Új Ifjúság, 1978 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1978-07-04 / 27. szám
Buenos Airesban sajtótájékoztatót tartott Pablo Porta, a Spanyol Labdarúgó Szövetség elnöke. A következő, 1982. évi Mundiál vendéglátó házigazdája ismertette az eddigi előkészületeket. Spanyolországban a VB megnyitó napja 1982. június 10. lesz. Két színhely, Madrid és Barcelona már végleges, a többiről az év végén döntenek. Arra a kérdésre, hogy 16 vagy 24 ország vesz részt a tornán, Pablo Porta így válaszolt: — Számunkra a minőség fontosabb, mint a mennyiség. A tájékoztató résztvevői máris kézhez kaptak egy kitünően szerkesztett, mélynyomásS Kiadványt, amelyből érezhető, hogy Spanyolország szívügyének tekinti a 12. világbajnokságot. A FIFA képviselői is felvázolták a sajtó képviselőinek, hogyan Is bonyolítják le 1982-ben Spanyolországban a világbajnokságot, ha történetesen huszonnégy csapat fog játszani. A mezőnyt először 6 négyes csoportba so- rolják, innen az első két-két válogatott jut tovább. A tizenkét együttesből ezután 4 hármas csoportot alakíta- nak, ahonnan az elsők kerülnek tovább. Ez a négy csapat „keresztbe játszik“, majd á győztesek vívják a dön= tőt, a vesztesek pedig a harmadik helyért léphetnek pályára. Kicsit bonyolult, de viszont hosszadalmas... világbajnokság kezdete óta kórusban panaszkod 4ak újságírók és szakértők, hogy ezen a tornán nincs igazi nagy egyéniség. A dönti után azonban Mario Kempes az argentinok legjobbja méltán megérdemli a Mundial sztárja elnevezést. Kempes kiugró teljesítménye nem is nagy meglepetés. Emlék sziink még arra, hogy néhány héttel a VB kezdete előtt, a belgrádi ökölvívó-világbajnok ságon az egyik argentin bíró F. D. Morilas így nyilatkozott: „Ha Kempes Játszik az argentin csapatban, mi nyerjük meg a világbajnokságot, nélküle viszont aligha. Nem véletlen, hogy az Európában Játszó több világklasszis argentin labdarúgó közül végül csak a Valencia 10-ese került be Menotti csapatába“. A gólkirály 1954. Július 15- én született a Cordoba tartományban levő Belleville nevű faluban, egyszerű földműves családban. Alig hat éve, 1972-ben szerződött le a Rosario Central klubhoz, s még ebben az évben válogatott lett. 1974-ben már részt vett a világbajnokságon is. Két esztendővel ezelőtt vásárolta meg a Valencia, s a Spanyolországban lejátszott két bajnokság során 56 gólt szerzett, egymás után kétszer lett gólkirály. Ez pedig a vele nagyjából azonos szerepkörben Játszó holland Cruyffnak egyszer sem sikerült. A válogatottban 38 alkalommal szerepelt és 23 gólt lőtt. A Mundialón 6 góllal lett gólkirály. Félő azonban, hogy hiába énekelték a döntő után az ardül képes feltörni a legzártabb védelmet is, aki különösebb támogatás nélkül is állandó veszélyt Jelent, Talán a brazil Pelé rendelkezett hasonló képességekkel. Maga a „fekete gyöngyszem" igy nyilatkozott utódjáról: „Ha létezik egyáltalán labdarúgó ideál, akkor az Mario Kempes. Egyesíti magában a dél-ameri kai technikai felkészültségét az európai lendülettel és erővel. Azt mond iák, hogy ő az utódom, és én büszke lehetek egy ilyen örökösrel“. Kempes nemcsak játéktudását, emberi magatartását tekintve is mélián tekinthető példaképnek. A rendkívül feszült légkörű holland-argentin mérkőzésen, de más találkozón sem idegeskedett, kakaskodott. Ha fölvágták, a felé nyújtott kezet nem lökte el, nem törlesztett, nem