Új Ifjúság, 1978 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1978-03-14 / 11. szám

Lapunk egyik decemberi számában ankétot közöltünk „Unatkozoí*e a SZISZ-gyülésen“ címmel. Megjelenése után számos levelet kaptunk, amelyek írói körülbelül 1:1 arányban pozitívan, illetve negatívan válaszoltak a címben feltett kérdésre Leveleik az említett ténymegállapításon kívül azonban információforrást jelentettek nekünk: va­lamennyiből kicsengett az egészséges tenni akarás vágya. „Szinte könyörögtem nekik (a vezetőség­nek), adjanak már valamilyen munkát, ne unjam magam annyira,“ „Dolgoznék én akár a gép, csak lenne mit". így a levélrészletek. Hol a hiba? A fiatalokban, vagy a vezetőikben? Vagy valahol másutt? Ez volt a szerkesztőségünkben összehívott rendhagyó SZISZ-gyűlés fő tárgya. Résztvevői: Szabómihály Gizella, a Komensk? Egyetem Filozófiai Fakultása magyar tanszéke SZISZ-szervezetének elnöke, Kántor Mária, a dunaszerdahelyi gimnázium tanulója, Tóth László, a gútai (Kolárovo) gépgyár SZISZ-vezetőségi tagja, Ferencz László, a Nagykürtösi (Vei. Krtís) Járási Építő Vállalat SZISZ-tagja, Ondrus Darina, a SZISZ SZKB dolgozója, valamint Virág Frantisek, g SZISZ nyugat-szlovákiai kerületi bizottságának dolgozója. A vitát Csikmák Imre, az Űj Ifjúság főszerkesztő-helyettese vezette. A szerkesztőség részéről a be­szélgetésen részt vett még Zácsek Erzsébet és Zolczer János. Szabómihály Gizella Csikmák Imre: Nehéz lenne el­választani egymástól a fiatalok általános problémáit és a SZISZ-t. De közelítsük meg a 'kérdést má­sik oldalról. A SZISZ az a társa­dalmi szervezet, az a hely, ahol mindenről nyíltan lehet beszélni, alkalom-e a SZISZ-gyűlés a kriti­kára, a javaslatokra és főleg o- lyan nézetek kinyilvánítására, a- melyekről előre tudjuk, hogy nem nyerik meg a hallgatóság minden tagjának tetszését? Szabómihály Gizella: Én tud­tam, hogy ezen a beszélgetésen sok mindenről szó lesz, de annak különösen örülök, hogy éppen ez­zel kezdik. Szeretném hangsú lyozni, hogy nálunk megvan a SZISZ-demokrácía. Azt, amit itt elmondok, elmondhatom a tanszék SZISZ-vezetőségi ülésén, a kari bizottság ülésén, SZISZ-vonalon bárhol. Mi az, ami nem mindig tetszik a diákoknak, viszont na­gyon szívesen beszélnek róla? I- lyenkor vizsgaidőszakban nem o- lyan nehéz válaszolni erre a kér­désre. Az idén ugyanis tökélete­sen „elláttak“ bennünket vizs­gáikkal és beszámítókkal. Ez még hagyján. Az viszont már kevésbé tetszik, hogy szinte évente növök­RENDHAGYÓ SZISZ-GYŰLÉS A SZERKESZTŐSÉGBEN Ferencz László Kántor Mária Tóth László MERT VAGY OLYAN, műsort is összehozunk. De ez minden. Nem említettem még a politikai oktatás előadásait. Hasz­nosak, de azt csak kevesen tud­ják, hogy micsoda kálváriát kell bejárnunk a lektorok után. Akit eredetileg hozzánk osztanak be, annak nem felel meg a mi idő­pontunk, éppen akkor „doktorál“ Három napig is eltart, míg talá­lok valakit helyette, de míg tart az időpont egyeztetése, a tartalék elutazik külföldre. Szabad idő. Van egy kevés, de nincs hol kö» zösen eltöltenünk. A tanszéken mindenből van bőven, csak a he­lyiség kevés. Klubtevékenységre a legmegfelelőbb helynek a JAIK-ot tartom. Persze, ott nem rendez­hetünk úszótanfolyamot, sem sportvetélkedőket, viszont jól si­került a gólyabálunk. Ferencz László: A falunkban sikere volt az esztrádmüsorunk- nak. Mindenki nagy kedvvel csi­nálta, még sincs folytatása. Abba­hagytuk. Minden tevékenység a teadélutánok megszervezésében merül ki. Pedig lenne igény, sok­rétűbb munka — egyáltalán va­lamiféle mozgolódás — iránt is. Kántor Mária: Az iskolánkon mindenféle szakkör működik, e- gyetlen problémánk a helyiség­hiány. Már megtörtént, hogy a SZISZ-évzárőt az Iskola folyosó­ján tartottuk meg. Sportolunk, szavalunk, Lenindcörbe járunk, vetélkedünk az olimpiászokon. Persze azt mindenki tudja, hogy ki az iskola magasugróbajnoka azt viszont