Új Ifjúság, 1977. július-december (26. évfolyam, 27-52. szám)
1977-08-23 / 34. szám
M 5 K orunk tragikus valósága, hogy az Egyesült Államokban a halál a legjövedelmezőbb üzletek közé tartozik: amerikai közgazdászok számításai szerint a haditermelésben érdekelt bármelyik vállalat minimálisan két és félszeres profitot hoz tulajdonosának, mint az ugyanolyan korszerűen berendezett, ugyanannyi munkást foglalkoztató, de a hadiiparban nem érdekelt cég. A halál tehát üzlet lett, befektetési lehetőség, a meggazdagodás forrása. Néhány nappal ezelőtt, amikor Carter amerikai elnök jóváhagyását adta a neutrombomba gyártásának előkészítéséhez, bizonyára nagy ünnepet ültek a fegyvergyárosok és elvbarátaik. Nem mintha egyébként rosszul menne a soruk, hiszen a Gazdasági Prioritások Tanácsa éppen a minap nyilvánosságra hozott jelentése szerint csupán az idén 42 milliárd dollár értékű megbízást kapott a Pentagontól a száz legnagyobb fegyverszállitó. A jelentés ezzel kapcsolatban aggodalmának is hangot adott; még szerintük is nemkívánatos gyorsasággal nő a hadiipari komplexum befolyása a gazdasági életre s ezáltal, nyilvánvalóan, a politikaira is. A neutrombomba gyártásának esetleges megkezdése éppen ennek a befolyásnak a további elburjánzását segítené elő. Ez önmagában sem kívánatos, ám a fő veszély mégsem ebben rejlik. Már csak azért sem, mert — s ez tény — a neutrombombánál hatalmasabb romboló, tömegpusztító eszközök már régen meghonosodtak a hadsereg arzenáljaiban. A veszély, amelyet a neutrombomba gyártása jelentene, ennél sokkal összetettebb. Először is; tovább nehezítené azokat az erőfeszítéseket, amelyeket a szocialista országok tesznek a fegyverkezési hajsza megfékezéséért. Másodszor; azoknak a felelőtlen csoportoknak a kezére játszana, amelyek minden eszközzel azt iparkodnak bizonyítani, hogy a háborús konfliktusoknál alig van különbség a hagyományos és a „korszerű“, értsd: nukleáris fegyverek között. S ha ez így volt eddig, érvelnek a halál ügynökei, sokkalta inkább így lesz a jövőben. NEUTRONBOMBA hiszen a neutronbomba robbanási ereje, romboló hatása kisebb, mint a többi nukleáris fegyveré. S ez, vitathatatlanul, igaz. Csakhogy a milyen mértékben csökken a robbanás ereje, olyan mértékben nő a sugárzásé. Anyagi javakban kisebb lenne a pusztulás, de emberéletben nem. A sugárbetegségek hatását az emberiség túlontál jól megismerhette már, így aztán aligha szükséges ecsetelni a neutronbomba híveinek embertelenségét. S ezzel el is jutottunk a neutronbomba fő veszélyéhez: erősödik a felelőtlenség, nő a háború lehetősége... A Béke-világtanács titkársága azonnal felismerte a veszélyt, és augusztus 6 és 13 között világméretű akcióhetet hirdetett az új tömegpusztító fegyver gyártása ellen. A neutronbomba gyártása még csak terv, de mindent él kell követni azért, hogy ez a terv soha ne valósuljon meg. Ezzel nemcsak a szocialista országok értenek egyet, hanem nyugati polgári körökben is izmosodik az ellenállás, a tiltakozás. Egon Bahr, a nygatnémet szociáldemokraták tekintélyes ügyvezetője morális indíttatásból emelte- fel szavát a neutronbomba ellen, az aiigől Lord Chalfont a hadtudomány érveivel cáfolja a neutronbomba célszerűségéről terjesztett híreket. Nem véletlen egyébként, hogy a nyugat- -európal