Új Ifjúság, 1978 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1978-08-29 / 35. szám

6 MM| TÄ Sportvilág Lapunk előző számában tévedésből hi­básam írtuk a New York Cosmos — világ­válogatott labdarúgómérkőzés időpontját, cí­meidre holnap kerül sor. Kárpótlásul né­mi adalék a „nagy találkozóhoz“, amelyen — és egy hét múlva az Európa-válogatott elleni mérkőzésen is — a Cosmos színeiben pályára lép Johann Cruyff. Sokan úgy vélik, hogy az ilyen találko­zóknak sport szempontból nincs semmilyen jelentőségük és értékük. Az argentin fut- báll-bakhanáliát elkerülhetetlenül követő „másnaposság“ Is tart még. Az amerikai labdarúgás mindenható urai azonban más véleményen vannak, és a Cosmos nem vé letlenül lép pályára: a North American Soccer League, vagyis az észak-amerikai futball-liga üzleti érdekeit szolgálja. A Cosmos az idén a 12. évfolyamába lé­pő liga afféle zászlóvivője. A pusztán üz­leti érdekeknek alárendelt American Soc­cer szervezői nagy fába vágták a fejszé­jüket: a csapatok létszámát 18-ról 24-re, a mérkőzések számát 251-ről 360-ra növelték. Ugyanakkor engedélyt adtak négy közön­séghiányban szenvedő csapat helyváltozta­tására is. Összesen tíz új „piacon" debü­tált a foci, amelyek között több olyan hely ts van — mint például Memphis és Tulsa —, ahol ez volt a kerek labda legelső be­mutatkozása. Abból indultak ki, hogy az 1975-ös prog­rambővítés pozitív eredményt hozott. 2976- ban a mérkőzésenkénti nézőszám 38, 2977- ben 33 százalékos növekedéssel járt. Az idén azonban a tavalyi 13 272 fős átlag nézőszám 12 472-re csökkent. Nagyok a kü­lönbségek az egyes csapatok mérkőzései­nek látogatottsága között ts. A Cosmos eb­ben is az élen jár. idei nézőátlaga 45 428, vagyis 12 607-tel több rpint tavaly, de még így ts csak a hamarosan kezdődő idény­től reméli, hogy pozitív üzleti mérleget ér | Nem mondható el ugyanez a második és a harmadik helyezett Minnesota Kicks és - a Seattle csapatáról. S még szembeötlöbb | más ősapátok cifra nyomorúsága. A Los Anqeles-i együttes, a Chicago otthonában, a híres Rose Bowl / Rózsakehely/-stadion­ban rendszeresen 98 ezer üres férőhely e- j lőtt játssza mérkőzéseit. A nézők azért is fontosak, mert ettől függ, hogy sikerül-e megnyerni a tőkés nagyvállalatok bizal­mát és támogatását, amely nélkül az ame­rikai labdarúgást egyelőre el sem lehet képzelni. Így például a New England csa- I patát a Lipton teavállalat támogatja. Nem mindenkinek megy -azonban ilyen jól; a \ Memphis, a San Diego és a Houston új gazdákat keres. Es ezért van szükség Cruyff szereplésé- ] re is az úgynevezett világ, és Európa-vá- 1 logatottak elleni mérkőzéseken. ooo Az üzlet, üzlet — tartják nyílván a spa­nyol labdarúgók, és sztrájkot jelentettek be a szeptember 3-án'esedékes bajnoki rajtra. | A Spanyol Labdarúgók Egyesülése JAFE) I 43 szavazattál, 2 tartózkodás mellett azért döntött így, mert jogi és pénzügyi viszo­nyaik orvoslását követelik. A nevesebb já­tékosok közül igennel szavazott több válo­gatott, például Pirrt, Asenst, Quino és má­sok. Mivel a bevezetőben felvetett kérdésben \ a vállalkozók a játékosokkal egy színt val- | lanak, nyilván sikerül megegyezni és a bajnoki nyitányig végetér a „milliomosok sztrájkja“, ahogy a különös esetet a spa- \ nyol közvélemény nevezi. A tőke vtlágában már sok mindenből I megkíséreltek profitot kisajtolni, most sor fc került az olimpiai mozgalomra is. Emiatt egy évtized leforgása alatt már másodszor I került nehéz helyzetbe