Új Ifjúság, 1978 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1978-06-06 / 23. szám
4 Az üzlethálózat kiépítése, az üzletekben található áru- választék, a szolgáltatások, valamint a közlekedés és kulturáltsága azok a területek, amelyekkel valamennyien szinte naponta kapcsolatba kerülünk. Bíráljuk a jelenlegi állapotokat — sokszor oktalanul — és csak ritkán tesszük az ellenkezőjét, mert az üzlet mindennapjaink fekete báránya. A galántai járásban az említett gazdasági részleg üzemeinek és vállalatainak működése egy törékeny asszony kezében fut össze. Neve: dr. Ternényová jaroslava, és a legutóbbi választások óta a járási nemzeti bizottság alelnöke. Ötvenketten a 15 millióból ÍRÓASZTAL E6Y VARÁZSPÁLCÁÉRT — Este nyolc 6ra, mit gondol, mit csinálnak otthon a fial? — Nincs kialakult, állandó napirendjük. Általában délután tanulnak, most bizonyára tévét néznek vagy vitatkoznak. A nagyobbik fiam a sellyel (Sala) Vegyipari Műszaki Szakközép- iskola diákja, a kisebbik most hetedikes. A család egyszerűen tudomásul vette anyuka vezető beosztását. Tudták, hogy ezentúl nekik Is több lesz a gondjuk, csak egymásra számíthatnak, i porszívózásnál, takarításnál anyukára legfeljebb a főzés marad. A férj, aki különbenaz maslskola tanítója — anélkül, hogy a feleség erre egyszer Is iélzást tett volna — elvállalta a család pedagógusának a szerepét. — Sokan bizonyára legyintenek majd konzervatív véleményemre, én mégis azt hiszem, hogy a családanya és feleség szerepkörének teljes betöltése 30—90 százalékban Igénybe veszi a nőt. Ezért vagyok elégedetlen önmagámmal, mint a járás egyik vezetőjével, de mint anyával sem vagyok megelégedve. Ha a napnak harminchat órája lenne, akkor talán tíz percet még az olvasásra Is tudnék szorítani. Amikor arra kérem, próbáljon meg visszaemlékezni egy munkahelyen eltöltött nyugodt napjára, tagadólag rázza a fejét: ilyen még nem volt. — Tud küzdeni? — Munkatársaim nem kímélnek azért, mert nő vagyok, és ez így helyes. Bizonyítanom kell — méghozzá nem is köny- nyü részlegen —, mert ha valaki nem kap friss kenyeret az üzletben, akkor nem a járás „ pénzügyminiszterét“ szidja, hanem engem, aki képtelen biztosítani a naponkénti kétszeri szállítást a pékségből. (Ezt különben már sikerült megoldani: Galántára, Seredre és Sellyére naponta kétszer szállítanak friss kenyeret.) A választások óta nem egészen két év telt el, ennyi Ideje vagyok a jnb alelnöke. A járás problémái nem voltak Ismeretlenek előttem, a választásoké- lőtt Is már évek óta itt dolgoztam. De most szívesen felcserélném az íróasztalom egy varázspálcával. Azt kérdezte, tudok-e küzdeni. Legnehezebb kérni; a beruházási költségek miatt kilincselni, mert lépten- nyomon az ember fejéhez vág ják: „Elvtársnő nem vagy egyedül a problémáiddal“. Es nekem be kell látnom, hogy az én reszortom kérdéseinél vannak sürgősebbek Is. Milyenek? Hát például a bölcsődék és az óvodák. Ezért munkaösszejöveteleinkre nem Is a küzdés, ha nem inkább egymás megsegítésé és a kezdeményezés a jel lemző. Közhely, de klmondot tan: valamennyiünk érdeke a járás általános fejlődése. — Ha Galántán járok, min dig vásárolok egy kilő kényé rét. Azaz, nem mindig, mert megtörténik, hogy kenyér helyett az alárusítók „már elfogyott“, vagy „még nem kaptunk“ válaszával távozom az üzletből. Viszont a kenyér o- lyan jő, hogy a bratlslavalak- nak megéri kivárni, míg meghozzák. Maga hol szokott bevásárolni? — Ott, ahol a legcélszerűbb: a lakóházunkhoz legközelebb eső üzletben. De a múltkor például meglepően Jól vásárol tam Diószegen (Sládkovlöovo) Sok bírálat éri az üzlethálóza tot a nem folyamatos ellátás miatt, de főleg a pult mögött állóikra panaszkodnak a vevők,. Meggyőződésem, hogy képesek vagyunk növelni az eladás kul- túráltságát, hiszen gyakran e- lég ha a vásárlónak egy ked vés szót, mosolyt Is csomagolunk a 10 deka élesztő mellé Tudjuk növelni, méghozzá a- nyagl befektetések nélkül. Ez tehát a leküzdhető nehézség, de sóikkal nagyobb gond a köz- étkeztetési vállalatok — szaknyelven a kocsmák — szolgáltatásai. Itt a körülmények a- dottak, főleg a régebbi vendéglátóipar! üzemek és a leglassabban sajnos az emberek változnak. Sokáig tart, míg kivetkőznek régi szokásaikból. Pedig, ha azt «karjuk, hogy a vendéglátőiparl üzemek megváltozzanak, akkor nekünk, az odajáróknak Is meg kell változnunk. Meg kell tanulnunk értékelni a kultúrált környezetet, a fehér abroszt és a virágot ... ' A járásban Jelenleg több mint ötezer négyzetméternyi élelmiszert és tizenegyezer négyzetméternyi iparcikket á- rusító üzlet hiányzik. Épülnek az új bevásárló központok Galántán, Vágfarkasdon (Vlőany) és Sereden, csak nem bírjuk kivárni. Például a galántai bevásárlási központnak már a harmadik átadási határideje 1978 decembere, de mér most, az hírlik, hogy nem lesz abból semmi. A lakótelepen nyolcvan- négy család csak azért nem költözhet be, mert az építők nem adták át az új bevásárlási központot... — Nem könnyű Ilyen körülmények között dolgozni, de a problémák megvannak, s meg kell őket oldanunk. Sajnos a beruházási építkezések befejezése a járás legnagyobb problémája. Sorrendben ezt azok az építkezések követik, amelyek a lakosság polgári és müszakt 1- gényeit elégítik ki (üzlethálósat, szolgáltatások, Iskolák, 6- vodák). Megtudtam, hogy Galánta KoSice és Bratislava után a harmadik helyen áll a kimosott fehérnemű mennyiséget 11 letóen. A kommunális szolgáltatások négy kategóriában Is kaptak elismerést az SZSZK Kereskedelmi Minisztériumától. £n ezt csak egyféleképpen magyarázom: a galántai asszonyok azért mosatnak annyi fehérneműt, mert van hol, és e- légedettek a mosoda szolgáltatásaival. 1979. áprilisában kezdik meg egy 30 millió koronás befektetéssel épülő modern mosoda építését. — Amikor jóváhagyták az é pltkezést, olyan volt, mintha egy rég óhajtott értékes ajándékot kaptam volna. Nem az én érdemem, hogy az ügyben döntés született, de azért aznap valamivel boldogabban mentem haza, mint máskor. — Azt mondta, szívesen fel cserélné íróasztalát egy va rázspálcával. Ha varázsló len nék, meglehet pár pillanatra tudnám nélkülözni a munka eszközömet. Mit kezdene vele? — Hármat suhintanék, ml közben azt kívánnám, hogy 1- dejében épüljön fel a galántai mosoda, hogy a Vince erdőből egy éven belül a deákihoz ha sonló rekreációs központ épül jön fcl, és hogy a seredi híd bírja ki, míg nem találunk elfogadható megoldást helyette. Zácsek Erzsébet Hazánk legnagyobb folya mának, a Dunának erejét is merték már Segner jános An drás, Kempelen Farkas és Grazioso Lanfranconi idejében is. ök voltak az első helybeli tudósok, akik feltették a kér dést: hogyan vehetnék vala miképp hasznát a hömpölygő víztömegnek? A Duna közben egyre-másra hallatott magáról, legutóbb 1365-ben, amikor Csicsónál átszakítva a gátat elöntött 65 ezer hektárnyi termőföldet A kár több mint három milliárd korona volt, majdnem a fele annak az összegnek, a melyet hazánk a Bős (Gabcí / kovo) — Nagymaros vízerőmű felépítésére fordít. 1974. január 24-én hazánk kormánya ha tározatban hagyta jóvá a Bős — Nagymaros vízlépcső tervfeladatának elkészítését Ta valy szeptemberben aztán az építkezés ér dekeltjal — hazánk és Magyarország — meg egyezést írtak alá, amelyben többek között a költségek fele-fele alapon történő meg osztására vállalkoztak. (A vízlépcső-rend szer teljes felépítése 11 mlliárd koronába fog kerülni.) Közép Európában ez lesz az évszázad leg nagyobb építkezése A gépek 2900 millió köbméter földet fognak megmozgatni, há romszorosát annak a mennyiségnek, a melyet fél évszázad alatt Szlovákia 31 vízi építkezésein megmozgattak. A munkálatok méretei az asszuáni gát építésének nagyságához hasonlíthatók. ELŐZMÉNYEK A Duna Bratislavától egészen a Fekete- tengerig hajózható. Természetesen csak kisebb folyami hajókkal, de ezeknek Is sok gondot okoz a Bratislava — Komárno kő zötti gázlómélység Ezen a részen a hajós kapitányok a Duna alacsony (vízállása miatt gyakran a megfenekléstől .élnek Az erőmű felépítése után ezt a körülbelül 100 kilométeres részt kezdő kapitányok Is játszva lehajózzák. És még egy jelentős körülmény: mint az ábra Is mutatja, az NSZK ban épülő vízicsatornán át a Duna összeköt majd ben nünket az Északi tengerrel. 1952 őta — ekkor került először szóba az erőmű megépítése — szakemberek 106 változatot készítettek az erőmű fokozatainak optimális elhelyezésére. Költségvetések, szekrényeket kitevő tervrajzok, szakvélemények készültek arról, hogyan „bírhatnánk“ rá a Dunát arra, hogy a sok „ficán- kolás“ után végre hasznát is vehessük. Az KÉSZÜLJ DUNA! embereket régóta foglalkoztatja az erőmű megépítése, ezt bizonyítják a tervrajzok dátumai: 1939, 1946, 1951, 1952. (A szerzők közül többen már meghaltak.) A mostani, modern kivitelezésű, derlváciös változat mellett szólnak a szovjet szakemberek tapasztalatai Is. . M ÉPÍTŐK Az építkezés fő beruhazöja az SZSZK Erdő és Vízgazdaságí Minisztériuma, valamint a Szövetségi Tüzelőanyag és Energe'ika- ügyl Minisztérium. A mű központi tervezője a bratislaval Hydroconzult Az építészeti rész kivitelezői a bratislaval Hyd- rostav és Doprastav, valamint a iíillnal Vá- hostav Az erőmű belső berendezését a űKD Blansko, és a Slgma Olomouc vállalatok szállítják A Nttral Magasépítő Vállalat 5000 ember — brigádosok, munkások, — száméra épít lakónegyedet, Vajon mi lesz a neve: Erőműváros? Időnként, főleg a szép napok beálltával bizonyára ennél sokkal többen fognak majd dolgozni az építkezésen, hiszen csak sofőrökből, földgépkezelőkből csaknem kétezerre lesz szükség. A 205 KILOMÉTERES MC A Duna mentén 205 kilométeres hosszúságban körülbelül 2000 új létesítmény épül. A Garam és az Ipoly torkolatában Is felépül egy egy, pedig ezeknek a folyóknak látszólag semmi közük sincs a vízlépcsőrendszer felépítéséhez. A létesítmények főleg ezen folyók vfzszintjét fogják ellenőrizni, ugyanis várható, hogy a duzzasztógát működése megváltoztatja e két folyó viz- színtjét. Milyen fontosabb komplexumok alkotják majd a Bős — Nagymaros vízlépcső-rend szert 1. Egy hatvan négyzetkilométernyi területű. egészen Bratislaváig felnyúló víztároló tó; 2. Egy új mesterséges meder — úgynevezett üzemvlz-csatorna — amelyet a hősi vízlépcső, az erőmű és iker hajózsilip szakít meg. Ez az üzemvlz-csatorna Szapnál (PalkoviCovo) ömlik vissza a Dunába 3. A tulajdonképpeni bősl vízlépcső. A víztároló tó nagyságával kapcsolatban még elmondjuk, hogy hazánk legnagyobb víztárolója az árvái vízduzzasztő területe 35 négyzetkilométer, a Dunaklllti — Bratislava víztároló mélysége helyenként elért majd a 12 métert Is. A hősi vízlépcsőt nyolc, összesen 220. megawatt teljesítményű kaplan-turbtna fogja alkotni. Évi snergiatermelésük 2900 GWh lesz Az üzemvlz-csatorna befogadó képessége 10 millió köbméter vfz lesz, s ezt azt jelenti, hogy a turbinalapátokra másodpercenként körülbelül 4000 köbméter víz fog zuhogni Mint már említettük, á félhasznált víz' egy 8 kilométer hosszú csatornán , át Szapnál ömlik bele a Duna régi medrébe. Készül] Duna! Ezt a címet adtuk írásunknak, és mosi már világos, hogy nem a tu ristaidényre gondoltunk. A hatalmas építkezést a napok ban fogják elkezdeni és várható, hogy nemcsak korma nyunk. hanem a Fekete és a" Északi tengeri vízi útban koz vetlen érdekelt országok iss figyelemmel fogják kísérni. A Duna közben egy pilla, natra sem áll meg és vissza félé sem folyik A vízlépcső rendszer valóban csodálatos lesz, de nem csoda! 1. ATLANTI-ÓCEÁN 5. ADRIA 2. ÉSZAKI-TENGER 6. FEKETE-TENGER 3. BALTI-TENGER 7. KASPI-TENGER 4. FÖLDKÖZI-TENGER □ AZ ÉPÍTKEZÉS HELYE A A