Új Ifjúság, 1977. július-december (26. évfolyam, 27-52. szám)

1977-10-11 / 41. szám

» SZISZ II. KONGRESSZUSA ■ NOSZF 60 ■ SZISZ II. KONGRESSZUSA ■ NOSZF 60 ■ SZISZ 11. KONGRESSZUSA ■ NOSZF 60 ■ KEDVES OLVASÓINK! Mai számunkban befejeződik a nagy versenyünk. A verseny felté­teleit előző számainkban már ismertettük. A helyes megfejtéseket mind a négy számban közölt kérdésekre 1977. október 21-ig kell beküldeni szerkesztőségünk elmére: Oj Ifjúság szerkesztősége, 89714 Bratislava, Praáská 11. Szeretnénk figyelmeztetni olvasóinkat arra, hogy a sorsoiásban csak azok a megfejtők vehetnek részt, akik megfejtéseikhez csa­tolják mind a négy versenyszelvényt. Reméljük, hogy a verseny kellemes szórakozást nyújtott olvasó­inknak és tudásukat is gyarapította. A sorsolás nyilvános lesz, en­nek időpontját lapunkban közöljük. Sokak kérésére megismételjük a nagy verseny dijait. 1. díj: Utazás Kubába 2. dij: Magnetofon 3. díj: Szilveszter Budapesten személy részére 10. díj: Gázfőző 11. díj: Slléc két 12. dij: Felfújható matrac 13. dij: Futballlabda 4. dij: Karácsony a Magas-Iátrában 14. díj: Tollaslabda két személy részére 5. dij: Kerékpár B. dij: Tranzisztoros rádió 7. dij: Fényképezőgép 8. díj: Pingpongasztal 8. dij: Sátor 15. dij: Könyv 300 korona értékben 16. dij: Könyv 200 korona értékben 17. dij: Könyv 100 korona értékben 18. díj: Könyv 100 korona értékben 19. dij: Könyv 100 korona értékben 20. dij: Könyv 100 korona értékben. D] TÖRTtMlMI KORSZAK KEZDŐDŐIT A szilárd politikai alapon álló for­radalmi proletárhadsereg Jelentős ré­sze fiatalokból állt. A szocialista for­radalomra való felkészülés időszaká­ban a munkásifjúságból szervezett osztagok keletkeztek; elsősorban is az olyan forradalmi központokban, mint Petrográd, Moszkva és a többi ipari nagyváros. 1917-ben a Pravdá­ban megjelent Oroszország Ifjúmun­kás Szövetségének alapszabályzata. A szerző: N. K. Krupszkaja. Krupszkaja jelentős politikai és népnevelő mun­kát végzett a fiatalok körében. Az ifjúság jelentős része aktívan részt vett a proletár vörös gárdák létrehozásában. Az Ifjúsági szerveze­tek tagjai bátnan harcoltak a Petro- grádban, Moszkvában és a többi vá­rosban kirobbant fegyveres felkelés­ben. Ebben az időszakban kezdődött meg az ifjúsági szövetség történel­me. A fiatalok a bolsevik párt veze­tésével aktívan harcoltak a szocia­lista forradalom kivívásáért. A szov­jet ifjúsági mozgalom dicső történel­mében fordulópont volt a Komszomol megflakítása. -Millió és millió fiatal ebben" a ‘ szervezetben tette magáévá Leninnek a Komszomol III. kongresz- szusán megfogalmazott gondolatait toltak. A burzsoázia is hozzálátott a egész marxista-leninista gondo­H atvan esztendő telt #1 attól a hatalmi szervek és saját kormánya latrendszert. A Komszomol tagjai az világtörténelmi jelentőségű pil- létrehozásához. Bonyolult volt akkor új társadalom építésében és védel- lanattól, hogy Lenin szaval hí- az oroszországi helyzet, így furcsa, méhen egyaránt helytálltak. Ezer és rül adták a világnak: „Megvalósult a történelemben egyedülálló szituá- hősi tettet vittek véghez, és a a munkások és parasztok forradal- dó alakult ki: kettős hatalom jött során ma, amelynek szükségszerűségéről a létre. Ebben a rendkívül bonyolult kiválóan megállták helyüket, bolsevikek meg voltak győződve“. helyzetben Lenin látott a legtisztáb- Lenin 1917-es oroszországi tevé- Oroszországban hosszú időn kérész- ban. Képes volt gyorsan tájékozódni, kenységét rendkívül találóan jelle- tül érlelődtek a szocialista íorrada- miközben pontojan megfogalmazta a mezte L. I. Brezspyev, amikor a kö- lom feltételei. Ez a kizsákmányoló, párt