már kevesebben, hogy ki hogyan végzett a szavalóver­senyen. Tóth László: A mi tevékenysé­günk egészen más Jellegű. Első­sorban a termelési feladatokat kell teljesítenünk. Vannak nagy­szerű újítóink, és a fiatalok több­sége bekapcsolódott a brigádmoz­galomba. Szeretünk futballozni, sportolni, táncolni. Volt a gép­gyárnak egy modern tánccsoport­ja, most nem tudom, mi van ve­le. Talán majd ha elkészül a klub. Ott aztán a többi szakkör, így a motorosok is otthonra ta­lálnak. AMILYEN VAGY szik a diákok papírmunkája, í- rásbeli dolgozatokat kérnek tő­lünk, és túlságosan rövid határ­időt szabnak ki a leadásig. Hát, kit nem dühítene az ilyesmi?! Zácsek Erzsébet: Ügy látom, az utolsó SZISZ-gyűlés rendkívül paprikás hangulatban zajlott le... Szabómihály Gizella: Vitatkoz tunk egy kicsit, a másodikosok nak sikerült is elérniük bizonyos engedményeket. Kántor Mária; A gyűlésen a bi zalmas légkör kialakítása a leg­nehezebb. Rendszerint az elnök személye az „ütköző“. Például: a brigádon, a gyűlésen ezért kritika éri. Az elnök tudja, hogy a bri­gádfelelős végtelenül becsületes, jó barátnő, és amikor brigádoz- tunk, neki otthon kellett dolgoz­nia, ugyanis a szülei kertészked­nek. Na most: vagy kiáll a barát­ságunk mellett, vagy úgy viselke­dik, mint egy szívtelen SZISZ-el- nök és azoknak ad igazat, akik kevésbé ismerik a brigádfelelős családi körülményeit. Visszatérve a légkörre: a diákok azt pana­szolják, hogy feszélyezi őket a tanárok jelenléte a gyűléseken. Megfeledkeznek arról, hogy nem tanítási órán, hanem SZISZ-gyűlé sen vannak, ahol a tanár — ven­dég. Szerintem helyes, ha a taná­rok érdeklődnek a munkánk i- ránt, mert az olyan gyűlés, ame­lyen egymásnak mesélnénk a problémáinkról, öncélú lenne. És nem lenne, aki jó tanácsot adna. Tóth László: Míg a gépgyár be futott, nagyon sok problémát kel lett megoldani. Sóikat szidták egy mást a fiatalok a SZISZ-gyűlése ken is, s mint később kitűnt, nem mindig volt helyénvaló a kritika hiszen a termelés számos félmeg oldással, technológiai hibákkal indult, amelyekért nem lehetett a munkásokat okolni. Most már másképp festenek a gyűléseink. Nyolc alapszervezetünk van, és végre foglalkozhatunk olyan kér­Virág FrantiSek désekkel is, mint a szabad idő megszervezése. Találtunk Gútán egy háromszobás családi házat, úgy látszik nagyszerű ifjúsági klub lesz belőle. Ahogy ezt beje­lentettük a SZISZ-gyülésen, csak úgy röpködtek a javaslatok, fel­éledt mindenki, volt miről beszél­ni. Elég volt felcsillantani a klub­élet lehetőségeit. Ferencz László: Fél éve vagyok otthon, leszereltem, de ez alatt az idő alatt senki sem mondta a fa­lunkban, Övárott (Olevary): „Gye­re, szükségünk van rád.“ Kár .. . Régebben nálunk is jól működött a SZISZ. Aztán az elnök férjhez ment, és befellegzett a munká­nak. Érdekes, hogy a szervezet életében ilyen csekély szerepet játszó körülmény is elég ahhoz, hogy a szervezet megszűnjön él­ni. Ezt a felelősséget tudatosíta­nia kellene minden elnöknek. Zácsek Erzsébet: Ne szidjuk a SZISZ elnököt, hiszen a mi ke­zünk is a magasba lendült, ami­kor arról kellett dönteni, hogy az legyen-e a SZISZ elnök, akit a vezetőség javasolt, vagy más. Virág FrantiSek: Éppen ez az; senki sem tudhatja előre, hogy mit tesz a tisztség azokkal, aki­ket megválasztanak SZISZ elnök­ké. Van, akinek fejébe száll a di­csőség és parancsolgat, és van, akinek annyi erőt ad, hogy az e- gész vezetőség helyett „húzza az igát“. Csikmák Imre: Abban meg­egyezhetünk, hogy a SZISZ elnök személye kulcsfontosságú. De mi­lyen legyen az ideális elnök? Virág FrantiSek: Ismertem egy fiút, a Komáromi Gépipari Szak- középiskolában volt SZISZ-elnök. Nem tartozott a jó tanulók közé, de azzal, hogy mindig kiállt osz­tálytársai mellett, ha a tanárok igazságtalanul értékelték a tudá­sukat, népszerű lett a diákok kö­rében. Az ilyen elnök bármit is kér a tagoktól, szívesen teljesí­tik, hiszen nem mint SZISZ-elnök, hanem inkább mint „haver“ kéri meg őket valamire. Ez a komáro­mi srác népszerű volt ugyan, de nem elnéző. Kikezdte a legjobb barátját Is, ha tudta róla, hogy elbliccelte a brigádot. A tagság előtt vonta őt felelősségre. Tudott harcolni a SZISZ-ügyekért, ha kellett az egész országot is be­utazta, csakhogy nyáron tudjanak egy kis pénzt keresni... Tóth László: Az elnök ne le­gyen a „semmiből“ elnök. Vala­miben múlja felül a tagokat. Nem valami „szuper“ fiatalra gondo­lok, de mondjuk legyen jó fut­ballista, vagy nagyszerű újító, talpraesett szervező. Vagy például jó énekes. Szabómihály Gizella: Csak az­után legyen elnök, ha már bizo­nyított, már eredményeket muta­tott fel. A fiatalok érezzék, hogy csakis ő, és senki más nem lehet felelős a munkájukért. Tóth László: Mi elég sokat vi­tatkoztunk a SZISZ-elnökünk sze­mélyéről, mert a gyár vezetősége eredetileg olyan fiatalt javasolt erre a posztra, akit alig ismer­tünk. Zácsek Erzsébet: Beleszólhat­nak a fiatalok termelési problé­mákba? Az iskolákon kikérik-e a SZISZ véleményét tanulmánvi kérdésekben? Szabómihály Gizella: Ha szük­ségesnek tartjuk szólni ilyen ü- gyekben, akkor szólunk, s nem várunk arra, hogy a véleményün­ket kérjék. Tóth László: Mi részt veszünk azokon a tanácskozásokon, ame­lyeken termelési kérdésekről van sző. Ez másképp nem is megy, hiszen ha valahol rá kell hajta­ni, akkor azt csak ott tudják a tudomásunkra hozni. Virág Frantiáek: Fontos, hogy tudjátok: a SZISZ összüzemí bi­zottsága a párt- és a szakszerve­zet összüzemi bizottságainak a partnere. Az iskolákban a SZISZ képviselőit meg kell hívni azokra a pedagógiai tanácskozásokra, a- melyeken a SZISZ tevékenységét értékelik és amelyeken a SZISZ évzáró programjáról van szó Továbbá azokra a tanácskozások­ra is, amelyeken a gimnaziádék, if­júsági kultúr- és sportvetélkedők biztosításáról esik szó. Zácsek Erzsébet: Beszéltünk Itt arról, hogy a SZISZ-gyűlés a fia­talok fóruma, és mennyire fontos a SZISZ-elnök személye. De még nem esett szó a fiatalok szabad idejéről, arról, milyen szerepe van a SZISZ-nek a fiatalok sza­bad idő tevékenységének meg­szervezésében. Szabómihály Gizella: Jaj, ez bor­zasztóan nehéz dió. Részt veszünk minden politikai és társadalmi év­forduló ünnepségeinek megszer­vezésében, ha szükséges kultúr­Virág Frantisek: Szeretném hangsúlyozni, hogy ott, ahol a fiataloknak nincs klubjuk, a nép­művelési otthonokhoz fordulhat­nak. A népművelési otthonok dolgozói biztosíthatnak lektorokat is a politikai oktatás egyes témái­hoz. Befejezésül azt szeretném még elmondani, hogy ez a beszél­getés sok más, de főleg módszer­tani szempontból nagyon hasznos volt, hiszen az Oj ifjúság sokez­res olvasótábora bátor kezdemé­nyezésekről értesül a beszélgetés által. Esetleg az olvasók jó ta­náccsal is szolgálhatnak a vita­tott témákhoz. Csikmák Imre: Szó volt itt ar­ról is, hogy a SZISZ emberi kap­csolatokkal is foglalkozik. A fia­talok egymás közti viszonyával, emberi megnyilvánulásaikkal és mindennel, amit általában a szo­cialista ember erkölcsi arculata alatt értünk. Ott, ahol a fiatalok ilyesmiről is beszélgetnek, máris többet elértek, mint amennyit cé­lul tűztek maguk elé. Beszélgettünk még arról, me lyik nap a legideálisabb a gyűlés megtartására, helyese megszűr vezni a vitát egy bizonyos kér­désben vagy mindent a véletlen re kell bízni; milyen legyen a SZISZ-gyűlés formája: mi legyen azokkal, akik következetesen nem teljesítik a rájuk bízott feladató kát, stb. Közben megfeledkeztünk az időről. Gizella késve szaladt a beszámítóért, Tóth Laci lekéste a gútai buszt. Mária és Ferencz La­ci pedig csak sok közbenjárás u tán kapott ebédet... Hát ilyen volt a szerkesztőség 'első rendhagyó SZISZ-gyűlése. Lejegyezte Zácsek Erzsébet Foto: Zolczer János t 1 S. 6

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents