Új Ifjúság, 1977. július-december (26. évfolyam, 27-52. szám)

1977-12-20 / 51-52. szám

19 CJ VEZETÉS Cj CÉLKITŰZÉSEK A Magyar Területi Színhát mindkét csoportja, nem­csak hogy közismert, de közkedvelt együttese ts társa­dalmunknak. Fennállásuknak 25 éve alatt 175 müvet mutattak be, s vagy tízezer előadást tartottak fal- valnkban, városainkban. A színház új igazgatója Komád József lett. Műsor politikájára Jellemző a mindig időszerű és jó ütemű előadások megrendezése. A Magyar Területi Színház mindkét társulata tájoló együtt- Játékmódjuk is ehhez igazodik, s ha nem is mindig sikeresen, de mindig tudatosan igyekeznek meg­győzni a nézőket a színpad és a művészet rangjáról, hivatástudatáról. Szocialista öntudatot hirdető, anya­nyelvet nemesítő hivatásuk reméljük a Jövőben még el­mélyültebbé válik. Oj vezetés — új célkitűzések. Oj a munkamódszer, s nyilván új, de főleg célratörőbb a közönségszervezés ,és szorosabb az együttműködés a társadalmi szerve­zetekkel és az erre hivatott népművelést’intézménye- itnkkel. Színészeink öntudatos állásfoglalására, elköte­lezettségére, közéleti Jelenlétükre és tevékenységükre van szükség. Ezt tudatosítaniuk kell, csak így lehet a színház pozitív életeszmények kifejezője, ábrázolója, csak így szolgálja a szocializmus célkitűzéseit. Ennek alapvető feltétele természetesen a színházművészet Jelen idejűsége, együttgondolkodása a társadalommal, hogy napjaink valósága beáramolhasson a színház falai közé, s így a közművelődés hasznos eszközévé váljék. A színház új Jelvénye is ezt a dinamikusabbnak tűnő lendületet, derűlátóbb előretörést érzékelteti. Kopócs Tibor grafikus ötlete alapján készült. Az embléma szim- bólikus tartalma a színház sorsa és vélt jövője közt kapcsolatot feltételez. A lángoló maszkban elhelyezett virág, a körökkel Jelzett autókerék (amely a tájoló szín­ház jelképe is lehetnej dekorációs elemként szerepel­nek. A Jelvény a színház megalakulásának 25. évfor­dulója emlékére készült. A munkát folytatni kell. Nyílt, közvetlen légkörben kell levetni a múltnak minden zavaró örökségét. Es ha belső, külső vagy egyéb okokból jel is halmozódnak bizonyos feszültségek, a megoldás ne a helyzetek takar- gatása legyen, hanem a még Jobb intézkedések, a való­ságnak és a színművészetnek még inkább megfelelő munkamódszerek, sajátosan önismerő erőfeszítések al­kalmazása. Ehhez persze ideológiailag tiszta, önzetlen, lelkes és áldozatkész tettrevágyás szükséges. „Csak az nem téved el, aki útközben néha-néha visz- szateklnt, hogy honnan is indult el.., idézhetjük a költő szavát. Az elmúlt negyedszázad, immár színház- történet számunkra. A színházban szakemberek, főis­kolát végzett színészek vették át a „vezető szerepet". Ez előbbrelépést, szakmai továbbhaladást mutat. Így mélyülhet el a mű és a művészet kapcsolata a közön­ség Jelenlétében. Abban a lélektani helyzetben, ahol a színpadi átlényegülés már megismételhetetlen, ahol — ha a szöveg azonos is — estéről-estére változik a sze­repformálás, más színeket kap az emberábrázolás, mert a szövegen túl arra is figyel az erre alkalmas színmű­vész és az értő néző, hogyan alakította X vagy Y a szerző színpadra álmodott alakját, hogyan fonódott egybe a színész és a szerep kettős drámája, mennyire volt őszinte a mondanivaló tolmácsolása. Erre kell figyelni minden rangú és rendű színészünk­nek. Jelen van-e szerepében, amikor teljes embert for­mál önnön lelkivilágában, s résztvevőként, társszerző­ként képes-e közölni velünk a költő üzenetét? Nyert ügye van, ha odafigyelésre készteti a közönséget. A tartalmas színházi előadások áhítata, a néző- közönség élménye, a Játékban, a művészet közösségi jellege, a színpad ünnepélyessége és a színművész személyes varázsa mind, mind a színház sikerét bizto­sítja. Ezért teljességre törekedjünk és olyan irodalmi értékű drámákat tűzzünk műsorra, amelyek a mű­vészi megjelenítő erő útján tanítanak, közhasznú témát elevenítenek elénk és esztétikai élményben is részesí­tenek. Városban és falun egyaránt érdeklődik, növekedik az ÚJ közönség. Érdemes hát hozzájuk szólni olyan al­kotásokkal, amelyek értéket képviselnek és elevenen tolmácsolják Jelenünket és múltunkat. Elénk tárva mindazt, ami hozzájárulhat szocialista tartalmú életfor­mánk elmélyítéséhez. \ SUCHY M. EMIL JAKÄL ISTVÁN SZILVESZTERI Szilveszter a vidámság napja. Mindenütt készítik a sz.ilvesz.- téri műsorokat. Mi JAKAL Istvántól a Csehszlovák Rádió ma­gyar adásának főszerkesztőjétől érdeklődtünk a rádió szilvesz­teri programjáról. — Milyen lesz az idei szilveszteri kabaréműsoruk? Készül-e már, és mi lesz benne? — A műsor nem készül, már készen van. Az előkészülete­ket már júliusban megkezdtük — hangzott a válasz. KABOS László erre azt mondaná, hogy akkor szakállasuk lesznek a viccek. Hogy miért éppen a Kabos? Mert ő is sze­repei a műsorban. Persze biztosan csak a többiek vicceire célozna, a sajátjaira nem. De most félre a tréfával, hiszen a műsor összeállítása komoly feladat. Hallgassuk meg Jakál Ist­vánt (aki egyébként a műsor szervezője is), mit csináltak jú­lius óta. — Nagyon igényes feladat a szilveszteri műsor összeállítása. Az idén is igyekeztünk a múltban már elért színvonalat meg­tartani, sőt azt reméljük, hogy most még jobbat nyújtunk a hallgatóknak. Mire ezek a sorok napvilágot látnak, már megtörténik a műsor nyilvános felvétele, mégpedig december 11-én Pere­den (TeSedikovo) 13-án pedig Csenkén (Cenkovce, Zlaté Kla- sy). Régebben a stúdióban készültek a szilveszteri esztrádmüso- rok — folytatta tájékoztatóját Jakál István, de most már ha­gyománnyá vált, hogy nyilvános felvételeken játsszuk fel. Eh­hez kedvező feltételeket találunk a korszerűen kivitelezett, és jól felszerelt kultúrházakban. — Az idei műsornak hány szereplője lesz? — Körülbelül ötven. Két zenekar, a MATESZ szinművé- vészei, az Ifjú Szivek tánccsuportja és szúlóánekesak lépnek fel. A két zenekar — Gustav OFFERMANN és FARKAS Jenő népi zenekara — változatos műsorral szolgál. Mondanom sem kell, hogy nehéz volt őket megszerezni, hiszen gyakran jár­nak külföldre. Offerinannék Norvégiából jönnek haza. Far­kasék pedig Bécsből. KVOCAK József koreográfus tánccsoport­jának fellépése nagyon színvonalas. Ma már minden vonalon igényesebb a közönség és a hallgatóság, így a rádióműsor iránt is nagyobbak az igények. A további szereplők közül először is a vendégszereplőinket említeném. Eljön KABOS László, szlovák és magyar népdalokat, illetve cigánydalokat énekel Darina Laééiaková és Kovács Apollónia. Fellépnek a bratislavai Üj Színpad művészei SCHWEIGHOFER Mária és MISKOVICS László, ők operettmelódiákat és népdalokat ad­nak elő. — Ami a szerzőket illeti, az idén is elsősorban hazai szer­zők műveire támaszkodunk. A rádió magyar föszerkesztősé- ge ezen a téren is jelentős igyekezetét fejt ki. Sajnos, némi lemaradás van, de idejekorán kiirtuk a versenyfeltételeket humoros írások beküldésére, de a hazai szerzők nem tanú­sítottak túlságosan nagy érdeklődést. A múltban is ez volt a helyzet és, sajnos, az idén ez még fokozottabb mértékben mutatkozott meg. ' — A szilveszteri kabaréműsornak hangulatot kell kelteni, fokozni a jókedvet, tehát vidám műsor kell. Az említett ne­hézségek ellenére, hogyan oldották ezt meg? — Elsősorban a társadalmunkban mutatkozó fonákságo­kat, hiányosságokat igyekeztünk kipellengérezni. Néhány szlovák és itt élő magyar szerző műveit visszük színpadra, illetve mikrofon elé. LOVICSEK Béla, StPOS Jenő, DENES György, Ladislav BITTMANN és mások humoros írásait adják elő a MATESZ művészei. Az ilyen műsorhoz a zene is fon­tos. Zenei műsorunkat úgy osztottuk el, hogy minden kor­osztály igényeit kielégíthessük. A szórakoztató zenének csak­nem minden vállfája helyet kapott a műsorban, a népdaltól kezdve az operettmelódiákon át a slágerekig és a tánczenéig. Hazai művészeink előadásainak színvonala az ország hatá­rain túl is ismert. Ezen túlmenően arra törekedtünk, hogy ez a műsorunk is egyengesse a népek és nemzetek barát­ságát, nemzetiségeink megértését. Ennek érdekében szlovák és magyar ének- és zeneszámokból álló vegyes műsort állí­tottunk össze. Ez a mi legfontosabb küldetésünk. Ezt fejezik ki a tánckompozíciók is, amelyeket úgy válogattunk össze, hogy harmonikusan egészítsék ki a műsort. A szilveszteri esztrádműsor programjában változatosan követik egymást a műsorszámok. — A szereplők nagy létszáma komoly feladat elé állított bennünket. Az eddigi tapasztalatainkból kiindulva már jú­liusban körvonalaztuk a műsor keretét, jellegét, tartalmát, a helyszínt, csak azután következett a nehezebb rész, a tervbe vett művészek megnyerése, az egyes részek összhangolása, mert hiszen a különböző zsánerű műsorszámok egybehango­lása igen fontos tényező. A szerződések me.ekötése, az Idő­pontok egyeztetése stb., stb. mind bonyolult feladat. Hogy ez mennyire sikerült, az majd a szilveszteri műsor után ki­derül. A szilveszteri kabaréműsorban énekszámokkal szerepel MISKOVICS László, az Cj Színpad szólóénekese. Megkértük őt is, mint „belUláliót“, mi a véleménye a Csehszlovák Rádió magyar főszerkesztőségének műsoráról? — Most szerepelek harmadszor a rádió szilveszter! műso­rában. Ogy a múltban, mint az idén is igen jó az együtt­működésünk a rádió munkatársaival. Számomra ez mindig kedves találkozás és örülök, hogy ismét részt vebeAsk a műsorban. A rádió december 31-én 13 órakor és újév napján 13,30 órakor közvetíti a szilveszteri kabaréműsort. Jó szórakozást kivánunki —nj— MISKOVICS LÁSZLÓ

Next

/
Thumbnails
Contents