Új Ifjúság, 1977. július-december (26. évfolyam, 27-52. szám)

1977-11-01 / 44. szám

8 HUI -----------B

RATISLAVA!

ZENEI

ÜNNEPSÉGEK

„sic transit gloria mundl“, vagyis „így múlik el a világ dicsfisége“ — mondja a latin közmondás, és így múlt el Immár tlzenliarmadszor a Bratlsíavat Zenei Ünnepségek sikerekben gazdag Idei sorozata ts. Szplvakov hegedújén kicsengtek a 150 éve halott Beethoven versenymflvének utolsó hangjai, elcsitult a taps, kialudtak a televízió lámpát. Véget ért a zenei rendezvénysorozat, mely két héten át napjában többször Is vonzotta a zenére, művészetre éhes hallgatók százait. Jó volt látni a virágdíszben úszó s nem egvszer túlzsúfolt koncerttermet, a színház telt nézőterét, jó volt hallani a művészek teljesítménye után felcsendüld lelkes tapsot, s most jó visszagondolni a hallottakra. S ebből a felidézett élményanyagból íme egy csokorra való.

Egzotikuma folytán sok hallgatót vonzott a Tokyo Metropolitan Symphony Or- chestre japán zenekar, amely Akeo Va- tanabe vezénylete alatt Verdi, Chopin és Sibelius egy-egy művét adták elő. Az első két szerző esetében a művek megszólaltatásának minden pontossága mellett a zenekari hangzás merevsége és keménysége dominált, mely negatívum csupán Sibelius II. Szimfóniájában szűnt meg. Az est szólistája, Mlcuko Ucsldo, Chopin Ural hangvételű E-moll zongoraversenyét játszotta kifogástalan technikai felkészültséggel, de sokat vétett a mű költőiessége ellen.

Egészen más hangzásvilágot képviselt a bécsi „ORF Symphonie Orchester“ — mely sorrendben a világhírű bécsi zenekarok között ugyan csupán a harmadik helyen áll, vonósainak bársonyosan lágy tónusa, hajlékonysága mégis magán viseli a tipikusan bécsi Iskola minden erényét. Műsor- összeállltásuk mintaszerű volt. Először megismertettek a lengyel kortárs Witold LutoszlavszkI 1970-ben komponált egytételes csellóversenyével, melynek roppant Igényes magánszólamát Heinrich Schiff játszotta ragyogóan, majd pedig eljátszották Gustav Mahler jól ismert IV. G-dúr szimfóniáját, melynek eszmei tartalmát a szerző a német riépköltészetbőf, pontosabban „A fiú csodakürtje“ című vercl'klus- ból merítette. Vezetőkamagyuk, a finn

Lelf Segerstan, szolid előadásban tolmácsolta az egy óránál is hosszabb művet, és sajnálni lehet, hogy a negyedik tétel dalának megszólaltatója. Kalmár Magda hangja nem csengett olyan tisztán, mint ahogy azt eddig megszoktuk tőle.

Egészen rendkívüli helyet foglal el a zenekarok sorában a Frankfurti Rádió Szlmfónikus Zenekara, vezető karmesterük a jeruzsáleml Ellahu Inbal irányításával a legegységesebb produkciót nyújtották. De nemcsak színvonalas zenekari produkciót. hanem pompás műsorösszeállltást Is nyújtottak. Megszólaltatták ugyanis ősbemutatóként — a szerző jelenlétében — a szovjet kortérs Andrej Espaj roppant tormás és dallamos, témákban gazdag egytételes hegedűversenyét, valamint az ifjú Puccini szerzeményét, a „Messa dl Gloria“-!. A hegedűverseny szólistája, a szovjet Eduard Gracs pompásan érzékeltette a mű adta lehetőségeket, a Pucclnl-mtse szólista- hármasa Magdaléna Hajóssyová, Peter Dvorsky és René Ruéek, valamint a Szlovák Filharmónia énekkara Is teljes pompájában szólaltatta meg a ritkán hallható művet.

S ha már a koncertek felidézésénél tartok, nem hagyhatom ki a Szlovák Filharmónia egyik produkcióját: Dvofák VI. D-dúr szimfóniáját, melyet a közkedvelt és remek formában vezénylő Zdenék Kosler szólaltatott meg. KoSler és zenészeinek a mű nagy lélegzetvételű dallamíveit, táncos ritmusait vitalitással, tűzzel és sodró lendülettel keltették életre.