a Nemzetközi Ohm- \ piai Bizottság. Az egész világ megdöbbenéssel fogadta az 1984. évi olimpia színhelyéül kijelölt Los Angeles polgármesterének, Tom Brad- leynek a bejelentését, amely szerint java­solni fogja a várost tanácsnak, hogy a ka­liforniai város lépjen vissza az 1984-es nyári játékok megrendezésétől. Korábban Denver mondta le a téli olimpia megren­dezését és Innsbruck az utolsó pillanatban I vállalta el a versenyek lebonyolítását. A polgármester részletesen kifejtette, hogy csak akkor tudnák a játékokat lebo­nyolítani, ha a szervezési és pénzügyi kér­dések intézését egy magántársaságra, az úgynevezett „Los Angelest olimpiai szer, vezb bizottságra‘ bízhatnák. Ez azonban ellenkezik az olimpiai mozgalom szabályai­val és szellemével, ezért Lord Killanin, az NOB elnöke hallant sem akar róla. Bradley polgármester időközben Járt Car­ter elnöknél, hogy támogatást kérjen, és Ígéretet kapott, de az 1984. évi olimpiát já­tékok megrendezése körül még így is sok bonyodalomra van kilátás. (palágyi) Egy sereg újdonsült világcsúcstartó PRÁGÁBAN MEGKEZDŐDÖTT AZ ATLÉTIKAI EURÓPA—BAJNOKSÁG Vilhelmina Bardauskene Prágában ünnepélyes keretek között meg­nyitották az atlétikai Eurőpa-bajnokságot. A vasárnap véget érő viadalon az öreg kontinensről ott van mindenki, aki a spor­tok királynőjének becézett atlétikában je- .lent valamit, és Így a közönség érdekes és színvonalas összecsapásoknak lebet tanúja. Erre enged következtetni egyébként az a tény is, hogy az idei Európa-bajnoksá- got számos világcsúcsjavítás elpzte meg. Különösen az ún. technikai számokban szü­letett több olyan rekord amely már-már az álomhatárokat súrolja. Ez a csúcseső kü­lönben azt is bizonyítja, hogy az egyes nemzetek atlétái lelkiismeretesen felké­szültek erre a csúcstalálkozóra. Nagy küzdelemre van kilátás többek kö­zött a kalapácsvetésben, ahol a világcsúcs alig egy hónap alatt kétszer cserélt gazdát. Először Borisz Zajcsuk, 30 éves szovjet at­léta, — akit kihagytak a szovjet-amerikai viadalon rajtoló csapatból — a „nagyok“ versengésével egy.időben otthon 80,14 mé­terre hajította a kalapácsot s ezzel a vilá­gon elsőként dobta túl a bűvös 80 méte­res határt. Öröme azonban nem tartott sokáig, mert huszonnyolc nappal később az NSZK-beii Karl-Hans Riehm 80,32 méterrel új csúcsot dobott. Riehm először 1975 márciusában iratkozott fel a világcsúcstartók listájára 78,50 méteres eredménnyel, de még ugyan­abban az évben túlszárnyalta őt honfitársa, Walter Schmidt. 1976-ban búcsút akart mondani az at­létikának, de az edzője, Ernest Klement átsegítette őt a mélyponton. Tavaly ő ve­zette a világranglistát és győzött a Düs­seldorfban megrendezett első Világ Ku­pán. Megfogadta, hogy. túldobja a 80 mé­tert. Hogy ez Zajcsuknak sikerült először, az még csak fokozta a kedvét. Most ő a világcsúcstartó, és az EB legnagyobb esé­lyese. Érdekes azonban, hogy a világcsúcs­tartók ritkán győznek a fontosabb világ­versenyeken, persze lehet, hogy éppen Riehm lesz a kivétel. Vllágcsúcstartó rajtol a férfi diszkoszve­tésben is. Az NDK-beli Wolfgang Schmidt alig egy hónapja - iratkozott fel a világ­csúcstartók listájára, és megszakította ez­zel az amerikai diszkoszvetők sok év óta tartó hegemóniáját. Eredménye 71,16 mé­ter, és ezzel az eddigi világcsúcstartó Wil­kins és az ugyancsak amerikai Silvester mellett ő a harmadik diszkoszvető, aki túldobta a bűvös 70 métert. Csodálatos sorozatot láttak tőle a Ber­linben megrendezett versenyen: 