fetrengett, nem szabálytalan megmozdulása, de még egyetlen sportszerűtlen megnyilvánulása sem volt. Igazolta a régi igazságot, mely szerint ahhoz, hogy egy játékos a folyvást változó helyzetekben, uralkodjon a labda felett, elsősorban önmagán kell uralkodnia. Az önfegyelem és az összpontosítás egymástól elválaszthatatlan. Egyetért hát a labdarúgóvilág abban, hogy a Mundialón nemcsak ú] világbajnok, hanem új futballkirály Is született, akiben az uralkodók fensége mindeddig nem párosult a hatalmasok szeszélyességével, kiszámíthatatlanságával. Kívánjuk, uralkodjék még jó „királyként“ sokáig, és legyen olyan spanyol, mint amilyen argentinnak megismertük. Az argentin labdarúgó VB csillagának, Kempesnek gratulál a felesége. MICHAL JÜRSA, FIFA játékvezető: „Ha egy héttel korábban, dicsértem az egyes csapatok játékát, akkor ezt azokról a mérkőzésekről, amelyeken „már nagy volt a tét“, nem mondhatom el. Gondolok itt az elődöntőben vívott „küzdelmekre“ (sző szerint), és az érmes meccsekre. Az az érzésem — és ebben nyilván sokan egyetértenek velem —, hogy a játék szépsége háttérbe szorult, és mindenki előtt csak egy cél lebegett: továbbjutni, győzni, ha kell, mindun áron. Keménnyé, sőt szabálytalanul keménnyé vált a játék, sokan megjátszották a sérülést, szimuláltak, a játékvezetői sípsző után elrúgták a labdát, a Játékosok között gyakori volt a „szőpárbaj“. Nem csoda hát, hogy csak úgy röpködtek a sárga lapok. Egyre nehezebb lett a bírók dolga. Nem tartom magam elhivatottnak arra, hogy teljesítményüket felülbírál jam, de némelyek gyengébbek voltak. Legjobban meglepett az, hogy mérkőzésről mérkőzésre egyre elnézőbben kezelték a spor'szerütien viselkedést, holott tudomásom szerint a FIFA és az UEFA is e kérdésben következetes állásponton van. Bár tudom, hogy a világbajnoki döntő mérkőzéseit nagyvonalúbban vezetik, mint mondjuk a hazai bajnokság alacsonyabb szintű meccseit, azért ez az „előzékenység“ még sem volt helyénvaló. A játékvezetők azonban egészben véve nem okoztak csalódást. Egyetlen mérkőzés eredményét sem befolyásolták észrevehetően, és mint tudjuk, mindenkinek nem lehet a kedvében járni. Amit viszont nagyon pozitívan értékelek, az a vezetőbiró és a partjelzők példás teljesítménye és az előnyszabály maximális és pontos alkalmazása volt. Arról, hogy valóban a legjobb győzött-e. inkább hallgatok. Ennek az eldöntése a szakemberek dolga. Viszont azt nem hallgathatom el, hogy igényesebb nézőt, azt a nézőt, aki szereti a futballt, ez a világbajnokság nem elégíthette ki. JOZSA LÁSZLÓ, a tokomotíva KoSice csatára: „£n Is szorgalmasan figyeltem a világbajnokság mérkőzéseit, főpár játékos éppen most győzött meg arról, milyen tehetséges focista. Különösen a hollandok leptek meg. Bevallom, Neeskenset gyengébbnek hittem, de a döntőn teljesen meggyőzött. Kiválónak tudtam viszont Rensenbrinc- ket, akt azonban sorsdöntő helyzetben hibázott: a kapufába lőtte a labdát. Természetesen a csatárok játékát figyeltem elsősorban, főleg az ú. n. „ékeket“ azaz a hozzám hasonló szerepkörben Játszókat. A holland—argentin döntőt tulajdonképpen Kempes döntötte el. Meglepett, hogy Happel edző nem vette észre áz argentinok pofonegyszerű taktikáját: Luquet tolták előre, őt külön védő őrizte. Luque hol jobbra, hol balra „vitte el“ őrzőjét, s ezáltal Kempes előtt egy folyosó nyílt, melyen egészen a kapuig törhetett előre. Így estek góljai. Egy olyan kitűnő edző, mint Happel, bizonyára észrevette volna ezt a taktikát, ha nem a világbajnoki döntő Izgalmában ég, vagy ha fent ül a tribünön, ahol szinte tenyéren tárulkozik a pálya. Egyetlen hibája okozta talán, hogy az aranyból ezüst lett, de ez is tiszteletreméltó, nagyszerű teljesítmény.