A zenés színpadi műfaj híveinek Is volt részük egy egészen rendkívüli élményben. Itt vendégszerepeit két estén keresztül az antverpenl Flamand Királyi Opera, melynek együttese az angol Benjámin Britten művét, a Lukrécia elrablása című tragédiát adta elő, A mű, mely alapjában véve nem más mint egy színpadra állított oratórium, az ősi Róma idejéből meríti témáját. Lukréciát, a római vezér hitvesét meggyalázza az etruszkok vezérének fia Tar- quintus, mivel Lukrécia nem bírja elviselni szégyenét, önként vet véget életének. Brlttennek ez a fiatalkori alkotása Ismeretlen volt előttünk, s így örültünk, hogy olyan tökéletes színpadi változatban Ismerhettük meg, melyben a nehéz zenei megszólaltatás és a szép rendezői munka a legtisztább összhangban állott.

Mozart utolsó színpadi műve a Tltus, vagy teljes címén a La Clemenza dl Tito a cseh rendek megrendelésére készült és II. Lipót cseh királlyá koronázása alkalmával került bemutatásra Prágában. E mű megszólaltatása Is ritkaságszámba megy nálunk, s így egyértelmű elragadtatás fogadta a mostani előadást. Gyakori vendégünk, Plerre Colombo svájci karnagy, az előadás értelmi szerzője és a jól sikerült stílusos tolmácsolás vezénylője. A kiváló hat szólista közül különösen kiemelkedett Kincses Veronika és Zeger Vandersteene holland tenorista lenyűgöző vokális teljesítménye.

VARGA lOZSEF

Gyimesi György új könyvét az

AZ EMLÉKEZETES VAOA- SZATOK-at

olvastam. Szokatlan, rendhagyó vadászkalandjalt eleveníti föl a szerző hangulatosan, érzékletesen, humorosan. Már-már elejthe- tetlennek látszó „csodaszarvast“ üldözünk, rendkívül eredményes fácánvadászaton vagyunk jelen, megtudhatjuk, miért jó, ha néha fegyelmezetlen egy vadászkutya, s azt is, hogyan Juthatunk — egy kis ravaszkodással — muflontrófeához.

Rövid idő leforgása alatt immár harmadik kiadásban Jelent meg Szabó Magda nagysikerű regénye, a SZEMLÉLŐK.

melynek cselekménye egy képzelt szocialista és egy képzelt nyugati, semleges államban játszódik, s akárcsak bősei, írója alkotó fantáziájának köszönheti létét. Maga az írónő Így vall a könyvéről: „A szemlélők — ha úgy tetszik —, voltaképpen szerelmes regény, ám egymásba szerető, ezúttal még. csak nem Is fiatal hősei nyugati és keleteurópai szemléletük következtében nemcsak hogy örökké, még huzamosabban sem Járhatnak egy úton. Emlékanyaguk, múltuk háttere, hajdani örömük vagy tragédiájuk és mindaz, amit kölcsönösen még elvárnak az élettől, olyan homlok- egyenest más, hogy a jelenkori Montague és Capulet csak olyan kurta Időre álla- podhatik meg egymás mellett, amennyire egy madár költöző útján pihenni ereszkedik alá a lomb közé. Persze nemcsak szerelmes regény. Nincsenek kipreparálható, elidegeníthető, csak

önmagukban egyedül jelentkező érzelmeik, minden mindennel összefügg. Ebben a könyvben Is.

Thomas Mann a DOKTOR FADSTDS írásának kezdete előtt negyven évvel Jegyezte fel először, hogy foglalkoztatja a szifillszes művész alakja, aki, mint Doktor Faust, szerződött az ördöggel; a szifillszes fertőzés mámo- rltó, zseniális művekre inspiráló erőként hat, amíg a művészt el nem viszi az ördög, a paralízis. Már ebből a néhány sörből látható, hogy a német irodalomban oly nagy szerepet játszó Faust-téma milyen végletesen tragikussá formálódik Mann-nál Jelentkezésének első pillanatától. A XVI. századi Faust-népkönyv, a- mlnt Engels írja, nem több, mint az elme hlvságal ellen jámborságra intő boszorkányhistória. A felvilágosult Lessing Faust-vázlatá- ban a csillapíthatatlan emberi tudásszomj Jelenik meg; Goethénél a hasznos munka eszméjének képviselőjeként hagyjuk el a költemény második részének végén Faustot... A kora regényét író, a német és a művész lét problémavilágát a fertőzés, a betegség jel- képességébe oldó Mann hőse, Adrian Leverkühn a Goethe Faustjáéval éppen ellentétes utat jár meg: a világból a legszörnyübb magányba zuhan, művészete pedig a nihil örvényének.

reménytelenségének, embertelen, jéghideg közönyének kifejezője... A modern zenéről sok szó esik ebben a regényben. De a zene voltaképpen csak mint a német polgárság hanyatlásának, bűnössé válásának egyik áttételesen Jellemző motívuma, tünete jut megfelelő szerephez. A zene és egy muzsikus életútja a korral s a németséggel kapcsolatos mondandóit hordozó Jelkép- rendszer forrása lett ebben a regényben.

