Új Ifjúság, 1978 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1978-08-01 / 31. szám

FRANTA tanét botránysorozatakkal tarkítva ért véget a Tour de France kerék­páros körverseny 65. évfolyama, de ez talán már nem Is meglepő, in­kább törvényszerű. A győzelmet a francia Bemard Hinault szerezte meg a holland ]oop Zoetemelk előtt. Előbb azonban néhány olyan közjá­ték zajlott le, amelynek vajmi köze van e sportághoz. Kezdődött a sor a vezető belga Michel Pollentier kitiltásával dop­pinghasználat alapos gyanúja címén. Aztán szabályos sztrájkba kezdtek a versenyzők. Történt ez azért, mert e versenybíróság az egyik nehéz út­szakasz után kora hajnalra irta ki a másnapi rajtot. A versenyzők til­takoztak, de hiába. Másnap aztán nyeregbe szálltak u- gyan, de erősen csökkentett ütem­ben kerekeztek, s a menők — Hi- naulttal az élen — csak arra töre­kedtek, hogy leszereljék a becsvá­gyóbb versenyzők robbantási kísérle­teit. Ez sikerült Is, sőt, végül a sztrájk kezdeményezői elérték, hogy a cél előtt 50 méterrel mind a 98 versenyző leszállt a gépéről, és egy­szerre átgyalogolt a célvonalon. Mivel a célbíró nem tudott sor­rendet megállapítani, a zsűri ezt a szakaszt törölte, „eredményét“ nem számította be az összetett verseny­be. A verseny két igazgatója úgy döntött, hogy az erre a távra kiírt prémiumot, díjakat nem osztja ki, hanem a szakasz végpontján levő Valence város szociális alapjába fi­zette be, ezzel is tanúsítva, milyen tiszteletreméltó „társadalmi érzék­kel“ rendelkezik. Micsoda nagylelkűség. Vagy inkább reklám? SPORTOLÓINK a VIT-en A hivatalos csehszlovák VIT-küldottség részét képezi a csehszlovák spor­tolók 16-tagú csoportja is, amely sportolóink üdvözletét viszi el a sza­badság szigetére. A csoport tagjai érdemes sportolók, akik most vagy ko­rábban sok dicsőséget szereztek hazánknak a különböző sportágakban. Köztük van többek közint H. Sitnianská, a művészi tornászválogatott ed- zonoje, Bnhumil Némnéek olimpiai bajnok ökölvívó és edző. Frantiéek Kou- kal torvívó. Jirí Palkovsky atléta, Milan Spinka salakmotorkerékpár-ver senyzö és mások. HANA ASSZONY Egy ízben nyár majdnem járt a tá voll szigetországban. A világbajnok ságra készült, amelyet akkor Kuba fővárosában, Havannában rendeztek meg. Gondosan előkészítette a gyakor latát, ám Kuba helyett a szülészeten kötött ki, és egy egészséges fiúgyer­meknek adott életet. Nevet, amikor ezt mondja. Verseny zó korában róla különben az a hír járta, hogy ha éppen nem versenyez, akkor egész biztos szül. Mindeneset­re bebizonyította, hogy egy élsporlo 16 is eleget tehet az anyai elhivatás nak, és gyermekek mellett is lehel világbajnoki címet szerezni. Ami korábban nem sikerült, ■ mosi megvalósult. A VIT szervező bizottsá ga azzal a kéréssel fordult a Cseh­szlovák Testnevelési Szövetséghez, hogy küldje el a fesztiválra Iveta Havlitkovát és Zuzana Záveskát, a művészi tornászválogatott tagjait, és egy edzőt. A kubaiak kérelme annak tulajdonítható, hogy ez a sportág hal­latlanul népszerű az országban. A kis csapat kiegészült még Dana Boáan- skával, és így repült el a VIT-küldött- séggel Hana Sitnianská is. Az ő jöttének különösen örülnek. Annak idején Jarmila Slezáková se­gített megvetni Kubában, a művészi torna alapjait, és kiváló munkát vég­zett. — Emlékszem, mikor először hozta el hozzánk a kubai lányokat a hatva­nas évek közepén — emlékezik visz- sza Hana asszony. — Tavasz volt, de a lányok dideregtek a