Új Ifjúság, 1978 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1978-05-16 / 20. szám

6

rsmm

Sportvilág

A „speciális btztonsági csoport" elnevezésű különleges kommandó helikopteres egysége Mendozában először egy magaslatokon elhe lyezkedő orulöoészcsoportot számolt jel. Precízen, ahogy a különleges hadviselés nagykönyvében írják, Ezt kővetően a helikopterekből kötélhágcsón a földre ereszkedtek a rendőrök, s többféle gyakorlatot végeztek. Feladatuk egy robbantás előkészítése, illetve veszélyes rabba nóanyagok hatástalanítása volt.

Egy másik csoport a közelharc elemeit gyakorolta a karatéhoz hasonló keleti önvédelmi és támadó módszer alkalmazásával. A külön leges csoport tafgal kitűnően bántak a bajo- nettel, a gépfegyverrel és a puskával is. És amilyen gyorsan főttek, olyan gyorsan el ts tűntek.

Nem, kedves olvasó, nem tévedés. Az iménti sorok nem hadgyakorlatról, hanem csak az argentin VB döntő biztonságát szavatoló különleges rendőrségi egységek gyakorlatáról számolnak be.

Még szép, hogy az egész csak játék, de mi köze a labdarúgáshoz?

XXX

Wolfgang Thüne, az 1975-ös berni tornász Európa bajnokságon elhagyta az NDK csapa tát, az NSZK ba utazott, ahol politikai mene kültként ünnepelte magát. Azóta három év telt el, s ezalatt Thüne váltig hangoztatta, hogy az

1978-as strasbourgi világbajnokságon majd megmutatja. Merthogy korábban nem állt módjában kellőképpen felkészülni.

Az utolsó pillanatban azonban bedobta a törülközőt, nem indul a világversenyen. Az NDK Ifjúsági szövetségének napilapja, a Junge Welt ezzel kapcsolatban a következőket írja:

„Ügy látszik, Thüne rájött, hogy a világbajnokságon súlyos kudarc fenyegeti, s ha ott leszerepel, egyszerően nevetségessé válik."

Thüne annak idején faképnél hagyta a feleségét és gyermekét, s közölte, hogy végre mint a „szabad világ szabad embere" akar élni.

A „szabdság" az NSZK ban számára elsősorban abból állt. hogy annyi whiskyt, bort és sört ihatott, amennyi csak belefért. Ahol csak te hette, pénzt pumpolt ki támogatóiból, közben ostobaságokat fecsegett, mocskolta az NDK-t, megtagadta a múltját. Az árulók piacán márkás cikk volt. Állítása szerint az NDK-ban nem tudott kibontakozni.

Mos' viszont kiderült. hogy a kibontakozó sóhoz még a „várvavárt szabadság“ sem elég. Tehát korábban is aligha gátolta valami, ha csak nem az aljassága.

XXX -.-'MSA'.'. P'VV '

Nyugaton a kábítószerfogyasztást a beteg 'ár sadatnm kórtünetének tartják. Meglepő azonban. hogy az utóbbi időben a sportolók, sőt világhírű sportolók is hatása alá kerültek.

Letartóztatták többek között Leon Spinks ne hézsúlyú ökölvívó világbajnokot, bár később óvadék ellenében szabadlábra helyezték. A dolog úgy kezdődött, hogy egy rendőr közlekedési kihágás miatt feltartóztatta, mint később kiderült, nem ismerte fel a világbajnokot. Spinks valami olyasmit mondott neki. hogy:

— Ne hülyéskedjen, ember, Leon vagyok. Es mit szól hozzá, még mindig nincs jogosítványom.

Vesztére, mert a rendőr kiparancsolta a kocsiból. és látta, hogy a világbajnok kalapját az autó tetejére dobja. Megvizsgálta a kalapot és szalagjában egy csomag kokaint talált, majd ráadásul a rendőrségen zsebeiben marihuánát is.

Ugyancsak letartóztatták és 60 ezer dollár óvadék ellenében szabadlábra helyezték a 100 méteres síkfutás világcsúcstartóját, a tokiói olimpia aranyérmesét és a világ leggyorsabb emberét. Bob Hayest. Kiderült, hogy egy kábítószercsempész banda tagja. Kokainnal és egy quaalut elnevezésű hipnotikus hatású gyógyszerrel kereskedett. Ha nem tisztázza ma gát. életfogytiglani börtön vár rá.