68,14 — 71,16 — 67,72 — 67,16 — 65,78 — 88,341 Wolfgang Schmidt, akit az idén Bratislavá- ban a Pravda — Televízió — Slovnaft nem­zetközi atlétikai viadalon is láthattunk, 1954. január 16-án született, 196 cm ma­gas és 108 kilós. E számban minden idők egyik legfiatalabb világcsúcstartója. A montreali olimpián 68,26 méterrel ezüstér­met nyert. Az EB-n aligha lesz komolyabb ellenfele; s egyúttal a mpszkvai olimpia aranyérmének egyik legnagyobb váromá­nyosa. Különben a súlylökésben is kitűnik, bármikor túllöki a sokak számára elérhe­tetlen 20 métert. Ha a férfiak néhány figyelemre méltó világcsúccsal vétették magukat észre, ak­kor a nők valóságos csúcsesővel várták az EB-t. Az egyik legfrissebb: a szovjet Vil- heimina Bardauskene 707 centiméterrel is­mét túlszárnyalt egy álomhatárt. A Litván SZSZK Pokruis nevű városában született, 25 éves, 175 cm magas és 64 kiló súlyú atlétanő első figyelemreméltó eredményeit 1971-ben érte el még Augustinavicíute né­ven. Közben férjhez -ment, és szépen ívelő fejlődését megszakította egy hosszan tar­tó sérülés meg a fia születése. Neve ta­valy óta ismert újra, amikor ts átvette az európai ranglista vezetését, és most világ­csúccsal lepte meg magát és a világot. Ragyogó világcsúcsot ugrott néhány nap­pal ezelőtt 201 centiméterrel Sara Simeo- ni, a 25féves olasz testnevelő tanárnő, és ezzel törölte a listáról az NDK-beli Rose­marie Ackermann még meglehetősen „fia­tal“ világcsúcsát. A szakértők szerint köny- nyen lehetséges, hogy Simeoni rövidesen feljebb lép; a 205 cm sem elképzelhetet­len a számára. Minden előfeltétele megvan hozzá. Szakszerű felkészülését szavatolja mindenekelőtt a közelmúltban szerzett ta.- nári oklevél, továbbá vőlegénye és edző* je, Erminio Azzaro volt magasugró rekor: der. „Nagyon örülök, hogy én vagyok az első atlétanő, aki elhagyta a 200 centit — je­lentette ki a világcsúcs elérése után. Bi­zonyára nagy csatát vívok majd Prágában, az Európa-bajnokságon a volt világrekor- der Ackermannal. Mindenesetre most ké­nyelmetlen helyzetben vagyok. Eddig min­den évben megszokott volt tőlem, hogy ja­vítok legjobb eredményemen. Túl a két méteren ez már nem könnyű, s akkor majd bírálnak?“ A bírálat az ő esetében a legkevésbé sem indokolt. Mire e sorok napvilágot lát­nak, Tehet, hogy már okosabbak leszünk, mert mindjárt az EJ első napján sor ke­rül a két kiváló magasugrónő párviadalára Nem érdektelen ezzel kapcsolatban a vi­lágcsúcstól megfosztott Ackermann nyilat­kozata, aki a következőket mondta: „Meg­lepő, de nem váratlan számomra ez az e­redmény. Simeont kiváló sportoló, Igazi küzdő versenyző, aki már sok nemzetközi versenyen bizonyította tehetségét és azt, hogy sokra képes. Achílles-ínsérülésem rendbe jött, remélem Prágában a legjobb formában leszek. A női diszkoszvetésben is új világcsúcs született. Az NDK női atlétikai kupájának versenyén Drezdában a szinte teljesen is­meretlen diszkoszvetőnő, Evelin Jahl 70,72 méterrel új világcsúcsot ért el. Az eddigi csúcsot Faina Melnyik szovjet atlétanő tar­totta 70,50 méterrel, és most bizonyára készül a visszavágásra. Az úszó-világbajnokság megnyitója alkal­mából megrendezett berlini atlétikai via­dalon két világcsúcs is született. A 400 méteres női gáton a lengyel Krystyna Kas- parczyk 55,44 másodpercre javította Ka­rín Rossley (NDK) korábbi világcsúcsát (55,63). A másik világcsúcsot az NDK 24 éves versenyzője, Ulrike Bruhns érte el az 1000 méteres síkfutásban. Saját rekord­ját döntötte