Új Ifjúság, 1978 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1978-07-18 / 29. szám
í Merre? A múltba, a tagnap ba a tagnap lőttbe. vsszatb kiiüvH summáz értéke mérte get, rögzíti egy agy ország, né| fontos történetin eseményénél jelentős mozzanatai. Háborút harcot, tiszt» ember küzdői inakéi idéz az embertelenség a terror, a béklyó allen. Dt már nem a tegyverdurrogialá sok. a harcterek átkozott küz delmeittek szintjén, a küzdő szenvedő, harcoló egyén lelkű ' letét, egyéni drámájának ana ltzisét vetíti elénk. A külsősé' helyett a belsőséget, a mélvsé get kutatja: a nehezebb nta: a művészet tisztább útjait iát ja. De ez csak egyik fele a válasznak. A másik- a ma. a jelen feszültségeit, komoly tár sadalmt és politikai visszássá gait közelíti meg a jö film, á jó művészet alapfontosságú té telével. Rávilágít javító, segí tő szándékkal a dolgok, ese mények fonákságaira, az emberek hibáira. fiz lehetne rövid summázása azoknak a filmeknek, amelyeket Karlovy Varyban, a XXI. nemzetközi filmfesztiválon ebben az évben bemutattak. A fesztiválnak nagy jelentőséget kölcsönzött az is. hogy ebben az évben ünnepli fennállásának nyolcvanadik évfordulóját csehszlovák film- nyolc évii zeddel ezelőtt. 1888 ban kész! tették az első ..mozgó képet" (Jelenleg hazánkban 3450 ál landó filmszínház és 1(500 sza badtéri mozi üzemel.) Nézzük előbb a versenyfi! meket. A nyitószám az első ver senyfilm az Egy forró nyár ár nyéka elmö csehszlovák film volt. Beszélgettem a bemuta tó után több külföldi újságíró val, kritikussal, vendéggel, a kiknek az egybehangzó véle ménye szerint az utóbbi idők egyik legszebben megkompo náit alkotása került a ver senybe, és már az első napot magasra állította a zsűri mér céjét, akinek elnöke Idán is A. M Brousil professzor vnb Alapos rendezőt, színészi, opc rátöri munkával elkészített lel ki dráma ez a film,’kevés, de nagyon lényegre tapintó Urat monológgal és dialógusokkal Frantiéek Vláöil rendező az 1947-es évbe kalauzol vissza, egy hegyi tanyára, ahol nyu galomban, idillikus békében él dolgozik egy család, mindad dig, míg öt bandita be nem férkőzik a hegyi hajlékba. Há borúból visszamaradt bújdosók azek. menekülnek Ausztriába igyekeznek. Pénzt, élelmet kő vetelnek és orvost a megsebe sült társukhoz. Előbb nem áll nak odébb, míg a beteg fel nem épül Addig állandó rét '.égésben tartják a családot, te ayegetik és meg is verik őket 3 közben nagyon szép képek ben, jelenetekben megkompo nálva tárul elénk az akkori Idők látszatra nyugalmas, de egyébként robbanásig feszült bonyolultsága a házigazda — Juraj Kukura alakítja — belső vívódása, szerető féltése a fia. felesége iránt, mindaddig telítve indulatokkal az érzelmeit, míg a vajúdó szenvedő kisemberből hőst nem érlel a kiszolgáltatottság Hőst. aki elbukik. meghal, de halálával emberi tisztaságáról, hitéről és helyéről tesz tanúbizonyságot. Számomra a filmben nem Kukura nyújtotta az emlékezetes, megdöbbentő alakítást — un nak ellenére, hogy okosan, hatásosan oldotta meg a szere pét —. hanem az orvos személyében Gustav Valach akt epi- zódftgurát alakit. Szerepében annyi átélés, egyszerűség, emberi, művészt tisztaság van. hogyha rajtam múlna, neki !• télném oda a legjobb Férfin la- kítás díját. A múltba visszatekintő ver ■mnyfüraeknél maradva meg kell említenünk két érdekes il kötést: a jugoszláv rendező, DnSSan Vukotié Stadion akció, és az olasz Paso.uale Vaspre- i aktus :imii munkáját Az u többi film annak ellenére, hogy az 1920-as években ját sződtk le, ma is időszerű prob lémát tárgyal: az olasz maffia „hőskorának“ nagy gaztetteiről és annak nagymértékű megfé kezeséről, főbb vezetőinek el fogatásáról szól. A cselekmény valós alapra épült. Cesaro Mo rí rendőrprefektus a hatalom ra jutő Mussolini-kormány telj hatalommal felruházva küld Szicíliába, hogy az ott tény kedő maffia ellen hadjáratot indítson. Móri könyörtelenül szembeszáll mindennel és min denkive!. s akkor sem hátra meg, amikor rájön, hogy a maffia emberei a rendőrség, a? államigazgatás vezetői között is megtalálhatók. Miniszterek hez, vezető egyéniségekhez vezetnek a szálak, és Móri kö nyörtelenü! leleplezne minden kit, de a kurmány visszahívja őt. Hiába záratja le a maffia óreg főnökét csak ideig órái' fékezi- meg a -terrorakciókat. A maffia ma jó ötven évvel ké söbb is oehálózza az olasz tár sadalmat. A film dokumentum és játékfilm elemekkei készült érdek feszi tőén. körtön fa lazá s nélkül mutatva be a valósé got. Az akkorit és áttételesen a inai olasz valóságot is. A károsak azl, hogy amit 1929- ben nem engedtek megtenni Cesaro Mórinak, azt ma sem engedik meg másnak: a teljes leleplezést, a leszámolást. A jugoszlávok a Stadion akció című fllmüikben az 1941-es év első telét tárgyalják, amikor a német hadsereg megszállta az országot. Szintén megtörtént eseményeken alapul a cselekmény, de Itt már teljes mértékben a szabad játékfilm lehetőségeire bontva. Fiatal diákok, gimnazisták a film főszereplőt, akik közül néhá- nyan a megszállást követően a zonnal átállnak a megszállók és hazaárulók soraiba, ölni fosztogatni tanulnak szakavatott barbársággal. Nem riad nak vissza még saját osztálytársaik fenyegetésétől, meggyilkolásától sem. A fajelmé- letet és az ország felosztását vallják. Egy stadionban gyűjtik össze a diákokat vallási és fajt alapon szeretnék telosztani őket, ezzel még jobban de monstrálva a megszállók ldeo lógiáját. A fiatalok nagyobb része azonban az ország egy ségét és a németek kivonulá sát akarja. Fellázad, kitör a tömeg, már akinek sikerül. A következmények: lövöldözés, ietartóztatás, kivégzés A töb bit tudjuk a történelemből. A rendező a film vetítése é lőtt elmondta, hogy a Stadion akció című filmmel nemcsak hazája mártírhalált halt Ifjúságának szeretne emléket állítani, bemutatni egy mozzanatot a forradalmi ifjúság háború alatti tevékenységéből, hanem, figyelmeztetni ts, hogy néliány évvel ezelőtt Chilében a haladó szellemű embereket, fiatalok tömegeit stadionokba terelték és ott' végezték kl. A- zokban a létesítményekben, a- melyeket az emberi erő a szépnek, a jőnaik, a sportnak e- melt. Mindkét film harcos kiállás az embertelenség, a terror, a háború ellen. A filmbeli és művészi hibáik ellenére Is — mert mindkettőben voltak elmarasztalható rendezői tévedések — jelentős alkotások, figyelmeztetések. A mai témájú, napjaink világát, életét bemutató filmek közül hármat szeretnék kiemelni: a bolgár Napszúrás, a szovjet Fekete fülű, fehér Bim és az NDK-bell Szökés című filmeket. A bolgárok kétrészes munkája a környezetvédelemről és a kádergazdálkodásról szól. Vajon mit és hogyan helyezzünk előtérbe: épüljön egyre több, fontos Ipari üzem és közben vegyük el a mezőgazdasági területeket, erdőiket szennyezzük a levegőt, a folyók vizét — ami Ilyen vagy olyan mértékben, de ennek velejárója — vagy féltsük, védjük