alapvető politikai céljait Orosz- vetkezőket mondotta: „Vannak olyan nyomort ős elnyomást eredményező ország fejlődésének ebben a szaka- napok, ml több, vannak olyan órák elavult társadalmi rendszer keretei között ment végbe. A tőkés rend szer már elérte fejlődésének legfel sőbb fokát — az imperializmus kor szakát. Imperialista ős nemzeti fel szabaditól háborúk, a kizsákmányo lók és a kizsákmányoltak,, az ural mon levők és az elnyomottak közötti éles osztályküzdelmek Időszaka volt ez; Oroszország volt az imperialista rendszer leggyengébb láncszeme. Ez az ország vált az Imperialista világ­háború által rendkívül kiéleződött a- lapvető ellentétek keresztezőpontjá- vá. A szocialista forradalmat a baladó társadalmi gondolatrendszerek fejlő­désével készítette elő az emberiség. Ez a folyamat a munkásosztály tudo­mányos ideológiájának, a markizmus­nak a létrejöttével érte el tetőpont­ját. A marxizmus feltárta az emberi társadalom fejlődésének alapvető tör­vényszerűségeit, rámutatott a mun­kásosztálynak a kizsákmányoló kapi­talista rendszer megdöntésében és az osztálynélküli kommunista társada­lom felépítésében betöltött történel­mi küldetésére. A XX. század kezde­tének történelmi feltételei között Le­ninre hárult a marxizmus tisztasága megőrzésének és megvédésének, új társadalmi jelenségek elemzése alap­ján történő továbbíejlegztésének a feladata. És Lenin a marxizmus ösz- szes alkotőetemét továtjbfejlesztette, gazdagította. Lenin mélységesen átél­te a marxizmust, és a nagy gondol­kodót főleg a gondolatrendszer for- radalpiísága és Időtállósága ragadta meg. Különös figyelmet szentelt ezért a döntő tényezőként szereplő marxis­ta forradalmi párt létrehozásáért és megszilárdításáért fojyó küzdelem­nek. A kizsákmányoló rendszer meg­döntésénél és az új társadalom fel­építésénél ugyanis Ilyen párt vezeti a munkásosztályt és a többi dolgo­zót. A bolsevik pártnak a burzsoázia megdöntésére irányuló politikájánál tudományos alapként a szocialista forradalom lenini elmélete szerepelt. A több éve tartó háború folyamán kiderült, hogy a nyomor, az éhezés és a megpróbáltatások következtében gyengül a soviniszta propaganda ha­tása. A széles tömegek aktivizálódtak, békét, földet és nemzeti szabadságot követeltek. Az oroszországi helyzet azt mutatta, hogy a burzsoázia és a proletariátus közötti osztályellentéte­ket radikális módon oldják meg. Le­nin ebben az Időszakban a társadal­mi viszonyok fejlődésének tanulmá­nyozása közben rendkívül fontos vég­következtetésre jutott', amelynek e- redményeként megfogalmazta a kapi­talizmus egyetlen fejlődéséről szóló törvényt. Tényekkel bipnyította, hogy az Imperializmus Időszakában több országban vagy akár egyetlen or­szágban Is győzhet a szocialista for­radalom. A forradalmi munkás- és katonatö­megek megmozdulásai nyomán 1917 februárjában megdőlt a gyűlölt cári rendszer, győzött a burzsoá-demok- patikus forradalom.. A forradalmi munkások számos helyen népi hatal­mi szerveket — szovjeteket — alakl­Hatvan esztendő telt el a petrográ- di felikelés győzelme óta. Hat évtizede adták ki a forradalom hazájában a békéről és a földről szóló dekrétu­mot. A 11. összoroszországl szovjet kongresszuson a munkások és a ka­tonák küldöttei határozatot hoztak a V. I. Lenin vezette Népbiztosok Taná­csának létrehozásáról. Hatvan év még történelmi mértékkel mérve is nagy idő. A régebben elmaradott Oroszor­szág iparilag fejlett országgá válto­zott. Kialakult a szocialista világ- rendszer és már az egykori gyarmat- birodalmakat alkotó ázsiai és afrikai országok is az önálló fejlődés útjá­ra léptek. A forradalom 60. évfordu­lója tehát kiváló