meg (2:32,6), az új csúcs: 2:31,95 perc. Krystyna világcsúcsa azonban még huszonnégy órát sem ért meg, mert mindjárt másnap, a 30 esztendős szovjet Tatjana Zalencova 55,44 másodpercre javí­totta egy hazai versenyen. Rövid távokon szinte legyőzhetetlennek tartják az NDK versenyzőnőjét, Marita K»= chot. Korábban 200 méteren két ízben is 22,06 másodpercet ért el, ami világcsúcs- javítás, illetve csúcsbeállftás. Néhány nap­pal ezelőtt pedig 49,02 másodpercre javí­totta a 400 méteren ugyancsak az Idén el­ért 49,19 másodperces világcsúcsát. Ugyan­azon a versenyen az NDK 4x100 méteres váltója 42,27 másodperces idővel döntötte meg saját, 1978-ban elért világcsúcsát. Ide kívánkozna még Ludmila Bragina szovjet atlétanő nagyszerű eredménye a 3000 méteres távon. Sajnos, a washingtoni versenybírák hanyagsága miatt 8:27,12 per­ces Idejét valószínűleg sohasem hitelesí­tik. A versenybírók ugyanis mindmáig nem küldték el a Nemzetközi Atlétikai Szövet­ségnek (1AAF) a kísérlet jegyzőkönyvét, és talán el sem küldik, mert a hírek sze­rint az időméréssel nem volt minden rend­ben. így valószínűleg a norvég Grete Waltz eredményét hitelesítik, aki június végén Oslóban 8:32,1 percet ért el a távon. Le­hetséges, hogy Bragina éppen Prágában követel majd magának jóvátételt figyelem­reméltó eredménnyel. A felsoroltakból kitűnik, hogy az 1978-as év már eddig is az atlétika nagy esztende­je volt. A teljes mérleghez tartozik még Udo Beyer (NDK) világcsúcsa a férfi súly­lökésben [22,15 m). Vele egy héttel ko­rábban külön foglalkoztunk. Reméljük, hogy kontinensünk atlétái a felkészülés idősza­kában nem lőtték el összes puskaporukat, és hagytak valamit az Eurőpa-bajnokságra is. és a Roéicky Stadionban nagyszerű küz­delmeknek, szép eredményeknek lehetünk majd tanúi. (ti) HUSZONÖT ÉVES A NÉPSTADION Már a felszabadulás előtt Is sok sző esett arról, hogy a^magyarok tóvárosában fel kellene ápitenl a reprezentatív, nagy nemzeti stadiont. A szavak azonban elszálltak, s bár 1920-ban határozatot Is hoztak a stadion építéséről, ez sem bizonyult elégségesnek, mert a várva várt sportlétesítmény nem született meg. A terv megvalósítására csak a fel­szabadulás után volt lehetőség, 1948. június 13-án megtörtént az első ka­pavágás. A Népsport másnap így számolt be ezekről a sporttörténel­mi percekről: „A régi lőversenytér kőrakásai, homokbuckái és bokrai mögött hét­főn délután csodálkozó és Ijedt ar­cokkal pillantottak fel a pihenő he- verők. Ezen a helyen még soha nem hallott hangok riasztották fel az alvókat: kipirult arcú, vidám gyer­meksereg, megllletődött sportembe­rek, a magyar sport vezetői vonul­tak fel a Földtani Intézet mögötti térségre, amelyet zásztőerdő övezett az ünnepélyes alkalomra. A rossz emlékű régi lőversenytér, amelyről évtizedek óta Inkább csak rendőrsé­gi krónikákban emlékeztek meg: mintegy varázsütésre bekerült a ma­gyar sport történelmének aranylap- jalra. Amiről a múltban csak álmod­ni mertünk: a Népstadion valóra vá­lik!