A nagy múlt századi portugál Író, Eca de Queirés világhírű regénye, az AMARO ATYA BŰNE

egy hivatástudati válsággal küzdő fiatal pap és egy vakbuzgó úrilány tragikus szerelmének története egy álmos kisváros képmutató közegében. A gátlásos és buja Amaro mind mélyebbre süllyed tilalmas mámorukba, és mire végül jóvátehetetlen tettre ragadja magát, teljes komorságában tárul fel előttünk a szenteskedő kispolgári erkölcs embertelensége. Eca de Quelrós a modern portugál irodalom legeurópaibb alakja, patriótába oltott világpolgár, Balzac és Zola művészetének méltó folytatója. írásaiban, melyek a portugál prózát világirodalmi színvonalra emelték, megsemmisítő iróniával fest nagyszabású körképet a múlt század második felének Portugáliájáról.

A VONAL MÁSIK VÉGÉN A FORRÁS

Rendhagyó módon készítettünk interjút Molnár Lászlóval, a Forrás egyik rendezőjével, telefonon kerestük fel munkahelyén, a CSEMADOK Központi Bizottságán.

— Mit tervez a Forrás a közeljövőben?

— A Forrás Diákszínpad idén ünnepli fennállásának 15. évfordulóját. Ez alkalomból kétnapos ünnepséget rendezünk, melyen nem a múltat akarjuk idézni, hanem bemutatjuk jelenlegi repertoárunkat.

— 1977. november 12-én, szombaton 19. órai kezdettel mutatjuk be Szigligeti Ede Llllomfl című zenés vígjátékét. Ezzel a bemutatóval is ápolni és népszerűsíteni akarjuk együttesünkben a diákszinjátszás hagyományait. Másnap, november 13-án, ugyancsak 19. órai kezdettel két régebbi darab kerül műsorra, a Jajszó nélkül és az Ásó, kapa, nagyharang. Az egész estét betöltő előadás harmadik részében a FORNAX zenekar ad önálló koncertet.

— Mi szerepel a műsoroni — Hol láthatja a közönség a Forrás műsorait, és hol kaphatók a jegyek?

— Mindkét nap a bratlsla- val VSMU színháztermében, a Redutban játszunk. Jegyek elővételben kaphatók november 7-tőI a CSEMADOK Városi Bizottságán, Bratislava, Námestie 1. mája 5. 12 (naponta 10—16 óráig), valamint egy órával a kezdés előtt a színház pénztáránál. Felvilágosítást az S34-31-es telefonon adunk.

A kedves közönséget, a Forrás valamikori tagjait sok szeretettel várjuk.

AKUITŰRA

SZÉKHAZA

Székház?

Az bizonyt Nem Is akármilyen.

Nagyvárosokban a kultúrának székháza van. Közepes és kisebb városokban legfeljebb modern épülete. A szerdahelyieknek székházuk van.

Néhány héttel ezelőtt kétkedve hallgattam a kétkezi munkások, mesterek fogadkozását:

— Márpedig a Nagy Októberi Forradalom 60 éves jubileumára elkészül!

Álltam a körUlá.llványozott épület előtt és hallgattam. Nem hittem el, amire ssküdöz- tek.

Jártuk az épületet. Belül is szép volt már, de még mindenütt volt tenni való.

— Ha kell. majd hajrázunk — mondta a gondnok.

Csallóköz szívében már sok szépet alkotott az emberi igyekezet.

— Nem maradunk porfészek — csapkodta az asztalt Gyurcsík József, a Városi Nemzeti Bizottság elnöke, 30 évvel ezelőtt, űt is éppolyan kétkedéssel hallgattam akkoriban, mint most a munkásait. Azóta ÚJ lakónegyedek épültek, emeletes házak, parkok, gyermekjátszótér, sportcsarnok, termálfürdő. Igaz. ma Is van még por, a főutcán Is, de azt az új építkezésekről fújja a szél. Gyurcsík József beváltotta harminc év előtti fogadkozását.

Most egy kis büszkeséggel beszél az új alkotásról.

— Egész Szlovákiában kevés olyan modern épület van a kultúra szolgálatára, mint a most elkészült székhazunk.

Aki még nem látta, menet közben ts felfigyel rá. Érdekes építkezési stílus. Már messziről látni, különleges épület.

— Minden Igényt kielégítő palota, melyet a Nagy Októberi Szocialista Forrada- dom 60 éves évfordulójának tiszteletére a- dunk át Dunaszerdahely és a járás lakosságának, elsősorban az Ifjúság mindennemű kultúrigényének a kielégítésére — hangsúlyozta Gyurcsík József. — Ennek a nagy építkezésnek az átadásával együtt kerül sor modern áruházunk, a Kék Duna megnyitására.

Augusztusban mondta mindezt Gyurcsík József (akkor volt Pataki Klára kiállítása a Sárga Kastélyban) majd így folytatta:

— A művészet minden ága helyet kap az új épületben. Lesz hol játszanlok a színészeknek, Itt rendezzük majd a járási, sőt országos kiállításokat Is. A kiállítási ter^ mek Is ebben az új épületben lesznek, u'- gyanakkor az eddigi múzeum épületéhez, a Sárga Kastélyhoz egy új oldalszárnyat é- pltünk képtárnak. Hogy a látogatottság minél nagyobb legyen, földszintes, terjedelmes épület lesz. Nemcsak a képzőművészet érdekében fejtünk ki munkát. Már jövőre, 1978-ban megkezdjük egy modern zeneiskola építését a II. Északi lakótelepen; az iskolán kívül hangversenyterem is lesz. Ezeket az akciókat úgy visszük végbe, hogy közben nem hanyagoljuk el a további szolgáltatásokat sem, a lakásépítkezésről nem is szólva, hiszen elég egy pillantást vetni az építkezések eddigi eredményeire; senki sem állíthatja, hogy csak ülünk a habárainkon. A Nemzeti Front választási programján kívül 1978-ban megkezdjük a vásárcsarnok építését a termésfölöslegek árusítására. Kiépítjük a gyógyfürdőt. Az ötéves terv keretén belül megépítettük a sportcsarnokot, és ígéretet kaptunk fedett uszoda építésére is.

Ép testben ép lélek. Sport és kultúrlgé- nyek. Van mivel büszkélkedniük a szerdahelyi dolgozóknak. Szinte csodával határos, hogy egy ilyen kis mezőváros mindezt tető alá tudta hozni. De térjünk vissza a kultúra ÚJ épületébe. Járjuk a folyosókat, termeket. A színház térségében óriási ólomkris- tály-csillár. Olyan méretű, hogy a nagy városok színházai is Irigyelhetik. Padsorok, székek, világítóberendezések. Az emeleteken olvasótermek, könyvtárszobák, zeneszobák. Lesz szép otthonuk a szerdahelyi fiataloknak. A falakat mozaikok és domborművek díszítik.

Ajándék a városnak a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére. Olyan a- jándék, amilyenről a város lakossága nem is mert álmodni.

Sokan talán túlzottnak tartják áradozá- sunkat. Akik azonban Ismerik az épületet, és látták már belülről Is, nem találnak semmi túlzást abbafi, atrirt á ktíhűra székháiá^-^ ról írtam. A Városi Nemzeti Bizottság elnöke szerény ember, nem szereti az ígérgetést, arról Is csak nehezen nyilatkozik, ami már tető alá került. A művelődési otthon felépítésében nagy érdemei vannak, mégis elhárítja a dicséretet.

— Kell a fiataloknak, hát megépítettük — fejezte be a tájékoztatást.

Könyvtár, mozi, színház, esztrádterem, klubhelyiségek, olvasótermek, zeneszobák, tekepálya áll rendelkezésére Szerdahely fiataljainak. Most már az a lényeg, hogy a fiatalok élni is tudjanak a lehetőséggel. Sok fiatallal beszélgettünk a szerdahelyi kultúrélet fejlődéséről. A táncegyüttes tagjaival, üzemi dolgozókkal, Iskolásklslányok- kal, sportolókkal, szövetkezeti dolgozókkal.

— Nem panaszkodhatunk, sok mindenre van lehetőségünk. Több. mint másutt. De azért nem állunk meg. Még szebb, még e- redményesebb munkát akarunk kifejteni. Az előző nemzedék kezünkre járt. Most mi következünk. Gyurcsík Józsefék megtanítottak bennünket a köz ügyéért buzgói kodnl.

Az Ilyen kijelentések egy kissé pátosz- szerűek. De nem azok. Az elődök állták szavukat. A fiatalok tőlük tanultak.

Jó munkát. Jó szórakozást a kultúra új székházábani

—OS

Gyurcsík Júzsej, a Városi NenizeU Bizouság elnöke