Új Ifjúság, 1978 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1978-06-06 / 23. szám

4 Az üzlethálózat kiépítése, az üzletekben található áru- választék, a szolgáltatások, valamint a közlekedés és kul­turáltsága azok a területek, amelyekkel valamennyien szin­te naponta kapcsolatba kerülünk. Bíráljuk a jelenlegi ál­lapotokat — sokszor oktalanul — és csak ritkán tesszük az ellenkezőjét, mert az üzlet mindennapjaink fekete bá­ránya. A galántai járásban az említett gazdasági részleg üze­meinek és vállalatainak működése egy törékeny asszony kezében fut össze. Neve: dr. Ternényová jaroslava, és a leg­utóbbi választások óta a járási nemzeti bizottság alelnöke. Ötvenketten a 15 millióból ÍRÓASZTAL E6Y VARÁZSPÁLCÁÉRT — Este nyolc 6ra, mit gon­dol, mit csinálnak otthon a fial? — Nincs kialakult, állandó napirendjük. Általában délután tanulnak, most bizonyára tévét néznek vagy vitatkoznak. A na­gyobbik fiam a sellyel (Sala) Vegyipari Műszaki Szakközép- iskola diákja, a kisebbik most hetedikes. A család egyszerűen tudo­másul vette anyuka vezető be­osztását. Tudták, hogy ezentúl nekik Is több lesz a gondjuk, csak egymásra számíthatnak, i porszívózásnál, takarításnál anyukára legfeljebb a főzés marad. A férj, aki különbenaz maslskola tanítója — anélkül, hogy a feleség erre egyszer Is iélzást tett volna — elvállalta a család pedagógusának a sze­repét. — Sokan bizonyára legyinte­nek majd konzervatív vélemé­nyemre, én mégis azt hiszem, hogy a családanya és feleség szerepkörének teljes betöltése 30—90 százalékban Igénybe veszi a nőt. Ezért vagyok elé­gedetlen önmagámmal, mint a járás egyik vezetőjével, de mint anyával sem vagyok meg­elégedve. Ha a napnak har­minchat órája lenne, akkor ta­lán tíz percet még az olvasás­ra Is tudnék szorítani. Amikor arra kérem, próbál­jon meg visszaemlékezni egy munkahelyen eltöltött nyugodt napjára, tagadólag rázza a fe­jét: ilyen még nem volt. — Tud küzdeni? — Munkatársaim nem kímél­nek azért, mert nő vagyok, és ez így helyes. Bizonyítanom kell — méghozzá nem is köny- nyü részlegen —, mert ha va­laki nem kap friss kenyeret az üzletben, akkor nem a járás „ pénzügyminiszterét“ szidja, hanem engem, aki képtelen biztosítani a naponkénti két­szeri szállítást a pékségből. (Ezt különben már sikerült megoldani: Galántára, Seredre és Sellyére naponta kétszer szállítanak friss kenyeret.) A választások óta nem egészen két év telt el, ennyi Ideje va­gyok a jnb alelnöke. A járás problémái nem voltak Ismeret­lenek előttem, a választásoké- lőtt Is már évek óta itt dol­goztam. De most szívesen fel­cserélném az íróasztalom egy varázspálcával. Azt kérdezte, tudok-e küzdeni. Legnehezebb kérni; a beruházási költségek miatt kilincselni, mert lépten- nyomon az ember fejéhez vág ják: „Elvtársnő nem vagy egye­dül a problémáiddal“. Es ne­kem be kell látnom, hogy az én reszortom kérdéseinél van­nak sürgősebbek Is. Milyenek? Hát például a bölcsődék és az óvodák. Ezért munkaösszejöve­teleinkre nem Is a küzdés, ha nem inkább egymás megsegíté­sé és a kezdeményezés a jel lemző. Közhely, de klmondot tan: valamennyiünk érdeke a járás általános fejlődése. — Ha Galántán járok, min dig vásárolok egy kilő kényé rét. Azaz, nem mindig, mert megtörténik, hogy kenyér he­lyett az alárusítók „már elfo­gyott“, vagy „még nem kap­tunk“ válaszával távozom az üzletből. Viszont a kenyér o- lyan jő, hogy a bratlslavalak- nak megéri kivárni, míg meg­hozzák. Maga hol szokott be­vásárolni? — Ott, ahol a legcélszerűbb: a lakóházunkhoz legközelebb eső üzletben. De a múltkor például meglepően Jól vásárol tam Diószegen (Sládkovlöovo) Sok bírálat éri az üzlethálóza tot a nem folyamatos ellátás miatt, de főleg a pult mögött állóikra panaszkodnak a vevők,. Meggyőződésem, hogy képesek vagyunk növelni az eladás kul- túráltságát, hiszen gyakran e- lég ha a vásárlónak egy ked vés szót, mosolyt Is csomago­lunk a 10 deka