hidegben. Vas­tag szőrmekabátokba öltöztettük őket, de mit adnak most ők ránk, hogy el viseljük a trópusi hőséget? Aztán elmondja, hogy örül a kubai útnak. Alkalma lesz megismerkedni a világ összes népeinek fiaival, lányát vai, és ez mégis csak' más, mintha új Ságban olvasna róluk. Tőle persze még azt is elvárják, hogy megossza a tapasztalatait. S neki valóban var. mit osztani. Még most is, ha valam nem megy a lányoknak, veszi a köte let, a szalagot vagy a labdát, és meg mutatja, hogyan is kell csinálni. A csehszlovák vívósport sohasem tartozott a világ élvonalába. A nők­nél az egy szál Rácz Kati jóvoltából ugyan az utóbbi években több világ­raszóló sikert értünk el, de rajta kí­vül sehol senki a páston. A férfiak a szolid átlagot képviselik az euró­pai mezőnyben, de a legutóbbi vi­lágbajnokságon Frantiäek Koukal a nagyon szép ötödik helyet verekedte ki. Egy kis szerencsével, és figyelme­sebb vívással érmet is hozhatott vol­na. Elvégre legyőzte többek között a későbbi világbajnok francia Fla- inent-t. A 27-éves tőrvlvó ezúttal már ne­gyedszer van Kubában. Három alka­lommal versenyeken, bemutatókon járt a szigetországban. — Egy ízben éppen júliusban jér- lam ott — mondja. — Mondhatom nem leányálum vívni abban a hőség­ben, elektromos vívóöltönyben, amely igelittel van bélelve, nehogy áram­ütés érje a viselőjét. Ennek ellenére nagyon örülök, hogy részt vehetek a fesztiválon. Voltam már olimpiákon, világbajnokságokon és egyéb világ­versenyeken, de ez lesz életem első fesztiválja, amely egész biztos más légkörben zajlik le, mint a nagy sport- versenyek. Egy eszme, egy akarat ve­zérli az összegyűlteket, hogy többek között a tőröket Is már csak a pás­ton használják sportszerként. (ti) ooo Pelérő!, a labdarúgás koronázatlan királyáról már annyit összeírtak az újságok, hogy nehéz lenne valami újat mondani; Ezúttal azonban ő ma­ga gondoskodott arról, hogy a ne­ve továbbra sem kerüljön le a sajtó hasábjairól. Egy televíziós interjú­ban bejelentette, hogy elválik a fe­leségétől, Rosetól. Pelé egyébként 12 éve nős, 3 gyer­meke van, a legkisebb a VB alatt született. Indokként azt hozta fel, hogy egészen más az érdeklődési körük, és amióta a New York-i Cos­mos ügyintézésével foglalkozik, a- műgy is különváltan élnek. De hang­súlyozta, hogy nem válásra, csak külön élésre gondol. — Továbbra is jő barátok mara­dunk, és nincs kizárva, hogy egy­szer majd ismét összeköltözünk — mondta. ooo Bíróságon vett Igazságot magának egy angol kislány, akinek a ked­venc időtöltése a futball. Therese Bennett, tizenkét éves newarkl kis­lány azért perelte az Angol Labda­rúgó Szövetséget, mert a helyi ifjú­sági csapat, amelynek tagjai egyéb­ként kizárólag fiúk, nem tette lehe­tővé, hogy köztük szerepeljen. A bíróság helyt adott Therese pa­naszának, mondván, hogyaszövetség naszának, mondván, hogy a szövet­ség vétett a nemek egyenlőségének elve ellen, és 200 font kártérítést ítélt meg a kis amazonnak, valamint további 50 fontot azért, amiért a labdarúgó szövetség kérdéseivel megbántotta. Sií Harold Thompson, ez Angol Labdarúgó Szövetség elnö­ke közölte, hogy fellebbez a bíróság ítélete ellen, mert ez olyan prece­denst teremtene, amelynek belátha­tatlan következményei lennének. De a kislány sem hagyja magát. A tárgyalást követően kijelentette: — A labdarúgás az egyetlen sport, melyet kedvelek, s nemcsak maga- mért küzdők, hanem minden lányért, aki futballozni akar. Egy napon még a Manchester