Új Ifjúság, 1978 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1978-08-01 / 31. szám

Rajzunkon régi ruhákból divatossá átalakított modelleket mutatunk be. Az első ruhát hasonló színezetű, de más mintázatú anyagból készült fodorral díszítettük. A fodor a nyakklvágást és a szoknya alját szegélyezi. Ha marad anyagunk, háromszögletű .kendővel Is kiegészíthetjük a ruhát.

A másik egyszerű, nyakban megkötös nyári ruha volt. Úgy alakítottuk át, hogy fodorral és felső szoknyával gazdagítottuk. Az idén a dupla szoknya és a szoknyakötény megoldás nagyon diva1 tos.

H

alljuk is, olvassuk Is, be Is látjuk, hogy egészséges sok nyers zöldségfélét, gyümölcsöt enni. De vajon eszünk-e eleget? Elképzelhetőnek tartunk-e vacsorára egy zöldségtálat, vendégeknek egy vegyes salátát? Pedig a zöldségfé lék önmagukban is, kevés húslével, sajttal Is jól lakatnának bennünket és mindenképpen jót tennének egész tiztkai közérzetünknek. Érdemes megtanulni a nyers zöldségfélék ké szításét, mert minden jel arra mu tat, a jövő étrendjében egyre nagyobb szerepük lesz.

Gyümölcssaláta

Az Idénynek megfelelően többféle gyümölcsöt megtisztítva, szeletelve, darabolva mély tálba teszünk, kevés vízben cukrot forralunk, a forró szirupot ráöntjük a gyümölcsre, rummal kissé megöntözzük és jól lehűtjük. Az ízetlén sárgadinnyét él vezhetövé tehetjük, ha felszeleteljük, egy pillanatra forró cukorszi rupba mártjuk és rummal meglocsol juk.

Babos vegyes saláta

Nagy 9zemü főtt fehér babot (ha van fejteni való babot) egy mély tálban összekeverünk megmosott, megszárított, összevagdalt fejes salá iával és egy csokor apróra vágott zöldpetrezselyemmel, öntete: 4 személyre 2—3 evőkanál olaj, egy citrom leve, kevés só, és egy nagy csomag apróra vágott metélőhagyma vagy újhagyma zöldjének a keveré ke.

Paradicsomsaláta

Fél kiló paradicsomot cikkekre és három, négy fej hagymát szeletekre vágunk. Egy tálban elkeverünk két három evőkanál olajat egy citrom tevével, egy csokor apróra vágott zöldpetrezselyemmel és törött bors sál, vagy borsikafűvel. Belekeverjük a paradicsomot és a hagymát. Ha tíz-húsz deka darabokra vágott Juh sajtot keverünk közé, vagy reszelt sajttal szórjuk be, nyári egytálétel

Tarka saláta

Piros retekből, nyers uborkából, hagymából, petrezselyem zöldjéből ár részéit fótt tojásból készül. A sze ietelt, apróra vágott hozzávalókat szépen elhelyezzük egy tálban. Hoz zá sajtos, besamelmártást vagy citrommal, olajjal, kevés sóval, nyers tojássárgájával és jogurttal készült öntetét adunk.

Húsos vegyes saláta

Mély tálba megmosott, megszárl- tott fejes saláta leveleket, hagymakarikákat, zöldpaprika szeleteket, cikkekre vágott főtt tojást és csíkok ra vágott párizsit vagy sonkát halmozunk, tányérra szedve öntünk rá kapros, vagy currys Jogurttal htgf tott majonézt vagy tartármártást.

/

i

Az egészséges bőr állandó tisztaságot igényel. Függetlenül attól, hogy milyen munkát végzünk, a tisztaságról nem szabad megfeledkeznünk, mert az egészségről, ápmtságról tanúskodik. A test megkívánja, hogy naponta egyszer szappannal és vízzel teljesen végigmossuk. A legegészségesebb a fürdés, a zuhanyozás. Kellemes hőfokú viizel kezdjük (37 C fok körül), majd hidegebbel fejezzük be. A zuhanyozásnak megvan az az előnye is, hogy a víz testhez csapódása fokozza a vérkeringést.

A változó hőfokú zuhanyozás jó hatással van a szervezetre. Meleg vízzel kezdjük, majd hidegebbel folytatjuk, így váltakozva a saroktól a térd felé, majd lassan feljebb. A zuhanyozás ne tartson tovább öt percnél, A kádban való fürdésre kb. 10—15 percet szánjunk. A víz hőmérséklete 35—37 Celsius fok legyen. Az ilyen hőmérsékletű víz elősegíti a jó közérzetet, fokozza a vérkeringést és a bőr légzését azáltal, hogy megnyitó a pórusokat. A hűvös fürdő élénkít és felfrissít, ezért nagyon jól hat a fáradtság és az álmosság ellen. Ha a vfz hőmérséklete 26—36 Celsius fok között van, ügyelnünk kell arra, hogy 3—4 percnél ne tartson tovább a fürdés. Testünket a szív irányába haladva jól dörzsöljük le kefével, szivaccsal, vagy fürdökesztyűvel. A fürdés befejeztével tusoljuk le magunkat hideg vízzel, ha testünk túl érzékeny, használjunk langyos vizet, vagyis olyan hőmérsékletűt,

amely kellemes hatást vált ki. Fürdés után bőrünket dörzsöljük szárazra, ne takarékoskodjunk a törülközőkkel, mert a nedvesen maradt bőr egyenetlenül szárad fel, és könnyen gyulladásba jöhet. Fürdés után nagyon jót tesz a pihenés. Mindig étkezés előtt fürödjünk. Szívbetegek, reumások és azok, akiknek nincs rendben a vérnyomásuk, vagy vérkeringési zavaraik vannak, kérjék ki az orvos véleményét a fürdés Időtartamával és a fürdővíz hőmérsékletével kapcsolatban.

A szappan használatával legyünk óvatosak. Bőrünk minőségétől függően kell kiválasztanunk a szappan minőségét. A száraz, érzékeny bőr nem viseli el a lúgos szappant, ezért az Ilyen bőrűeknek kizárólag a zsíros szappan a megfelelő.

Az egészséges közérzet, valamint a rendszeres bőrápolás megkívánja a különféle fürdőkészftmények használatát. Ezek nagy választékban kaphatók üzleteinkben, de egyedül is elkészíthetjük attól függően, milyen hatást kívánunk elérni.

A habfürdő nagyon kellemes, illatos testápoló, főleg a zsíros bőrnek. Tisztítja a bőrt, olaj és vitamin tartalma pedig táplálja, élénkíti és fölfrissftt. A habfürdő a kemény fürdővizet is kellemesen lággyá teszi A fürdővíz önmagában is tisztító hatású, és a dús habréteg megakadályozza a vfz kihűlését.

A fürdősó lágyítja a vizet, fokozza a

vérkeringést és frissítő hatása van. A tengersó a fürdővízben élénkíti és erősíti a szervezetet.

A fenyő tűleveléből készült kivonat a fürdővizet kellemessé teszi, felfrissíti, erősíti az idegeket, míg a vitaminokkal dúsított, fenyőolaj leoldja a bőr elszarusodott részét és simává teszi.

Az Ideges szervezetre jó hatással van a cltromfürdó. 5—6 citromot héjastul fölszeletelünk, és kevés hideg vízben legalább két óránt át áztatjuk majd leszűrjük és beleöntjük a fürdővízbe.

A szárasz bőrűeknek kitűnő az olajfürdö A bőrolajat a fürdővízbe öntjük, fürdés után a szervezetünk fölfrissül, bőrünk simává válik.