alkalom a világ- történelmi esemény jelentőségének felmérésére. Kétségtelen, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom a XX. század legfontosabb eseménye volt, mert alapvetően befolyásolta az egész emberiség fejlődését. Az SZKP KB-nak a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évforduló­jával kapcsolatos határozata a követ­kezőket hangsúlyozza: „Az Októberi Forradalom olyan társadalmi-politi­kai esemény volt, amely egyre mé­lyebben és mind plasztlkusabban be­folyásolja a társadalmi haladás út­jára lépett emberiség minden egyes lépését.“ Az időtávlat, főleg pedig a mosta­ni forradalmi folyamatokkal fenntar­tott kapcsolatok lehetővé teszik, hogy teljes mértékben értékelhessük a földkerekség e.lsö szocialista for­radalma győzelmének a jelentőségét. Látnunk kell azt is, hogy a proletár világforradalom kezdetéről, az embe­riség történelme új szakaszának nyi­tékű Ismeretekkel, tapasztalatokkal gazdagította a marxista-leninista el^ méletet és gyakorlatot.. Olyan tévé* kenysőgről van szó, mint az iparosi* tás, a mezőgazdaság kollektivizálása* a kulturális forradalom, a nemzetisé* gi kérdés megoldása, a párt vezető szerepének érvényesítése a proletár- diktatúra és az össznépi állam körül­ményei között stb. Napjainkban a szovjet társadalom soha régebben nem tapasztalt ütemben fejlődik s így a kommunista építés a szovjet nép közvetlen feladata lett. Ez a tevé­kenység az SZKP harmadik program­ja alapján, a konkrét feladatokat te­kintve pedig az SZKP XXV. kongresz- szusának dokumentumaiból kiindul­va megy végbe. A Szovjetunióban a fejlett szocia­lista társadalom felépííése és a kom­munizmus napjainkban folyó építése a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom eszmélnek alkotó módon törté­nő megvalósítását, Október eszmél­nek tartós érvényességét jelenti. A Nagy Októberi Szocialista For­radalom világméretű és feltartóztat­hatatlan folyamat kezdete volt. Az azóta szerzett tapasztalatok azt mu­tatják, hogy a munkásosztály törté­nelmi küldetését csak ügy teljesíthe­ti, ha lenini típusú politikai párt áll az élén. Arról is meggyőződhetett az emberiség, hogy a tudatos szubjektív tényezőnek óriási szerepe van a for­radalmi küzdelemben, A nemzetközi kommunista mozgalom létrejötte a Nagy Október eszmél tartós érvénye­sülésének döntő feltétele és szavato- lója volt. A mozgalom egyes osztagai — a kommunista pártok — a marxlz- mus-leninizmus alapelvei szerint te­vékenykednek. Napjainkban öt világ­rész 90 országában működik kommu­nista párt. A szervezett párttagok szá­mú mintegy 65 millió. Napjainkban a kommunista mozgalom a világ leg­szervezettebb politikai ereje. Számos országban a kommunista párt uralko­dó párt, sok helyen pedig a demok­ratikus kormányok tagjaiként tevá- ,, kenykednek a kommunista párt kie­melkedő vezetői. Az országok többsé­gében a kommunista pártok aktívan kiveszik részüket a politikai és szo- ' '' ciálls kérdések megoldésáből, a tár- t-''' sadalmi haladásért, a demokráciáért -^-<1 és a békéért vívott küzdelem élén , állanak. A kommunista pártok létének kö- szönhetően számos országban győzött- , .'J.'h‘,‘,^?iöciál!stq..,to.ttádftlpm. Csehszlová­Vörösgárdisták a Szmolnij kertjében Az Auróra cirkáló zsoázía, sem pedig a kompromisszu- ményezője Lenin volt. mokra hajló mensevikek és eszerek nem képesek a béke megteremtésé­re, a földosztásra, a szociális és po­litikai problémáknak a munkásosz­tály és a többi dolgozó Javára tör­ténő megoldására. A párt rámutatott, hogy ez a mensevikek és az eszerek osztályhelyzete, objektív érdekei miatt nem lehetséges. A párt a tömegek megnyerése közben rámutatott, hogy csak