“ BATTA GYÖRGY, újságíró: „Néhány nappal a világbajnokság megkezdése előtt — teljesen váratlanul és véletlenül — találkoztam Jozef VengloSáal, a csehszlovák válogatott szövetségi kapitányával, aki megkért, vigyem ki gépkocsimon a repülőtérre. A negyedórás út remek alkalom volt egy kis tereferére, és Vengloä mondatai gyakran eszembe, jutottak a világbajnokság küzdelmei során. Emlékezetes számomra az a megállapítása, amely manapság talán a legtökéletesebben jellemzi bolygónkon a labdarúgás nevű játékot: „A íocl szinte áttekinthetetlen és kifürkészhetetlen valami lett napjainkban. Minden országban más a szerepe: valahol vallás, valahol politikai eszköz, valahol kereskedelem, másutt a nemzeti érzés kifejezésének legjobb szimbóluma. Aki meg akarja érteni az egyes csapatok játékának motivációit, annak jól kell Ismernie az érintett országok társadalmát Is. ,A foci ma már sokkal több a puszta szórakozásnál és szórakoztatásnál.“ Ogy vélem, az argentínai világbajnokság fényesen igazolta a szövetségi kapitányt. Láttunk karcsú, kisportolt bírókat, akik nyomon követték a játék minden mozzanatát, de akik olykor olykor harminc százalékot Is „tévedtek“ a hazaiak javára. Nem értek egyet az egykori kitűnő játékvez Zsolt István véleményével, aki kijelentette, hogy Gonella kifogástalanul vezette a döntőt. Egyetértek viszont Anton OndruS csapatkapitánnyal, aki szerint Gonella nagyon megkárosította a hollandokat. Megérdemelten nyertek-e az argentinok? A statisztikák szerint igen, hiszen aránylag sok gólt lőttek és keveset kaptak, lőttek látványos dugókat, volt három-négy kimagasló egyéniségük, és volt hadiszerencséjük. Sohasem tudjuk meg viszont, hogy akkor Is az argentinok nyerik-e a világbaj. nokságot, ha nem támogatják őket a bírók, ba minden mérkőzésüket ugyanabban a? Időpontban játsszák, mint a többiek, ha döntőben és más, kulcsíontosságú találko zökon isi — nem használnak fel minden eszközt a győzelem kicsikarásához? (Csípé sek, ökölvívó-betétek, stb.) A legrokonszenvesebb csapat szerintem a holland volt. Nemcsak focizni tudnak,, de remek emberek is ezek a fiúk egytől egyig. Azt hiszem, ők sohasem lettek volna képesek arra a hidegvérrel kiagyalt cirkuszra, amelyet a döntő előtt a- begipszelt kezű Kerkhoffal csináltak. A francia televízió kommentátoraként ott vol( a Mun- diaion a 44. évében járó fust Fontaine, az 1958. évi svédországi világbajnokság gólrekordere. Húsz esztendeje 13 gólt lőtt, és ezt azóta sem döntötte meg senki sem. A csatárok góliszonyát látva a kővetkező ajánlatot tette: - . — Saját zsebemből ezer dollár jutalmat adok annak a játékosnak, aki megdönti a húszéves csúcsomat. Úgy látszik, senkinek sem kellett az ezer dollár. 0 0 0 A döntő utáni sajtótájékoztatón az egyik újságíró a következő szavakkal fordult Menottihoz, az újdonsült világbajnokok szövetségi kapitányához: — Menotti úr, Coutinho kapitány a brazilokat nyilvánította a VB erkölcsi győztesének. Mi erről a véleménye? Az argentinok mestere nem jött zavarba. — Gratulálok sefíor Coutinhonak — válaszolta — az erkölcsi győzelemhez. Remélem, ő is gratulál majd nekünk a világbajnoki címhez. 