Új Ifjúság, 1978 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1978-06-13 / 24. szám

s DM Milan Mravec SZOMORÚ MENYASSZONY A Csallóközi Múzeumban már sok szép kiállítást ren­deztek az idén. Ezúttal is jelentős művészegyéniség, Milan Mravec állította ki képeit. A kiállítási anyag csupán kis töredéke a művész té­mákban bővelkedő, széleskörű alkotásának, amellyel a szerző részt vállalt a mai szlovákiai festészet gazdag és elágazó problematikájából. Ha pontosabban akarnám meghatározni, mi serkenti tulajdonképpen Milan Mra­vec festőművészt az alkotásra, vissza kell térnem szü­lőföldjére, Kysucára, amely nemcsak témakörét hatá­rozta meg, hanem alapvető állásfoglalását is képző- művészetének lényege és célja iránt. Legszabatosabban maga a művész határozta meg ezt egyik vallomásában: „A fantázia szemével nézek vissza gyermekkoromra“... ... Milan Mravec művészi alkotásai nem tartoznak a- zok közé, melyek célkitűzése örömkeltés a nézőben, ám azok közé sem, amelyek hivatása a modern lakás kiegészítése. Milan Mravec művészi és emberi küldeté­sét is a cselekvő küzdelemben látja mindaz ellen, a- mely ez élet, a haladás útjában áll, feltárva nemes szívét ama igaz férfinak, aki nemcsak az anyagi nyo­mort ismerte meg, hanem- szülőföldjének évszázados igáját is“ — mondta megnyitó beszédében dr. Milan Jankovsky, a Városi Galéria igazgatója. A kiállítási ka­talógusban azt olvashatjuk, hogy Milan Mravec alko­tásának középpontjában az ember és annak belső lé­nyéből fakadó világa áll. „Az egész emberi élet tulajdonképpen örökös kere­sés, azoknak a gondolatoknak az elrendezése, melyek elől kitérni nem lehet. Erőszak, igazságtalanság, fáj­dalom — mindez nagy hatással van rám, nem tudok mellettük elmenni, nem tudok és nem is alkarok ki­térni nekik“ — vallja a művész. A gyötrődés, a gyötrelmek festője — mondhatjuk róla joggal. Képei előtt szótlanul állnak meg a nézők, meghökkenten, a látottak nem örömet keltenek, ha­nem gondolkodásra késztetnek. A jó, a szép, az Igaz, ádáz küzdelmet vív a rosszal, az Igazságtalansággal, a jogtalansággal; néliány képe szinte felkiáltójel, kiáltó szó, tiltótábla, jajkiáltás. Honnét hozta magával a sok gyötrődést, gyötrelmet, bánatot, szomorúságot, keserűséget? Jankovsky szavaival élve, vissza kell térnünk szülő­földjére, melynek régi nehéz sorsa itatja át alkotásai­nak hangulatát, színeinek sötét tónusát. Raková szü­löttje, nem feledkezhet meg arról, honnét Indult el, vissza-visszatér oda. Nem feledte el, milyen kemény és szinte reménytelen küzdelmet vívtak ősei a köves talajjal, hogy a terméketlen földből kicsikarják a' lé­tüket biztosító kevéske kenyérmagot. A földdel évszáza­dos küzdelmet vívó őseitől örökölte a makacsságot, ám érzékenységét is mindaz iránt, ami bajt okoz, szeren­csétlenséget hoz. Már fiatal festő korában volt mersze foglalkozni az élet égető problémáival. Müveiben meg- illetődéssel és tisztelettel szól szülőföldje hagyományai­ról, azokról az emberekről, akik keményen küzdöttek létükért, az élet viharaiban megedződtek, könnyebben megtalálták egymáshoz az utat, az egymásra utaltság kényszerűségében sodródtak egymáshoz. Milan Mravec menyasszonyai is szomorúak, nincsen vidámság a Har- monikásában sem, a Sörözőik is búsan tekintenek ma­guk elé. Tájképein vihar kerekedik, sötét felhők rgo­molyognak. Emberi alakjai nehéz munkát végző meló- sok, bányászok, szenvedők, küzdők, partizánjai sebesült, halálra kínzott partizánok. Képei elkötelezett alkotá­sok, elkötelezettek az emberért, elkötelezettek az em­beriség ellen elkövetett jogtalanságokkal szemben. Az ő képein kemények a férfiak, szomorúak a nők, még a menyasszonyok is felkészültek az élet nehézségeire, ár­nyas oldalára is. Lírai tónusú képein is átsüt