“ Az 1948-as londoni olimpián elért nagyszerű eredmények szinte lázi hozták az egész országot. A stadion építése nemcsak szívüggyé, hanem közüggyé Is vált. S a magyar sport­történelem legszebb korszaka adott keretet ennek a hősi munkának. A helsinki diadal, a fényesen csillogó tizenhat aranyérem, még csak fokoz­ta a lelkesedést, a tenniakarást, s 1953. augusztus 20-án az Alkotmány ünnepén megnyitotta kapuit a Nép­stadion. A szocializmus útján elin­dult magyar nép nagyot alkotott Ebben a monumentális létesítmény ben benne volt a magyar sport ak­kori nagysága, dicsősége és a bíz tató jövő ... A hatalmas létesítmény területe huszonkét hektár. Építése 150 mil­lió forint költséget Igényelt. Az épi tők mintegy 600 ezer köbméter föl­det forgattak meg, és a valóságos vasbetonvárat 180 ezer vagon ce­mentből, 6 millió kilogramm vasból gyúrták össze. Születésekor a vi­lág egyik legkorszerűbb sportléte sítménye volt. Az építmény látvány­nak ts lenyűgöző, hiszen azóta is büszkén hordják az utazási Irodák a külföldi vendégeket falai közé. Ti zennyolc hatalmas, díszes kivitelű betonptllér tartja. Lelátója harminc méter magas, ötven méter széles, é háromszázhuszonnyolc méter hosz- szü. A stadiont a technika összes korszerű vívmányaival felszerelték, és azóta is egyre csinosítják, egyre szépítik. De mint minden monumen­tális művet, ezt is kikezdte az idő vasfoga, s most folyik a felújítás Egy-egy szektorát állványerdők ta kárják, hatalmas toronydaru segí; a betonelemek kicserélésében, je lenleg csak ülőhellyel rendelkezik: 78 329 nézőt fogad be. 1 A Népstadion fennállásának hu­szonöt éve alatt, majd kilencszer rendezvénynek adott otthont, s kö zel 24 millió nézőt fogadott az e gyes eseményeken. A statisztikai a- Jatok szerint a csúcsot az 1955. év vitte el. Akkor 44 rendezvényen több mint kétmillió nézőt számláltak. Ab ban az évben született a nézőcsúcs Is, a november? 27-én lejátszott Ma gyarország — Olaszország találko­zót 95 512-en nézték meg. (Akkor még állóhelyek Is léteztek). Erde kés, hogy egy évvel korábban a fe­ledhetetlen 7:l-es magyar-angolon csak 92 ezren voltak. A Népstadionban — fennállásának liuszonöt éve alatt — egymást ér­ték a nagyszerűbbnél nagyszerűbb események és főleg az első évtized ben a nagyszerübbnél-nagyszerflbb e- radmények. A labdarúgásban az „a- ranycsapat“, kosárlabdában egy ma­gyar Európa bajnokság, atlétikában világ- és Eurőpa-csúcsok. nagy ne. vek, kitűnő sportemberek lelkesítet­ték a sportrajongókat. A Népstadion hozzánőtt a főváros­hoz, hozzánótt az emberek szívéhez. Szeretettel beszélnek róla, főleg a­zok. akiknek építéséhez, megszüle­téséhez sok-sok közük van. Hegyi Gyula, a magyar sport egyik neves volt vezetője mindig hangoz­tatja: — Nekem a Népstadion olyan, mintha a saját csemetém lenne. Min­dig büszke voltam, s leszek is rá. -Szívesen emlékszem arra a társa­dalmi összefogásra, amely elősegí­tette, hogy felépüljön. Legszebb em­lékem az avatás volt... Németh Imre, a kalapácsvetés o- limplai bajnoka nemrég ment nyug­díjba. Azzal büszkélkedhet, hogy a negyedszázad alatt 6 volt. az Intéz­mény Igazgatója. Legszebb emlékéről faggatva elmondta: — Az egyik nagy versenyen kala­pácsvetésben Zslvőtzky, Bondarcsuk és Klim csapott össze, s a győztes­nek én adtam át az aranyérmet. Zslvőtzkynak pedig Csermák József volt az edzője. Valamennyien nyer­tünk egy-egy olimpiát... Hidegkúti Nándor klsunokájának mutatta büszkén: — Látod, Itt játszott a nagyapád. Méghozzá feledhetetlen, csodálatosan szép napokon. Tlchy Lajosnak szintén sokat je­lentett ez a pálya: — Ott voltam az építők között, van egy hely, amelyet én betonoz­tam Számomra feledhetetlen az a mérkőzés, amelyen az 54-es VB vlsz- szavágőjaként legyőztük az NSZK válogatottját. . . Hogy szalad az Idő! Főleg az al­máit negyedszázad suhant el a szél­nél sebesebben. És ez a stadion egy­re fiatalodik. A Népsport nyomáé k l

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents