Új Ifjúság, 1978 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1978-04-25 / 17. szám
A NEUTRONBOMBA A TUDÓS ÉS ORVOS SZEMÉVEL AZ ATOM A GYÓGYÍTÁS SZOLGÁLATÁBAN Beszélgetés dr. Zdenék Dienstbierrel DrSC., a nukleáris orvostudomány és biofizikai intézet vezetőjével • A nukleáris fizika elvein alapuló orvostudománnyal foglalkozik. Mi a jelentősége az emberiség számára? — A nukleáris orvostudomány aránylag fiatal, csak az ötvenes években indult fejlődésnek. A hagyományos diagnosztikus módszerekkel szemben az az előnye, hogy lehetővé teszi az élettani folyamatok figyelemmel kísérését az emberi testben, segítségével felvilágosítást kaphatunk az egyes szervek állapotáról. További előnye, hogy segítségével szemléltethető olyan szervek felépítése is, mint például a máj és a pajzsmirigy, á- melyek hagyományos kórismeréttanl módszerekkel nehezen vagy egyáltalán nem férhetők hozzá. Az említett szervek alakján kívül segítségével szemléltethető a struktúrájuk Is, ami lehetővé teszi a kóros elváltozások megállapítását. Nagy távlatokat nyit elsősorban a rosszindulatú daganatok és a kardiovaszku- lárls betegségek megállapításában. A harmadik irányzat — és ez a nukleáris orvostudomány szempontjából kulcsfontosságú —, ma már nem szükséges az élő szervezetbe rádioaktív gyógyszereket juttatni, elég ha az ürülékbe vagy a vérbe táplálva vizsgáljuk a kimutatható elváltozásokat. Ilyen módszerrel vizsgálják ma a vérfehérjéik szállító funkcióját. Az említett három módszer új, nagyszerű távlatokat nyit a kórismeretben. • Nem ártalmasak e módszerek? — A kérdés helyénvaló. Megengedhetetlen, hogy a nukleáris orvostudomány ártalmas legyen. Ártalmas lehet viszont, ha csődöt mond a tudomány vagy az emberi felelősség. Lényegében erre vonatkozólag Is érvényes az, ami érvényes minden hagyományos gyógyszerre, hogy majdnem mindegyik mérgező hatású. Döntő fontosságú, hogy ismerjük azt az adagot, amely gyógyít és nem ártalmas. Ez érvényes a röntgen-diagnosztikában és a rádioterápia alkalmazásában is. • Mint orvos és tudós miért tiltakozik a neutronbomba ellen? —Mint orvos ellenzek minden fegyvert. Tudom, mennyi fáradságba kerül az emberi élet megmentése, milyen ne héz átélni a beteg helyzetét, mikor a betegség megállapításával egyidöben tisztában vagyok a kilátásaival. Létezik egy erkölcsi és ^etikai törvény, amely minden egészségügyi dolgozót kötelez arra, hogy minél tovább meghosszabbítsa az ember életét. Következésképp nem is lehet orvos, aki helyeselheti a fegy verek alkalmazását. A neutronbombával szeműéin álláspontomat az határozza meg, hogy mint tudós alapjában véve a szakmában dolgozom. • Miért veti el, mint egyszerű polgár, mint egy szocialista ország polgára? — A válasz e kérdésre is egyszerű. Abból a nemzedékből vagyok, amely átélte a háború borzalmait. Aktívan részt vettem a cseh nép májusi felkelésében. Szerencsés embernek mondhatom magam, hogy ahhoz a nemzedékhez tartozom, amely részt vett a népi demokratikus, majd a szocialista állam építésében. Kétségtelen, hogy társadalmunik a- zon abszolút többségéhez tartozom, a- mely békére vágyik, és készségesen támogatja á békés építést. Örömmel fogadtam a helsinki konferenciát. Nagyra értékelem a nemzetközi kapcsolatok a- lakulását az utóbbi években, azt hogy konkrét, eredmények születtek a különböző rendszerű államok békés egymás mellett éléséért folyó törekvésben. Éppen ezért komoly aggodalmaim vannak, hogy a neutron bomba károsan befolyásolná az ígéretes tárgyalásokat. • Milyen álláspontra helyezkedett a holland közvélemény és az