Alkalmazhatjuk a gyógynövényekből készült kivonatokat vagy főzeteket is. A ki vánt hatás nem marad el, ha tudjuk, hogy a kamilla gyógyítja, tisztítja és nyugtatja a bőrt. A hársfavirág tisztit és izzaszt, a bőrt bársonyossá teszi. A rozmaring elősegíti a vérkeringést, tisztítja a pórusokat, nagyon jő fáradtság ellen, és megakadályozza a ráncosodást is. A borsos menta élénkíti a bőrt és az idegsejteket. Az eukaliptusz kivonatából 4—5 cseppet tegyünk a fürdővíz be meghűlés esetén. A gyógynövények kivonatát megtalálhatjuk üzleteinkben habfür dö, fürdősö, tabletta vagy olaj formájában

Fürdés után ne feledkezzünk meg testünk ápolásáról. Fürdés közben a bőr felületérő! eltávolított védő- és tápanyagot vissza kell adnunk a bőrünknek, mert csak akkor ma rád rugalmas, üde és táplált, ha gondosan ápoljuk. Erre a célra megtelő a bőrola], a bőrápoló balzsam, a bőrtápláló krém vagy zselé, a púder. Ezek a készítmények a vitamin és bőrtápoló anyagokon kívül ned vességet is tartalmaznak.

Marhahústól csak néhány nappal a vágás után készítsünk ételeket, mert frissen még a kiváló minőségű hízott ökörhús is rágós, A borjú-, sertés-, malac-, bárányhúsra és a baromfi búsára ez nem vonatkozik, ezeket már a vágást követő napon felhasználhatjuk.

A húsételek elkészítésének egyik legfontosabb szabálya, hogy az állat egyes részei minőségük szerint különböző ételek elkészítésére alkalmasak.

Marhahúsból főzésre legalkalmasabb a fartő, a |6 minőségű szegyhús és a lapocka vastagabb része. Pároláshoz a felsál, a fehér és fekete pecsenye, a hátszín, valamint a rostélyos. A frissen készült húsok sütéséhez a egnemesebb részeket vesszük, például a bélszínt, a hátszínt és rostélyost. Ezeket 1—2 tápig olajozva, borsozva a hűtőben tartjuk, hogy porhanyósabbá váljanak. A belsőrészeket, az agyvelőt, nyelvet, májat, tüdőt, szívet, vesét, tőgyet, pacalt ugyancsak sütve- rőzve vagy mint betéteket használjuk fel.

A borjú részel: a fej, a nyak, a gerinc Iha a gerincet hosszában kettévágjuk, karajt kapunk, ha a karajt felszeljük, bordákat) és a vesék. A comb felsálból, frikanőből, dióból, rózsából és a hátsó csülökből áll. Ide tartozik a szegy, a lapocka, az alsó csülök, a lábszár és az uszály. A borjú felhasználható oelsö részel: a nyelv, az agy velő, a tüdő, a máj, a vese, a mirigy és a fodor. A sütésre legalkalmasabb a szegy, a lapocka, a frikanó, i szűzpecsenye és a csülök. A frissen sültek készítésére a legjobb részek a felsál (natúr, párizsi, rántott szeletek), a dió, ebből sütjük a borjújavát, a steaket, a szűzpecsenyéből készítjük az érméket, karajból a bordákat. Pörköltnek, paprikásnak és tokányféléknek a lábszárhúst, nyakrészt és a csontozás, szeletelés közben megmaradó apró húsokat használlak fel.

A sertés részei: a fej, a tarja, a hosszú és rövid karaj, a szűzpecsenye, a comb (frikanó, felsál, dió), a dagadó, az oldalas, a lapocka és a csülök. Felhasználható belső részel: a nyelv, a tüdő, a velő, a méj, a szív és a vese; töltésre a gyomor, a bél és a vér.

Sütésre alkalmas részek a karaj, comb, lapocka, tarja, csülök és az oldalas. Frissen készült ételek készítésére a hosszú és rövid karajt használjuk fel, bordának szeletelve A combból és a szűzpecsenyéből szeleteket, érméket, a tarjából felszeletelve flekkem sütünk. Pörköltnek, székelygulyásnak oldalast, lapockát és csülköt használunk. Tokánynak vagy tölteléknek a többi apró húsokat használjuk. A felből, a lábakból, a farokból, a bőrökből kocsonyát vagy tormás húst készíthetünk. ' .

A bárány gertncét vagv cnmbtát egészben sütjük' meg, más húsosabb részéből rántott szeleteket csinálhatunk. A többi részekből pörköltet, paprikást, tárkonyos becslnáltat, to- kánvféléket készíthetünk.

