Új Ifjúság, 1978 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1978-07-18 / 29. szám

un, Ä csecsemőt elsősorban D-vitamtn szükségletének fedezéké miatt szüksé­ges napoztatnt A nyárt évszakban 0—8 hetes korától kezdve napfürdőztethet- jük. A napozáshoz fokozatosan kell hoz zászoktatnf: előszói- a karokat és a Iá bakat, majd egyre nagyobb testfelüle tét teszünk ki a napFény hatásának. A fej mindig maradjon árnyékban vagy védjük fehér kendővel. A csersemő sze mét sohase süsse közvetlenül a nap Félügyelet nélkül, egyedül sohase hagy juk a csecsemőt a napon Napoztatás hoz legalkalmasabb a szélmentes me leg idő. Először árnyas fa alatt, mezte lenre vetkőztetve tegyük ki a lombokon át szűrődő napfénynek 1—2 percig, e lőlről és hátulról is. Csak kellő szokta­tás után tegyük ki a teljes napfénynek, és akkor Is csak a délelőtti órákban 10—11 vagy délután 4—5 óra között, amikor nem a legtözőbb a napfény. A közvetlen napoztatás délelőtt és délután egyszerre ne haladja meg a 20 percet Legyek vagy más élősdiek ellen műa­nyag szitával vagy gézhálóval védhet- jük a csecsemőt. Adott esetben a nyi­tott ablak Is biztosíthat napfényt, de sohasem ablaküvegen át, mert az ablak- 3veg elnyeli az ultraibolya sugarakat, amelyek a D-vitamint képezik. A szőke, világos bőrű, pigmentszegény és éppen ezért különleges fényérzékeny csecse­mőket fokozott óvatossággal vigyük a napra és előzőleg mindig kenjük be a bőrüket fényvédő kenőccsel. Beteg cse­csemőt ne vigyünk a napra, csak ak­kor, ha az orvos elrendeli a napozást. Két ruha, ciklámen színű könnyű krepp vagy száda anyagból. Felsőrészük teljesen egyforma: raglánba szabott náronmegyedes ujj,. 1—1,5 cm széles pánt­tal eldolgozott húzott nyakkivágás, stb Az első ruha szoknyája húzott, aljárj érdekes farkasfogszerű felhajtás van A második szoknyája is húzott, de al­ját fodor, szaténszalag és csipke is d szíti. Az ember ősidők óta Igyekszik betegségeit gyógyítani, fájdalmait csillapítani. Az első gyógyszerek maguk a gyógynövények és ál­lati eredetű készítmények voltak. A tudomá­nyok fejlődésével szaporodott a gyógyszerek száma és állandóan tökéletesedett a gyógy­szergyártás is. Korunkban úgyszólván minden ember életében jelentős szerepet kapnak a gyógyszerek. Sajnos a legtöbb gyógyszernek á kívánt hatás mellett megvan a nemkívána­tos mellékhatása Is. A gyógyszerek hatása bi­zonyos mértékben függ a kor, nem és a be­teg egyéniségétől Is. Életmódunk, esetleges diétánk, bizonyos élelmiszerek csökkenthetik vagy fokozhatják a gyógyhatású Egyes bete­gek érzékenyebben reagálnak rájuk, vannak egyének, akik bizonyos gyógyszereket egyálta= ián nem tudnak elviselni. Fontos tényező a gyógyszerek kölcsönhatása Is. Vannak gyógy­szerek, amelyeket ha ugyanabban az Időszak­ban használunk, úgy hatnak, mintha az egyik­ből kétszeres adagot vettünk volna be, vl= szont a mások hatástalanná válnak, vagy leg­alábbis csökken a hatásuk. Természetesen a laikus nem ismerheti a gyógyszerek kölcsön­hatását, ezért fontos az arra hivatott szakem­berrel megbeszélni, hogy mit és hogyan hasz­náljunk. Egy biztos, nem léteznek minden beteg számára és minden betegségre ható cso­dagyógyszerek, csak olyan készítmények, me­lyek megfelelő életmód, esetleges diéta, fürdő torna stb. mellett hozzájárulnak a gyógyulá­sunkhoz,. fájdalmaink enyhítéséhez. Használati utasítást és egyéb szükséges jó tanácsot kezelő orvosunktól, esetleg gyógy­szerészünktől kérjünk. Ögy vélem, mindenki számára hasznos, ha a következő általános tudnivalókat Ismertetjük. Az orvos álta) előírt gyógyszer szedését az orvosi utasításnak megfelelően tartsuk be. A használati utasítást a gyógyszertárban ráírják a készítményre, és a gyógyszerész szükség e- setén szóbelileg is megmagyarázza. Használjuk fel az egész előírt gyógyszer­mennyiséget és ne rakosgassuk el, mert hátha még egyszer valakinek jó] jön, ugyanis a gyógyszer használati ideje nem örökös, idővel csökken a hatása és végül hasznavehetetlen­né válik, sőt megtörténik, hogy vegyileg meg­változik. A nekünk előírt gyógyszert ne ajánl­juk fel sem saját családtagjainknak, sem má­soknak. MIT KELL TUDNUNK A GYÓGYSZEREKRŐL A gyógyszerek raktározása Igen fontos, hi­szen bizonyos gyógyszereket óvni kell a me­legtől, a fénytől, nyirkosságtól stb. Minden gyógyszert raktározzunk eredeti csomagolás­ban úgy, ahogyan a gyógyszertárban kaptuk Ne keverjünk össze gyógyszert még akkor sem, ha úgy véljük, biztosak vagyunk benne hogy egyforma készítmények. Különös gondo fordítsunk arra, hogy gyerekek ne férhesse nek hozzá. Gondoljunk arra, hogy milyen sú lyos következményekkel járhat az Ilyesmi. Mielőtt a gyógyszert bevesszük, vagy beteg családtagunknak beadjuk, olvassuk el a feli rátát. Á külső forma alapján gyógyszert hasz nálni nem szabad, az Ilyen könnyelműség ka­tasztrófád következményekkel végződött már nem egyszer a múltban. Egyes gyógyszerek bizonyos egyéneknél nem kívánatos reakciókat váltanak ki, például csa-- lánkiütést vagy egyéb bőrelváltozást továbbá álmosságot, bágyadtságot, gyomor és hátbán­talmakat. Ilyen esetben nem kell kétségbees­ni, de meg kell beszélnünk a teendőket azj orvosunkkal. Főleg a terhes nőknél, gyermekeknél, fiatal korúaknáí, de nem utolsó sorban a gépkocsi­vezetőknél fontos a szükséges óvatosság. A gyárilag készült gyógyszerek közül azokat a készítményeket, amelyek esetleg a gépko­csivezetők, vagy más fokozott éberséget igény­lő tevékenységet végző egyének munkáját be­folyásolhatják, piros háromszöggel benne egy függőleges fekete vonallal jelzik. Befejezésül talán még annyit, hogy szocia­lista hazánkban, ahol a komplex gyógykezelés magas fokon van, és egyben díjmentes, or­vosunkban megbízhatunk, hogy legjobb tu­dása és lelkiismerete szerint fog minket gyó­gyítani és a szükséges gyógyszereket előírni. Tehát ne befolyásoljuk és ne kérjük, hogy azt a készítményt írja elő. amelyeket valamelyik laikus barátunk ajánlott, mert ami másnak jót tett, még nem biztos, nekünk nem fog-e ártani. Az Egészségügyi Minisztérium tudományos tanácsa pontosan meghatározta, hogy milyen gyógyszereket adhatnak ki a gyógyszertárak kizárólag orvosi engedélyre. Ezek meghatá­rozásánál a beteg érdekeit tartották szem ej lőtt és ezért ne követeljünk gyógyszerészeink tői recept nélkül olyan gyógyszert, amely csnk írvosi előírásra kapható, hanem keressük fel trvosunkat, akinek szaktudása és felelőssége garancia arra. hogy az előbbiekben idézeti nstrukciók betartásával a gyógyszer hasz-j nunkra fog válni. Bízzunk meg gyógyszeré­szünkben, aki az előírt gyógyszert számunkra elkészíti, vagy a gyárilag előállított készít­ményt szakszerűen megvizsgálva helyes hasz­nálati utasítással ellátva adja ki. Kálmj Jűzsejné-Adrianne A magyar konyha kiala­kulására nagy hatással volt egy-egy vidék és táj élelme- _zési lehetősége. Az egyes vidé­keken található legnemesebb a- nvagokat és é- teleket tovább­iéi lesztve alkal­massá tették a főúri konyhák használatára is Az Alfőldón, ahol túlnyomórészt szántóvetők éltek, a tész­tafélék terjedtek el inkább, míg a hegyvidék julitényésztő lakossága szívesebben fogyasztot­ta a juhtúrós, sajtos ételeket. ■ jól ismeri remekei a rántott csirke, a ropo­gósra sült szopósmalac, amelynek a kemen­cében olyan lesz a bőre, mint az üveg, a fia- tal libapecsenye, a tűzdelt pulyka, a roston és nyárson sültek sokféle változata. Kedvelt különlegessége a sokféle disznótoros étel és káposzta (töltött, rakott, lucskos káposzta, székely gulyás) a paradicsomban fürdő töl­tött paprika, de a tejfölös zöldbab és a tök­főzelék is sokak kedvelt étele. A tészták közül különlegesség a különféle töltéssel készült rétes, amelyet csak a dús si­kértartalmú lisztből lehet slkr zíteni. ETELMÜVESZET — ELETMÜVÉSZET A sütés íőzés mesterségével foglalkozók mű­vészete abban áll, hogy akár az értékes akár a silány anyagot úgy válogatják össze, hógy a legjobbat alkothassuk belőle; művészi szín­vonalra emelkedhet egy egyszerű borjűporkö'.t, amelyet tökéletesen készítettek el, de a leg­finomabb anyagokból készített libamájpásté­tom Is lehet ehetetlen. A legegyszerűbb és leg­szegényebb konyha Is lehet jó. A legsová- nyebb étel Is lehet ízletes. Ezt mutatja az is, hogy az ősmagyarok jáskájából kialakult gu­lyás az 1939-es nemzetközi szakácsversenyen 1. díjat nyert, márpedig a nemzetek legjobb különlegességeikkel versenyeztek az elsőbbsé­gért. A gazdag, dús, sokszor pazarlő főzési re­cepteket, amelyek az idővel sem nagyon szá­moltak, meg kell változtatni, közelebb kell nozni a megváltozott viszonyokhoz. Az egyes fogásokat olcsóbbá, egyszerűbbé, az elkészí­tést gyorsabbá kell tenni, de ügy, hogy az é- telek ízletessége és a szükséges táperő meg­maradjon. A francia konyha nagy szakácsmű­vésze Escoffier, aki nemrégiben halt meg, ve­zető szerepet vállalt ebben. A Modern fran­cia konyha kalauza című munkájában nemcsak hirdette, hanem a gyakorlatban is megvalósí­totta ezt az elvet. A hozzávalók felesleges, sokszor inkább káros, mint hasznos bőségén eret vágni — ami szembehelyezkedést jelent a hagyományokkal — nem csekély feladat. A régi szakácskönyvek receptjeinek átvizsgálá­sakor kiderült, hogy az fnyesmesterség alap­törvényének megsértése nélkül is sok zsírt, tojást, fűszert, tüzelőt és energiát lehet meg­takarítani. A modern konyha fejlődésének e- lősegítői, a tudományos dolgozók az orvosok, vegyészek és biológusok, akik az emberi szer­vezetet kutatják, az utóbbi évtizedekben több fontos megállapításra jutottak. Például a vi­taminok felfedezésére, jelentőségük felismeré­sére, a ikalórtaelméletek. felállítására, vala­mint az anyagokban a sütés főzésnél végbeme­nő változásokra. Mindezeket a konyha műve­lőinek is figyelemmel kell kísérniük. Az egy­oldalú táplálkozásból eredő betegségek meg­előzéséért és a kultúrált élelmezés továbbfej­lesztéséért egyaránt 'küzdeni kell. Társadalmunk fejlődése szempontjából hasz­nos volna, ha az élelmezés korszerű alakulá­sa elősegítené a fejlődést, alapot adna egy erős, egészséges nép továbbfejlődéséhez. He­lyes lenne, ha a férjhez menő lányok valóban tudnának Is főzni. Túl sok veszélyt jelent, hogy a mai fiatal lányok nem tartják köteles­ségüknek a főzés tudományának elsajátítását. Ha egy asszony nem tud főzni, vagy rosszul főz, ezzel nemcsak a család békéjét, nyugal­mát veszélyeztett. A jől vagy rosszul táplált családok alkotják egész nemzetünket. Fejlesszük a konyha művészetét minden családban, falun és városon egyaránt. Ez fá­radságos munkát jelent ugyan, de megéri, mert eredményeit, gyümölcseit egy egész nem­zet élvezi. FŐZELÉKEK ES KORETEK A magyar konyha főzelékei és köretei el­térnek más népek hasonló anyagokból készí­tett ételeitől. A készítési mód, a rántás, a hagyma, a paprika, a tejföl használata eze­ket az ételeket is tartalmassá, Ízletessé te­szik. A növényi anyagokból készült főzelékek, kö­retek készítésénél ügyelnünk kell arra. hogy a bennük levő ásványi sók, vitaminok teljes tápértékükben az ember szervezetébe kerülje­nek. Ezeket tehát mindig csak annyi vízzel legyük föl főni, amennyire az anyag meepu- hulásához szükség van. A berántntt föz-deke- két a rántás hozzáadása után még 10—15 per­cig forralnunk kell. / B A Szocialista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának lapja • Kiadja a Smena kiadóvállalat • Szerkesztőség és adminisztráció 897 14 Bratislava, PraZská 11. Telefon 468 19 • Főszerkesztő dr. STRASSER György. • A főszerkesztő helyettese CSIKMAK Imre • Nyomja a Západoslnvenské tla Ciarne, 897 20 Bratislava, Duklianska 39 • Előfizetési díj egész«évre 52,— KCs, fél évre 26,— KiSs • Terjeszti a Posta Hírlapsznlgálata. Előfizethető minden postahivatalnál vagy kézbesítőnél • Kéziratokat nem őrzőnk meg ég nem küldünk vissza • A lap külföldre a PNS Ostredná expedícis a dovoz tlaőe 88419 Bratislava, Gottwaldovo nám. é, 48 útján rendelhető meg • Engedélyezve: SGTI 13/1. Index: 49 802

Next

/
Thumbnails
Contents