ifjúság a TO'fc .EUTtON t „Mi, haladó diákok erkölcstelennek nyilvánítunk minden olyan kísérletet, a- rnely a legnagyobb ériék, az emberélet kioltására törekszik, erkölcstelennek tartjuk azt az érvelést, hogy a neutron- bomba nem tesz kárt az épületekben °s más anyagi értékekben. Ezt a gondolkodásmódot minden demokrata, haladó és békeszeretö embernek energikusan el kell. vetnie, és meg kell bélyegeznie, mivel embertelen és könyörtelen “ (A Nemzetközi Diákszövetség felhívásából. A. képen a szövetség plakátja.J neutronbomba elleni tiltakozásul összehívott nemzetközi értekezlettel szemben? — Véleményem szerint a hollandok tisztában vannak azzal, mit jelentene egy nukleáris háború. Egyetlen nagyobb nukleáris bomba felrobbantása a partok közelében elegendő lenne ahhoz, hogy az árhullám elöntse Hollandiát, sőt az összes Benelux államot, a Rajna és a többi folyó völgyét. Pedig a hollandok nagy küzdelmet vívtak és vívnak a tengerrel minden talpalatnyi földért, jóformán az egész ország a tengerszint alatt fekszik. Ezzel is magyarázható, miért éppen Hollandiában született meg ez a tömeges mozgalom. Az országban a neutron bomba elleni tiltakozást több mint egymillió ember írta alá, és ez már jelent valamit. A vasárnap délutáni tiltakozó menetben több mint ötvenezren lépkedtek Amszterdam utcáin. Ehhez hasonlót Hollandia eddig még nem ért meg. A tüntetők többnyire — négyötöd részben — fiatalok voltak. Nemcsak a közvélemény öntudatos része támogatta a tiltakozást, hanem az egyházak, az értelmiség egyes rétegei, a szakszervezeti szövetségek, és természetesen főleg az ifjúsági szervezeteik és csoportok. Az értekezleten több beat és pol-beat e- gyüttes lépett fel elkötelezett dalokkal. Az ifjúság mindenütt spontán módon és egyértelműen támogatta az értekezlet tárgyalását. • Milyen volt kollégáinak az állásfoglalása az amszterdami értekezleten? — A négy szekció egyike a neutron- bomba hatásának fizikális-egészségügyi következményeivel foglalkozott. A szekció elé tárták az eddig ismert alapvető ismereteket e borzalmas fegyverről, a- mely körülbelül háromnegyed kilométer hatósugarú körzetben elpusztít minden élőlényt. Sajnos, a neutronbomba elkészítésében tudósok, amerikai tudósok vettek részt. Az amszterdami értekez,et éppen ezért hangsúlyozta a tudósok ó- r’ási erkölcsi felelősségét az emberiség övőjéért. Az első atombomba előállításánál is tudósok működtek közre. Akkor azonban az volt a kérdés, hogy kinek sikerül előbb atombombát készíteni: a náciknak vagy annak a világnak, amely a fasizmus és a nácizmus fenyegető veszélye ellen küzdött. Ma e- gész másként áll e kérdés, jóllehet néhány amerikai tudós igyekszik bebizo-. nyítani, hogy a neutronbomba véde mi fegyver Az az érzésem, hogy ezt az állítást egyértelműen e! kel! vetni, mert egy új tömegpusztító fegyverről van szó. Erről folyt a tárgyalás a mi szekciónkban is, amelyben szakmát kérdésekkel foglalkoztunk de ugyanakkor felvetődlek olvan általános érvényű erkölcs" -s et'kai kérdések is, amelyekről szamot kell adnia minden tudósnak nemcsak a sa'át népe, hanem az egész emberiség- előtt. jr SEGÉDANYAG * A POLITIKAI OKTATÁSHOZ A SZOCIALIZMUS ERŐINEK TÖREKVÉSE Az Egyesült Nemzetek Szervezeté^ nek közgyűlése rövidesen rendkívüli ülésszakot tart, amelynek egyetlen témája a leszerelés lesz, A 32. ülésszakon is folyt vita a leszerelésről, ennek egyes részletei arra vallottak, hogy a legtöbb állam alaposan teliké- szül erre a rendkívüli ülésszakra. FEGYVER gítség a fejlődő, — valójában elmaradott — országoknak. Waldheim nagyra értékelte, hogy a Szovjetunió ilyen célzatú javaslatot tett a katonai költségvetések csökkentésére és arra, hogy az így felszabaduló anyagi eszközöket a gazdasági fejlesztésre fordítsák. A közgyűlés vitái újból bebizonyították, hogy napjainkban a nemzet- közi élet legfontosabb kérdése a fegyverkezési hajsza korlátozása. A Szovjetunió javaslatokat terjesztett a közgyűlés elé a nukleáris háború kirobbantásának megakadályozásáról, a nukleáris leszerelésről, az atomfegy- ver-kísérletek megszüntetéséről. A közgyűlés döntött is a nukleáris fegyverkísérletek általános és teljes megtiltásáról. Az ülésszak résztvevői elégtétellel nyugtázták, hogy erről a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia képviselői között tár* gyalások indultak meg, amelyeken e- lőrehaladás mutatkozik. A közgyűlés szónoki emelményéről számos kül- dött üdvözölte azokat a szovjet javaslatokat, amelyeket Leonyid Iljics Brezsnyev a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója alkalmából megrendezett moszkvai díszünnepségen terjesztett elő: mint emlékezetes, a Szovjetunió hajlandó valamennyi kísérleti atomrobbantás meghatározott időre szóló megtiltó* savai együtt a békés célú atomkísérletek moratóriumára. Az ENSZ főtitkára, dr. Kurt Waldheim, mintegy a közgyűlésnek a leszerelés kérdéscsoportjában volt tevékenységét elemezve hangsúlyozta, hogy a nukleáris kísérletek általános korlátozása döntően fontos része a fegyverkezést hajsza megfékezésének. Waldheim emlékezteit arra, hogy jelenleg a világon több mint 300 milliárd dollárt fordítanak katonai célokra. A mégoly korlátozott intézkedések is, amelyek a fegyverkezés csökkentését eredményeznék, jelentős anyagi forrásokat szabadítanak fel, ezekből jutna gazdasági seNÉLKÜLI világot A neutronbomba gyártása amerikai tervének nyilvánosságra hozatala óta az egész világ haladó közvéleménye egyformán reagál: em tömé; Ezt visszha tág, áníii l€%u szterdanu ' pemze lmmc4s b^opyított. Mintegy harminc ország és hat nem zetközi szerflWdfc 1500 küldötte fejezte ki mitli zését, gondolatát. E kérd sei foglalkozik a politikai ilÉ az ám ozi Fót agunk. Általában megállapítható, hogy a szocialista országok voltak mindenekelőtt a kezdeményezői a leszerelési jellegű határozatoknak, így emlékeztetni lehet arra, hogy a Szovjetunió, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság javasolta például a közgyűlésnek, hogy mondja ki a tömegpusztító fegyverek újabb típusainak és rendszereinek gyártási, Illetve fejlesztési tilalmát. Még mindig a leszerelés témakörében megmaradva: a közgyűlésen újra meg újra szó volt a neutron- bomba előállítását célzó amerikai tervekről. Védőkre alig találtak e- zek az elképzelések, vádlókra annál inkább, számos felszólaló hangsúlyozta, hogy ha az Egyesült Államok valóban létrehozná a neutronfegyvert, ezzel csak a veszélyes és költséges fegyverkezési versenyt fokozná, ugyanakkor pedig megnehezítené a hadászati fegyverek korlátozását célzó tárgyalásokon a megállapodást. Az ENSZ-közgyűlés politikai hangulatára az nyomta rá a bélyegét, hogy a tagállamok küldötteinek nagy többsége az enyhülés folytatása mel lett szállt síkra, és óva intett a békés egymás mellett élést kockára tevő kalandor koncepcióktól. Egy szovjet javaslat alapján határozatot hozott a közgyűlés a nemzetközi enyhülés elmélyítéséről és megszi- • lárdításáról. Közfelkiáltással, egyhangúlag, szavazás nélkül fogadták el ezt a nyilatkozatot a küldöttek. Nyíltan, a közgyűlés színe előtt Kína sem tudott ellene fellépni, jellemző módon, csak utólag határolta el magát tőle.
