a SZISZ szerveinek és szervezeteinek támogatniuk kell.

Az ifjúsági szövetség a tánccsoportok fejlesztésére, támogatására is nagy gondot fordít. A társas táncot és a népi táncot egyaránt támogatjuk. A Zvolenben minden évben megrendezett néptánc-seregszemle, vagy a diszkó-tánc versenyek is ezt bizonyítják. Mi a továbbiakban is támogatjuk a közkedvelt kollektív táncformák térhódítását, művelését.

FELADATUNK AZ IGAZI ÉRTÉKEK FELTÁRÁSA

Tény azonban, hogy néhol még olyan akciókra is sor kerül, amelyek mind esz mei, mind pedig szervezési szempontból alacsony színvonalúak. Az ilyen rendezvények szervezőinek nyíltan megmondjuk: nekünk nem kellenek olyan versenyek, seregszemlék, fellépések, amelyek hamis hangon szólnak hozzánk, amelyek nem napja ink fiataljainak igényeit és érdeklődését fejezik ki. Még egyértelműbben szólva: mi csak az igazi értékek iránt mutatunk ér deklődést.

A SZISZ kulturális-nevelő tevékenységébe a fiatalok összes korcsoportja és társadalmi rétege bekapcsolódik. Jól bizonyítják ezt azok az együttesek, amelyekben munkások és szakmunkástanulók, diákok és adminisztratív dolgozók, értelmiségiek és kétkezi dolgozók egyaránt helyet foglalnak. A SZISZ nem egy esetben to vábbfejleszti az ifjúsági szervezet tevékenységének korábbi szakaszaiban keletkezett hagyományokat. Fontos szerepük van ezek között a politikai dalok fesztiváljainak, seregszemléinek, amelyek 1973 óta a SZISZ életének szerves alkotóelemévé váltak. Az akciók példamutatóan hozzájárulnak nemzeteink forradalmi és haladó hagyományainak életre keltéséhez és ápolásához. Az ifjúsági szövetség kerületi, járási és alapszervezetei, valamint a SZISZ-szervek a jövőben legyenek következetesebbek a politikai dallal kapcsolatos rendezvények szervezésében, előkészítésében. A fiatal szövegíróktól, zeneszerzőktől és előadóktól is fokozott aktivitást várunk el.

Az ifjúsági szövetségnek a legközelebbi időszakban nagyobb gondot kell fordítania a munkás- és szakmunkástanuló ifjúság művészeti szakkörökben való aktivizálására.

A SZISZ-ben, a fiatal emberekből álló kollektívákban a kulturális-nevelő munka további elmélyítése és fejlesztése különösen fontos feladat. Szerveink és szervezeteink törekedjenek az összes szocialista brigád, minden egyes ifjúsági kollektíva kulturális-nevelő tevékenységének kibontakoztatására.

A szakköri művésztevékenység mind az ifjúsági szövetségben, mind pedig a pionírszervezetben a legkedveltebb és legtömegesebben művelt tevékenységek közé tartozik. Tény azonban, hogy a pionírok körében csak akkor érünk el e téren megfelelő eredményeket, ha a felnőttek, a pionírvezetők helyesen, rendszeresen és céltudatosan hatnak, ha fel tudják kelteni és képesek ébren tartani a gyermekek érdeklődését. Az ilyen érdekkörökben sikeresen folyik a munkára, a hazafiságra és az internacionalizmusra nevelés.

Ezekből a felismerésekből kiindulva a SZISZ és Pionlrszervezete nagy figyelmet fordít a pionírok kulturális-nevelő tevékenységére, amely minden pionírraj és -csoport, valamennyi pionír- és ifjúsági otthon tevékenységének elidegeníthetetlen részét képezi.

A hazafias-, az esztétikai és az etikai nevelés eredményeit pozitívan befolyásolja a népművészeti értékek felkutatására indított országos mozgalom. Egyre több pionír tanúsít élénk érdeklődést a zene iránt. Oj zenekarokat alakítanak, amelyek színvonaláról évente megrendezett versenyeken és fesztiválokon is meggyőződhetünk.