élesztő mellé Tudjuk növelni, méghozzá a- nyagl befektetések nélkül. Ez tehát a leküzdhető nehézség, de sóikkal nagyobb gond a köz- étkeztetési vállalatok — szak­nyelven a kocsmák — szolgál­tatásai. Itt a körülmények a- dottak, főleg a régebbi ven­déglátóipar! üzemek és a leg­lassabban sajnos az emberek változnak. Sokáig tart, míg ki­vetkőznek régi szokásaikból. Pedig, ha azt «karjuk, hogy a vendéglátőiparl üzemek meg­változzanak, akkor nekünk, az odajáróknak Is meg kell vál­toznunk. Meg kell tanulnunk értékelni a kultúrált környeze­tet, a fehér abroszt és a vi­rágot ... ' A járásban Jelenleg több mint ötezer négyzetméternyi élelmiszert és tizenegyezer négyzetméternyi iparcikket á- rusító üzlet hiányzik. Épülnek az új bevásárló központok Ga­lántán, Vágfarkasdon (Vlőany) és Sereden, csak nem bírjuk kivárni. Például a galántai be­vásárlási központnak már a harmadik átadási határideje 1978 decembere, de mér most, az hírlik, hogy nem lesz abból semmi. A lakótelepen nyolcvan- négy család csak azért nem költözhet be, mert az építők nem adták át az új bevásár­lási központot... — Nem könnyű Ilyen körül­mények között dolgozni, de a problémák megvannak, s meg kell őket oldanunk. Sajnos a beruházási építkezések befeje­zése a járás legnagyobb prob­lémája. Sorrendben ezt azok az építkezések követik, amelyek a lakosság polgári és müszakt 1- gényeit elégítik ki (üzletháló­sat, szolgáltatások, Iskolák, 6- vodák). Megtudtam, hogy Galánta KoSice és Bratislava után a harmadik helyen áll a kimo­sott fehérnemű mennyiséget 11 letóen. A kommunális szolgál­tatások négy kategóriában Is kaptak elismerést az SZSZK Kereskedelmi Minisztériumától. £n ezt csak egyféleképpen ma­gyarázom: a galántai asszo­nyok azért mosatnak annyi fe­hérneműt, mert van hol, és e- légedettek a mosoda szolgál­tatásaival. 1979. áprilisában kezdik meg egy 30 millió ko­ronás befektetéssel épülő mo­dern mosoda építését. — Amikor jóváhagyták az é pltkezést, olyan volt, mintha egy rég óhajtott értékes aján­dékot kaptam volna. Nem az én érdemem, hogy az ügyben döntés született, de azért az­nap valamivel boldogabban mentem haza, mint máskor. — Azt mondta, szívesen fel cserélné íróasztalát egy va rázspálcával. Ha varázsló len nék, meglehet pár pillanatra tudnám nélkülözni a munka eszközömet. Mit kezdene vele? — Hármat suhintanék, ml közben azt kívánnám, hogy 1- dejében épüljön fel a galántai mosoda, hogy a Vince erdőből egy éven belül a deákihoz ha sonló rekreációs központ épül jön fcl, és hogy a seredi híd bírja ki, míg nem találunk el­fogadható megoldást helyette. Zácsek Erzsébet Hazánk legnagyobb folya mának, a Dunának erejét is merték már Segner jános An drás, Kempelen Farkas és Grazioso Lanfranconi idejében is. ök voltak az első helybeli tudósok, akik feltették a kér dést: hogyan vehetnék vala miképp hasznát a hömpölygő víztömegnek? A Duna közben egyre-másra hallatott magáról, legutóbb 1365-ben, amikor Csicsónál átszakítva a gátat elöntött 65 ezer hektárnyi termőföldet A kár több mint három mil­liárd korona volt, majdnem a fele annak az összegnek, a melyet hazánk a Bős (Gabcí / kovo) — Nagymaros vízerőmű felépítésére fordít. 1974. január 24-én hazánk kormánya ha tározatban hagyta jóvá a Bős — Nagymaros vízlépcső tervfeladatának elkészítését Ta valy szeptemberben aztán az építkezés ér dekeltjal — hazánk és Magyarország — meg egyezést írtak alá, amelyben többek között a költségek fele-fele alapon történő meg osztására vállalkoztak. (A vízlépcső-rend szer teljes felépítése 11 mlliárd koronába fog kerülni.) Közép Európában ez lesz az évszázad leg nagyobb építkezése A gépek 2900 millió köbméter földet fognak megmozgatni, há romszorosát annak a mennyiségnek, a melyet fél évszázad alatt Szlovákia 31 vízi építkezésein megmozgattak. A munkálatok méretei az asszuáni gát építésének nagysá­gához hasonlíthatók. ELŐZMÉNYEK A Duna Bratislavától egészen a Fekete- tengerig hajózható. Természetesen csak ki­sebb folyami hajókkal, de ezeknek Is sok gondot okoz a Bratislava — Komárno kő zötti gázlómélység Ezen a részen a hajós kapitányok a Duna alacsony (vízállása miatt gyakran a megfenekléstől .