Új Ifjúság, 1978 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1978-03-14 / 11. szám

ms. iw# TAVASZ ’78 Ä divat hagyományosan ele­gáns és egyszerű Az idei tava­szon szép a divatirány-kollekció, amelynek alapja a „bázisruhatár“ Hármas szabálya: sportos, nőies, romantikus A klasszikus divat mellett feltűnik az avantgárd stí­lus. s ami az egyszerűségből ki­lép a fantázia modell. A képek minderről többet mondanak. 1. Feketészöld kétsoros lódén» kosztüm rövid, karcsúsított kabát­kával, amelynek szabásvonalait plasztikus dupla tűzés emeli ki. Érdekesség a kabát reverjére di­vatékszert tűztek. Az egyenes vo­nalú szoknya közepén a térd vo­naláig duplán letűzött s onnan keskeny hajtással bővül. 2. Két modern, elegáns kötött összeállítás. A piros kosztüm há­romrészes: szoknya, ujjatlan mel.» lény és pelerin. A mellényke elől copfos kötéssel készült. Kiegészí­tők: romantikus fehér ingblúz, felhajtott szélű fehér kötött sap­ka, és hosszú rojtos sál. A spen- cerkosztüm eleje hímzett. 3. Esti ruha tojáshéj-fehér se- lyemjerseyből, a felsőrészen csip­kebeállítással és fodorral. A kala­pot a ruhával egyező színű fulárd sál díszíti. I A vitaminokról • * ' j dióhéjban Egy téves feltételezés nyomán született meg a „vitamin“ elnevezés Funk lengyel kutatótól szár­mazik, aki 1914-ben azt tételezte fel, hogy az élethez (vita) nélkülözhetetlen aminoszármazékok. Ez utóbbi feltevés téves, ugyanis a vitaminok a legkülönbfélébb szerves vegyületekhez tartoznak, létfontosságúk viszont kétségtelen. Ezt egyébként már 1881-ben Lunyon orosz kutató is Igazolta. Vegytiszta tápanyaggal táplált egerei elpusztultak, mivel a táplálékukban nem volt vitamin. Még en­nél is régebbi eredetű tapasztalatok utaltak bizo­nyos anyagok létezésére, amelyek hiányában kü­lönféle betegségek jelentkeznek (például a friss gyümölcsöt, főzeléket hiányoló hajósoknál fellépő skorbut stb.j. A vitaminkutatás mégis viszonylag későn kezdődött el (a XIX. század végén) és mi­vel ekkor még sem a vitaminok összetétele, sem képlete nem volt Ismert, az ABC betűivel jelölték őket. Időközben sok mindent megtudtunk a vita­minokról, de jelölésük továbbra is megmaradt izzal, hogy a több hatóanyagra bontható, egysé­gesnek vélt vitaminokat, a betűi mellett számmal különböztetjük meg (például Bi, B2, B3 stb.j. Felvetődhet a kérdés, hogy tulajdonképpen mi­ben rejlik a vitaminok annyiszor hangoztatott fon­tossága? Legegyszerűbben talán azt mondhatnánk, hogy a vitaminok védőanyagok. A szervezetben rendkívül kis mennyiségben vannak jelen, de bio­lógiai hatóképességük nagy. Ha a táplálék vala­mely vitamint a szükségesnél kisebb mennyiség­ben tartalmazza, jellemző kóros tünetek jelentkez­nek Az így fellépő betegségeket kisebb hiány al­kalmával hipovitaminozisoknak, teljes hiány esetén avitaminozisoknak nevezzük. A szervezet vitamin­készlete ezektől véd bennünket. Ez az egyszerű megfogalmazás a teljesség kedvéért egy kis kiegé­szítésre szorul. A vitaminok ugyanis az anyagcsere meghatározott folyamatában sajátos módon vesz­nek részt, gyakran az enzimek hatócsoportjaként szerepelnek, mint energiaátvivők ténykednek, az egyes szervek működését serkentik, illetve szabá­lyozzák, de a növekedéshez és a fejlődéshez is nélkülözhetetlenek. Egyszóval a szervezet élet- folyamatainak zavartalan fenntartásához vitami­nokra van szükség és azt is tudnunk kell, hogy ezeket a szerves anyagokat, elsősorban a növényi szervezet állítja elő. A táplálékkal gyakran csak az elővitaminhoz (provitaminhoz) jut a szervezet és ezt alakítja át vitaminná. Egyes vitaminokat (a B-vitamincsoport néhány tagját) a bélben levő baktériumok ter­melik. Oldódásuk szerint két csoportra oszthatók: víz­ben és zsírban oldódókra. A vízben oldódók (Bi, Bs, B4, Bi2, C, H, P) kiürülnek a szervezetből s így pót­lásukról állandóan gondoskodnunk kell, a zsírban oldódó vitaminokat (A, D, E, F, K) ellenben na­gyobb mennyiségben tartalékolja a szervezet. Érdemes még kitérni a napi vitaminigényre is. A legtöbb vitaminból néhány milligrammal fedez­hető a szervezet vitaminszükséglete. Kivétel ilyen vonatkozásban a C-vitamin, amelyből 50-125 milligramm fedezi csak a napi szükségletet. A C- vitamin oxidálva, ami főzéskor könnyen bekövet­kezik, elbomlik. Viszont a különféle savanyúságok (káposzta, paprika, paradicsom), valamint a na­rancs, citrom, vadrózsa termés stb. téten nagysze­rű C-vitaminpótló. Ma már nagyban mestersége­sen állítják elő. Az' egyes termékek természetes C-vitaminja benzoesavas nátriummal konzervál^ ható. Hosszadalmas volna felsorolni mindazokat az élelmiszereket, amelyekben az egyes vitaminok jelentősebb mennyiségben fordulnak elő, és talán felesleges is volna, mert jó részük a téli, kora­tavaszi hónapokban nehezen, vagy egyáltalán nem szerezhető be. Ezért még csak néhány állati ere­detű táplálékot említenénk meg, amelyek jelem tős mértékben hozzájárulnak a szervezet vitamin­ellátottságához. Ilyenek a te], tejtermékek, tojás, máj, vese, száraz húsok (halhús!) stb Ha mind­ezekhez barna kenyeret fogyasztunk, nagyobb mennyiségű Bi-vitamint viszünk a szervezetbe. Minden nagyobb önkiszolgálóboltban beszerez­hető például a több vitaminból összeállított „spo- favit", amely a téli, koratavasz! „vitaminkrízis“ idején ugyancsak segítségünkre lehet. wmmes^sm A Szocialista Ifjúsági Szövetség Küzpontl Bizottságának lapfa ß Kiadja a Stnena kiadóvállalata • Szerkesztéség ás adminisztráció 897 14 Bratislava PraZská 11. Colston: 468-19 • Főszerkesztő dr STRASSER György • A főszerkesztő helyettese CSIKMAk Imre • Nyomja a Západuslovenské tlaőlarne 697 2D Bratislava Ónk- llaoska 39 • Előfizetési díj égési évre 52,— Kés, fél évre 26,- KCs • Terjeszti a Posta Hlrlapszulgálala Előfizethető minden postahivatalnál vagy ké/lrasilonél • Kéziratokat nem érzünk meg és nem küldünk vissza • A lap külföldre a PNS Oslredná espedlcla a dovo? Hafte BR4 19 Bratislava. Gollwaldnvn nőm ő 4« utján rendelhető meg • Engedélyezve: SÚTI 13/1. Indát: <9 802

Next

/
Thumbnails
Contents