Ügy hírlik, hogy Hayest a kegyetlen sors vitte rossz útra. Miután abbahagyta a versenyzést. sehogy sem tudott megkapaszkodni. Egy Ideia hivatásosok között próbálta pénzzé tenni páratlan képességeit, de eredménytelenül.

Szinte már nem ts meglepő, hogy a tőkés világban így ér véget egy világhírű sportoló pályafutása.

(palágyi)

mm

TELJESÜLT A VAGYUK

1971-ben Naszvadon megalakult a Slávla TE kézilabda szakosztálya. Két csapattal kezdte meg működését. A fiúk és a lányok Is rövid Időn belül felkerültek a II. ligába. A flük csapata tavaly felbomlott, de a lányok folytatták a jő szereplést és felkerültek az Ifjúsági első ligába. Az őszi Idényben a nagyon szép negyedik helyen végeztek.

A közelmúltban a csapat mellett megalapították a SZISZ csoportot, és a szervezet elnöke. Pásztó Mária lett. Azt remélik, hogy a SZISZ- csoport még jobb szereplésre buzdítja a csapatot. Azt a célt tűzték kt maguk elé, hogy a második helyen végeznek. A társadalmi munkából ts kiveszik a részüket. A faluszépltés- ben és a mezőgazdasági munkákban akarnak segíteni.

Molnár Erzsébet

Argentínában az 1978. évi VB házigazdájánál szinte állandó veszélyben forog mind a játékosok, mind a játékvezetők és a nézők élete.

A River Plate, Buenos Aires és Argentína egyik legnépszerűbb futballcsapata barátságos mérkőzést vívott a Huracan Mendoza vidéki együttes ellen. A tét nélküli találkozó — mint Dél-Amerikában általában — izzó légkörben folyt. Egy-egy összecsapás után, ahogy mondani szokták, „szikráztak“ a bokák... Egy alkalommal Pinto, a River Plate védőjátékosa „szabályszerűen“ felrúgta ellenfelét. Néhány másodperccel később elszabadult a pokol és a pálya, amelyet elözönlőitek a szurkolók, valóságos csatatérré vált. A játékvezetők, sőt még az edzők is futva menekültek öltözőikbe. Az acélsisakos rendőröknek csak gumibotokkal és könnygáz bevetésével, nagy erőfeszítés után sikerült szétválasztani a felbőszült, egymást püfölő szurkolókat. A mérkőzést természetesen nem folytathatták. A „fut- ballháború“ a rendőrök és a nézők között később a stadion előtt folytatódott és csak az időközben érkezett, megerősített rendőralakulatoknak sikerült szétoszlatnia a tömeget.

Az ilyen és ehhez hasonló, mind sűrűbben előforduló botrányos verekedések, amelyek nemegyszer súlyos sérülésekkel és halállal végződnek, nem éppen kedvező előjelek a közelgő-1978-as VB előtt.

Az El Grafico című Buenos Aires-i sportláp erősen tompítva a történteket, mintegy vigasztalásul ezt írja: „Mindenkinek tudomásul kell vennie, hogy az erőszak az argentin labdarúgás hagyományos velejárója!“...

De nézzünk egy másik, ugyancsak nemrég történt esetet.

Buenos Airesben egy II. osztályú mérkőzésen köveket dobáltak a játéktérre, mert a játékvezető a hazai csapat ellen tizenegyest Ítélt. A szurkolók mintegy 30 percen keresztül tomboltak, és a játékvezetőknek csak rendőri segédlettel sikerült öltözőjükbe menekülniük a népharag elől. De a feldühödött tömeg nem tágított: revolverlövések durrogtak, rugós kések villantak, már-már attól tartottak, hogy megrohanják az öltözőket és... a jó ég tudja, hogy ez milyen következményekkel járhatott volna.

Szegény feketemezesek, hogy a lincselés- től mentsék irhájukat kijelentették: visszavonják a tizenegyest... A felborzadt kedélyek megnyugodtak ugyan, de ekkor már lobogó lánggal égett a játékvezető autója.

Argentina 78

Az I. ligás Santa Fé klub stadionjában az egyik szurkoló a játékvezető kedvenc csapatát sújtó döntés után felszakította lelátó ülésének deszkáját, és azt a partjelzőhöz vágta. A partjelzőt a mentők súlyos sérüléssel kórházba szállították. Érdekes, hogy az esettől megfélemlített játékvezető, mintegy 25 perces ápolási szünet után, mintha mi sem történt volna, nyilván félelmében, nem merte félbeszakítani a mérkőzést.

