Új Ifjúság, 1978 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1978-01-17 / 3. szám

A Melnik III erőmű jelentő- százas“ a fiatalok műve ■ megkezdik a próbaüzemel- sége a Az első számú „öt- A tervezettnél hamarabb tetést? ■'Gyümölcsöző véd­A Kommunizmus nem más, mint szovjethatalom plusz az egész Drszág villamosítása“. Ez a szál­lóigévé vált lenini tétel nap­jainkban is változatlanul érvé­nyes az összes szocialista or­szágban, így — természetesen — hazánk­ban is. Mint ahogy vérellátás nélkül nem fejlődhet az emberi szervezet, a nép­gazdaság gyarapodása is elképzelhetet­len villanyáram nélkü1 A CSKP XV. kongresszusa is rámuta­tott erre, amikor jóváhagyta a CSSZSZK 1976—1980-ra szóló gazdasági és szo­ciális fejlesztési programját. A tanács­kozáson rámutattak, hogy az energia- igény kielégítése az első számú feladat. Az ország gazdaságának 1980-ban már 77—79 milliárd kilowattóra villamos e- nergiát kell termelnie, hogy kielégíthes­se az igényeket. A hatodik ötéves terv időszakában a figyelmet egyebek között a 3500—4000 megawattnyi teljesítményt nyújtó új erőmüvek építésére összpon­tosítjuk. Többnyire nagy teljesítményű, 200 megawattos áramtermelő egységek építéséről van sző (Detmarovice, Poőe- rady II., Chvaletice, Prunefov II. stb.). A legnagyobb villanytelepek között is ki­emelkedő szerepe lesz az 500 megawat­tos Melnik III, erőműnek, amelynek é- pítése már két esztendeje folyik. A Mel­nik 1. és a Mélník II. szomszédságában már hatalmas felkiáltójelként emelkedik a „család“ harmadik tagjának, a Mélník III-nak a 270 m magas kéménye. A „mindössze“ 120 méter magas hűtőto­rony szinte eltörpül mellette. És szép sorjában épül az energetikai óriás töb­bi része is. A legfontosabb épületek e- gyike a 136 m magas kazánház lesz, amelyhez képest a Prága-Petfín-i kilá­tótorony szinte jelentéktelen épület. A tervek értelmében a hatodik ötéves terv­nek ezt a fontos — és 2,7 milliárd ko­ronás beruházási költséggel felépítendő — létesítményét 1980 novemberében he­lyezik üzembe. Évente 3 milliárd kilo­AHOL A MEGAWATTOK KÉSZÜLNEK wattóra villamos energia termelésére lesz képes. Nyilvánvaló, hogy nem min­dennapi a tét, hiszen a határidők be nem tartása negatívan befolyásolná az egész hetedik ötéves terv teljesítését. De nemcsak erről van szó. A malníki „ötszá­zas“ a további energetikai fejlesztés út­jait is befolyásolja, ugyanis mintapél­dányról van szó. A hetedik ötéves terv­időszakban építendő erőművek a mélní- ki „ötszázas“ mintájára készülnek majd, így a mostani tevékenység befolyásolja az egész további energetikai fejlesztési programot. Sőt, még a nukleáris energe­tikai program megvalósítására is hatás­sal lesz ez az építkezés, hiszen bizonyos technikai eljárásokat és gépelemeket majd a későbbi években építendő atom­erőműveknél is alkalmaznak. Az sem u- tolsó szempont, hogy egy ilyen létesít­mény üzembe helyezése és sikeres üze­meltetése a csehszlovák energetikai gép­ipar nemzetközi tekintélyét is emeli. Ma­gyarán szólva: gépiparunk exportképes­ségét is javítja. A tét tehát valóban nem mindennapi, ezért érthető, hogy a SZISZ KB úgy dön­tött, ifjúságunk védnökséget vállal az é- pítkezés fölött. A döntésre a Tusímice II négy, egyenként 206 MW-os áramter­melő egységének üzembe helyezése után került sor. A Tusimice Il-t annak ide­jén nemzetközi ifjúsági akcióvá nyilvá­nítottuk, és az építkezésen több ezer ha­zai és külföldi szocialista fiatal dolgo­zott a legfontosabb munkahelyeken. A mélníki akció gyakorlatilag 1976. július 1-én kezdődött, amikor 250, az ország különböző részeiről érkezett fiatal állt munkába. Azóta már több mint ezer SZISZ-tag kapcsolódott be a nagy mű megvalósításába. Pillanatnyilag ötszáz­hatvan fiatal dolgozik az építkezésen, ez a teljes létszám jó kétharmada. Ludvík