Új Ifjúság, 1978 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1978-08-08 / 32. szám

VAD ES VADSZARNTAS Varrnwaló alig akad rajtuk, csak az oldalvarrásokat kell összegépelnt. Sza­básuk sem okoz gondot, mert egyene- ' sek, vagy lefelé enyhén bővülő trapéz vonaliak. Bőségüket gumipánt, fűzött megkötős öv szabályozza. í. Vállnélkuli tunika: 70 cm széles anyagból kétszer a hossza (kb. 1,8 m) Kell hozzá. Az anyag két oldalát 45 cm hosszan összevarrjuk. Felül 5 cm-t visszahajtunk, legépeljük és gumit fű­zünk bele. A derékvonalon két gumíhá= zat készítünk — a belső oldalra varrt vékony anyaggal — ezekbe is gumit fűzünk. Már kész is a tunika, csak az alját kell még felhajtani. 2. Nyakba kötött hosszú tunika. 80 cm széles anyagból vesszük kétszer a hosszát (kb. 2,6 m). Szabjuk ki a tu­nikát, varrjuk össze a mellvarrásokat és az oldalát csípőig. Hajtsuk vissza a nyakrészt, és fűzzünk bele szalagot, a- mit tetszés szerint oldalt vagy a háta közepén kibűjtatva kötünk meg. 3. Húzott szoknya boleróval. A szok= nyához kb. egy méter, a bóleróhoz 25 cm anyag szükséges 90 cm széles vagy még ennél is szélesebb anyagból, ezen­kívül hímzett madeira szalag, vagy fes hér cérnacsipEe. A szoknyát is, a bo- lerót is gumipánt fogja össze. 4. Strandruha egy lapból. Ehhez a ruhához 90 cm széles anyagból vesszük kétszer a hosszát (kb; 2,4 m]. Varrjuk össze a mellvarrásokat, dolgozzuk el a nyakkivágást és az ujjak szélét (pikó- sorral vagy farkasfoggal). Varrjuk ösz- sze az oldalvarrásokat. A ruha dfjrék- vonalán alakítsuk ki a gumiházat és fűzzük bele az övét. ,5. Vállpántos hosszú ruha. 90 cm vagy annál is szélesebb kartonból vesszük kétszer a hosszát (kb. 2,4 m). Varrjuk össze az oldalakat. Felső szélét 5 cen­timéterre hajtsuk vissza és gépeljük le. A 15 cm széles mellrészt béleljük ki és nagyon vékony anyaggal készítsük el a gumiházakat, (kb. 8—10-et) és ka­lapgumit fűzzünk bele. Speciális gép­pel bélés nélkül is be lehet gumizni a ruha derekát, úgy szebb és könnye= débb. A rád 16 él a televízió rendszeresen felhívja a lakosságot, hogy vegyen részt a közös tornagyakorlatokon, hogy nBosak a sportegyesületek tagjai és a diákok — a kötelező tested­zés keretében — részesüljenek a testmozgás jótékony üdítő hatásában. Az éhgyomorra végzett reggeli torna kiváló edzési mód­szer és minden embernek ajánlatos, hiszen segíti megtartani ez egészséget, sőt nemegyszer visszanyerni. A tornagyakor­latok fiataloknak és idősebbeknek egyaránt hasznára vál­nak. fokozzák az ellenálló képességüket a különféle beteg­ségekkel szemben. Különösképpen a mozgásszervek megbe­tegedésével szemben. ' A torna előfeltétele a tiszta levegő, tehát ha lehet a gya­korlatokat végezzük kertben, udvaron vagy nyitott erkélyen, fedett helyiségben pedig nyitott ablaknál. Ne féljünk a meg­fázástól, hiszen a mozgás következtében szervezetünkben e- legendő hő keletkezik. A torna elősegíti a gyorsabb vérke­ringést, támogatja az izomzat energiával való ellátását, lé­nyegesen elősegíti annak kifejlődését és emeli a teljesítőké­pességét. Gyakran hallhatják embertársaink kijelentését. „Torná­szom én rendszeresen nyolc óra hosszat a munkahelyemen!“ Ez az álláspont nagyon helytelen, hiszen több dolgozó, ha nem is végez ülőmunkát, naponta ugyanazokat a mozdula­tokat végzi. A torna arra való, hogy összes tagjainkat, csuk­lóinkat, egész testünket egyformán megmozgassuk és ily mő- don kiegyensúlyozzuk az egyoldalú megterhelésüket. Bizonyos tornagyakorlatok alkalmasak egyes megbetege­dések kezelésére is. Manapság a gyógytorna fontos kiegészí­tője a betegek egyéb, célszerű kezelésének. Gyógyfürdőink és gyógyintézményeink kezelési módszereit már el sem tudjuk képzelni nélküle. Természetesen a betegek a tornagyakorla­tokat szakképzett egyének