A KLUBOK IS SOKAT TEHETNEK

Napjainkban már jelentős számú sikeresen működő ifjúsági klubbal büszkélkedhetünk. ilyen pl. a trnavai Fortuna, a hloho- vecl Axa, a kremnicai Labyrint, a bratisia- vai B-klub ás a Steps-klub, vagy a kosicei S-klub. A SZISZ szerveinek és szervezeteinek, a rendszeres gondoskodásnak köszönhető, hogy az ifjúsági klubok újból elfoglalták az őket megillető helyet. Tevékenységüket a helyes és bátor útkeresés jellemzi. A céltudatos munkának köszönhetően további klubok Is aktivizálódtak, és jelentősen hozzájárulnak a fiatalok eszmei és erkölcsi arculatának alakításához, a munkához és szocialista társadalmunkhoz íüződő aktív viszonyuk formálásához.

A klubok tevékenységéhez szervesen hozzátartozik a szórakozás, a társadalmi élet és a pihenés. A klubtevékenységet azonban csak az olyan aktivitás gazdagítja igazán, amely konkrét társadalmi, politikai és kulturális eseményekkel függ össze, amely aktivizál. Tudjuk például, hogy a tánczene

a klubok életéhez elválaszthatatlanul hozzátartozik. Viszont törődnünk kell azzal, hogy ez a forma ne váljon passzív tényezővé, hanem aktivizáljon. Aktivizáljon a fiatalok tudatának formálásával. Fontos szempont ez a klubélet tartalmának meghatározásában. Törekedjünk arra, hogy a szocialista ifjúság szórakozása változatos legyen, hogy kulturális, művészeti és társadalmi szempontból megfeleljen korunk igényeinek, hogy hozzájáruljon a műveltség terjesztéséhez és hogy kellemessé tegye a pihenést.

Lakótelepeinken nagyon kevés szervezet fejt ki rendszeres kulturális-nevelő tevékenységet. A SZISZ Bratislaval Városi Bizottsága és a városkeröleti SZISZ-bizottsá- gok, a Kosicei városi bizottság és a nagyobb városokban -működő SZISZ-szervek ezért fordítsanak nagyobb gondot az Ilyen tevékenység kibontakoztatására.

A szövetség szervei és szervezetei komoly érdeklődést tanúsítanak az új szokások és hagyományok Iránt. Itt konkrétan pl. a SZISZ-esküvőkre, a sorkötelesek búcsúztatására, a személyi igazolványok ünnepélyes átadására, a fiatal szakmunkások üzemi fogadására stb. gondolunk.

E tevékenységben ne feledkezzünk meg arról, hogy a fiatalok az új szocialista hagyományok meghonosításának objektumai és szubjektumai is. Ránk vár a feladat, hogy megfelelő formák alkalmazásával hassunk e téren is a fiatalokra. Jelentősen hozzájárulhatunk a házaséletre és a szülői feladatra neveléshez, a Csehszlovák Néphadseregben valő szolgálatra való felkészítéshez, a munkásosztályhoz tartozás tudatának elmélyítéséhez, a vállalathoz, az ü- zemhez valő hűség kialakításához. E tekintetben lényegesen többet tehetnének a szocialista brigádok, az ifjúsági kollektívák.

A fiatalokat az esztétikai értékek befogadására Is meg kell tanítani, hogy így az állampolgárok végül maguk is bekapcsolódjanak az ilyen értékek létrehozásába.

A jövőben a SZISZ szervei és szerveze tei ezért törődjenek többet az olyan kérdésekkel is, mint pl. a műemlékvédelem, a környezetvédelem, a környezet esztétikai minősége stb. Az esztétikai nevelés nem tízért bonyolult folyamat, mert e téren még különböző az iskola, a család és a társadalom, illetve az iskola és a társadalom szándéka, elképzelése, hanem azért, mert az említett nevelési tényezőket még nem hangoltuk össze megfelelő módon.

AZ EGÉSZ IFJÚSÁGÉRT FELELŐSSÉGET ÉRZÜNK

A SZISZ tevékenységének kezdetén megelégedtünk azzal, hogy a fiatalok egy része öntudatosan magáénak vallotta a SZISZ programját és törekvéseit. Napjainkban ez már nem elegendő. Ma már az egész fiatal nemzedék nevelésére, formálására törekszünk. Mi az egész ifjúság szocialista öntudatának kialakításáért küzdünk. Igényes feladatokat teljesítünk, Így alaposan körül kell néznünk. Azt is bírálőan meg kell vizsgálnunk, milyen munkát végeztünk a fiatal művésznemzedék körében. És valljuk be, nemegyszer megtörtént, hogy inkább csak a művészek sikereit vettük figyelembe ahelyett, hogy azzal iá törődtünk volna, miként jutnak el a fiatal művészek egy bizonyos eredményhez.