Kala, a fő kivitelező — Arma- beton vállalati igazgatója így nyilatko­zott a munkáról: — Két év alatt az építőmunka mint­egy 60 százalékát sikerült elvégeznünk. Az eddigi teljesítmény értéke kb. 400 millió korona. A fiatalok jelentős részt vállaltak ebből. Segítségüknek és kez­deményezésüknek köszönhetően teljesí­tettük a 6. ötéves terv első és második évének feladatait. A NOSZF 60. évfor­dulója és a SZISZ II. kongresszusa tisz­teletére úgy határoztunk, hogy határidő előtt adjuk át az épületeket, hogy a tech­nológiai berendezés próbaüzemeltetése két-három hónappal a tervezett határidő előtt megkezdődhessen. Ez azonban még nem jelenti azt, hogy a vállalás teljesítése után az építők már ölhetett kézzel ülhetnek. Az idén és a későbbi években az építőkön kívül a gépszerelők Is fontos szerepet kapnak. A legközelebbi hónapokban újabb mun­kások, technikusok és szerelők érkez­nek a helyszínre a köztársaság számos gépgyárából. Ugyanis a szó szoros ér­telmében az egész ország építi ezt az erőművet. Tehát akár csak egyetlen ü- zem kiesése, lemaradása is kedvezőtle­nül befolyásolhatja az eredményeket. Az építkezéstől távol dolgozó kollektívák fiataljai is sokat tehetnek ezért a siker, a szállítások idejében történő lebonyo­lítása érdekében. Ahhoz tehát, hogy a lenini szállóige valósággá, kézzelfogha­tó eredménnyé váljék, az összes érde­kelt Üzem dolgozóinak össze kell fogni. A SZISZ védnöksége alatt épül a Mélník III. számú villanyerőmü, akárcsak a két korábbi üzemegység. Fafek felvétele Jaroslav Hejkal »«aiaaeei*st;®s!r,isi«Bvaí Beléptünk az 1978-as évbe, amely szá­munkra a hatodik ötéves tervidőszak harmadik évét jelenti. Minden munkahe­lyen megkezdték annak az állami terv­nek a teljesítését, amelyet a CSKP KB 9. ülésén hagytak jóvá. Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára az említett ülésen hangsúlyozta, hogy a tervben meghatá­rozott feladatokat és célokat nagyon i- gényeseknek, ugyanakkor megvalósítha- tóaknak kell tekintenünk. Ezzel kapcso­latban egyebek között a következőket mondotta: , „Ha fokozott igényességet követelünk meg a központi szervek dolgozóitól, kezdve a közvetlenül a termelésben dol­gozókig mindenkitől, ha minden mun­katerületen tökéletesítjük a munkánkat, s ugyanakkor a dolgozók öntudatos munkájának hatalmas erejére támaszko­dunk, akkor nem lehetnek kétségeink afelől, hogy az állami tervben kitűzött feladatok teljesíthetők.“ Örömmel olvashattuk a CSKP KB 9. ülésén előterjesztett jelentésben, hogy az utóbbi két évben egészében véve jó mun­kát végeztünk, s jó alapokat teremtet­tünk a mostani ötéves tervidőszak to­vábbi éveire kitűzött feladatok mara­déktalan teljesítéséhez. A termelés nö­vekedése minden ágazatban dinamikus volt. Ez mindenekelőtt a munkatermelé­kenység terv szerinti növelésének az e- redménye. A munkatermelékenység pe­dig nem növekedhetne a tudományos­műszaki fejlődés adta lehetőségek haté­kony és ésszerű kiaknázása nélkül. A hatékony és ésszerű termelési hálózat ugyanakkor a dolgozók kezében van, a- zoknak a kezében, akik mindennapos munkájukkal döntenek további előreha­ladásunk üteméről. „A tervfeladatok teljesítésének bizto­sítéka — hangsúlyozta egyebek között a jelentés — elsősorban a dolgozók kez­deményezésének további fejlesztése, an­nak a kezdeményezésnek a fejlesztése, amely az ‘idén a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 60. évfordulójának tisz­teletére oly magas fokú volt.