Unitedben is játszani fogok. Ipalágy i) A Rysy^csúcs megmászása magában Is remek sportteljesítmény. A XXII. nemzet1 közi ifjúsági találkozó alkalmából azon­ban még számos olyan sportteljesítmény született, amelyek megérdemlik, hogy megemlítsük őket. Két ilyen vállalkozást és hőseit mutatjuk be olvasóinknak. Péntek este van, röyíddel a ta­karodó előtt. A komáromi (Ko- márno) küldöttség vezetőjének, Varga Istvánnak a sátra előtt va­lami mozgolódás támad. Kisvár­tatva megtudjuk az okát. Két lány szállást keres. Alena Kobolková és Viera Uhrt- nová, azok közül való, akik ke­rékpáron tették még az utat Trna- váról Tátralomnicra. Amíg szál­lást találnak nekik, beszélgetünk. Kettejük közül Alena a beszéde sebb, tőle értesülök a különös vállalkozás részleteiről. Az akció nem új keletű, az 1- dén rendezték meg ötödször a- zoknak a trnavai katonáknak a tiszteletére, akik a Szlovák Nem­zeti Felkelés idején csatlakoztak a felkelőkhöz. A neve is ebből e red: Kerékpártúra a trnavai hely­őrség partizánjai nyomában. A két lány fáradt, de boldog, hogy sikerült épen megtenniük a két város közötti 320 kilométeres távolságot. A gyengébb nem kép viselői közül a túra történetében ók -vállalkoztak rá először. Huszonhármán teljesítették a nem könnyű feladatot: koäicet, bratislavai, Banská Bystrica-l, Slo- vensky Grob-i, dubovanyi és trna­vai fiatalok. A fiúk hajnali há­romkor rajtoltak, és tizenhárom óra alatt tették meg a távot. A- lena és Viera már előző este húsz órakor nyeregbe szálltak és majd nem huszonnégy órán át tapos­ták a jjedálokat. Igaz, hogy a töb­biekkel ellentétben őik csak kö­zönséges kerékpárt használtak. Hogy hol volt a legnehezebb? Fel a Certovicára. Már-már azt hitték, hogy feladják a reményte­lennek tűnő küzdelmet. Aztán e- rőt vettek magukon, és szeren­csésen befutottak Tátralomnicra. Mindketten a gépipari szakkö­zépiskola tanulói és a Spartak Komámo kerékpáros-turisztikai szakosztályának a tagjai. Gyakran túráznak, de ekkora távolság megtételére eddig még nem vál­lalkoztak. Hogy miért teszik? Mindenekelőtt azért, mert a ke rókpározás szép és élvezetes sportág. Aki űzi, annak nem kell tartania a hízástól. Közben a szállás kérdése is megoldódott. A két lány szeme már-már lecsukódik az álmosság­tól. Kegyetlenség lenne tovább tartóztatni őket. Mielőtt azonban bebújnának a hálózsákba még közük, hogy másnap csak azért is felmásznak a csúcsra, és jö­vőre ismét eljönnek. Kerékpáron ... Fáradtan, összefagyva, de an­nál boldogabban érkeztek meg a XXII. nemzetközt Ifjúsági találko­zó táborába a Szlovák Nemzeti Felkelés harci dicsőségének nyo­mában nevű gyalogtúra részvevői. Érthetően nagy érdeklődést vál­tottak ki. Egy óvatlan pillanat ban elbeszélgettünk a túra rész vevőjével, a prágai Zdenéik Hő­sekkel. • Kik vettek részt idén az A lacsony-Tátra gerincén rendezett gyalogtúrán? — A közbiztonsági szervek bra­tislavai városi parancsnokságé nak hét és a prágai városi pa rancsnokságának öt SZISZ-tagja. valamint öt lány a bratislavai e- gyetemi gyermekkórházból. • Merre vitt a gyalogtúra út­ja? — Az egész túra a Szlovák Nemzeti Felkelés emlékezetes he­lyein vitt keresztül. A Donovaly- ról indultunk, átkeltünk a Hrla- del nyergen, Magurka települé sen, a Certovicán és Priehybán keresztül érkeztünk meg Sver­movőba. Otközben megkoszorúz­tuk a partizán emlékművet Ko- rytnicán, az SZNP menedékház előtt, a Dumbier alatt és a Krá tóvá holán. • Mekkora teljesítmény