Új Ifjúság, 1978 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1978-03-21 / 12. szám

RUHA TESZI AZ EMBERT A divatos öltözködés, mint a tetszeni vágyás egyik formája, e- gészséges ösztöncselekvés — és nem is csak női tulajdonság. Ha sokalltuk a tetszés szöt, beérhet­jük kevesebbel is: kötelességünk tiszta, Ízléses ruházatunkkal, á- polt megjelenésünkkel kellemes, Jő benyomást kelteni embertár­sainkban. Nagyjából ezek a normális öl­tözködés határtörvényei. A határ- sértés sajnos Innen is, onnan Is elég gyakori. Innen például, ha a dolgozó nő első ftatalsága múltán és klsebb-nagyobb pozícióba ke­rülve Illendőnek érzi, hogy túl­zottan „sallangtalan“ külsővel fo­kozza tekintélyét. Vagy ha a fe­leség elhanyagolja a külsejét, mert „éppen elég fárasztó a mun­kahelyen helytállni", mármint á- polt hajjal, friss ruhával és e- gyéb szépészeti fogásokkal. Tel­jesen elhibázott számvetés. Sok fér) azért lesz Ingatag, mert a kolléganőket mindig a maximális esztétikai erőbevetésben látja, mig otthon ... Talán még több az öltözködés határtörvényeinek megsértése on­nan, a másik oldalról. A túlzá­sok, a „mindent a divatért* terü­letéről. Öltözködni szükséges, a divat­nak pedig egyik legfőbb mozgató Ja kétségtelenül az utánzás. Az ember, a divatot követve, hason­lítani akar a többiekhez, nem kí­ván kiríni az átlagból. Nincs is kivetnivaló az utánzásban, csak az elfajulás a baj. És még valami: Ne adjunk túl a nekünk tetsző holmikon csak azért, mert esetleg „kimentek a divatból”. Még vissza is Jöhet­nek ... Egy kutatóintézetben különböző korú, de egészsé­ges emberek testi és szellemi teljesítőképességét vizs­gálták egynapi teljes alváshiány után. Kiderült, hogy bizonyos, egészen íinom, szellemi tevékenységben elő­fordulhat egy kis hiba, de a mindennapos munkához szükséges fizikai vagy szellemi képességek mérhetően egynapi alváshiánytól nem romlanak. A vizsgálatok azt is kimutatták, hogy a napi alvásigény tekintetében e- gyénenként elég nagy különbségek vannak. Van aki hatóra alvással is beéri, de akadnak, akik kilenc órai alvás után is nehezen kelthetők fel. Az átlagos alvás­igény az esetek többségében hét óra körül van. Azok az emberek, akiknek az alvásigénye kevesebb volt, ál­talában nagyobb fizikai és szellemi teljesítményekre voltak képesek, mint a sokat alvók. Az elmúlt két évtizedben kimutatták azt is, hogy mindennapos alvásunk közben öt-hat ízben kerül sor a szemgolyók mozgásától kísért álmodásra akkor is, ha reggel visszaemlékezünk rá, akkor is, ha úgy gon­doljuk, hogy álom nélkül aludtuk végig az éjszakát. Nagyon valószínű, hogy a testi és lelki egészségünkben az álmodással és az álmodás nélküli alvási időszakok­nak is külön jelentőségük van. Az alváskutatásnak mégsem ez a része a legnagyobb gyakorlati jelentő­ségű, hanem az, ami a bioritmus és az alvás kapcsola­téról derül ki. A bioritmus-kutatás kiderítette, hogy az állat és az ember életében szabályszerűen vissza­térő ritmikus változások vannak, például a légzésben, a szívműködésben, a testhőmérsékletben,, a vérnyomás­ban és még számos más területen. A bioritmus és az alváskutatás összekapcsolódásának legjelentősebb ered­ménye az, hogy ami munka közben ébrenlét állapo­tában kibillent a ritmusból, az alvás közben lassan, fokozatosan helyreáll. A teljes egyensúly, a különböző élettani folyamatok ritmikus harmóniája a napi hat nyolc órás alvás utolsó két órájában áll be. Tehát nyilvánvaló, hogy alvásra szükségünk van, nem árt, ha éjfél előttt kerülünk ágyba, de semmiesetre sem igaz, hogy akár az éjfél előtti vagy az éjfél utáni órának valami különös jelentősége lenne. Sokkal valószínűbb, hogy a megszokott alvásperiódusunknak éppen az utol só vagy utolsóelőtti órájára is szükségünk van, hogy az idegrendszerünk és „kormányzása“ alatt álló belső szerveink alapritmusa ismét helyreálljon. Tehát aludni kell, csak nem munka közben, az is­kolában vagy a gyűléseken, értekezleteken. Szórakozás, menekülés az idősebbek vi­lágától eltérő világba, amelyben gond­talanul kürtölhetik fiatalságuk felülrendelt- ségét, különlegességét. A húszévesek ruha­tára szexi szvetterekből, kötényruhákból, kezeslábasokból és a farmer valamennyi változatából áll. Megengedhetik magúknak mindazt, amit a harmincéveseik már nem. A nadrágokhoz kabátkákat, lemberdzseke- ket, dzsekiket vehetnek fel, s bátran vi­selhetnek bármilyen kötött kiegészítőt, színes harisnyát, hosszú vékony sálakat, tarka poncsót. Fiatalság — bolondság, de: mértékkel. Jó, ha a divatot egyéniségünknek meg­felelően, bizonyos humorérzékkel juttatjuk érvényre, de azért: — ne viseljünk a farmerhez estélyi sza- dálokat (ezüst, arany); — ne menjünk széles karimájú kalapban az osztályba, moziba, vagy előadásra; — tiszteljük a színházat, a színészeket, és azokat, akik ezt öltözetükkel is kinyil­vánítják. Ha színházba megyünk, igye­kezzünk hasonlítani hozzájuk. Es végül ha make-up-öt használunk, akkor lehetőleg nappali fénynél vigyük fel az arcra, különben úgy fogunk festeni, mint egy hazánkba látogatott indián törzs- fó'nök. MATEKÖRAN - KALAPBAN? Süt a nap, illatozik az ibolya, a levegő tele van valamiféle feszültségnél, Tegnap a paciszomszédom oldalba bökött: — A fizikafüzeted ... — De minek, hiszen az imént a tiédről másoltam le a feladatokat. — Nem is azért kell, van benne egy levél... A „levélben“ ez állt: Háromkor a tornateremben. Feri. Tavasz van, megtört a jég, szerelmes vagyok, de most már ügy, lstenigaí Tavasz van, és a télikabátokat nyugodtan betehetitek a szekrénybe; csak nyolc, kilenc hónap múlva lesz rá ismét szükség. Előbb azonban vigyétek el a tisztítóbal Jó, de mit vegyek magamra, kérdi a szerelmes Kati, de Erzsi, Zsuzsi és Ella is, akik ugyan nem szerelmesek, de szentül meg vannak győződve róla, hogy csak azért nem, mert nekik nincs olyan piros ballonkabátjuk, mint Katinak ... Nézzétek meg ezt a három képet, valamennyi modell egyszerű, és mégis sikkes. Az alapanyaguk teszi azzá. Valamennyi puha, divatos anyag: gyapfújer- sey, mohér; gyapjúflanell, kasmír. A vásárlásnál ezeket az anyagokat keressé­tek. Igaz, hogy drágábbak a műszál vsaknál, de ha safátkezüleg készítitek el, a szoknyát, a ruhát, esetleg a kabátot is, nem kerül olyan sokba. A Szocialista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának lapja • Kiadja a Smena kiadóvállalat • Szerkesztőség és adminisztráció 69714 Bratislava, Prazská 11. Telefon 468 19 o Főszerkesztő dr. STRASSER György. • A főszerkesztő helyettese CSIKMÄK Imre • Nyomja a Západoslovenské tlaéiarne, 897 20 Bratislava, Duklianska 39 • Előfizetési díj egész évre 52,— Kis, fél évre 26,— Kés • Terjeszti a Posta Hírlapszolgálata. Előfizethető minden pos­tahivatalnál vagy kézbesítőnél • Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza • A lap külföldre a PNS Ostredná expedícia a dovnz llaée, 884 19 Bratislava, Gottwaldovo nám. é. 48 útján rendelhető meg • Engedélyezve: SÜTI 13/1. Index: 49 302 Az álvásról

Next

/
Thumbnails
Contents