0 0 0 A játékosbörze meglehetősen rugalmasan reagált a VB kimenetelére. Mint várható volt, a nyugatnémet labdarúgók árfolyama csökkent. Az 1974. évi VB sztárjai közül Vogts, Bonhhof és Maier kesereghet. A VB előtt Bonhoj 2,5 millió márkát ért, most visszaesett 1,5 millióra. Vogts és Maier árfolyama több mint a jelére zuhant. Argentína előtt mindkettőjüké 1,5 millió márkán állt, most viszont csak 600 ezer márka az átadási áruk. Emelkedett viszont Hans Müller ára, ö az eddigi 1,3 millió helyett 1,6 millióba kerül. Rummeniggéért 1,5 helyett 1,8-at, Ztmmermannért és Dieter Múllerért pedig 1 millió helyett már 1,5 milliót kell letenni az asztalra. ooo Szó van arról, hogy a legközelebbi, spanyolországi VB-n már huszonnégy csapat lép pályára, de lehet, hogy a terv csak elképzelés marad. A televíziós társaságok máris tiltakoznak, mivel az így hatalmasra duzzadó programot képtelenek lennének közvetíteni. Ami igaz, Igaz, már az argentin VB is túl hosszúnak tűnt ... 0 0 0 Argentínában és Spanyolországban közvéleménykutatást tartottak a tévénéző labdarúgó-szurkoló nők körében arról, ki volt a legjobb képű labdarúgó a Mundiá- lon. A beérkezett adatok szerint az olaszok 27 esztendős, de már őszülő játékosa, Roberto Bettega győzött. Lám csak, mit tesz egy tisztes, őszes halánték.... 0 0 0 Udo Jürgensnek, a VB-vel kapcsolatos dala, amelyet az NSZK válogatottja énekelt lemezre, 800 ezer példányban fogyott el, és Arany Európa-díjat kapott. Az osztrák-nyugatnémet találkozó napján éppen az NSZK- beli Saarbrückenben lépett jel, amikor megérkezett a hír, hogy győztek az osztrákok. Két dal között elmondta, hogy nagyon sajnálja ugyan az NSZK-t, de az osztrák csapat jobb volt. Jürgens mellesleg osztrák... ooo Óriást drágaság uralkodott Argentínában a VB alatt. Aki csak tehette, igyekezett minél többet kisajtolni a külföldi turistákból. Rinus Michels, a Barcelona edzője, volt. holland szövetségi kapitány Rosartóban feleségestül betoppant az egyik szállóba és szobát kért tíz napra. A portás készségesen eleget tett a kérésnek, de valami egészen furcsa számot mondhatott a szoba tíznapos árára vonatkozóan, mert Michels így folytatta: — Senor, úgy látszik nem értettük meg egymást Nem szándékozom megvenni a szobát, csak lakni szeretnék benne tíz napig. (paldgyij t Kempest, minthogy a spanyol bajnokságban egy csapat csak két külföldi Játékost szerepel tethet, s a Valencia most szer ződtette le az osztrák Krankli és az NSZK-beli Bonhofot. Égé szén biztos — tudván, hogy a két híres Játékosért milyen sok pénzt kellett kifizetni —, hogy az ügylet megkötésekor a ve zetők tudták: Kempes gyakorlatilag már spanyol állampol gár. Kétségtelen nagyon régen tűnt fel a nemzetközi labdarúgó-világban Kerepeshez hason ló labdarúgó, aki szinte egye: gentin szurkolók: „Mario, ni menj el, Mario, maradj itthoni“ Kempes nem gyarapítja továbl válogatottságainak számát, má t ami a dél-amerikai ország csa patát illeti. Július 10-én jelentkezik klub Ja, a spanyol Valencia székhá zában, és valószínű, hogy ar ! gentin állampolgárként má nem is tér vissza szülőhazájá ba. Szülei testvérével már ké éve Valenciában élnek, s mos a csalá'i a spanyol állampol i gárság , i folyamodott. Itt akar : nak letelepedni. Erre elsősor ban egyesületi vezetői kérté!