ez, ha számokban akarnánk kitejezni? — öt nap és harmincöt óra tiszta idő alatt gyalog megtettünk 150 km-t; és ez tűrhető teljesít mény. Ezalatt körülbelül 2500 mé teres szintkülönbséget küzdöttünk le. • Úgy hallottuk, hogy voltak közietek maratoni futók is? — Valóban volt köztünk néhány fiú, aki a maratoni futás országos bajnokságára készül. Kitartásuk minden elismerést megérdemel Minden útszakasz után. amikor m inkább pihenni tértünk, ők fel szedelőzködtek és lefutották a napi 20—30 kilométerüket. • Útközben bizonyéra volt ér­dekes élményetek ... — Valóban, a sok közül egyet említenék. Certovicáról Priehybá fa tartottunk, Néhány kilométer megtétele után az egyik lény ész revette, hogy a táborhelyen felej tette a fülbevalóját. A maratom futók egy percig sem haboztak, visszamentek a fülbevalóért, és még utol Is értek bennünket. Mi több, Priehybán becsülettel le nyomták a napi futöadagot. • Miben látod e' gyalogtúra je lentöségét? — Mindenekelőtt abban, hogy rendhagyó formában leróhatjuk hálánkat azok iránt, akik hazánk felszabadításáért harcoltak. Má rodszor pedig bebizonyíthatjuk, milyen erő, milyen kitartás van bennünk, hogy nem hozunk szé­gyent apáinkra. Palágyi Lajos evés község dicsekedhet azzal, hogy már 1933-ban megindult benne a sportélet. Ezek közé tartozik a galántai járásban Nagyfö démes (Veiké Olany). A sportegyesület történetét a Kri zsan József által írt sportnaptarbó ismerhetjük meg. Kezdettől fogva papírra vetette az egyesület problé máit, nehézségeit és sikereit. Az első feljegyzett labdarúgó mér kőzés 1933. június 18-án zajlott le, amikor Rété (Reca) és Nagvfödémes csapatai mérték össze erejüket; a találkozó 2:2-re végződött. Az ezután következő félévben összesen 23 mér kőzést játszottak a nagyfödémesiek. Sajnos a gazdasági válság megne­hezítette a sportegyesület tevékeny­ségét, amely 1937-ben újra alakult Nagyfűdémesi Sportklub néven. Megalakulásánál nagy szerepetjét szottak a pártoló tagok, akik támo gatták az egyesület. újraalakulását és működését. A második világháború előtti é vekben a sportélet a haladó erők segítségével tovább fejlődött. Az ú| egyesület neve Munkás-Sport-Reménv volt, amelynek munkáját a vtlághá ború kezdetben csak akadályozta, majd teljesen megbénította. A háború utáni évek is kedvezőt len hatással voltak a sport fejlődé sére. Két sportegyesület alakult meg: a Sportklub és a Munkás SportkluD Ez a széthúzás tovább gyengítette a sport fejlődését 1948-ban azonban változás állt be. Egyesült a sport mozgalom. 1950-ben az állami gazda ság és a sportegyesület elkezdte a sportpálya építését. Ebben az idő ben a labdarúgás mellett az asztali tenisz és a súlyemelés volt a nép szerű sport. Az asztaliteniszben fő leg a CSISZ tagok értek el sikert A súlyemelők csapatát Kovács László vezette. A lelkes fiataloknak már a megalakulás után két évre sikerül! eljutniuk a szlovákiai bajnokságra, ahol szép sikert értek el. Sajnos a következő években hanyatlás jött, és csak a labdarúgóknak szurkolhat­lak a nagyföéémesi sportkedvelők. \ játékosokban azonban nem csalód­lak, 1959-ben sikerült megnyerniük a 111. osztályú bajnokságot. Három évvel később a járás győztesei lel­lek. Az újabb bajnoki címre aznn- oan teljes 12 évet kelleti v.á'rnHik. 1971-ben a 135 tagot számláló S e­van sporlegvesülei bekerült az I B osztályba és. tagjai büszkék Irih’inek a közéi fél évszázados lítra. Száraz Pál t Hajia Sitnianská

Next

/
Thumbnails
Contents