A fiatal müvésznemzedékkel folytatott munka — akárcsak a múltban — a jövőben is a kulturális minisztériummal és a művészeti szövetségekkel együttműködve valósul meg. Évente jelentős számú fiatal muzsikus, énekművész, képzőművész, filmrendező, könyvtáros stb, hagyja el friss diplomával a kezében az iskolákat.

A fiatal művésznemzedék kialakulásának fontos vonása az Is, hogy a fiatal művészek eszmei-művészi és gondolati szempontból integrálódnak. Ez a fiatal írók, zenészek, drámaírók, képzőművészek és kritikusok alkotásaiban is megnyilvánul: eszmeileg és művészileg egységben ábrázolják és értelmezik a világot. Ez kétségtelenül azt bizonyítja, hogy a fiatal alkotók szocialista jellege megerősödött. Pozitív jelenség, hogy fiatal művészeink eszmei és világnézeti téren aktivizálódtak.

FELADATAINK A KÖVETKEZŐ IDŐSZAKBAN

A SZISZ-ben folyó kulturális-nevelő tevékenység továbbfejlesztése érdekében a következőkre van szükség:

— a kulturális-nevelő munkában hangsúlyozzuk a munkához, a szocialista társadalom életéhez valő pozitív viszony alakítását, az alkotó gondolkodásra, a szocialista eszmei és erkölcsi orientációra valő ösztönzést, az egyoldalú fogyasztói szemlélet elleni küzdelmet, mégpedig a mindennapi életben és a kultúrában egyaránt;

— a gyermekek és az ifjúság szabad I- dejének kihasználásával kapcsolatos kérdésekre összpontosított és összehangolt figyelmet fordítunk, az ügy érdekében szorosan együttműködünk az állami szervekkel és a társadalmi szervezetekkel, megoldjuk az öntevékenység fejlesztésének személyi, tartalmi, szervezési és anyagi kérdéseit, mégpedig elsősorban a dolgozó és tanuló Ifjúság lakhelyén. Nagyobb figyelmet kell fordítani az ifjúság szórakozása színvonalának fejlesztésére és az ifjúsági klubok tevékenységének tartalmi gyarapí tására;

— a Szlovák Kulturális Minisztériummal együttműködve tökéletesíteni kell a központi kutatási és módszerlani intézmények tevékenységét, hogv ezek döntő szerepel játsszanak a szabad idő kihasználásával kapcsolatos kulturális nevelő tevékenység rendszerének kialakításában;

— az ifjúság érdekköri aktivitásában nagyobb szerephez kell juttatni a köu,vi«t rakat, a múzeiímokat, a képtárakat és a többi szakosított kullurális-nevelési munkahelyet. További feltételeket kell teremteni az ifjúság természetvédelemben és műemlékvédelemben való aktivizálásához;

— az állami szervek, a nemzeti bízott ságok és a társadalmi szervezetek hatékony támogatásúval terjesszük ki az ifjúsági klubok hálózatát. Ezt új létesítmények építésével, átépítéssel, korszerűsítéssel va lósítsuk meg. Az ifjúsági klubok és alkoholmentes kávéházak létrehozása során a nemzeti bizottságok költségvetéséből bizto sítsunk megfelelő pénzügyi fedezetet;

— a SZISZ-ben folyó kulturális-nevelő munka mindenütt váljék a SZISZ egész tevékenységének szerves részévé, az összes SZISZ-szerv politikai szervezést irányító munkájának részévé Is;

— az Ifjúság kulturális életének fejlesztése közben ismernünk kell az ifjú nem zedék igényeit és érdeklődését, és ezt ősz sze kell kapcsolni a CSKP kulturális politikája megvalósításának igényeivel;

— ügyelni kell arra, hogy a SZISZ irányításának minden szintjén a kultúrpolitikai koncepcióból kiindulva tevékenykedjenek, mert ezzel biztosítjuk az ifjúság kulturális tevékenységében a szocialista tartalom és forma egyre nagyobb mértékű érvényesülését;

— fokozott gondot kell fordítani a művészeti közép- és főiskolákban, valamint a kulturális intézményekben, főleg a legfontosabb színházakban és művészegyüttesekben folyó SZISZ-tevékenységre;

— meg kell oldani a szabadfoglalkozású művészek SZISZ-ben valő szervezésének kérdését;

— össze kell hangolni a SZISZ kulturális-nevelő munkáját a tömegtájékoztató eszközök hasonló tevékenységével, és a munkához egyre jobb személyi és anyagi feltételeket kell teremteni.