bizonyos bánatra késztető hangulat. Az ő képein az-anya arcán a fájdalom könnyel peregnek, az ő képein a lány, az öreglány álmát álmodja, alakjai nem daloló, vidám lé­nyek, hanem gondokba merülő, fájdalomba merevedő, kínokban gyötrődő, égő faluból menekülő emberek. Lakodalmas képein sincsen egyetlen mosoly, de még derűs pillantás sem, pedig mint mondja, szereti a la­kodalmakat, az érzelmes eseményeket, amikor az em­ber szerelmes, szívesen emlékszik az Ilyesmire. „így képzelem el az embereket, jó emberek ülnek egymás melleit; nyugodtan, higgadtan, kiegyensúlyozottan ül­nek egymás mellett. Megbíznak egymásban, közel van­nak egymáshoz. Boldog vagyok, hogy ilyen képeket is festettem.“ Körbejárom a Csallóközi Múzeum kiállítási termeit. Jó érzékkel, ügyes kézzel elrendezett kiállítás. A ter­mekben meglepően sok a fiatal. Iskoláslányok, fiúk. — Nagyon érdekes festmények és rajzok ezek. Ilyes­mit még nem sokat láttunk. Hogy ml tetszik a legjob­ban? A háborúellenes képek, és persze a lakodalom Is. Csak az különös, hogy a menyasszony is szomorú — mondják a lányok, Sárközi Margit, Bugár Ilona, Sza­bó Edit, a Dunaszerdahelyl Egészségügyi Iskola másod­éves tanulói. Próbálják megérteni a képeik lényegét, a gondolatot, amit a festőművész alkotásával ki alkar fe­jezni. Csömör Edit érettebb fiatal nő„ négy éves kisfia van. — Minden kiállításra eljövök. Hogy miért? Mert ked­vem lelem bennük. Szeretem a szép alkotásokat. Ezek a képek is nagyon tetszenek, pedig egyik másik meg­borzongat. Nekem a Sörözők és a Menekülés az égő faluból című kép tetszik a legjobban. Figyelem a kiállítás látogatóit. Akadnak, akik csak egy pillantást vetnek a képekre, s máris indulnak ki­felé, de a többség végigjárja a termeket. Megállnak egy-egy kép előtt, megvitatják a látottakat. Értelmes hozzászólások, meglepő vélemények. Az első kiállítás óta sokat fejlődött a színvonal, de a tárlatok nézőkö­zönsége Is. És ehhez csak gratulálni lehet. —os Egy forró nyár árnyéka filmszemle Június 25. és július 1. között huszonki- lencedik alkalommal rendezik meg ha­zánkban a dolgozók filmfesztiválját. A világ tizenöt országából 19 egész estét betöltő játékfilm kerül bemutatásra, xxx A Pechesek című szlovák film a szü­lők és a gyerekek sokat vitatott viszonyát elemezi. Ebben az esetben a pályaválasz­tás adott okot a vitára. A szülők álta­lában a saját elképzelésüket szeretnék valóra váltani, amikor a fiúk vagy lá­nyuk döntő elhatározás előtt áll. A film főszereplői Rudo, — akit mindenki csak Zsiráfnak szólít — és az ő gimnazista osztálytársai. Az osztály magvát szenve­délyes kosarazók csapata alkotja. Ha csak lehet — olykor még a matek óra helyett is —, kosarazni járnak. Amikor Ivan Lukáő személyében új edzőt kap a csapat, minden mást — a tankönyve két is beleértve — félretesznek, csak­hogy legyőzhessék ellenfelüket. Persze, a tanárok és a szülők nem lelkesednek az ötletért... A filmet DuSan Kodaj ren­dezte. A szovjet Tylmofej Levesük alkotása, a Kárpátok cselekménye 1943-ban játszó­dik. Szidor Kovpak hadseregtábornok partizáncsapata 62 katonai egységet tett már ártalmatlanná, 256 hidat és 96 fegyverraktárt robbantott fel a több mint két évig tartó hősi harc ideje alatt. A film az utolsó, r egyben a leg­veszélyesebb hadiparancs teljesítéséről szól, amely nagy áldozatok árán vezet­te el a csapatot a végső győzelemhez. Oldfich Lipsky rendező és Jifí Brdeő- ka forgatókönyvíró (a Limonádé Joe nép­szerű szerzőpárosa) Michal Doőoloman- skyt kérte fel az Adél még nem vacso­rázott című film főszerepére. Nick Car­ter, a leghíresebb amerikai detektív bármilyen bűnügyi eset kivizsgálására vállalkozik, még akkor is, ha történetesen Prágába kell utaznia ahhoz, hogy a bű­nöst elítélhesse. A komédia további sze­replői: Kratzmar báró, és annak Adél nevű húsevő növénye, amely Mozart al­tatódalának „hallatán“ hihetetlen dol­gokra képes... 