Új Ifjúság, 1978 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1978-05-09 / 19. szám

Szibéria — tia ezt a szót halljuk, feltű­nik előttünk egy meseszép, vadregényes táj képe, amelyet már sokan megénekeltek, de sokan el is átkoztak. Zord, és mégis ro­mantikus szépségű vidék, amely a múltban nem egyszer volt az otthona azoknak, akik nem tudták megbékélni a cári igazságtalan­sággal. Egy adat a sok közül: 1897. május 8-án a Jenyiszej partjától nem messze fekvő Zamlszlenl dombon, megállt egy fiatal száműzött. Pétervárról már régen, majd há­rom hónapja Indult útnak, s amikor végül is vonatra ült, hosszú Ideig zakatolt vele a Jármű, amíg. elérte Krasznojarszkat. Innen egy öreg gőzösön hajózott tovább, majd lo­von folytatta az útját. A hakaszi sztyeppe, amely körülvette, ez lesz majd ezután az otthona. No nem egészen olyan otthon, mint másoké. Itt él majd szigorú rendőri fel­ügyelet alatt- Vlagyimir Iljics üljanov. Nem csoda, hiszen a fiatal Uljanov rajta volt a megbízhatatlanok listáján. Tudták, hogy az illegális forradalmi szervezet vezetője, azé a szervezeté, amely a munkásosztály felszabadításáért harcolt. Susenszkoje fa­lucskában telepedett le — nevét a Jenyl- szejbe torkolló Sus folyócska után kapta — a gazdag Zirjanov gazda házában, egy 14 négyzetmétrenyl szobácskábán. És ezt a helyiséget, amely későbben a felesége Na- gyezsda Krupszkája otthonává is vált, ma zarándokok ezrei látogatják, hogy leróják tiszteletüket a forradalom vezére emléké­nek a Pétervártól 5924 versztnyire fekvő fa­lucskában. Ma a Zirjanov-ház Vlagyimir II- Jics Uljanov forradalmi tevékenysége és száműzetése emlékére múzeum. Szibéria olyan föld, amelynek — Lomo­noszov szerint — mostani Jelentőségét a Jö­vő fogja majd igazolni. Ezt az állítást sok adat támasztja alá: a világon páratlan, ha­talmas ércgazdagsága, óriási állatállománya, a rengeteg fa, a Bajkál-tó hatalmas víztö­mege, amely a világ Ivóvíz-tartalékának egyötödét teszi ki, a szibériai folyók hatal­mas energiaforrásai. És a hatalmas folyók mindegyikének ereje az emberiséget szol­gálja. Például a bratszki vízerőmű, amely már 1961 óta évi 4600 MW áramot termel. Szemléltetésként hozzá kell míg fűznünk, hogy a gátképezte tavat nemhiába nevezik tengernek. Körülbelül olyan széles, mint az út Bratislavából Trnaváig és .olyan hosz- szú, hogy Bratislava és Liptovsk? Mikulás között ellepné az egész vidéket. Igaz, a bratszkl vízerőmű ma már egy kissé tör­ténelem. Felépítették, hibátlanul működik, tehát nem vonja magára a figyelmet. Annál inkább beszéd tárgya a legfiatalabb a sza- janoszusenszki vízierőmü. Bár hozzá kell fűz­nünk, hogy ezt az elnevezést még nem egé­szen érdemelte ki. Idáig még nem termel semmiféle energiát, mert még csak épülő­félben van, de már pár hőnap múlva, ha nem is lesz egészen befejezve, a Jenyiszej elindítja az első turbinát, amely majd ellát­ja az építkezést a szükséges árammal. Így hát a Jenyiszej — egészen közel ahhoz a helyhez, ahol Vlagyimir Uljanov száműzeté­se napjait töltötte, — az energia forrásává válik — ahogyan Lenin megjósolta. És lesz itt energia bőven. Hiszen a szajanoszusen- szki vízerőmű 6400 MW-jával a világ leg­hatalmasabb erőmüvei közé tartozik. Az igazgató, SztanisLav ivanovics Szadovsrk’i szaval szerint a legközelebbi tíz esztendőben nem lesz párja, mert ennél nagyobb vízerő­művet ma sehol sem építenek. Csupán a franciák dolgoznak ehhez hasonlítható mű tervén — de az még csak papíron létezik. A szajanosuszenszkl pedig 1980-ban már tel­jes gőzzel szállítja majd az energiát. A gát­fal, amely 245 m magas lesz(l), körülbe­lül 1 millió köbméter betont fog elnyelni. Arról, hogy nem könnyű feladat formába önteni egy ilyen kolosszust, az amerikai szakértők látogatása is tanúskodik, akik el­jöttek megnézni, hogyan is kell csinálni. Meglepődtek. Nemcsak a betonozás miként­jén a szibériai kegyetlen hidegben, hanem a beton mennyiségén is, amely végül is for­mát nyer. Hiszen a világon egy dolgozó hat köbméter betont tud egy nap alatt feldol­gozni, a szajanoszusenszki építők már a 7,3 köbméternél tartanak, és jövőre 10 köbmé­terre akarják emelni teljesítményüket. Ha azon a helyen állunk, amelyet jövőre már elönt a Jenyiszej vize, hogy az embert szolgálja, önkéntelenül eszünkbe Jut Szibé­ria természeti gazdasága. További példa erre a márványkőbánya. Első pillantásra — olyan mint más közönséges hegy. De ha Jobban megnézzük az utat, amelyen lépke­dünk — rájövünk, hogy márványból van. Márványúton Járni, nem is olyan minden­napi élmény. De akkor még nem sejtjük, hogy még további meglepetések várnak ránk. Megtudjuk, hogy a hegy, amelyre fel­kapaszkodunk, színtiszta márvány. A kér­désre, milyen tömegben található itt ez a kőzet, elárulják, hogy 250 méter mélységig fúrásokat végeztek, és még akkor is már­ványra akadtak. így hát tovább nem is foly­tatták. Hiszen csak ameddig leértek, jó pár száz évre elegendő... A közép-európai — aki nyersanyagokban szegény vidékről ér­kezett, néma áhítattal figyeli a márványhe­gyet — nem csoda, hiszen a márványt csak mint reprezentációs díszt; az állandóság, tekintély és néhány lsmételhetetlen perc jelképet ismeri. Kő és víz. Ez az itteni természet két Jel­képe, és páratlan gazdagságban lelhetők fel egymás mellett. Hiszen a gyönyörű hófehér, rózsaszínű és szürke márvány tartalékai év­tizedekig tartanak majd, (most a meglévő tartalékokról beszélünk, nem számítva bele a feltételezetteket, amelyek száz évig is kitartanak) a Jenyiszej örökös forrása lesz az „energiagyárnak“ évente 23 milliárd kWh olcsó áramot szállít — óránként 0.40 kopejkáért. És ebben egyetlen erőmű sem tud vele vetekedni. És abban sem, hogy a gát képezte tó hatalmas lesz. A 240 kilo­méteres terület — önmagáért beszél. Szibéria — csak egyetlen táját látogattuk meg a Hakasz Autonóm Területet. Van ben­ne egy skanzen is, V. I. Lenin íttartőzko- dásának az emlékére. De itt van még az óriási gát is, amely igazolja V. I. Lenin — a forradalom vezére előrelátó szavainak igazságát. Ina F 'n Driibn^ RAKÉTÁVAL A GRAND CANYONBAN Jóllehet a 29 éves ausztrállal Johnny Conway számára a bátor­ság közvetlenül összefügg a dollárokkal, és hogyha több pénzt lát, emberfölöttien bátor tud lenni, ez a tehetséges em­ber mégsem a mindennapi ke­nyeréért teszi kockára életét. Conway, miután elvégezte a Los Angeles-i