irányításával végzik. Feltétlenül fontos, hogy a betegek hazatérésük előtt elsajátítsák az a- gyes gyakorlatokat és odahaza is folytassák. A gyógytorná­nál ügyelnünk kell arra, hogy a beteget túl ne erőltesse, ne tárassza ki és ne idézzen elő tartós fájdalmakat, hanem fo­kozatosan hozzájáruljon a vérkeringés serkentéséhez, az iz­mok, és inak megerősödéséhez és az idegállapot javulásához, hogy a beteg is, akárcsak az egészséges azt mondhassa: „Ez a kis torna de jól esett“. RNDr. Ph.Mr: Kálny Józsefné-Adrlanna TORNÁSSZUNK MIT FŐZHET A GYEREK Könnyebbség a családnak, hasznos és jó szórakozás fiúknak és lányoknak, ha a* Iskolai szünetben némi segítséggel egyedül ké­szíthetik el ebédjüket. Tanítsuk meg őket a tűzhely helyes és szakszerű kezelésére. Adjunk lehetőséget, hogy tudásukat ellenőr­zésünk mellett néhányszor kipróbálhassák. ZÖLD BESAMEL Takaréklángon készítsünk foly­tonos keverés közben három de­ka vajból, három deka lisztből fehér rántást. Húzzuk félre, önt­sünk bele két deci tejet és kever- getve forraljuk fel. Sózzuk meg és takarjuk be fedővel. Befeje­zés: keverjünk hozzá fél kiló megfőtt, lecsurgatott, ledarált pa­rajt és takaréklángon kevergetve forraljuk föl. Sonkával, párizsi­val, hirtelensülttel vagy pedig sült hússal fogyasztható. (UHTOROS BURGONYA Vágjunk apró kockáikra két de- da szalonnát, és 'keverjünk hoz­zá öt deka juhtúrót és egy deci tejfölt (ne sózzuk, mert a túró is, a szalonna is sós). Befejezés: keverjünk hozzá hasábburgonyát. Kevergetve melegítsük fel. Salátá­val, ha Idénye van, kovászos u- borkával fogyasszuk. TEJFÖLÖS ZÖLDBAB Levővel együtt öntsünk lábasba félkilós konzerv vagy félkiló ke­vés vízben megfőtt zöldbabot. Vágjunk apróra egy csomag szá­rától megtisztított kaprot és egy csomag zöldpetrezselymet, vág­junk kockára 10 deka meghámo­zott szafaládét. Mindezt tegyük a zöldbabhoz és együtt forraljuk fel. Befejezés: tegyünk a tányérba egy-két evőkanál tejfölt, kever­jünk hozzá keveset a zöldbab le­véből, és merjünk annyit hozzá a zöldbabból és a szafaládéból, amennyire étvágyunk van. Konyháinkban leginkább a nyúl, az őz, a szarvas és a vaddisznó húsát használjuk fel. Ha a vad húsát frissen készítjük el, akkor ke­mény és rágós lesz, ezért elejtésük után 6—8 napig bőrében pihentetjük, hogy porhanyössá váljék, mert így jobban élvezhető. Ha a vad öreg, akkor néhány nappal a felhasználás e- lőtt páclébe tesszük, amely a hús rostjait puhítja. A vadakat akkor pácoljuk, ha a szük­ségesnél nagyobb mennyiséget kaptunk és egyszeri étkezésre nem tudjuk elfogyasztani. A páclevet a következőképpen készítjük: o- lyan mennyiségű vizet teszünk fel főni, a- mennyi a húst ellepi. A vízben szeletelt hagy­mát, vegyes zöldséget, kevés sőt, egy-két ba­bérlevelet, pár szent borsot és kevés tárkony­ecetet teszünk-. A pácot 1 óra hosszat főzzük, majd lehűtjük és ha kihűlt, ráöntjük az elő­zőleg füstölt szalonnával megtűzdelt vadra. A nyúl, őz, szarvas húsát is a leírt módon pácoljuk, de természetesen felhasználhatjuk pácolés nélkül is. Különösen ha az állat fia­tal, a gerincét frissen készült ételek készíté­sére is felhasználhatjuk. A vaddisznót legtöbbnyire hagymával, ve­gyes zöldséggel, borssal, fenyőmaggal, ka­kukkfűvel fűszerezett vörös boros páclében főzzük meg. Ha a lé kihűlt, ebben tartjuk hi­deg helyen a felhasználásig. Legismertebb vadszárnyasaink: a fácán, a fogoly, a fenyvesmadár, az erdei szalonka és a vadkacsa. Általában füstölt szalonnával megtűzdelve, zsírban kisütve vagy párolva ké­szítjük őket. Pihentetés után tollazatukat nem forrázuk, hanem szárazon fosztjuk meg, majd / leperzseljük és felhasználás előtt jól megmos­suk őket. SALÁTÁK A salátákat általában húsételekhez adjuk, de mindig külön tálaljuk. Igen gyakran elő­ételnek Is alkalmasak, különösen ha húsokkal, halakkal, tojásfélékkel, főzelékekkel kombi­náljuk. A nemzetközi konyhákban Is igen eltérőek a saláták készítésének módjai. A francia kony­ha képviselői például kivágják és eldobják a fejes sajáta torzsáját és csak a zöld leve­lét eszik meg. Az olaszok pazarlóan olajoz­zák a salátát. A spanyolok több ecettel ké­szítik. A németek mindenből bőségesen tesz­nek salátájukra, összekeverik és fogyasztás előtt órákig állni hagyják. A régi rómaiak húslevest, olajat, ecetet és mézet kevertek salátájukra. A magyar konyha szakácsai kellemes ízű öntetet készítenek. Porcelán edénybe vagy mély tálba teszik a salátát és vízzel, ecet­tel, sóval és cukorral ízesítik egyéni ízlés szerint. Tálalás előtt a jól megmosott és ge­rezdekre vágott salátát ebben a lében meg­forgatják, tetejére kevés olajat vagy liba­zsírt öntenek, majd főtt kemény tojásokkal körülrakják. TÉSZTÁK A jó tészták készítésének alapja a jő minő­ségű nyersanyag. Ez különösen az alapanyag­ra, a lisztre vonatkozik. A különböző tész­tákhoz különböző őrlésű liszt alkalmas. Rend­szerint fehér lisztet használunk. Gyúrt tész­tákhoz, a rétestésztához, az omlós tésztához a sima liszt a legalkalmasabb. A sütők me­legsége, a zsír forrósága, melyben a tésztát sütni szándékozzuk, mindig megfelelő le­gyen. Sütés közben a tésztát ritkán nézzük meg, ne húzgáljuk, ne rázzuk, mert összee­sik és szalonnás lesz. SAJTOK A főétkezések kiegészítő fogásai a sajtok. Az alkalmi étrendről nem hiányozhat a sajt, amelyet megfelelő nagyságú fatálon vagy ü- vegtálon helyezünk e). Ha fatálon tálaljuk, akkor a vendégek maguk vágnak ízlés szerint kedvelt sajtjukból és külön adjuk asztalra a vajat, zöldpaprikát, pirított péksüteményt vagy rozskenyeret. Ha üvegtálat teszünk a vendégek elé, akkor minden sajtból egyenle­tesen tegyünk a tálra, hogy a vendég a lágy és kemény sajtokból egyaránt választhasson. KEVERT ITALOK ÉS LIKOROK A kevert italok készítéséhez jó ízlés és gya­korlat szükséges. Vannak italok, amelyek az ^gész világon egyforma recept szerint készül­nek, ezek az ún. standarditalok, melyeknek összetétele mindig egyformaa. A recepttől el­térő legkisebb mennyiségű más ital beleke­verése megváltoztatja az ital ízét. A kevert italok készítésének legfontosabb kelléke a két részből álló, főleg belül vasta­gon ezüstözött RplW/tí tekerj, ez arra szol­gál, hogy a jKTbfeál -é<PmBs sűrű italokkal készült keyerreeket a jég^alPjjsszerázzuk. A megfelelö/^rennyiségű jég^éltíelyezése után ebbe öntfjpt' a keverendő Itaipkat és hosszú szörpös'^jia pállél addig kúverjtlk^amíg a po­hár fala kfwr im#l«QB7 leáz.!TJtána lapos szűrőn ft b koktélpOháJrbja'löltíüf. A koj^!tol4í^a!káii»bMr' tartósított apró gyümölctsól^díámtjttS [meggy, /Cseresznye, er­dei eper)Tés\a szénsav lekötés?''miatt jegelt szódával klójuk. Az í^lráatV'io másodper­cig keverjük/ után ** lta! már veszít üdeyfg<(b£lVAMegtöbb koktél te­tejére egy vékony citromszeletet helyezünk. Vége Sorozatunkat Venesz József szakácskönyve alapján közöltük. A Szocialista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának lapja • Kiadja a Smena kiadévállalat • Szerkesztőség és adminisztráció 897 14 Bratislava. PraZská 11. Telefon 488 19 • Főszerkesztő dr. STRASSER György, e A főszerkesztő helyettese CSIKMÄK Imre e Nyomja a Západoslovenské tla fiiamé, 897 20 Bratislava, Dnklianska 39 e Előfizetési díj egész ívre 52,— Kfie, fél évre 28,— Kfis e Terjeszti a Posta Hírlapszolgálata. Előfizethető minden postahivatalnál vagy kézbesítőnél e Kéziratokat nem őrsünk meg és nem küldünk vissza e A lap külföldre a PNS Üstredná expedícía a dovoz tlafie 88419 Bratislava, Gottwaldovo ném. fi. 48 étjén rendelhető meg e Engedélyezve: SÜTI 13/1. Index: 49 802 / l

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents