Új Ifjúság, 1978 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1978-04-18 / 16. szám
Szergej Orlov (a kép előterében) brigádja {»külföldön épiti a Bajkál-Amur vasútvonalat KELET - SZIBÉRIAI UTAZÄS (szibériai) büszkeségével mutat az a- láttunk Ötezer méterre húzódó végtelen tajgéra. Kelat Szlbérlában a taj- ga főleg vörösfenyö, amely a kontinensnyi táj mintegy 70 százalékát bo rít)a. A BAM körzetében levő erdők összterülete 50 millió hektár. A faállomány fele a nyugati szakaszon van, elsősorban az trkutszkl területen. Ezért Is van megkülönböztetett szerepe Itt a tűzvédelmi ejtőernyős alakulatnak, amelynek parancsnoka Igor Pavlovszkl], az útitársunk. A 30 főből álló különlegesen kiképzett ejtőernyős alakulat munkájának zömét Júniustól szeptemberig végzi. A BAM nyugati szakaszának szomszédságában van Kazacslnszk, az 1780-ban alapított egykori cári település. A tél végi szürkésfehér, de még mindig vastag hótakaró alatt roskadozó, egyszintes faházai első pillantásra múlt századi hangulatot 1- déznek. Az ősi mesterség, a prém-, elsősorban a coboly és mókusvadászat ma is a vezető foglalkozási ág. A Járási pártbizottságon GennagyiJ Nosziljev titkártól megtudjuk, hogy három Bam-település épül a Járásban: Magtsztralnlj, Ulkan és Kuner- ma. Utazásunk során végig foglalkoztatott az a gondolat, kik dolgoznak a BAM-on? Hivatalos adat szerint az építőik 60 százaléka komszomollsta, 40 százaléka pedig hivatásos építő. A BAM-on 400 rubel az átlagkereset. A 30 százalékos északi pótlékot és az építkezésen eltöltött évek utáni évi 10 százalékos, maximálisan 50 százalékot elérő korpótlékot figyelembe véve gyakran még ennél is magasabb lehet a fizetés. Az évi szabadság 24 munkanap, az építők háromévenként egyszer díjtalanul utazhatnak a szovjet vasutakon. A világviszonylatban is egyedülálló, évente 21—25 milliárd kilowattóra e- lektromos energiát előállító vízi erőműről Ismertté tett negyedmlllíós Bratszkból negyvenperces repülőút u- tán az utasnak néhány pillanatig az az érzése, hogy a repülőgép a vízre száll le. A száműzöttek egykori településéről, Nyevonról elnevezett uszty- -ilimszki repülőtér az Angara partján épült. A keskeny betoncsík csak IL—14-es gépeket fogadhat, amelyek azonban erősebb légmozgás, rossz i- dőjárás esetén nem szállhatnak fel Bratszkból. A kilencfős külföldi új- ságlrócsoportnak, amely Moszkvából érkezett, szerencséje van: kedvező az időjárás. Négy és fél ezer kilométert tesz meg és több Időzónát szel át a repülőgép, amely Moszkvából este hat órakor indul, hogy rövid omszki pihenő után, helyi idő szerint reggel hatkor Kelet-Sztbérla fővárosában, Irkutszkban szálljon le. A tizenegy- ezer méteres magasságból szinte alig érezhetően, méltóságteljesen leereszkedő TU-154 es óriásgép fedélzetén ott van a Moszkvában működő külföldi újságírók egy csoportja is. A Bajkál—Amur vasúti fővonal a Szovjetunió ázsiai felének északkeleti részén: az irkutszkl, csital és amúrl területen, a Burját Autonóm SZSZK-n és a habarovszki határterületen halad át, attól 180—600 kilométerre északra. A BAM körzetébe több mint 1 millió négyzetkilométernyi terület, az az a Szovjetunió összterületének 5 százaléka tartozik. A vasútvonal hossza a Léna folyótól az Amurig, Uszty-Kut városától az Amur menti Komszomolszklg 3144 kilométer. A BAM teljes hosszában 1982-ben nyílik meg az átmenő forgalom számára, a menetrendszerű közlekedés pedig 1983-ban Indul meg. A BAM nyugati szakaszának a Lénától az észak-bajkáli alagút bejáratáig — mintegy 300 kilométer — hoszán hat állomás épül majd: Uszty- Kut, Zvjozdnl), Nyebel, Magisztralni), Ulkan, Nyizsnye-Angarszk. A BAM szerves részét képező 700 kilométeres szakasz, Tasjet és Uszty-Kut között már a második világháború után elkészült. Megépült már a Komszo- molszk na-Amurét a csendes-óceáni Szovjetszkaja Gavannyal összekötő több mint 400 kilométeres szakasz is. A BAM 200 leendő állomása közül az egyik Uszty-Kut, a 60 ezer lakosú közlekedési csomópont, innen indultak el az első expedíciók a pályatest nyomvonalának kijelölésére. A BAM mostani építése innen nyugatról indult meg, ahová már előbb eljutott az első transzszibérlal vasút egyik ága. Már a transzszibériai vonal építésekor felmerült a kérdés, hogy a vasút a Bafkál-tavat északról vagy délről kerülje meg? A döntést annak idején a cári Oroszország katona-politikai megfontolásai befolyásolták. A déli megoldás mellett szólt ezenkívül az is, hogy a BAM Jelenlegi északon húzódó vonala mentén hét nagyobb hegyvidékkel, valamint tizenhat nagyobb folyóval kellett volna megküzdeniük az építőknek. Az egész Kelet-Szlbérlát és a Távol- Keletet átszelő, a Bajkált az Amurral öszekötő újabb vasútvonal terve mindazonáltal sohasem került le a napirendről. A transzszibériai vasút a világ legjobban megterhelt vasútvonala. A második transszibérial vasútvonal megépítésének tervét többször átdolgozták, a munka a harmincas évek végén kezdődött meg, majd közbeszólt a háború, és hossz időre visszavetette a nagy erővel megindult munkálatokat. A már lefektetett sínek egy részét is felszedték — kellett a vas Sztálingrád védelméhez. A jelenlegi munkálatok megkezdését négy évvel ezelőtt a Komszomol XVII. kongreszusán jelentette be Leo- nyld Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára. Felhívására csaknem 150 ezer fiatal jelentkezett az ország minden részéről a BAM-nak, „az évszázad építkezésének“ munkálataiban való részvételre. A BAM új, hatalmas ipari körzetek, városok és bányavidékek létrehozása előtt nyitja meg az utat és újabb kijáratot nyit a Csendes-óceánhoz. Se gitségével még jobban kiaknázhatóvá válik Kelet-Szibéria hatalmas nyersanyagkészlete és meggyorsul a mintegy 6 millió négyzetkilométernyi kelet-szibériai és távol-keleti országrész fejlődése. Az első szerelvény Uszty-Kutből 1975. december 24-én Indult el, hogy néhány órával később befusson Zvjozdnijba. Ez az esemény a BAM első 64 kilométeres szakaszának elkészültét Jelentette. Irkutszkból Kazacslnszkba, az egy negyed csehszlovákiányl, de mindösz sze 20 ezer lakosú, irodalmi emlékeket idéző Kazacsinszklenszkij nevű járás székhelyére repültünk. Pilótánk Viktor Ozslganov, az II—14-es, lenin- grádi születésű parancsnoka, akinek szülei a 900 napos blokád során életüket vesztették, az igazi „szlbirják" Uszty-Ilimszk neve 12 évvel ezelőtt vált Ismertté. Ekkor láttak hozzá ott, ahol az Ilim az Angarába ömlik az lrkutszk! és bratszki vízi erőmű építése után az angarat megépítéséhez. A Bratszk-Uszty-llimszk területi-termelési komplexum fejlesztési tervének kidolgozásakor kézenfekvő volt a gondolat, hogy az erdőre, vízre és energiára alapozható faipari kombinátnak ez Ideális hely. „A szocialista integráció eszméje megvalósul!“ — hirdeti a Népek Barátsága téren a felirat azt, amit itt a kora tavaszi szélben a közös beruházásban résztvevő hat szociálista ország, Bulgária, Lengyelország, Magyarország, az NDK, Románia és a Szovjetunió nemzeti zászlóinak lobo- gása is kifejez. 1972. nyarán írták alá az érdekelt államok képviselői a fő megállapodást, amelynek értelmében a Szovjetunió vállalta a műszaki tervdokumentáció kidolgozását, a szükséges pénzeszközök, gépek és berendezések zömének rendelkezésre bocsátását. A résztvevő többi öt szocialista ország a kombinát majdani termékeiből való részesedésért építési tervek elkészítését, építőanyagok, gépek, berendezések szállítását vállalta. Az uszty-llimsakí faipari kombinát legnagyobb üzemének körvonalai már impozáns képét mutatnak. A csarnok acélvázának magassága 106 méter, hossza 890, szélessége pedig 244 méter. A kombinátnak ez a részlege 1979-től évenként félmillió tonna cellulózt, valamint 1,2 millió köbméter fűrészárut és 250 ezer köbméter farostlemezt fog előállítani. A kombinát építésén 40 nemzet és nemzetiség fiataljai között 300 magyar és másfél száz bolgár szakember dolgozik. TÖRTÉNELMI JELENTŐSÉGŰ LÁTOGATÁS Első ízben látogatott el a Német Szövetségi Köztársaságba csehszlovák államfő. Már ez a tény is különös jelentőséget ad Gustáv Husák elvtárs látogatásának a Német Szövetségi Köztársaságban. A látogatásról a napilapok, a tévé és a rádió részletesen beszámoltak. Gustáv Husák elvtárs sajtóértekezletén igen pozitívan nyilatkozott a tárgyalásokról, és kijelentette, hogy megfelelnek annak a várakozásnak, amely- lyel az NSZK-ba érkezett. Helmuth Schmidt kancellár teljes mértékben egyet értett Husák elvtárs szavaival, és nem titkolta, hogy kormánya elégedett azon eredményekkel, amelyeket a csehszlovák vendéggel, valamint kíséretének tagjaival folytatott tárgyalások során elértek. Kifejezte meggyőződését, hogy a két ország gazdasági együttműködése és kulturális kapcsolatai tovább fejlődnek. Gustáv Husák elvtárs a Rudé právo tudósítójának kérdésére válaszolva hangsúlyozta, hogy a tárgyalások folyamán megnyilvánult az a kölcsönös akarat, hogy megjavítsák kapcsolataikat és jószomszédi viszonyra törekedjenek. Husák elvtárs bonni látogatása során többször is hangsúlyozta: „Célunk annak biztosítása, hogy a jelenlegi és a jövő nemzedékek békében és boldogan élhessenek. A jelenre és a jövőre helyezett hangsúly kifejezi azt az érdekünket, hogy túltegyiik magunkat a múlt emlékein, amelyek még mindig az emberek tudatában élnek.“ A kölcsönös kapcsolatok javításához vezető lépések távolról sem ütköznek csak történelmi akadályokba. Ezen az úton a jelen problémáit és akadályait is le kell küzdeni. Hiszen még nem tűntek el mindenütt a mai világ két társadalmi rendszere konfrontációjának hívei. Az 1973 decemberében országaink között aláírt szerződés megkötése óta eltelt több mint négy esztendő gyorsan változó világunkban elég hosszú idő ahhoz, hogy felbecsülhessük a jelentőségét. Husák elvtárs leszögezte, hogy kapcsolatainkban van olyan, ami a javulás irányába mutat, tettünk valamit a kölcsönös előnyös együttműködés érdekében. Nem kételkedünk azonban abban, hogy még sok minden maradt, amit el kell végeznünk. Csehszlovákia feltétlenül szükségesnek tartja az enyhülési politika folytatását. A jelenlegi nemzetközi helyzet arról tanúskodik, hogy ennek kulcsa olyan hatékony intézkedések foganatosítása, amelyek korlátoznák a fegyverkezési hajszát és fordulatot tennének lehetővé a leszerelés érdekében. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság őszinte érdeke javítani és bővíteni kapcsolatait a szövetségi köztársasággal a gazdasági élet területén is. Erről egyébként Husák elvtárs tájékoztatta a német ipar vezető tényezőit is. Az épp aláírt kulturális egyezmény megadja a kapcsolatok további bővítésének lehetőségét, a kultúra, a tudomány, az oktatásügy, a tömegtájékoztatási eszközök, a sport és az ifjúsági szervezetek közötti együttműködés terén. A történelmi jelentőségű látogatás eredményét tehát kétségtelenül abban látjuk, hogy megteremtette országaink között a jószomszédi együttélés feltételeit. A BAM TÖRTÉNETE