egyetemet, né­hány sikeres tanulmányát sza­badalmaztatta, 750 000 dollárt keresett és kisebb társaságot alapított, amely egyebek között rotormotorokat gyártott. Vállalata népszerűsítése cél­jából Conway három akciót e- szelt ki, amelyek saját szavai szerint „nagybetűs szenzációk az újságokban“: megdönti a mo­torkerékpár gyorsasági rekord­ját; túlszárnyalja a kerékmeg- hajtású gépek abszolút rekord­ját; végrehajtja „napjaink leg­jobb mutatványos show-ját“. De míg a rekordokért vívott ver­senyeket szokás szerint a ki­száradt sóstavak eszményien sík térségein bonyolítják le, addig Conway shoe-jának szín­helyéül az egyesült államokbe­li híres Grand Canyon szakádé­kor meredélyeit szemelte ki. A mutatvány „mazsolája“ — kis rakétával átrepülni az egy­kor mély és bővizű folyó két partját elválasztó szakadékon, és a levegőben megtett négyki­lométeres út után leszállni. A legfőbb feladat — úgy célba érni, hogy a leszállás egyálta­lán ne legyen sima; az ejtőer­nyő kinyílása után a rakéta, Conway számításai szerint, még mindig kb. 50 kilométeres se­bességgel ütközzék a földnek, de a tervező bízik az alkalma­zott kötélrendszerben és a lö­vedék orrában elhelyezett hid­raulikus fékberendezésben. Maga a lövedék a rakéta, a ballisztikus lövedékek és a ke­rékpár keveréke. Johnny Conway nem az első trükkhöz folyamodó mutatvá­nyos, aki kieszelte, hogy vala­milyen rakétaszerkenytü segít­ségével veszélyes szakadékon repüljön át. Előfutára volt az amerikai Ewel Knivel, aki egy másik kanyon partjáról indult el, lövedékének karosszékéből egyenesen a betegszállító hord­ágyra esett: az ejtőernyő hibája következtében a gép túl nagy sebességgel ért földet, mégpe­dig nem az előre kijelölt he­lyen. Még rosszabbul járt az egyik néző: őt megölte a vá­ratlan helyen leszálló gép. Conway bízik mindent túl­szárnyaló show-ja sikerében. De még jobban bízik a pénz­ben és a reklámban — „rakéta­kocsijának“ igazi motorjában... Tyehnika Mologyezst Külügyminisztériumi jelentés Az amerikai külügyminisztérium arra a következtetésre jutott, hogy az Egyesült Államokkal hosszú ideje katonai kapcsolat­ban álló három ország — Irán, Dél-Korea és Nicaragua — továbbra is nagymérték­ben megsérti az emberi jogokat. Egy 1976-os törvény ellenére, amely elő­írja, hogy az amerikai kormány az ilyes­fajta visszaéléseket negatívan értékelje az amerikai katonai segélyek folyósításánál, csupán Nicaraguánál Irányozták elő, hogy a Carter-kormány 1979-es külföldi segély­költségvetésénél erőteljesen csökkentsék a katonai segélyt. Az emberi jogokról szóló értékelést 105 jelentés tartalmazza, amelyeket a külügy­minisztérium 105 amerikai katonai segélyé­ben gazdasági vagy fejlesztési támogatásban részesülő országról készített. A 105 jelentésből a Washington Post meg­szerezte az Iránra, Dél-Koreára és Nicara­guára vonatkozó szövegek másolatát. Mind­három ország ellen erőteljes vádak hang­zanak el, és az amerikai kormány az em­beri jogok mellett tett elkötelezettsége el­lenére továbbra is támogatja ezeket az el­nyomó rendszereket. A jelentések szerint tavaly némi javulás állt be a három országban. Általában azon­ban megállapíthatják, hogy még napi ren­den vannak a kínzások, kegyetlen és em­bertelen büntetések, önkényes letartóztatá­sok, és a tisztességes törvényes eljárások megtagadása és az ide vonatkozó értesülé­sek hitelesek. A kormányzati körök mégis kénytelenek elismerni, hogy csak Nicaraguával szemben — a közép-amerikai köztársaság, amely 45 éve a mostani elnök, Anastasio Somoza csa­ládjának uralma alatt áll — alkalmaznak nyomást a katonai segély korlátozásával az 1979-es költségvetési külföldi segélyprog­ramban. Ezzel szemben — mondják ugyanezek a körök — Dél-Korea, amelyet hadászatilag fontosnak ítélnek meg továbbra is nagy­arányú katonai segélyben részesül. Pontos összeget nem közöltek, de a kormányzat még ez év elején egy 1,8 milliárd dolláros dél-koreai segélyprogramot jelentett be, hogy ezzel ellensúlyozza az amerikai szá­razföldi csapatok tervezett kivonását. Dél-Koreáról szólva a külügyminisztériumi vélemény szerint nem rendszeresek a kín­zások. A minisztérium azonban hozzáfűzi, hogy olyan értesülések is rendelkezésre áll­nak, hogy politikai foglyokat bántalmaztak és magánzárkában tartottak fogva; gyako­riak a letartóztatásod, valamint a házkuta­tási parancs nélküli házkutatások, amelyek során a dél-koreai rendszer a szükségál­lapotra hivatkozik. A hatalmas olajvagyonnal rendelkező Irán nem kap katonai segélyt. Ezzel szemben az Egyesült Államok legnagyobb egyedi fegyvervásárlója; Amerika az elmúlt költ­ségvetési évben 21,3 milliárd dollárért adott el külföldre fegyvereket, és ebből 5,5 mil­liárd dollár értékben Iránnak. Békés kutatások Lettországban Szalaszpilsz kis falu Rigától nem messze. A második világháború idején a hitleristák az itt felállítom koncentrációs táborban vadállati ke­gyetlenséggel kínoztak halálra több ezer fog­lyot a leigazolt Európából. A Jelenlegi, újjászületett Szalaszpilsz az a. tomenergia békés birodalma, a köztársaság e. gyík kiemelkedő fontosságú tudományos köz­pontja. Néhány évvel ezelőtt a faluban meg­kezdte munkáját a Lett Tudományos Akadémia Fizikai Kutatóintézetének atomreaktora. A reaktor segítségével fontos kutatásokat vé. geznek a biológia, fizika, az orvostudomány és a mezőgazdaság területén. Az elmúlt években Szalaszpilsz sokat tett a tudomány fejlődésé­ért. 1963-ban új, nagy erejű, tiszta gammasu­gárforrást alkalmaztak, az indium-galileum su­gárdetektort. Ez a sajátságos transzformátor, amely a neutrunnyalábckat gammasugarakká alakítja, új lehetőséget nyitott a sugárzás fel- használása előtt a tudományban és a népgazda. Ságban. A kutatók a tervezőkkel együtt olyan új műszereket fejlesztettek ki, amelyeket si­kerrel alkalmaznak a világ számos laborató­riumában. A lett tudósok kutatásait a ritka elemek te­rületén az ország határain túl is jól ismerik. A reaktorban már több éve folynak kísérletek a növények sugárzással történő szelekciója ér­dekében. Nagy reményekre jogosítanak azuk a kutatások is, amelyeknek célja, hogy meggá­tolják a Balti-tenger vizének szennyeződését. —APN— ■í v * 1 ■ ■iihmiiii Mill IIIHIII I—MM Ilii 1 Ilin Wig.X... Tavaly nyáron ilyen volt a völgyzáró gát. Ma a gátfal magasabb. Nem mindennapi látvány a márványkőbánya.

Next

/
Thumbnails
Contents