Argentínában az ilyen jellegű botrányokat a stadionokba egyáltalán nem illő szélsőséges elemek provokálják. Szinte úgy fest a dolog, hogy magatartásukkal ott kívánják mindenkivel észrevetetni politikai hovatartozásukat, és a „lelkes“ szurkolás ürügye alatt levezetni feszültségüket...

Más vizekre evezve: az argentin profi klubok többsége eladósodott, s hogy bevételeiket emeljék, hetenként két bajnoki és közben még néhány alacsonyabb osztályú csapattal „barátságos mérkőzéseket is játszanak. Bár a klubok többsége még a játékosok prémiumát sem tudja mindig kifizetni, azok mégis úgynevezett „teljesítmény-nyomás“ alatt állnak, és türelmesen várják a derűsebb holnapot. Csak a nagy tétért folyó bajnoki és nemzetközi mérkőzéseiken aratott győzelmeik kecsegtetik őket, azzal hogy megkapják régóta esedékes prémiumukat. A vereségeket katasztrófaként könyvelik el, s majd mindig a vesztes csapat játékosai és szurkolói provokálják a botrányokat.

A nézők klubhfisége, lelkesedése Argentínában ma már elkoptatott frázis, amelyet csak tetézett a politikai és gazdasági krízis, a létbizonytalanság és a mind fenyegetőbbé váló infláció.

Mindezekből önként adódik a kérdés: vajon az 1978. évi VB-ig az argentin szervezők milyen biztonsági intézkedésekkel tudják lehetővé tenni a nagy világverseny zökkenőmentes lebonyolítását? Vajon a pályákat a nézőtértől elválasztó mély vizesárok, drótkerítések, könnyűgázbombákkal felszerelt, különlegesen kiképzett rendőralakulatok le tudják-e győzni az erőszakot, fanatizmust, amelyet ők finoman így fogalmaznak: „latin temperamentum!“ ... S. I.

L

osonc (Luőenec) eddig nem tartozott azon városok közé. amelyeket sportlétesítményei, sportrendezvényei vagy éppen kiváló sportolói tettek volna híressé. Ez azonban már nem tart sokáig, hiszen ahogy Eibner Ivántól, a Pedagógiai Szakközépiskola testnevelő tanárától, a losonci atléták edzőjétől megtudtam, nem kevesebb, mint 25 futójuk van, s ebből tizenötnek már ifjúsági elsőosztályú minősítése van.

ismertebbek a fiatalok közül: Jozef Samaä, a csehszlovák junior- váfogatott tagja (5000 méteres sík-. futásban), Ivica Eliáéová, a háromszoros szlovák bajnok (a 80 m-es gáton, a 200 és 400 m-en), és Ján Pagáő szlovákiai bajnok a 2000 m-es akadályfutásban. Lehetne még tovább sorolni, de elég annyi, hogy a szlovákiai bajnokságon szerzett 7 aranyérmükkel és 20 más éremmel az elmúlt évben a Banská Bystrica-lak mögött a losonci átlétikai szakosztály a második helyet vívta ki magának az ifjúsági atlétacsapatok rangsorában. És még nem is szóltunk két nagy ígéretről.

Ha történetesen nem atléták lennének, hanem — mondjuk — artisták, akkor bizonyára közös produkciót készítettek volna számukra, már csak azért is, hogy úgy konferálhassák be a számot: következik a két Dora.

ÄGI

Tizenhat éves, és a csehszlovák atlétika nagy ígérete a távolugrásban. Tavaly válogatott volt a Csehszlovákia — Magyarország ifjúsági

atlétikai viadalon, augusztusban részt vett Szófiában a szocialista országok Barátság versenyén, ahol 584 cm-rel a 8. helyet szerezte meg, és az egész mezőny legfiatalabb indulója volt.

A losonci gimnázium tanulója, és már a 6 métert ostromolja, ami nem is olyan régen a távolugrónők számára álomhatárnak számított.

— Ági rosszul emlékszik. Először „csak“ 464 centit ugrott, de „benne volt“ már az 580 is, csak technikai fogyatékosságai voltak, de három hét edzés után több mint 40 centit javult. Ez alighanem országos csúcs. Ha a gyorsaságot sikerül „megcsinálni“, úgy 11,7-re 100 méteren, akkor a 630 centi biztosan meglesz.

ígjjettmsatobr^

— Mikor lesz meg a 6 méter? — kérdezem „bemelegítésként“.