1866-ban a Hon című lap leleplező cikket közölt egy Daníelik János nevű címzetes püspök titkos manipulációiról. Danielik a dúsgazdag bankárral, Lang- rand-Dumonceauval folytatott titkos tár­gyalásokat a magyar egyházi birtok zá­logba adásáról. A ravasz tervnek ket­tős célja volt. Egyrészt kivonni a hatal­mas egyházi vagyont az állami ellenőr­zés. alól, másrészt a pénzzel segítségére siethetett volna a pápai államnak. A botrány Jókai Mór fantáziáját is megin­dította, s megírta a Fekete gyémánto­kat. Művében feltárja a harcot, amelyet a nemzeti iparosodás és a belőle is fa­kadó demokratikus irányzat folytatott az önkényuralommal kezet fogó kleriká­lis tőke ellen. Az izgalmas cselekmény főhősei Berend Iván, Sámuel apát [Da­nielik János) és Kaulmann bankár (a belga Langrand-Dumonceau). Hármuk között folyik a csata, első pillantásra úgy tűnik, a bondavölgyi kőszén miatt, de később kiderül: ketten közülük sze­relmi vetélytársak. A filmet Várkonyi Zoltán rendezte, a főszereplők: Husztl Péter, Haumann Péter, Sunyovszky Szil­via, Bánsági Ildikó, Somogyvári Rudolf, Tolnay Klári és Safranek Károly. Az Egy forró nyár árnyéka című cseh film története röviddel a második vi­lágháború befejezése után játszódik le. Főhőse Ondrej Baran (Jura) . Kukura), aki feleségével (Marta VanüúroVá) és'két gyermekével él a Beskydekben. A völgy­be csak akkor jár le, ha felgyülemlett az eladásra szánt gyapjú vagy ha ép­pen elfogyott az élelem. Egy nap, ami­kor felpakolva hazatér, öt náci rabló- gyilkos hálójába kerül, akik a családját Is sakkban tartják. Ondrejt orvosért kül­dik, egyik társuk ugyanis megsebesült a hegyekben, de segítséget nem hívhat, mert a banditák mindenkit lemészárol­nának. Hogyan fogja hát megmenteni a családját? Frantléek Vláőil alkotása idén a cseh és szlovák filmek fesztiválján a n^gydíjat nyerte el. A Grant kapitány gyermekei, A kincses sziget és A fejnélküli lovas szovjet ren­dezője Vladimír Vajnstok Veszélyes fegyverek címmel készítette el legújabb alkotását. A film kissé western-jellegű, de a szociális dráma vonásai így is át­szövődnek a történeten. A romantikus filmet Azerbajdzsánban, Romániában és hazánkban forgatták, cselekménye mé­gis ott játszódik le, ahol a nafta- és aranylelőhelyekért folytatott harc nagy­szerűen leleplezi az emberek igazi ma­gatartását. Jaroslaw Dabrowski című nagyszabású lengyel-szovjet film főhőse, a lengyel származású cári tiszt valóságos törté­nelmi személy. • Életútját Jurij Nigibin öntötte művészi formába. A főszerepet Zigmunt Malanovicz és Malgorzata Po- tocka alakítja. Bolondos komédiának nevezte Ladislav Rychman rendező a Hadd féljen című filmjét, amelynek két főszereplője AleS, a fiatal, tehetséges zeneszerző, és Mar- cela a csinos táncdalénekesnő. A nálunk is népszerű Florin Piersic alakítja a Pintea, a hajdú című román film főszerepét. Pintea a császár hadse­regében tölti a katonai szolgálatát. Amikor a halálraítélt román parasztok­ból álló csapatával Rákóczi Ferenc fel­keléséhez csatlakozik, magára vonja az osztrák-magyar urak haragját. A csap­dát sikerül elkerülnie, a túlerőben le­vő ellenséget viszont már nem tudja le« győzni... A Trajkoviő család hosszú Idő óta híd­építéssel foglalkozik, egyedül Budimír képez kivételt. A hidaknál sokkal job­ban érdeklik őt — a lányok. Csak egy baj van: amikor a lányt már megszerez­né magának, akkora a híd is elkészül, Igazi, mély szerelemre nincs idő; a csa­lád városról városra vándorol. Belgrád­iján már egy éve Időznek, s úgy tűnik, maradnak. Budimír Is rátalált a nagy ő-re. Az örökös költözködés azonban mégsem szakad meg: Irakot nem lehet kihagyni. Vagy mégis? A Budimír Traj- kovié szerelmi élete című jugoszláv film főszerepeit Lubisa Szamardsics és Mile­na Dravícs alakítják. Az 1914-es mexikói parasztlázadás története elevenedik meg a Villámok Mexikó fölött című NDK- filmben. A váratlan, fordulatos helyzetekkel teli kalandfilm hőse Trlnl, az Indiánfiú, akit a lázadás vezetője veszélyes feladattal bíz meg. Eduard Zaharijev, a legismertebb bol­gár rendezők egyike az asszonyrablá­sairól híres népi hősről készített kaland­filmet. A férfi aki jónéhány asszonyt megmentett a kényszerházasság hálójá­ból, ezúttal maga esik „csapdába“. Ell- cának, a vadóc természetű makrancos szépségnek ugyanis még ő sem tud ne­met mondani... A film címe: Férfias idők. Hogyan kell pénzt szerezni? Ez le­hetne az alcíme Philippe de Broca A javíthatatlan című filmjének. A kér­désre Jean-Paul Belmondo adja meg a választ. Igazgatótól kertészig, férjtől feleségig sokféle szerepben tárja fel a pénzszerzés legegyszerűbb módját. A Johnny West című nyugatnémet film egy fiatalember életébe nyújt betekin­tést. A fiú nagy jövőről álmodozik: hí­res popzenész szeretne lenni. Vajon elég hozzá a szorgalom és a kitartás, vagy kell még valami más is ahhoz, hogy az álma valóra váljon? Bud Spencer alakítja a főszerepet a Char­leston című olasz komédiában. Nem, nem fognak charlestont táncolni a filmben. Legalább is nem a hagyományos módon. A dél-amerikai milliomos tengeri hajó­ján ugyanis sokkal nagyobb feszültség­ben érzik magukat az emberek, mint­hogy táncoljanak. A Szerelmeskönyv című spanyol film az olasz Dekameron hasonmása. A könyvet, amely alapján a film készült, Juan Ruiz írta a XIV. században, s akár­csak a Dekameronból, ebből sem hiá­nyoznak a „hűtlen“ szépasszonyok. Bemutatásra kerül még a kubai Rab­szolgavadász, az angol A rózsaszín pár­duc ismét közbelép és az amerikai Oriósbusz című film. G. Szabó László Veszélyes fegyverek A dunaszerdahelyl MGT beat-együttese volt eb­ben a csallóközi város­ban az első, amely a SZISZ Városi Bizottsága, valamint a Városi Művelődési Ház közre­működésével nyilvános szolida­ritási hangversenyt rendezett, melynek bevételét a XI. VIT szolidaritási alapra adományoz­ták. Az együttes vezetője, Molnár Vladimír, a dunaszerdahelyi zeneiskola zongoraszakos ta­nára. Példás SZISZ-tag, és egy éve már párttag is. Fiatal ka­ra ellenére már öt éve zene­pedagógus. —Törekvésünk az volt, hogy jó példát mutassunk annak a sok zenekarnak, melyek járá­sunkban működnek. A hang és a fények térbeli hatása a Mű­velődési Ház két szakemberé­nek, Horváth Iván mérnöknek és Mlcúch Györgynek a mun­kája volt. A sok taps egy ré­sze, azt hiszem joggal, nekik is kijárt. A szólógitáros Tilaicsik Imre az Agrostav dolgozója, 1969-től mint szólóénekes ismert, a gi­tárral csak négy évvel később VIT - HANGVERSENY kezdett komolyabban foglal­kozni. A dobos, Gútai Péter kezdet­ben gitáron játszott, egyéb­ként zenészcsaládból szárma­zik, s ahogy elmondotta, a vé­letlen hozta össze őt az ütő­hangszerekkel. Dinamikus, met- ronomszerű játékával nagyban hozzájárul az MGT-együttes si­keréhez. A Művelődési Ház igazgatója boldog volt a nagysikerű hang­verseny után. A kultúrotthon vezetősége egyetlen fillért sem tartott meg a tiszta bevételből, s ígéretet tett, hogy máskor is lehetőséget ad majd a koncer­tezni akaró fiatal és tehetsé­ges zenészeknek. Erre szükség is volna, mert a szünetben megkérdezett fia­talok egyöntetűen azt kívánják, hogy a jó beat-zene után ne kelljen a füstös kocsmákba menniük, inkább ebben a szép kultúrpalotában szeretnének hazai zenekart látni és hall­gatni. Elvégre ilyen és hason­ló kulturális megmozdulások céljaira épült Dunaszurdahe- lyen a Művelődési Ház. —csordás—

Next

/
Thumbnails
Contents