élnek Az erőmű felépítése után ezt a körülbelül 100 kilomé­teres részt kezdő kapitányok Is játszva le­hajózzák. És még egy jelentős körülmény: mint az ábra Is mutatja, az NSZK ban épülő vízicsatornán át a Duna összeköt majd ben nünket az Északi tengerrel. 1952 őta — ekkor került először szóba az erőmű megépítése — szakemberek 106 változatot készítettek az erőmű fokozatai­nak optimális elhelyezésére. Költségvetések, szekrényeket kitevő tervrajzok, szakvéle­mények készültek arról, hogyan „bírhat­nánk“ rá a Dunát arra, hogy a sok „ficán- kolás“ után végre hasznát is vehessük. Az KÉSZÜLJ DUNA! embereket régóta foglalkoztatja az erőmű megépítése, ezt bizonyítják a tervrajzok dá­tumai: 1939, 1946, 1951, 1952. (A szerzők közül többen már meghaltak.) A mostani, modern kivitelezésű, derlváciös változat mellett szólnak a szovjet szakemberek ta­pasztalatai Is. . M ÉPÍTŐK Az építkezés fő beruhazöja az SZSZK Er­dő és Vízgazdaságí Minisztériuma, valamint a Szövetségi Tüzelőanyag és Energe'ika- ügyl Minisztérium. A mű központi ter­vezője a bratislaval Hydroconzult Az építészeti rész kivitelezői a bratislaval Hyd- rostav és Doprastav, valamint a iíillnal Vá- hostav Az erőmű belső berendezését a űKD Blansko, és a Slgma Olomouc vállalatok szállítják A Nttral Magasépítő Vállalat 5000 ember — brigádosok, munkások, — száméra épít lakónegyedet, Vajon mi lesz a neve: Erő­műváros? Időnként, főleg a szép napok be­álltával bizonyára ennél sokkal többen fog­nak majd dolgozni az építkezésen, hiszen csak sofőrökből, földgépkezelőkből csaknem kétezerre lesz szükség. A 205 KILOMÉTERES MC A Duna mentén 205 kilométeres hosszú­ságban körülbelül 2000 új létesítmény épül. A Garam és az Ipoly torkolatában Is fel­épül egy egy, pedig ezeknek a folyóknak látszólag semmi közük sincs a vízlépcső­rendszer felépítéséhez. A létesítmények fő­leg ezen folyók vfzszintjét fogják ellenőriz­ni, ugyanis várható, hogy a duzzasztógát működése megváltoztatja e két folyó viz- színtjét. Milyen fontosabb komplexumok alkotják majd a Bős — Nagymaros vízlépcső-rend ­szert 1. Egy hatvan négyzetkilométernyi terü­letű. egészen Bratislaváig felnyúló víztároló tó; 2. Egy új mesterséges meder — úgyne­vezett üzemvlz-csatorna — amelyet a hősi vízlépcső, az erőmű és iker hajózsilip sza­kít meg. Ez az üzemvlz-csatorna Szapnál (PalkoviCovo) ömlik vissza a Dunába 3. A tulajdonképpeni bősl vízlépcső. A víztároló tó nagyságával kapcsolatban még elmondjuk, hogy hazánk legnagyobb víztárolója az árvái vízduzzasztő területe 35 négyzetkilométer, a Dunaklllti — Bratislava víztároló mélysége helyenként elért majd a 12 métert Is. A hősi vízlépcsőt nyolc, összesen 220. me­gawatt teljesítményű kaplan-turbtna fogja alkotni. Évi snergiatermelésük 2900 GWh lesz Az üzemvlz-csatorna befogadó képes­sége 10 millió köbméter vfz lesz, s ezt azt jelenti, hogy a turbinalapátokra másodper­cenként körülbelül 4000 köbméter víz fog zuhogni Mint már említettük, á félhasznált víz' egy 8 kilométer hosszú csatornán , át Szapnál ömlik bele a Duna régi medrébe. Készül] Duna! Ezt a címet adtuk írásunknak, és mosi már világos, hogy nem a tu ristaidényre gondoltunk. A hatalmas építkezést a napok ban fogják elkezdeni és vár­ható, hogy nemcsak korma nyunk. hanem a Fekete és a" Északi tengeri vízi útban koz vetlen érdekelt országok iss figyelemmel fogják kísérni. A Duna közben egy pilla, natra sem áll meg és vissza félé sem folyik A vízlépcső rendszer valóban csodálatos lesz, de nem csoda! 1. ATLANTI-ÓCEÁN 5. ADRIA 2. ÉSZAKI-TENGER 6. FEKETE-TENGER 3. BALTI-TENGER 7. KASPI-TENGER 4. FÖLDKÖZI-TENGER □ AZ ÉPÍTKEZÉS HELYE A A

Next

/
Thumbnails
Contents