vezetők fanyalognak, hlszena neutronbomba főként a kontinens nyugati felén — tehát saját területen — „állomásozna“, s ez nem túlzottan vonzó perspektíva az ott lakók számára. A szocialista országok is felemelték a szavukat. Akkor, amikor éppen Hirosima és Nagaszaki áldozataira emlékezünk, megrázó erejű figyelmeztetés: milyen veszélyeket rejt magában a fegyverkezés újabb kiterjesztése. Az emberiség sokat tanult az elmúlt néhány évtizedben. Am minden tanulság közül a legfontosabb: soha, egyetlen pillanatra sem szabad csökkenteni a békéért, az emberiség boldogabb holnapjaiért folytatott küzdelem hevét. ORBÄN O.V SZOCIALISTA DEMOKRÁCIA, JOGOK ÉS KÖTELESSÉGEK A Szovjetunióban széles körű vita bontakozott ki az SZKP Köpzonti Bizottságának május 24-i határozata nyomán — mint ismeretes — é| alaptörvényt készítenek. A tanácsok Melyok az új, nemzetközi összehasonlításban is jelentős vonásai? A tervezet részletesen elemzi a Szovjetunió Kommunista Pártjának vezető és irányító szerepét. Megőrzi a régi alaptörvényének azt az elvi jelentőségű tételét, hogy a szovjet gazdasági rendszer alapja a termelőszközök szocialista tulajdona. Az álkotmánytervezet fontos, új vondása szocialista demokrácia bővítésének, elmélyítésének megfogalmazása. Tovább fejlődnek majd a tanácsok megalakulásának és működésének demokratikus elvei. Meghatározza az új alkotmány a tanácsok, a tanácstagok és a tömegek dftásának módozatait. Meg- közöttl kapcsolat megszllár- lyet is, amelyet a szakszerhatározza azt a fontos he- verzetek, a Komszomol, a sadalmi tömegszervezetek, a szövetkezetek és más, tárdolgozók kollektívái töltenek be az ország életében. garanciák Talán kevéssé Ismert: a munkához való jog, s a kü- löngéle szociális, kulfurálls vének kezdeti éveiben el- jogok jelentőségét a Szovjetunió történetének kezdeti éveiben elfogadott alaptörvény határozta meg az elsőként a világon. Ez után tűntek föl az ilyen természetű állampolgári, emberi jogok a nemzetközi szabályokban, s más országok alkotmányaiban. Az új szovjet tervezet most tovább gazdagítja a szovjet állampolgárok jogairól szóló tételeket. Az állampolgári egyenjogúság általános elvének elismerésén túl szélesíti a társadalmi-gazdasági jogokat: a munkához, a pihenéshez, az egészség védelméhez való Jogot. A korábbinál sokkal teljesebben fogtíftnazea meg politikai és a szabadság- jogokat is. Hangsúlyozza azonban, hogy ezeket nem szabad a szocialista társadalmi rend ellen, a szovjet nép érdekeinek rovására felhasználni. ’ A jogok garanciája az ország ereje és virágzása, fejlődése. Ezért hangsúlyozza az alkotmánytervezet — az állampolgár köteles lelkiismeretesen, becsületesen dolgozni s védeni hazáját. A jogok és kötelességek az ú| szovjet alkotmánytervezetben összhangban vannak, összefüggnek. Követelmény a társadalmi rend, s a társadalmi tulajdon védelme, a természet és a természet kincseinek megóvása, a kulturális értéket ápolása is. ai. r.' , . Oj PEfíZETEK Először tartalmazza az alkotmánytervezet a külpolitika című fejezetet. Ez kimondja, hogy a szovjet állam következetesen folytatja a lenini békepolltikát, harcol a népek biztonságának megszilárdításáért és a széles körű nemzetközi együttműködésért. Először lesz majd az alkotmányban A szocialista haza