Új Ifjúság, 1977. július-december (26. évfolyam, 27-52. szám)

1977-08-23 / 34. szám

M 5 K orunk tragikus valósága, hogy az Egyesült Államok­ban a halál a legjövedelmezőbb üzletek közé tar­tozik: amerikai közgazdászok számításai szerint a haditer­melésben érdekelt bármelyik vállalat minimálisan két és félszeres profitot hoz tulajdonosának, mint az ugyanolyan korszerűen berendezett, ugyanannyi munkást foglalkoztató, de a hadiiparban nem érdekelt cég. A halál tehát üzlet lett, befektetési lehetőség, a meggazdagodás forrása. Néhány nappal ezelőtt, amikor Carter amerikai elnök jóváhagyását adta a neutrombomba gyártásának előkészí­téséhez, bizonyára nagy ünnepet ültek a fegyvergyárosok és elvbarátaik. Nem mintha egyébként rosszul menne a soruk, hiszen a Gazdasági Prioritások Tanácsa éppen a minap nyilvánosságra hozott jelentése szerint csupán az idén 42 milliárd dollár értékű megbízást kapott a Pen­tagontól a száz legnagyobb fegyverszállitó. A jelentés ezzel kapcsolatban aggodalmának is hangot adott; még szerintük is nemkívánatos gyorsasággal nő a hadiipari komplexum befolyása a gazdasági életre s ezáltal, nyilvánvalóan, a politikaira is. A neutrombomba gyártásának esetleges megkezdése ép­pen ennek a befolyásnak a további elburjánzását segíte­né elő. Ez önmagában sem kívánatos, ám a fő veszély mégsem ebben rejlik. Már csak azért sem, mert — s ez tény — a neutrombombánál hatalmasabb romboló, tömeg­pusztító eszközök már régen meghonosodtak a hadsereg arzenáljaiban. A veszély, amelyet a neutrombomba gyártá­sa jelentene, ennél sokkal összetettebb. Először is; tovább nehezítené azokat az erőfeszítéseket, amelyeket a szocialista országok tesznek a fegyverkezési hajsza megfékezéséért. Másodszor; azoknak a felelőtlen csoportoknak a kezére játszana, amelyek minden eszközzel azt iparkodnak bizonyítani, hogy a háborús konfliktusoknál alig van különbség a hagyományos és a „korszerű“, értsd: nukleáris fegyverek között. S ha ez így volt eddig, érvel­nek a halál ügynökei, sokkalta inkább így lesz a jövőben. NEUTRONBOMBA hiszen a neutronbomba robbanási ereje, romboló hatása kisebb, mint a többi nukleáris fegyveré. S ez, vitathatatlanul, igaz. Csakhogy a milyen mérték­ben csökken a robbanás ereje, olyan mértékben nő a su­gárzásé. Anyagi javakban kisebb lenne a pusztulás, de emberéletben nem. A sugárbetegségek hatását az emberiség túlontál jól megismerhette már, így aztán aligha szükséges ecsetelni a neutronbomba híveinek embertelenségét. S ezzel el is jutottunk a neutronbomba fő veszélyéhez: erősödik a felelőtlenség, nő a háború lehetősége... A Béke-világtanács titkársága azonnal felismerte a ve­szélyt, és augusztus 6 és 13 között világméretű akcióhetet hirdetett az új tömegpusztító fegyver gyártása ellen. A neutronbomba gyártása még csak terv, de mindent él kell követni azért, hogy ez a terv soha ne valósuljon meg. Ezzel nemcsak a szocialista országok értenek egyet, hanem nyugati polgári körökben is izmosodik az ellenállás, a tilta­kozás. Egon Bahr, a nygatnémet szociáldemokraták tekin­télyes ügyvezetője morális indíttatásból emelte- fel szavát a neutronbomba ellen, az aiigől Lord Chalfont a hadtudo­mány érveivel cáfolja a neutronbomba célszerűségéről ter­jesztett híreket. Nem véletlen egyébként, hogy a nyugat- -európal vezetők fanyalognak, hlszena neutronbomba főként a kontinens nyugati felén — tehát saját területen — „ál­lomásozna“, s ez nem túlzottan vonzó perspektíva az ott lakók számára. A szocialista országok is felemelték a szavukat. Akkor, amikor éppen Hirosima és Nagaszaki áldozataira emlé­kezünk, megrázó erejű figyelmeztetés: milyen veszélyeket rejt magában a fegyverkezés újabb kiterjesztése. Az em­beriség sokat tanult az elmúlt néhány évtizedben. Am min­den tanulság közül a legfontosabb: soha, egyetlen pillanat­ra sem szabad csökkenteni a békéért, az emberiség bol­dogabb holnapjaiért folytatott küzdelem hevét. ORBÄN O.V SZOCIALISTA DEMOKRÁCIA, JOGOK ÉS KÖTELESSÉGEK A Szovjetunióban széles körű vita bontakozott ki az SZKP Köpzonti Bizottságának május 24-i határozata nyo­mán — mint ismeretes — é| alaptörvényt készítenek. A tanácsok Melyok az új, nemzetközi összehasonlításban is jelen­tős vonásai? A tervezet részletesen elemzi a Szov­jetunió Kommunista Pártjá­nak vezető és irányító sze­repét. Megőrzi a régi alap­törvényének azt az elvi je­lentőségű tételét, hogy a szovjet gazdasági rendszer alapja a termelőszközök szo­cialista tulajdona. Az álkotmánytervezet fon­tos, új vondása szocialista demokrácia bővítésének, el­mélyítésének megfogalmazá­sa. Tovább fejlődnek majd a tanácsok megalakulásának és működésének demokrati­kus elvei. Meghatározza az új alkotmány a tanácsok, a tanácstagok és a tömegek dftásának módozatait. Meg- közöttl kapcsolat megszllár- lyet is, amelyet a szakszer­határozza azt a fontos he- verzetek, a Komszomol, a sadalmi tömegszervezetek, a szövetkezetek és más, tár­dolgozók kollektívái tölte­nek be az ország életében. garanciák Talán kevéssé Ismert: a munkához való jog, s a kü- löngéle szociális, kulfurálls vének kezdeti éveiben el- jogok jelentőségét a Szov­jetunió történetének kezdeti éveiben elfogadott alaptör­vény határozta meg az el­sőként a világon. Ez után tűntek föl az ilyen termé­szetű állampolgári, emberi jogok a nemzetközi szabá­lyokban, s más országok al­kotmányaiban. Az új szovjet tervezet most tovább gazda­gítja a szovjet állampolgá­rok jogairól szóló tételeket. Az állampolgári egyenjogú­ság általános elvének elis­merésén túl szélesíti a tár­sadalmi-gazdasági jogokat: a munkához, a pihenéshez, az egészség védelméhez való Jo­got. A korábbinál sokkal tel­jesebben fogtíftnazea meg politikai és a szabadság- jogokat is. Hangsúlyozza azonban, hogy ezeket nem szabad a szocialista társa­dalmi rend ellen, a szovjet nép érdekeinek rovására fel­használni. ’ A jogok garanciája az or­szág ereje és virágzása, fej­lődése. Ezért hangsúlyoz­za az alkotmánytervezet — az állampolgár köteles lel­kiismeretesen, becsületesen dolgozni s védeni hazáját. A jogok és kötelességek az ú| szovjet alkotmányterve­zetben összhangban vannak, összefüggnek. Követelmény a társadalmi rend, s a társa­dalmi tulajdon védelme, a természet és a természet kincseinek megóvása, a kul­turális értéket ápolása is. ai. r.' , . Oj PEfíZETEK Először tartalmazza az al­kotmánytervezet a külpoliti­ka című fejezetet. Ez ki­mondja, hogy a szovjet ál­lam következetesen folytat­ja a lenini békepolltikát, harcol a népek biztonságá­nak megszilárdításáért és a széles körű nemzetközi együttműködésért. Először lesz majd az alkotmányban A szocialista haza védelme című fejezet Is. Az újalkotmánytervezet ki­fejezi a régi alaptörvény el­fogadása óta eltelt negyven esztendő társadalmi, gazda­sági változásait, azt, hogy a Szovjetunióban felépült a fejlett szocialista társada­lom, cél a kommunizmus felépítése. Az új tervezet — , hangsúlyozta Lejjnyldj^Br^s-, nyev — roppant' hagy jéien- .tőségű lesz, tételei fejlesztik az állami és a gazdasági te­vékenységet, a hatalmi és irányító szervek egész mun­káját. E H A mikor Ford 1974. augusztus 9-én beköl­tözött a Fehér Házba, az egyik volt saj­tószóvivő véleménye szerint „gyakorlatilag anyagi csődben volt“, öt hónappal azután, hogy távozott a hatalomból — „eléggé Jól volt eleresztve“. Egészen a 200 000 doláros évi fizetéssel járó elnöki kinevezéséig Ford útja — anyagilag meglehetősen lefelé mutatott. Richard Nixon alelnökévé nevezte ki, és ez a hajdani kon­gresszusi képviselőnek és frakcióvezetőnek évi 75 000 doláros veszteséget Jelentett, mivel a nyilvános szereplésekért többé nem vehetett fel honoráriumot. Ahhoz, hogy költségeit fedezni tudja, Ford alelnök kénytelen volt szülővárosa, a mlchl- gani Grand Rapids bankjától kölcsönt fel­venni. Ma az állam legmagasabb rangú nyugdíja­saként 93 500 dollárt kap évente. Ehhez jön­nek még az állam ingyenes szolgáltátásai, évi 600 000 dollár értékben. Többek között a tit­kosszolgálat egész napos védelme, egy iroda személyzettel, luxusautó, repülőjegyek, vala­mint Ingyen postaszolgálat. Ezen felül Ford rájött, hogyan dobja ügye­sen piacra tapasztalatait, és így hamarosan „többszörös milliomos“ lesz. A volt elnök egész családja részt vesz a milliós üzlet le­fölözésében. A következő évben Ford egymillió dollárt kap az NBC televíziós társaságtól közreműkö­déséért. Ugyanennek az adónak nyilatkozik majd Ford felesége, Bety, a modern táncról, a rákkutatásról vagy a pszichiátriáról. Ezenkí­vül évente néhányszor fellép a reggeli „Ma“ gozhasson, abbahagyta tanulmányait a kan- sasi egyetemen, a Fehér Házban eltöltött idök- clmű híradóban. Honorárium: 500 000 dollár. PIACRA DOBTAK A FORD CSALADOT ISTENÜK A PÉNZ Az 1978—79-ben megjelenő kétkötetes Ford emlékiratért a Harper and Row kiadóvállalat és a „Reader's Ford emlékiratért a Harper and Row kiadóvállalat és a „Reader’s Digest“ cí­mű folyóirat egymillió dollárt fizet. Gerald Ford kereken 200 000 dollárt kap tevékenysé­géért a konzervatív American Enterprise In- stitute-töl és az Eisenhower-alapítványtól, me­lyek mindketten mint dísztaggal akarnak büsz­kélkedni vele. A Ford-csemeték is hasznot húznak a papa jó kétéves fehér házi szolgálatából. A 25 esz­tendős Jack Ford 35 000 dollárt keres majd Joe Gravitt Armstrongnál, a „Rolling Stone“ folyóirat kiadójánál, aki újképes magazint akar megjelentetni. A21 éves Steven Ford egy tévé­filmben való közreműködéséért 30 000 dollárt kap. A 20 éves Susan, aki, hogy fotósként dol­gozhasson, abbahagyta tanulmányait a kansasi egyetemen, a Fehér Házban eltöltött idők­ben készült családi fotókat adta el több ezer dollárért a „Good Houskeeping“ (Jó háztar­tás) című lapnak. Az anyagi sikereket a família, mint ahogy hasonló esetekben lenni szokott, egy ügynök­nek, bizonyos Norman R. Brakownak köszön­heti, aki a világ egyik legnagyobb ügynök­ségének, a William Morris ügynökségnek el­nökhelyettese. Brakow úr már sikeresen tette pénzé olyan különböző hírességek adottságait, mint Marilyn Monroe, Mark Spitz vagy John Denver, a popsztár. Más államférfiak is pénzzé változtatták ta­pasztalataikat. Bismarck 100 000 márkát kapott „Gondolatok és emlékezések“ című könyvéért. Winston Churchill több mint egymillió angol fontot keresett visszaemlékezéseivel. Az azonban, ami újabban az amerikai saj­tópiacon folyik, példátlan. Kétmillió dollár kö­rüli összegért (a nyilvánosság előtt mondták meg) adta el emlékiratait Nixon exelnök a Warner Könyvkiadónak. Nixon bevétele még csak nőhet a beí- és külföldi Jogok eladásá­ból. Csupán a négy folytatásban tévéinterjú, amelyet David Frost angol újságíró készített, kereken egymillió dollárt hozott a majdnem börtönbe került elnök konyhájára. Kissinger professzort is lassan mllllomassá teszik az ügynöke, Marvin Josephson által ve­zetett üzletel. Az NBC televíziós társasággal több mint egymillió dollárról szóló szerződést kötött, megiratlan emlékiratait a bostoni Little and Brown Kiadó 2 millió dollárért vette meg. E mögött először is a „szupersztárszemlélet“ rejtőzik, mely a hírszolgálati szervekben azok­nak juttatja az Igazán nagy összegeket, akik­nek a neve gyors és nagy nyereséget hoz. Furü exelnök Felosege, Betty Jack, a fia Susan, a lánya Steven, a kisebbik fiú Amikor ezek a sorok íród­nak, Tito jugoszláv elnök megérkezett a Szovjetunióba. A legtekintélyesebb belgrádi hetilap, a „Nin“. A kipróbált út címmel kommentál a Ti­to moszkvai látogatását töb­bek között megállapította: — Mikor tavaly november 18-án Leonyid Brezsnyev Belgrádból hazatérve Mosz­kvában kilépett a repülőgép­ből, nyomban ezekkel a sza­vakkal fordult az őt váró politikai vezetőkhöz: „Jó látogatés volt“.,.. Azóta tíz ‘ háiiíCip .Adit Mtaggyőzűdé- sünk, hogy Tito szovjetunió­beli látogatása hasonlóképp jó lesz. A legmagasabb szintű jn- goszláv-szovjet tárgyalások napirendjén — a belgrádi sajtó közlései szerint — a kétoldalú kapcsolatok téma­körén túl szerepelnek az eu­rópai biztonság és együtt­működés kérdései (kttIHnös tekintettel az október 4-én kezdődő belgrádi találko­zóra), továbbá a közel-kele­ti helyzet, a harmadik vi­lág és a fejlett országok vi­szonya, az afrikai válság­gócok felszámolására irá­nyuló lépések, a nemzetközi kommunista és munkásmoz­galom egységes megerősíté­sének témaköre. A szovjet sajtó egyetértés­sel közölte azokat a külföl­di véleményeket is, amelyek szerint Tito és Brezsnyev tárgyalásai több, „nagy po­litikai“ témát is napirendre tűznek, különös tekintettel a Szovjetuniónak a nemzetkö­zi életben betöltőt kivétele­sen felelősségteljes szerepé­re, valamint Belgrád szere­pére az el nem kötelezett országok mozgalmában. A Szovjetunió erőfeszíté­seket tesz Etiópia és Szomá­lia viszonyának békés ren­dezésére. Mint tudjak, Etió­pia területén Ogadenben folytatódnak a harci cselek­mények a Szomáliái hadse­reg segységei és az etiópiai csapatok között. A Szovjet­unió internacionalista köte­lességéből kiindulva és a Szomáliái és az etiópiai nép­hez fűződó mély megbecsü­lésétől és baráti érzelmeitől vezettetve, következetesen erőfeszítéseket tett és tesz arra, hogy elősegítse Szomá­lia és Etiópia kapcsolatainak békés eszközökkel történő rendezését, biztosítsa a szi­lárd és tartós békét Afrika e térségében.

Next

/
Thumbnails
Contents