Új Ifjúság, 1977. július-december (26. évfolyam, 27-52. szám)
1977-10-11 / 41. szám
4 IM Mldtlsztelö, már-már a földhöz csökönyösen ragaszkodó paraszt volt emberemlékezet óta a bodrogközi földműves. A letűnt Időkben egy arasznyi földért még apa és fiú (között is könnyen elővillant a bicska. Tragédiák sora idézi e kort. Erre felé a szövetkezetesítés sem ment simán. Az emberek úgy irtóztak a közös gazdálkodás gondolatától, mint az ördög a szentelt víztől. Sokan úgy vélték, hogy mindennek vége, ha aláírják a -belépési nyilatkozatot. Más lapra tartozik, hogy ma már akkor sem kívánná vissza a „régi szép időiket“ senki, ha rendeletileg kfiteleznék erre. Nagyot fordult a világ, a szövetkezeti termelés mély gyökeret vert. Időközben azonban egyre inkább nyilvánvalóvá vált, hogy már a néhány száz hektáros közös gazdaságok sem telelnek meg a korszerű mező- gazdasági termelés követelményeinek, és egyre nagyobb gazdaságokba tömörülnek a mezőgazdasági üzemek. E folyamat részeként a korábbi közepes nagyságú Királyhel- mecl (Královskji Chlmec] Állami Gazdaság is 6579 hektáros mammutgazdasággá nőtt. Ma nyolc község: Klrályhelmec, Perbenyík, Dobra, Bély, Nagy- és Kistárkány, Csernyő és Battyán határára terjed ki. A Bodrogköz jókora része ez, a Volgának is egy napba telik, amíg bejárja; BODROGKÖZI VÁLTOZÁSOK Gyakorlatilag „egy fedél“ alá került a Bodrogköz egész keleti része. Persze ezt csak áttételesen kell értelmezni, mert — sajnos — a földeknek még nincs fedelük, és így az időjárás elég gyakran beleszól az emberek dolgába. A nagyfokú összpontosítás egyik célja éppen az, hogy a lehető legnagyobb mértékben kiiktassák a szubjektív tényezőket. Határjárás közben erről beszélgetünk a gazdaság főmérnökével. Juhász Lajossal. — Ma már fényűzés lenne pár száz hektáron gazdálkodni — kezdi fejtegetését a korszerű üzemszervezésről, gazdaságszerkezetről és egyebekről. .................. O kfejtése egyszerű és világos, sokévi tapasztalat áll mögötte. A nagyüzemi gazdálkodás iskoláját már akkor kijárta, amikor egy egész járás mezőgazdasági termelését irányította. A kis gazdaságokban -költségeaebb a termelés, körülményesebb az irányítás, mert a gazdaságszerkezet lényegében olyan, mint egy nagyüzemé. Szinte megoldhatatlan a termelés összpontosítása, a gépek gazdaságos kihasználása. Egy kis üzem nem engedheti meg magának nagy géppark fenntartását, mert egyszerűen nem fizetődlk ki. — Más a helyzet akkora gazdaságban, mint a mienk — folytatja érvelését. — A termelés szakosításával és összpontosításával lényegesen olcsóbban termelhetünk. Egy példa a sok közül. Az egész gazdaság gépesítési központja Királyhelmecen van. Egy 60-tagú ifjúsági brigád gondoskodik itt a 13 kombájn, 59 traktor és a hozzávaló megszámlálhatatlan mennyiségű gép zavartalan üzemeltetéséről. Valóságos gép- és traktorállomás tökéletesen felszerelt műhellyel, amelyben gyakorlatilag minden megtalálható, és amelyben mindenféle javítást elvégezhetnek, ......... H ogyan engedhetné ezt meg magának egy kis, néhány száz hektáros gazdaság? Ugyanakkor a termelést is szakosítják. Rövidesen a szarvasmarha-tenyésztés tesz a fő termelési ágazat. Királyhelmecen már é- . pül egy 1200 férőhelyes tehénfarm, Bély- ben jövőre kezdik el egy 500 férőhelyes farm építését. Ezzel egyidőben a gazdaságon belül is megindul a szakosítás. Három farmon csak hízómarhákat fognak tenyészteni, és mindenütt azt az ágazatot fejlesztik tovább, amelyhez a legjobb adottságok vannak. Így kívánja meg a fejlődés, és erre kényszerítik a gazdaság vezetőségét bizonyos tényezők is. A környék gyors Iparosodása, az ágcsernyől átrakodó állomás, a vaján! Slovnaft és a hőerőmű egyre több embert foglalkoztat. Ezért a meglévő tehénistállókat is korszerűsítik, gépesítik a munkát. A- hol eddig 4—5 ember dolgozott, ott ezután egy is képes lesz ellátni a teendőket. Az új Istállók már csakis a legmagasabb fokú automatizálással épülnek. Ezek az intézkedések nem utolsósorban az emberek munkájának megkönnyítését szolgálják, akárcsak a többi korszerűségre való törekvés. A gazdaságban zöld utat nyitottak a tudományos-műszaki forradalomnak. Jövőre például egy magyar gépsorral 100—120 hektáron megkezdik a gépesített paradicsomtermesztést. Az eljárás a szó szoros értelmében forradalmasítja az eddig jobbára kézzel végzett paradicsomtermesztést. Munkaerőt, költséget, fáradságot takarítanak meg vele. Hogy mennyit? Azt e- gyelőre nem tudjuk, NAGYVONALO SZOCIÁLIS GONDOSKODÁS Nem titkolják tehát, hogy — nem a gazdaság hibájából, de — kevés a munkaerő.' A vasút, az ipari üzemek túlságosan nagy konkurrenciát Jelentenek. Ezért a munkaerő stabilizálására a gazdaság vezetősége nagyvonalú szociális program megvalósításába kezdett. Megmutatták többek között a Királyhelmecen épült hatlakásos üzemi lakótömböt, amelybe most költöztek be az új lakók. — Rövidesen megkezdjük további öt hasonló lakótömb építését — közölte kísérőnk, Juhász mérnök Pár éven belül egész utcasor épül Királyhelmecen a gazdaság eszközeiből, A fejlesztési részlegen most tataroznak egy lakótömböt, és a későbbi években a többi részlegen is építenek lakóházakat. Nagy ü- zemi konyhát tartanak fenn, az alkalmazottak 30—35 százaléka az üzemi konyhán étkezik. A tovább tanuló fiatalokat anyagilag támogatják. Nem remélik, hogy az említett intézkedések nyomán egyik napról a másikra cső dák történnek, de turiják, hogy ez az egyetlen járható út, hogy elsősorban a fiatalokra kell építeni. Nekik készülnek a lakóházak, miattuk — de nemcsak miattuk — korszerűsítik a termelést. Bélán József MBG nem DICSEKEDHETÜNK „Panaszkodom“. Nem, Dakó Éva, a gazdaság szisz-elnöke egyszer sem használta ezt a szót beszélgetésünk alkalmával, mégis le merjük írni, hogy Éva mondanivalójának nagy részét panasznak szánta. Hogy miért? Ezért: ■ ■ A nyolc ■ falubaii — ■ kezdi Éva — :nyolc alapszervezetünk van. A tagok munkáját, a közös szórakozásokat nehéz összehangolni. Például az egyik Helmecen élő és dolgozó fiatal nem ismeri a tárkányit, holott egy gazdasághoz, egy SZISZ-szervezethez tartoznak. A másik nagy gondunk a munkaerő-vándorlás. Nem tudjuk megteremteni a vezetőségi kádereket. Aztán nem kis problémánk az sem, hogy a 114 tag közül sokan csak alapiskolát végeztek, és bizony nehéz szót érteni velük. Nem lehet csak úgy „odaköpni“, hogy ilyen és Ilyen akció készül, segíts a szervezésben, hanem a lelkére kell mindenkinek beszélni. Mert van olyan szervezetünk — a battyányl —, ahol ha azt mondanám, holnaptól megszüntetjük a szervezeteteket, talán még örülnének is Ellenben itt, Helmecen, a központi műhelyben próbálnám ezt kijelenteni? Itt ragaszkodnak ahhoz, hogy szervezetten dolgozhassanak, szórakozhassanak. A „panasz“ után Éva azért mond némi vigasztalót is. — Aki viszont ismeri a szervezett munka lehetőségeit, s megérzi annak fontosságát, mindenre hajlandó. Számíthatunk rá, S nálunk az ilyen öntudatos fiatalok kezdeményezése nagyon fontos, hiszen az 1- dénymunkák — aratás, szénagyűjtés — nehezen mennének nélkülük. Vannak fiatalok, akik a munkaidő letelte után csoportba verődnek és társadalmi munka tormájában tovább dolgoznak. — Kik azok a tagok, akik dicséretet érdemelnek? Kiket keressünk? — Elsősorban Agyagos Palit és aztán Pet- rlk Annát. De még sorolhatnánk néhány nevet... AZ A TEHSN togte Petrík Anna huszonhárom éves és fejőnö a helmed gazdaságban. Élete, sorsa beille- nék egy drámai hangvételű novellába vagy filmbe. Oakó Éva Juhász Lajos mérnök KONGRESSZUSI RIP0RIjA12. Az alapiskola befejezése után, tizenöt é- ves korában azonnal fejőnő lett. Az apja, Petrik Béla is fejőgulyás, hát vele tartott. Az alacsony, szelíd arcú, kedves tekintető Anna azóta mindennap reggel négykor kel, kimegy az istállóba, megfeji, rendben tart« ja a teheneket. Kilenc óra körül haza megy, otthon főz, mos, takarít, kapál a kertben, majd délután négy óra körül újra irány az istálló. Nyolc óra is elmúlik, mire megint haza ŐtAzt mondja, már járt a tengerparton. Kérdezzük, mit látott?, — A tenger nagy vizet. Faggatnám őt tovább, de hiába. Minden kérdésemre lesütött pillantás, üres mosoly a válasz. Meg pír az arcon. Az apja közbeszól: — Nem rázhatta ő ott nagyon a rongyot, sok pénz kell kérem a tengerparton. Kocs- mázni ő nem járt, meg a nyelvüket se tudja, hát nézte a vizet, meg „fürdicsélt“. Petrík Annál háromezer koronánál többet keres havonta. Sőt, a vezetője azt mondta, néha négyezer koronánál is több van a borítékjában. Az apja úgyszintén. És mire költi? Szinte semmire. A portán minden megterem. Az öltözködésben nem nagyon clcomáskodlk; Bálba nem jár. Csak gyűjti, gyűjti a pénzt. Mint az apja, meg a hozzá hasonlók, akik valahol megrekedtek a fejlődésben. Beszélgetésünk Anna vezetőjének szavaival ér véget: — Petrik Anna a legjobb fejő. Dolgozik, mint a barom, de a világ dolgairól nem tud semmit! S még egy apró mozaik. Beszélgetünk Annával a munikáról. A fejés menetét így kezdi magyarázni. — Az ott a tehén tőgye .. > Bélán József főgépesítő: „Azt kérdezed Jánosom, milyen a ml ifjúságunk? Hát azt mondom, hogy keményvágású, melós fajtájú gyerekek ezek mind. Mondok neked egy példát, és megértesz mindent. Van a gazdaságban egy hatvanta- gú gépesítő ifjúsági brigád, amiről ti már vagy két éve Irtatok is. Ezekkel a fiúkkal ml mindent el tudunk érni“ De hogy a példánál maradjak: Demeter Laci régebben az egyik legjobb munkásunk volt. Traktoros. I- vott is a fiú meg a családi zűrök is összejöttek. A brigád úgy határozott, nem való közéjük, rontja a hírnevüket, ezért kizárták, Közben Laci .csinált egy bakJö.v^sU A- mikor kiszabadult visszajött a gazdaságba dolgozni. Teljesen megváltozott. Klvereked- te magának munkájával, hogy a legjobbak közé soroljuk,' és a fiúk, akik látták az í- gyekezetét visszafogadták öt. Elhiszik neki, hogy megváltozott, bíznak benne, lehetőséget adnak neki a munkára, a közösségi életre. Szóval; ahogy tudnak, segítenek rajta, Bélán József behív az irodájába két traktorost. Épp most érkeztek meg a gazdaság udvarára egy-egy megrakott pótkocsi szalmával: Pataki Sándor és Lakatos Kálmán. Mindketten elégedetten beszélnek a munkájukról, s meggyőződéssel mondják, hogy a gazdaság minden lehetőséget megteremt, amire ma egy fiatalnak szüksége van. S csak a legfontosabbat említik: a lakást. De erről már Agyagos Pált kérdezem aki a gazdaság építette lakásban lakik feleségé— Régebben a szüleimnél laktunk, egy szobában, mint a cigányok. Azért mondom, mint a cigányok, mert megvettük a sok holmit és nem tudtuk hová tenni De most már szép a lakásunk, 150 korona lakbért fizetek, A kereset jó, háromezernél több. De ha nem haragszol meg, most sietnem kell. Ma még legalább kettőt szeretnék térni, de zárszóiként azért még azt odaírhatod, hogy aki a helmeci gazdaságba jön dolgozni, nem bánja meg. XXX Nem állt szándékunkban „reklámot csinálni“ a Királyhelmecl Állami Gazdaságnak. Az elmondottakból egyébként is kitűnik, hogy sok még a megoldásra váró prob'éma Csupán érzékeltetni skartuk, milyen változásokat hoz magával a korszerű, nagyüzemi gazdálkodás, amelyre a gazdaság vezetősége kétségtelenül törekszik. Erre vall az állattenyésztés korszerűsítése, hogy Petrik Annának ne kelljen látástól vakuláslg dolgozni. Más kérdés, hogy az emberek ésszerűen tudják felhasználni a jó keresetet, s az egyre több szabad időt. Itt még sok a tennivaló, és lehet, hogy ez hosszadalmas folyamat lesz, Palágyi Lajos és Zolczer János riportja Foto; Zolczer rriVriiii