“ Sikereink — hangoztatták a továbbiakban — úgy­szintén elképzelhetetlenek lennének a pártszervek és szervezetek, azok tagjai­nak és funkcionáriusainak mindennapi áldozatos munkája nélkül, az előttünk levő — az eddiginél még igényesebb — feladatok teljesítése pedig elkerülhetet­lenül megköveteli a párt vezető és el­lenőrző szerepének a gazdasági életben való további megszilárdítását“. A terv­teljesítés tehát mindenki ügye, a kom­munistáké és a pártonkívülieké egyaránt. Az állami népgazdasági terv — azonkí­vül, hogy az irányító szerepét tölti be hazánk gazdasági életében — törvény­erőre emelkedett, s teljesítése általáno­san kötelező A CSKP XV. kongresszusa által kije­lölt út reális. A feladatok megvalósít­hatók, annak ellenére, hogy bonyolult külső gazdasági feltételek között kell teljesítenünk őket. Abban, hogy a tőkés világ egyetlen gazdasági fejlődésének káros hatásait jelentős mértékben ki tudjuk küszöbölni, nagyon sokat segít e- gyüttmüködésünk a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal. A népgazdaság fejlesztésének 1978. évi állami tervét is úgy dolgozták ki, hogy Mözgöstlsuak MINDEN­ERŐT msmmsmmam az minden tekintetben összhangban le­gyen a 6. ötéves tervben rögzített fela­datokkal, s ugyanakkor a mostani gaz­dasági feladatoknak is megfeleljen. A feladatok az eddigieknél igényesebbek lesznek Ez teljesen érthető, hiszen a fejlődésben nincs visszaút, nincs megál­lás, csak előrehaladás. Pártunk gazda­sági stratégiája egyértelműen meghatá­rozza az igényes feladatok megvalósí­tásának eszközeit is. Ezek közé tarto­zik továbbra is a termelés dinamikus és egyenletes fejlődése, a hatékonyság nö­velése, a tudományos-műszaki haladás meggyorsítása, a munka minőségének megjavítása a népgazdaság minden terü­letén. Mindennap hangoztatott követel­mények ezek, mégsem tűnhetnek egy pil­lanatra sem elcsépelteknek. Ezt csak úgy érhetjük el, ha a hatékonyság, a minőség, ésszerűség, műszaki haladás fogalmakat tartalommal, konkréti-tettek- kel töltjük meg. Az idén a nemzeti jövedelem körülbe­lül 5 százalékos növekedését kell elér­ni, ez lesz egyik legfontosabb gazdasági feladatunk. E cél elérésében döntő sze­repe lesz továbbra is az egyik legfejlet­tebb népgazdasági ágazatunknak, az i- parnak, de nem kevesebb feladat vár a mezőgazdaságra, a beruházás fejlesztés­re, a minőségi mutatók javítására vala­mennyi népgazdasági ágazatban. Csupán e gazdasági célok elérésével juthatunk el a lakosság életszínvonalának egyenle­tes emeléséhez. E cél eléréséhez vezető úton minden­kire igényes feladat hárul. A különböző iparágazatok dolgozóira, a mezőgazdasá­gi termelőkre, a kereskedelmi alkalma­zottakra, a lakásépítőkre, a beruházók­ra és a beruházások kivitelezőire, a kul­turális és egészségügyi dolgozókra egy­aránt. Az egyik munkahely feladatainak teljesítésével — közvetve vagy közvetle­nül — törvényszerűen befolyásolja a másik munkahely tervének teljesítését. Például, ha a házgyárak dolgozói nem készítenek folyamatosan a terveknek megfelelően panelelemeket, akkor 1978- ban aligha juthat hazánkban 130 800 la­kásra váró új otthonhoz, és nem kezd­hetnénk meg a 44 000 újabb lakás épí­tését. Az iránytű a népgazdaságfejlesztési terv a jövő évre is adott. Az állami terv feladatait következetesen le kell bonta­ni, és mindenütt meg kell teremteni a- zokat a feltételeket, amelyek kölcsönö­sen lehetővé teszik maradéktalan telje­sítésüket. Azért hangsúlyozzuk, hogy kölcsönösen, mert nem engedhetjük meg magunknak „a gyenge láncszemeket“, a népgazdaság egészének egyenletes fejlő­déséhez kell hozzájárulnunk. Az 1978-as év a Februári Győzelem 30. évfordulójának az éve. Már sok kollek­tíva megfogalmazta és elfogadta a szo­cialista kötelezettségvállalását. Fontos, hogy a vállalatok százai és ezrei azok­nak a tervfeladatoknak a teljesítésére i- rányuljanak, amelyek a párthatározat szempontjából a legfontosabbak.­Jó úton haladunk, a munkánk sikeres. Valamennyiünk kötelessége úgy dolgoz­ni, hogy ilyen reális és jó megállapítá­sokat jelenthessünk ki az év utolsó hó­napjában is. NÉPGAZDASÁGUNK ÜTŐERE

Next

/
Thumbnails
Contents