minden áron a környezetet? Nehéz kérdés, hiszen mindkettő fontog mindenkinek. Irina Aktasevova és Hrtszto Piszkov filmje ebbe a témakörbe nyúl bele, bemutatva a kéz kezet mbs visszaéléseket. Sztaniszlav Rosztocklj szovjet rendező — ö készítette a Jelenet az Egy forró nyár árnyéka című filmből Bárány Tamás VILLA A BALATONNAL 3. rész A vad gépzúgásban alig hallani Beretvás hangját. —• jössz, jani? — Mindjárt. — Most mi a csudának vacakolsz azzal n nyamvadt fúróval? Nem vagy még éhes? — De éhes vagyok— Akkor miért nein tossz? — Mert a fúróval még van egy kis meló. — Nem ér rá ebéd után? Jani leteszi a fúrót. Kikapcsolja a motort. — De ráér. — Akkor gyerünk! Végigmennek a géptermen, átvágnak az udvaron, s már ott vannak az étkezőben. Kézmosás, sorbaállás a bádogtálcáért, aztán sorbaállás a szakácsok előtt. — Mizujs, Janikám? — Még annál is kevesebb. — Akkor jössz este? — Te, hát azt hiszem, máma nem megy.. — Pedig arról volt szó. — Igen, de Magdi fölhívott, hogy beszólni akar velem. — Na és? — Tudod, hogy hányadika van. Egy mozi ba sem tudok beülni vele, másról nem ts be szélve... — És? — Hazaviszem az őseimhez. Attól mindenki boldog, tudod. Család, rokonoskodás, satöbbi satöbbi... Hogy ő mégiscsak komoly ügy másképp az ember nem vinné föl a családba Tudod, hogy van, na. A másik bizonytalanul bümmög. — Tudom, persze... — De látni rajta: nem tudja. — Szóval? — kérdi aztán. — Szóval, délután találkozunk, és este ott hon herclgeskedünk Ingyért az anyámékkal.. A nagymutter boldog lesz, mert megint re ménykedik majd, hogy megnősülök ... Tudod ez a mániája. Hogy benne vagyok a korban ezek a legszebb éveim, ne hagyjam elszalad ni őket. Mondom ts neki mindig, ne téljen nagymami, nem is hagyom. Ha nem Is háza- sodom, de azért nősülgetek. — És erre mit mond? — Csak égnek dobja a szemét, és iszkol ki a szobából. Hogy Ilyet ő nem ts hallgat, mert őt még másképp nevelték. Ott állnak már a pultnál, rendelnek. Aztán étellel a tányérjukon, mennek helyet keresni. Leülnek, esznek. — És te? — kérdi a levesnél jani. — Veled ml van, apóka? Hová akarsz menni ma este? — Valamelyik zenekarhoz. Ide a Horgany utcai klubba például. Azt mondják, állati klassz csajok vannak. — Igen? Kik mondják? — Hál például Lengyel Palya. Azt mondja, szédületes csajokai lehel ott füicsipni. — Kis csönd, csak a kanalak dolgoznak Aztán a fiú hangja, könyörögve: - Holnapután esetleg lemegyünk, janjkámi1 Minden második nap van műsor. Bólint. — Nincs kizárva. De mért nem négy le már ma este, Tónikám? Ha annyira esz a fene azokért a babákért? A másik ránéz. — Nélküled? — Nélkülem. A kanál megcsörren, ahogy Toni a tányérlába csapja. — Ne röbögtess janikám. Hát mire mennék én nélküled? Mi? Egész este csak támasztanám a falat. Hál kire buknak a csajok: terád vagy énrám? — Ezt az anyagrészt akkor még egyszer átvesszük. gyerekek. Az érettségin, de főleg a felvételin gyakran merül fel ilyen, vagy ehhez hasonló kérdés. Tehát — emeli fej a hangját a tanárnő, — a logaritmusfüggvény növekvő, ha az alap egynél nagyobb, de — és most figyeljetek. mert itt szoktátok elrontani. — de csökkenő, ha az alap egynél kisebb pozitív szám. Világos? — Igen — zúgja az osztály. — Tehát az egyenlőtlenségek megoldásánál folytatja a tanárnő, de hogy aztán mit mond, azt Kati, sajnos már nem hallja, mert Varga Rózsa odahajol hozzá, és súg valamit. Szeme áhítattal függ továbbra is a tanárnőn, de a I