védelme című fejezet Is. Az újalkotmánytervezet kifejezi a régi alaptörvény elfogadása óta eltelt negyven esztendő társadalmi, gazdasági változásait, azt, hogy a Szovjetunióban felépült a fejlett szocialista társadalom, cél a kommunizmus felépítése. Az új tervezet — , hangsúlyozta Lejjnyldj^Br^s-, nyev — roppant' hagy jéien- .tőségű lesz, tételei fejlesztik az állami és a gazdasági tevékenységet, a hatalmi és irányító szervek egész munkáját. E H A mikor Ford 1974. augusztus 9-én beköltözött a Fehér Házba, az egyik volt sajtószóvivő véleménye szerint „gyakorlatilag anyagi csődben volt“, öt hónappal azután, hogy távozott a hatalomból — „eléggé Jól volt eleresztve“. Egészen a 200 000 doláros évi fizetéssel járó elnöki kinevezéséig Ford útja — anyagilag meglehetősen lefelé mutatott. Richard Nixon alelnökévé nevezte ki, és ez a hajdani kongresszusi képviselőnek és frakcióvezetőnek évi 75 000 doláros veszteséget Jelentett, mivel a nyilvános szereplésekért többé nem vehetett fel honoráriumot. Ahhoz, hogy költségeit fedezni tudja, Ford alelnök kénytelen volt szülővárosa, a mlchl- gani Grand Rapids bankjától kölcsönt felvenni. Ma az állam legmagasabb rangú nyugdíjasaként 93 500 dollárt kap évente. Ehhez jönnek még az állam ingyenes szolgáltátásai, évi 600 000 dollár értékben. Többek között a titkosszolgálat egész napos védelme, egy iroda személyzettel, luxusautó, repülőjegyek, valamint Ingyen postaszolgálat. Ezen felül Ford rájött, hogyan dobja ügyesen piacra tapasztalatait, és így hamarosan „többszörös milliomos“ lesz. A volt elnök egész családja részt vesz a milliós üzlet lefölözésében. A következő évben Ford egymillió dollárt kap az NBC televíziós társaságtól közreműködéséért. Ugyanennek az adónak nyilatkozik majd Ford felesége, Bety, a modern táncról, a rákkutatásról vagy a pszichiátriáról. Ezenkívül évente néhányszor fellép a reggeli „Ma“ gozhasson, abbahagyta tanulmányait a kan- sasi egyetemen, a Fehér Házban eltöltött idök- clmű híradóban. Honorárium: 500 000 dollár. PIACRA DOBTAK A FORD CSALADOT ISTENÜK A PÉNZ Az 1978—79-ben megjelenő kétkötetes Ford emlékiratért a Harper and Row kiadóvállalat és a „Reader's Ford emlékiratért a Harper and Row kiadóvállalat és a „Reader’s Digest“ című folyóirat egymillió dollárt fizet. Gerald Ford kereken 200 000 dollárt kap tevékenységéért a konzervatív American Enterprise In- stitute-töl és az Eisenhower-alapítványtól, melyek mindketten mint dísztaggal akarnak büszkélkedni vele. A Ford-csemeték is hasznot húznak a papa jó kétéves fehér házi szolgálatából. A 25 esztendős Jack Ford 35 000 dollárt keres majd Joe Gravitt Armstrongnál, a „Rolling Stone“ folyóirat kiadójánál, aki újképes magazint akar megjelentetni. A21 éves Steven Ford egy tévéfilmben való közreműködéséért 30 000 dollárt kap. A 20 éves Susan, aki, hogy fotósként dolgozhasson, abbahagyta tanulmányait a kansasi egyetemen, a Fehér Házban eltöltött időkben készült családi fotókat adta el több ezer dollárért a „Good Houskeeping“ (Jó háztartás) című lapnak. Az anyagi sikereket a família, mint ahogy hasonló esetekben lenni szokott, egy ügynöknek, bizonyos Norman R. Brakownak köszönheti, aki a világ egyik legnagyobb ügynökségének, a William Morris ügynökségnek elnökhelyettese. Brakow úr már sikeresen tette pénzé olyan különböző hírességek adottságait, mint Marilyn Monroe, Mark Spitz vagy John Denver, a popsztár. Más államférfiak is pénzzé változtatták tapasztalataikat. Bismarck 100 000 márkát kapott „Gondolatok és emlékezések“ című könyvéért. Winston Churchill több mint egymillió angol fontot keresett visszaemlékezéseivel. Az azonban, ami újabban az amerikai sajtópiacon folyik, példátlan. Kétmillió dollár körüli összegért (a nyilvánosság előtt mondták meg) adta el emlékiratait Nixon exelnök a Warner Könyvkiadónak. Nixon bevétele még csak nőhet a beí- és külföldi Jogok eladásából. Csupán a négy folytatásban tévéinterjú, amelyet David Frost angol újságíró készített, kereken egymillió dollárt hozott a majdnem börtönbe került elnök konyhájára. Kissinger professzort is lassan mllllomassá teszik az ügynöke, Marvin Josephson által vezetett üzletel. Az NBC televíziós társasággal több mint egymillió dollárról szóló szerződést kötött, megiratlan emlékiratait a bostoni Little and Brown Kiadó 2 millió dollárért vette meg. E mögött először is a „szupersztárszemlélet“ rejtőzik, mely a hírszolgálati szervekben azoknak juttatja az Igazán nagy összegeket, akiknek a neve gyors és nagy nyereséget hoz. Furü exelnök Felosege, Betty Jack, a fia Susan, a lánya Steven, a kisebbik fiú Amikor ezek a sorok íródnak, Tito jugoszláv elnök megérkezett a Szovjetunióba. A legtekintélyesebb belgrádi hetilap, a „Nin“. A kipróbált út címmel kommentál a Tito moszkvai látogatását többek között megállapította: — Mikor tavaly november 18-án Leonyid Brezsnyev Belgrádból hazatérve Moszkvában kilépett a repülőgépből, nyomban ezekkel a szavakkal fordult az őt váró politikai vezetőkhöz: „Jó látogatés volt“.,.. Azóta tíz ‘ háiiíCip .Adit Mtaggyőzűdé- sünk, hogy Tito szovjetunióbeli látogatása hasonlóképp jó lesz. A legmagasabb szintű jn- goszláv-szovjet tárgyalások napirendjén — a belgrádi sajtó közlései szerint — a kétoldalú kapcsolatok témakörén túl szerepelnek az európai biztonság és együttműködés kérdései (kttIHnös tekintettel az október 4-én kezdődő belgrádi találkozóra), továbbá a közel-keleti helyzet, a harmadik világ és a fejlett országok viszonya, az afrikai válsággócok felszámolására irányuló lépések, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egységes megerősítésének témaköre. A szovjet sajtó egyetértéssel közölte azokat a külföldi véleményeket is, amelyek szerint Tito és Brezsnyev tárgyalásai több, „nagy politikai“ témát is napirendre tűznek, különös tekintettel a Szovjetuniónak a nemzetközi életben betöltőt kivételesen felelősségteljes szerepére, valamint Belgrád szerepére az el nem kötelezett országok mozgalmában. A Szovjetunió erőfeszítéseket tesz Etiópia és Szomália viszonyának békés rendezésére. Mint tudjak, Etiópia területén Ogadenben folytatódnak a harci cselekmények a Szomáliái hadsereg segységei és az etiópiai csapatok között. A Szovjetunió internacionalista kötelességéből kiindulva és a Szomáliái és az etiópiai néphez fűződó mély megbecsülésétől és baráti érzelmeitől vezettetve, következetesen erőfeszítéseket tett és tesz arra, hogy elősegítse Szomália és Etiópia kapcsolatainak békés eszközökkel történő rendezését, biztosítsa a szilárd és tartós békét Afrika e térségében.