— Tavaly egyszer már ugrottam 615-öt Lengyelországban, de beléptem. Remélem az idén..;

— Nemcsak ugrasz, futsz is.

— 100 és 2Ó0 métert. Jobban szeretem a százat, az egyéni csúcsom tavaly 12,1 mp volt, jó lenne rövidesen 12 mp alá kerülni, mert a 11,7—11,8 mp körült eredmény a távolugrásban is jó néhány centit jelentene.

Mindez már bizonyos szakértelmet .feltételez, pedig nem is o- lyan régen kezdte:

— 1975-ben, nyolcadikos koromban 476 cm-rel megnyertem egy járást versenyt, ekkor meglátott Eibner Iván, az edzőm, és megkérdezte, nem lenne-e kedvem at- létizálni. Egy hét edzés után Banská Bystricán 502 cm-t ugrottam, rá két hétre Prágában 505 centit, és ezzel megnyertem a Spar- takiád-kupát.

Közben arra lettem figyelmes, hogy az edző a fejét csóválja, helyesbíteni akar:

Ha Ági állandósítani tudja a következő két évben a 11,4 másodpercet, akkor a 650—660 cm sem elérhetetlen, ez pedig a moszkvai kiküldetést jelentheti.

— 1980-ban Ági 19 éves lesz.

— ... és az érettségire is készülnie kell!

— Olimpia és -érettségi! Mit szól ehhez az érintett? — fordulok ismét Ágihoz, akit úgy látszik — nem először foglalkoztat ez a kérdés.

— Tanulni kell, érettségizni is tehát edzeni és versenyezni is fogok. Sikerülnie kell... ha valaki nagyon akarja!

Ágin nem múlik!

BETTY

Agit háromszor kerestem, m(g végre megtaláltam, de már az első alkalommal megtaláltam helyette a húgát, akit egyébként Beátának hívnak, otthon csak Bettynek becéznek, az atlétikai pályán pedig Bubunak. Sportolók között a becenevet pedig ki kell érdemelni...

Ö tavaly június végén Banská Bystricán, a kerületi pionirbajnok- ságon 513 cm-es távolugrással érdemelte kt, tehát 14 éves korában többet ugrott, mint a nővére...

A Losonci Pedagógiai Szakközép- iskola I. A osztályos tanulójának a sorsát tulajdonképpen a nővére sikere „pecsételte meg.“

Eibner Iván egyszer megkérdezte Ágit, hogy nincs-e testvére. Kétszer elhívta, aztán már ment magától.

Ö is „kétéltű“ — ugrik ts, Tfflt is. Futásban a kedvenc száma -a 600 méter, ez viszont nincs összhangban a távolugrással, de bőven van még ideje eldönteni, mit is szeretne inkább, ugrani (+ rövid távú futás) vagy pedig a középtávokon versenyezni.

Ö szerényen csak annyit mond: szeretne úgy szerepelni, mint Ági.

Ha a két testvér ilyen adottságokkal rendelkezik, akkor fölmerül a kérdés, hogy véletlen, vagy pedig „az alma nem esett messze a fájától“?

Rákérdeztem. A papa focizott, a mama atlétizált egy keveset, és 15 éves korában, edzés nélkül 480 cm-t ugrott távolba. Ez ugyebár azt jelenti, hogy — lévén szó hölgyekről — néhány évvel ezelőtt — a mama Is nagy ígéret voltl Ami nem sikerült a mamának, sikerülhet a két lányának: a tehetségük megvan hozzá.

Előfordulhat, hogy egyszer a válogatott atlétikai viadalon így konferálnak: távolugrásban következik a két Doral

Mészáros János

A Szlovák Szocialista Köztársaságban a honvédelmi nevelés Irányításában és a párt honvédelmi politikájának érvényesítésében jól bevált gyakorlat, hogy az államigazgatási szervekre, a kerületi nemzeti bizottságokra és a Nemzeti Front társadalmi szervezeteire valő alapvető orientálódás nemcsak a szlovákiai rendezvények révén valósul meg, hanem mindenekelőtt a legalsóbb fokon, hazánk minden egyes polgárának aktív és elkötelezett bevonásával.

A CSKP KB Elnökségének 1971. március 19-1 határozata értelmében a lakosság honvédelmi nevelésének rendszerében ebben az Időszakban is tovább kell fejlesztenünk és magasabb színvonalra kell emelnünk a honvédelmi nevelés hatékonyságát és tevékenységét. Ha tudatosítjuk, milyen igényeket támaszt velünk szemben ez a magasabb színvonal, természetesnek vesszük, hogy nem maradhatunk meg az eddigi munkamódszereknél, formáknál, Igazgatásnál, szervezésnél, koordinációnál, káderutánpótlásnál és a műszaki alapok jelenlegi anyagi helyzeténél sem. Munkánkat új, magasabb szintre kell emelni a CSKP XV. kongresszusának határozatai, a SZISZ II. kongresszusa, valamint az SZSZK SZISZ kongresszusa határozatainak értelmében.

A CSKP Irányvonala és az elfogadott határozatok kiemelik a honvédelmi nevelés fontosságát, szocialista hazánk védelmének erősítését és meghatározzák a feladatokat társadalmunk életének minden területén. Ebben az érfelemben növekedett a SZISZ felelősséggé és feladata a gyermekek és az Ifjúság nevelésében, szocialista hazánk védelmében.

Ezeknek az igényes feladatoknak a teljesítéséhez igen nagy erőfeszítésre van szükség.

1977. március 30-án a SZISZ KB elnöksége jóváhagyta a Honvédelmi nevelés a SZISZ-ben című dokumentumot, amelyben pontosan körvonalazta a tartalmat, a formák és módszerek mikéntjét a SZISZ és a Ptonlrszervezet honvédelmi nevelésének a fejlesztését Illetően, vonatkozik ez különösen a rendszeres eszmei, hazafias és Internacionalista nevelésre, az érdekkört, műszaki, honvédelmi és sporttevékenységre és a SZISZ még nagyobb részvállalására a fiatal honvédők felkészítésében.

A SZISZ KB említett dokumentuma szerint a SZISZ KB testnevelési és honvédelmi bizottságai és szekciói az SZSZK feltételeinek megfelelően lebontották az anyagot és 1978. március 14-én jóváhagyásra előterjesztették a SZISZ KB elnökségének. A jóváhagyott dokumentumokat a SZISZ járási és kerületi bizottságainak továbbították, amelyeknek feladatuk az SZSZK SZISZ és Pionírszervezete feltételeinek megfelelően feldolgozni a honvédelmi nevelés további fejlesztésének főirányvonalait, oly módon, hogy a legfontosabb feladat a SZISZ járási bizottságaira és szerveire, az aktívákra és az apparátus dolgozóira háruljon. Tekintettel arra, hogy a honvédelmi nevelés jövőbeni módszertanáról van szó, az ülésen részt vettek a honvédelmi és testnevelési bizottságok tagjai, valamint a szekciók tagjai Is. A SZISZ SZKB nagy figyelmet szentel ennek a dokumentumnak és a benne lefektetett Irányelvek megvalósításának. Módszertani segítséget nyújt propagáclós anyagok: plakátok, brosúrák, oklevelek formájában: az Iskolák részére lektorokat és Instruktorokat biztosít, tanfolyamokat szervez a járási és kerületi honvédelmi és testnevelési bizottságok tagjai számára.

,,A honvédelmi nevelés további fejlesztése az alapszervezetekben“ című dokumentum azt a célt szolgálja, hogy hozzájáruljon a feladatok minőségi és hatékony megvalósításához, amelynek alapjai a lakosság egységes honvédelmi nevelési rendszerében gyökereznek. Az ötletek az érdekkörl-honvédelmi tevékenység alapvető és egyszerű módszertani és szervezési útmutatói. Lehetővé teszik a tagok közötti kölcsönös versengést, vagy az egyes alapszervezetek Járások közötti vetélkedését.

Formalizmus nélkül és halaszthatatlanul hozzá kell látnunk a kitűzött feladatok megvalósításához a honvédelmi nevelésben, ahogyan a SZISZ SZKB Elnökségének 1978. március 14-1 határozata feladatunkul tűzte ki. Összpontosítani kell azokra a kérdésekre, amelyeket fontosnak tartunk, állandó figyelmet kell szentelnünk ennek a tevékenységnek és be kell tartanunk a munkatervet. A szocializmus építése során törvényszerűen egyik legfontosabb feladatunk a honvédelmi nevelés, amely a Jelenlegi feltételek között, az osztályokra osztott világban is egyértelműen a CSKP Irányelveit tartia szem előtt, és amelyben igen fontos küldetése van a SZISZ:nek Is az Ifiíiság nevelésében.

PAVOL MOLNÁR,

a SZISZ SZKB honvédőim és testnevelési osztályának dolgozója

I

A HONVÉDELMI NEVELÉS FEJLESZTÉSE A SZISZ - BEN