Új Ifjúság, 1977. július-december (26. évfolyam, 27-52. szám)
1977-07-19 / 29. szám
m 5 A Júliusi események után ■ a burzsoázia katonái diktatúra kiépítéséhez kezdett. Lenin már Júniusban figyelmezteti, hogy ahol mocsár van, akad majd üdére Is. A diktátor szerepére — Miliukov sugal- mazására — a ..kozákfit“^ L. G. Kor; nyilov tábornokot, a hadsereg új főparancsnokát szemelték ki, akit július 19-én iktattak be tisztségébe a gyem ge kezűnek tartott Bruzsilov helyébe. A fő csapást a bolsevikokra akarták mérni. Az államcsíny előkészítésében nagy szerepet játszott az eszer tér rorista Szacinkov. A diktatúra parlamentáris álcázása céljából hívta életre a kormány az Állami Tanácskozást fAz Alkotmányo- zö Gyűlés választását augusztus 9-i rendeletével november 12-re tolta ki.) A kereskedelmi és ipari körök, a földbirtokosok, a tábornoki kar, a papság, a kadét párt szőszölöiból és az Állami Duma egykori képviselőiből összeállított testület Moszkvában 1917. augusztus 12-én kezdte meg üléseit. A Szovjetek Központi Végrehajtó Bizottsága kis létszámú eszerekből és mensevlkekből álló küldöttséggel képviseltette magát, Ceréfell a kornyllo- vlstákkal való megegyezést Bublikov- val, az ipari és keréske'delmi burzsoázia képviselőjével \ való ünnepélyes kézfogással is mégérősltette. E teát- rálls Jeléhétnek szemtanúja ’ volt a küldöttek között helyet foglaló Alek- szej Tolsztoj, aki hitetlenkedve nézte, vegyes politikai eleinek összefogásának kísérletét. A szélsőjobboldal az Állami Tanácskozás megnyitását egybe akarta kötni a „népi főparancsnokként“ emlegetett Kornyilov diktátorrá nyflvánítáGYOZEIEMÍG sával, az Ideiglenes kormány megbuk tatásával, valamint a szovjetek és a demokratikus szervezetek szétkerge- tésével, ezért a frontról Moszkvába irányítottak egy kozák ezredet. Az Állami Tanácskozáson — Kerenszkij segítségével — megjelent Kornyilov tábornok. Közben a volt uralkodó csa ládot Kerenszkij csendben elszállít tatta. A burzsoázia azonban nem tudta végrehajtani a tervét. A kozákokat feltartóztatták a forradalmi munkások és katonák. A bolsevik párt moszkvai bizottsága az ellenforradalom elleni harc irányítására forradalmi központot hozott létre. Az Állami Tanácskozás megnyitásának napján a moszkvai bolsevikok a Központi Bizottság uszítására sztrájkot szerveztek, amelyben több mint 400 000 ember vett részt. A tanácskozás után Kornyilov Mo- gíljovba utazott, az ellenforradalom központjává alakult katonai főhadiszállásra. Ide tartottak ekkoriban a bankárok, nagykereskedők, gyárosok, a szintén katonai diktatúrát óhajtó Egyesült Államok, Anglia és Franciaország diplomáciai képviselői. A közvélemény megtévesztésére a bur- zsoá sajtó légből kapott híreket közölt arról, hogy a bolsevikok a februári forradalom féléves évfordulóján (augusztus 27-én) felkelést akarnak kirobbantani Petrográdon. Kornyilov lázadása augusztus 25-én kezdődött. Valamivel előbb, augusztus 21-én Kornyilov hívei a német fronton feladták Rigát, mert ebben a körzetben a bolsevikek növekedő befolyásával szemben már tehetetlennek érezték magukat. Az ellenforradalmá- rok tehát attól sem riadtak vissza, hogy a külső ellenség kezére játsz- szanak. A bolsevikek ellenezték a háborút, de az ilyen eseteket látva, a cári időszaktól eltérően, már nem voltak vereségpártiak. A tervek sze rint dél felől Kalegyin tábornoknak kellett volna Kornyilov segítségére sietnie. A felkelés előkészítő szakaszában Kerenszkij is együttműködött Kornyllovval. Az ideiglenes kormány elnöke — alaptalanul — abban bizakodott, hogy a szélsőjobboldali lázadás megerősíti az 6 pozícióját, pedig a kerenszkíjizmus, durvasága ellenére is a jellegzetesen „fogatlan“, gyors bukásra ítélt kormányzati rendszerek közé tartozott. Kornyilov, Krlmov tábornok parancsnoksága alatt, a III. lovashadosztályt és a kaukázusi hegyi lakókból toborzott „vad hadosztályt" küldte Petrogréd ellen. A főváros ellen vonuló egységekkel tartott egy angol harckocsizó különítmény is, amelyben orosz egyenruhába öltöztetett angolok szolgáltak. Az első látszatslkerek után Kornyilov az Ideiglenes kormánynak is haladéktalanul ultimátumot küldött. A hadiállapot kihirdetését követelte a fővárosban, és igényt támasztott a teljes katonai és polgári hatalomra. Az ultimátum azonnali lemondásra szólította fel az Ideiglenes kormány elnökét és minisztereit. Az új kormány megalakításának jogát Kornyilov magának tartotta fenn. A lázadás kettészakította a kormányt. Kerenszkij számára Kornyilov ellenséges fellépése, saját személyi hatalmának veszélyeztetettsége, valamint félelme a szélsőjobboldali puccs keltette tömegfelháborodástól, lehetetlenné tette a lázadás további támogatását. Az Ideiglenes kormány elnöke parancsot adott Kornyilov leváltására, és lázadóvá nyilvánította addigi cinkostársát (Kerenszkij mentegetőző jellegű memoárjaiban lelkiis- meretfurdalást jelző terjengősséggel adja elő a kornyllovláda történetét.) A kadét párti miniszterek nem helyeselték Kerenszkij döntését, hanem Kornyilov iránti szolidaritásuk kifejezéseként valamennyien lemondtak. A bolsevik párt Központi Bizottsága augusztus 27-én elfogadta a lázadás szétverésére készített tervezetet Minszk, Orsa, Vityebszk és Oomel ekkor alakult s bolsevik befolyás alatt álló forradalmi bizottságai fegyveres különítményeket hoztak létre az ellenforradalmárok mogiljovl fészkének szétverésére. Hadmozdulataik eredményeként Mogiljovot körülzárták. A forradalmárok feltartóztatták a Pet- rográd felé haladó lázadó egységeket, lendületes agitációs munkával pedig megfosztották Kornyllovot saját katonáitól. A bolsevik agitátorok még a „vad hadosztályt“ is meggyőzték. A lázadás története feltárta azt a tényt, hogy az egész hadsereg gyűlöli a főhadiszállást. A lázadást leverték. A bolsevik párt vezette munkások és katonák megmentették az országot az orosz és a külföldi imperializmus diktatúrájátől. A névtelen tízezrek a Téli Palota u- rának, Kerenszkijnak az életét Is megmentették. -A miniszterelnök szivéről nagy kő esett le. Egy kortársi visz- szaemlékezés szerint Kerenszkij. cinkosának, Kornyilovnak a bukását meghallva, egyik operaáriát n másik után harsogta jókedvében. A lázadás kudarcának hallatán Krlmov agyonlőtte magát. Kornyllovot átadták a bíróságnak. Ugyanezen a napon Kerenszkij önmagát nevezte )ti a hadsereg főparancsnokává. A főhadiszállás vezérkari főnöke Alekszejev tábornok, a Kornyilov-felkelés bűnrészese lett. A Kornyilov-lázadás napjaiban bebizonyosodott, hogy az üldöztetés ellenére a bolsevik párt hatalmas erővé vált, kívüle egyetlen párt sem volt képes a tömegek önvédelmi harcának megszervezésére. A mongol néphadsereg tisztje ' Dambalzslr Damdlndorzs őrnagy azt mondja, hogy 6 és testvérei voltaképpen véletlenül születtek. Hiszen édesapjuknak niár házasságkötése másnapján meg kellett volna halnia. Maga Buddha szolgája, a láma is így jövendölte. S valóban, miután feleségül vette a szép Him- bilnit, éjnek idején fegyveresek törtek a nászi jurtára, s le akarták kaszabolni az új férjet. Bátorságának és léíekjelenléíének' köszönhető, hogy nem így történt. Himhllnlvel ;egyött lóra pattant, és - sikerült, plmenejcül- r nia. Ijii Is ^történt.íVpítákíp- pen7- Baazáneórek, a-gazdag kán fia magának szeinelte ki Himbllnlt, a lámát iá ö bérelte fel a haléljóslatra, s a fegyveresek is az ő emberei voltak. ÖTVENHAT c : ESZTENDŐ 1 Így ment ez- valamikqr,' a néphatalom 19^. július Tl-1 győzelme előtt Mongóliában. A gazdagok és a lámák , ké- nyük-kedvük szerint bántak a szegény állattenyésztő a- ratokkal, mint a sztyepp fölött keringő, le-lecsap6 sas az élelmet kereső, védtelen csincsillákkal. Megfélemlítették, kifosztották, lelki és fizikai terror Igájába kény- szerltették, s ha úgy tetszett, hát megölték őket, Mongólia hatalmas utat tett meg a forradalom győzelme óta. A Mongol Népi Forradalmi Párt múlt év júliusában megtartott XVII. kongresszusa is erről adhatott számot. Mongóliát nap jalnkban a nagyarányú társadalmi, gazdasági és politikai fejlődés jellemzi. A mongol nép jelentős eredményeket ért el a szocialista tár sadalom építésében. Mindez . annak a folyamatnak eredmé- . nyeként ment végbe, amely a forradalom ötvenhat esz tendeje alatt a feudalizmus ból a kapitalista fejlődési szakasz kihagyásával a szocializmusba juttatta az of szágot. Miként a kongresz szus is megállapította, a ki vívott eredményékben -Igen nagy szerepe vdít a szocia lista testvérországok, mindenekelőtt a szovjetunió se gitségének. S a fejlődés még Inkább meggyorsult, amióta a Mongol Né{)ki)ztársaság a KGST tagországa lett. Mongóliában a. kongresz- szus által értékelt öt esztendő alatt a társadalmi össztermék 44,5, a nemzeti jövedelem pedig- 38 százalékkal. növekedétt. Egyelőre ■«í its \ ' 1 mm A LÁMA JÓSLATA még a mezőgazdaság, ezen belül is az állattenyésztés a népgazdaság fő ágazata. Az országban 259 állattenyésztő szövetkezet műkö- dilf. Egy-egy szövetkezet területének nagysága átlagosan 452 ezer hektár legelő, állatállománya pedig átlagban mintegy 70 ezer darab. A 45 állami gazdaság átlag 10 ezer hektár szántóföldön gazdálkodik, s középarányosán számítva 36 ezer szá mosállattal rendelkezik. Mongóliában az állatokat télen úgy legeltetik, akárcsak más évszakban. Takarmánytermesztés gyakorlatilag nincs: a talaj, a zord ég* hajlat egyelőre nem teszi lehetővé. A marhák, a birkák télen a hó alól kikandi káló száraz kórót tépdesik, a lovak patájukkal elkaparják a havat, s megkeresik az alatta levő táplálékot. A mongol állattenyésztés eredményeinek javulása szorosan összefügg az állatgyógyászati, . állategészségügyi feltételek örvendetes javulásával, amelyhez magyar szakemberek is segítséget nyújtottak. Hasonlóképpen lényeges az állattenyésztés szempontjából a magyar vízkutatók által nyújtott segítség. ARÁNYOS FEJLESZTÉS Mongólia iparában az ötödik ötéves tervidőszakban az össztermelés 55 százalékkal növekedett, s az ipar már a társadalmi össztermék 40 százalékát nyújtja. Ez különösen jelentős előrehaladás, ha figyelembe vesszük, hogy Mongóliában a forradalom előtt egyáltalában nem volt ipar. A munka termelékenysége az Iparban öt év alatt 37 százalékkal növekedett. Erőteljesen fejlődik a mongol külkereskedelem. Ennek volumene a legutóbbi ötéves terv során évente átlagosan 14 százalékkal nőtt. A forgalomnak mintegy 96 százalékát a KGST-országok- kal, ezen belül 80 Százalékát a Szovjetunióval bonyo lítják le. A dolgozók reáljövedelme öt év alatt 17 százalékkal növekedett. Felemelték az a- lacsony nyugdíjakat. Népjóléti ‘Célokra az előző tervidőszakhoz viszonyítva másfélszer nagyobb összeget használtak fel. Igen nagy gondot fordítanak az Ifjúság oktatására és a szakemberképzés fejlesztésére. A kutatómunkát jelenleg 13 akadémlat és 27 ágazati kutatóintézet szolgálja. , Jelenleg a hatodik ötéves terv irányelvei alapján folytatódik a mongol -népgazdaság tervszerű arányos fejlesztése. A fejlődés meghatározó Iránya, hogy az ország a természeti adottságoknak megfelelő kitermelő- és feldolgozóiparral rendelkező ipari-agrár országgá váljék. A mezőgazdaságban öt év alatt 25—30 százalékkal növelik a