Az tlrü gertncét vagy combját érett állapotban használjuk fel, frissen sültek vagy párolt húsok készítéséhez. Az Urühús más részéből pörköltet, tokányt, gulyást és különféle ragukat készítsünk.

A sültek elkészítésének legfontosabb követelménye, hogy a hátszínt, bélszínt akár e- gészben, akár felszeletelve mindig forró sütőben vagy erős lángon, nagy gonddal süssük. Ha túl hosszú ideig tart a sütés, akkor a hús rágós, élvezhetetlen lesz,

A bor)ú., sertés-, .szárnyas- vagy. bárány- sülteket ne süssük túl . forró sütőben, és gyakran locsoljuk meg saját tevével. A húsételek elkészítésének Időtartamát csak hozzávetőlegesen lehet megállapítani, mivel ez függ a hús- darab vastagságától, az állat korától és a sütő forróságától. Ha a húsba hegyes villával lassan beleszórunk és a villa könnyen átlária. lé pedig már nem szivárog ki belőle, akkor a hús ehető.

A magyaros konyha frissen készült ételeit faparázs felett elhelyezett rostélyon kell sütni, ez egyéni, sajátos Ízt ad a húsoknak. Ilyen rostélyon készülnek a flekkének, de bármilyen más húst vagy halat süthetünk így. Sütés közben a húst kenötollal állandóan váljál, zsírral kenegessük.

A rántott szeleteket vagy bordákat hő zsírban süssük, s közben ügyeljünk arra. hogy amikor a húst betesszük a zsírba, az már forró legyen.

A natúr frissen sülteket kevés zsírban, hirtelen kell sütni. Ne feledlük, hogy lassú tűzné! a hús levet enged, nem kap szint és rágós lesz.

A párolt húsok készítésénél — a pörköli és tokány Is a párolt húsokhoz tartozik — ügyeljünk arra, hogy a hirtelen párolásnál a hús leve elfőhet. Ilyenkor kevés vizet vagy csontlevet öntsünk a hús alá.

Az egves húsételekhez nem Illő köre'ek. főzelékek, mártások, saláták leronthatják az ételek eredeti jő Izét.

Pörkölt, paprikás vagy tokányfélékhez sós vízben főtt, vagy hagymás burgonyát és ga- uskát adjt/nk, bnrjúsültekhez zöídfőzeléket, rizst vagy burgonyát. Sertés és marhasültekhez a burgonyán kívül savanvkás főzeléket fkáposzta, zöldbab, tök) adjunk az asztalra.

A rántott húsokat mindig sült burgonyával, zöldsalátával vagy vegyes savanyúsággal kö- rítjük.

Fordítsunk nagy gondot az ételek tálalására. Soha ne zsúfoljuk túl a tálat. A köreteket lehetőleg kfl'ön adjuk, különösén a bő 'ével 'álalt húsokhoz (pörkölt,- paprikás). A tálak ás ételek díszítésénél ne essünk túlzásba, mert ez nem növeli, hanem lerontja ételeink értékét. A díszítés legven egyszerű, ízléses és tiszta. Kerüljük a rikító színeket.

A Szocialista Hiúsági Szövetség Központi Bizottságának lapja • Kiadja a Smena kiadóvállalat • Szerkesztőség és adminisztráció 897 14 Bratislava Praíská 11. Telefon 46819 • Főszerkesztő dr. STRASSER György. • A főszerkesztő helyettese CSIKMAK Imre • Nyomja a Západoslovenské tla Marna, 897 20 Bratislava, Dukiianska 39 • Előfizetési díj egész évre 52,— Kés, fél évre 26,— Kés • Terjeszti a Posta Hírlaps/.tilgálala Előfizethető minden postahivatalnál vagy kézbesítőnél • Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza • A lap külföldre a P\S Gslredná expeditia a dovoz Habe 88419 Bratislava, Gottwaldovo nám. é. 48 útján rendelhető meg • Engedélyezve: SÜTI 13/1.

Index: 49 802