termelést, 35 —40 százalékkal a szántóterületek nagyságát, s mintegy 31 százalékkal a beru házások összegét. Az állat- tenyésztésben és az egyre jobban kibontakozó földmű velésben fontos feladatnak tekintik az anyagi-technikai alapok további bővítését, s a meglevő termelési kapaci tás jobb kihasználását. Tovább javítják az állategész ségügyi ellátást, hatékonyabbá teszik áz anyagi és erkölcsi ösztönzés rendszerét, s a korábbinál több jól képzett kádert küldenek a mezőgazdaságba. A mongol ipar termelési szintjét 1976—80 között mintegy 60—65 százalékkal növelik. Ennek eredményeként a hatodik ötéves terv végére az ipar adja majd a társadalmi össztermék 46, a nemzeti jövedelem 30 százalékát. A jelenlegi ötéves tervciklusban az ipar termelékenységének növekedését 34—38 százalékban szabták meg. Mongóliában nagy lehetőségei vannak a bányászat fejlesztésének. A föld mélye sok ásványi kincset kínál kitermelésre és feldolgozásra. A mongol bányászat jelenlegi fő termékei: jó minőségű barnaszén, kőolaj, fluorit, molibdén, vasérc, arany, u- rán, réz, mangán, króm, wolfram. Nagyarányú növekedést irányoztak elő az érc- bányászatban. 1979-ben kezd termelni az erdeneti mongol-szovjet réz-molibdén érc dúsító kombinát, amelyhez hasonló méretű jelenleg mindössze tíz van a világon, jelentős összeget fordítanak a további geológiai kutató, feltáró munkákra, főleg szén-, réz-, cink- és arany kutatásra. Az előirányzat szerint a mongol munkások és alkal mazottak átlagbére 1980-ig további 7—9 százalékkal növekszik. A mezőgazdasági nagyüzemek tagságának . a közös munkából, illetve a háztájiból származó összjövedelme átlagosan 14—17 százalékkal lesz magasabb 1980-ban az 19^6-os szintnél. Az elmúlt évek során igen sokat fejlődött Mongólia nemzetközi tevékenysége. A Mongol Népi Forradalmi Párt tevékenyen részt vesz a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egységének erősítéséért kifejtett küzdelemben. A nemzetközi kommunista és munkásmozgalom testvérpártjainak döntő többségével jó kapcsolatokat alakított ki. A KÜLPOLITIKA ELVEI . A Mongol. Népi Forradalmi- Párt s a Mongol Népköztársaság nemzetközi tevékenységében alapvetőnek tekinti a Szovjetunióval kialakult testvéri, internacionalista kapcsolatok további fejlesztését. Szorosan összefügg-ez azzal a ténnyel, hogy a Szovjetuniótól kapott sokoldalú segítség meghatározó szerepet játszik Mongólia fejlődésében. Miként ezt a XVII. pártkongresszus is megállapította, Mongólia külpolitikájának alapvető elve továbbra is a szocialista közösség országaihoz fűződő barátság, együttműködés e- rösltése. A Mongol Népköz- társaságnak 79 országgal van diplomáciai, 30 országgal pedig kereskedelmi kapcsolata. Ismételten bebizonyosodik, hogy a nemzetközi helyzet megítélésében és a nemzetközi kommunista és munkás mozgalom időszerű kérdéseiben a Mongol Népköztársaság kormánya a szocialista országok testvérpártjaival, kormányaival azonos álláspontot, véleményt képvisel. Ennek jegyében fejleszti tovább kapcsolatait az MNFP és a mongol kormány. A Mongol Népi Forradalmi Párt és a Mongol Nép- köztársaság kormánya különös jelentőséget tulajdonit annak, hogy a nemzetközi enyhülést ki kell terjeszteni az ázsiai földrészre is, a- melyen az emberiség fele él. A béke és a biztonság megteremtésének útja Ázsiában a feszültség gócainak fel számolását, a vitás kérdések tárgyalásos úton való rendezését, az erőszakról való lemondást, valamint az államok közötti kölcsönösen hasznos együttműködés fejlesztését foglalja magában. Az ázsiai béke és biztonság ugyancsak kollektív erőfeszítések eredményeként szí lárdulhat meg. E vélemény és törekvés szerves része a mongol külpolitikának. Bertálan István Béla