a szocialista forradalom kivívá­sával, a munkásosztály hatalmának kialakításával elégíthető ki a töme­gek minden alapvető követelése, csak így hozhatják létre az igazságos szo­cialista társadalom felépítéséhez szükséges előfeltételeket. A párt kö­vetkezetesen küzdött a békéért, a föld köztulajdonba adásáért és a szabadságért. Ezzel megnyerte a tö­megeket, össze tudta fogni Oroszor­szág valamennyi forradalmi erejét. A forradalmi mozgalom fő hajtóereje a proletariátus volt, amely a szegény- parasztsággal összefogva a szocialis­ta forradalom győzelmének döntő e- rejévé vált. győzelme óta is felbecsülhetetlen ér- f®l®PŰ]ük az osztálynélküll kommunista társadalmat. I Greif Emil ELSŐ KÉRDÉS: A győzelmes Októberi Forradalom első államjogi doku­mentuma, amelyet a II. összoroszországl szovjet kongresszus elfo­gadott a (következő volt: 1. Békedekrétum 2. A dolgozó és kizsákmányolt nép jogairól szőlő deklaráció? 3. Az analfabetizmus leküzdéséről szóló dekrétum. második KÉRDÉS: „Az Ifjúsági szövetségek feladatai“ című beszámolőt Vlagyimir Iljics Lenin hol mondta el? 1. Az összoroszországl szovjetek kongresszusán 1920. december 22-* 29. 2. A Komszomol III. kongresszusán 1920. október 2-án. 3. A Kommunista Internacionálé I. kongresszusán lOlSl március 2— 6. HARMADIK KÉRDÉS: 1917. oktöber 25-én 18 órakor (az új naptár szerint november 7-én) az Ideiglenes Kormány székhelye ikörül bezárult az ostromgyűrű. 21 órakor az Auróráról figyelmeztető lövéseket adnak le vaktölténnyel. A bolsevikok el akarják kerülni a vérontást, a ha­talmát veszített Ideiglenes Kormány védői azonban a harc mellett döntenCík. A forradalom seregei rohamra indulnak és éjjeli 2,10 órakor letartóztatják az Ideiglenes Kormányt. Hol volt az Ideigle­nes Kormány székhelye: 1. Tél! Palotában? 2. Szmolníjban? 3. Péter Pél eró'dben? VERSENY! ★ VERSENY! ★ VERSENY! ★ VERSENY! ★ VERSENY! ★ VERSENY! ★ VERSENY! ★ VERSENY! ★ VERSENY! ★ VERSE szában. Lenin az Áprilisi Tézisekben, amelye­ket Oroszországba való visszatérése után — 1917 áprilisát kővetően — fogalmazott meg, a szocialista for­radalom végrehajtásának szükségessé­gére irányította a figyelmet. A bolse­vikok pártja hetedik összoroszorszá- gl konferenciáján (1917 április) prog­ramként hagyta jóvá az Áprilisi Té­ziseket. Ez volt egyébként a bolsevik párt első olyan konferenciája, ame­lyet legális körülmények között tar­tottak meg. Megkezdődött a töme­gek megnyerése a párt politikájának. Konkrét, az életből vett példákkal bizonyította a párt, hogy sem a bur­az emberek életében, amelyek évtize­dekkel felérnek. Lenin számára 1917 októbere ilyen időszak volt. Egész tu­dását, óriási politikai tapasztalatát, egész akaratát és energiáját a felke­lés előkészítésére összpontosította.“ Lenin a bolsevik párt elismert vezé­re volt. Ez a megállapítás egyáltalá­ban nem csökkenti a párt vezető sze­repét és a pártnak a tömegek köré­ben végzett hatalmas propagációs, a- gitáclós és szervező tevékenységének a jelentőségét. Fontos szerepe volt a központi bizottságoknak, hatalmas munkát végeztek a párt más vezetői, de a szocialista forradalom lelke, a forradalom előkészítésének kezde­tányáról van szó. A V. I. Lenin által vezetett kom­munista párt győzelemre vitte a for­radalom ügyét, így Oroszországban eldőlt a munkásosztály és a kizsák- mányolők között folyó sokéves küz­delem. Létrejött a szovjet állam, a- mely a forradalmi vívmányok védel­mének, az új társadalmi rendszer fel­építésének az eszköze. Ez az állam lehetővé tette a néptömegek aktivitá­sának sokoldalú kibontakozását, az új, szocialista társadalom felépítését. A szovjet állam hat évtizedes fenn­állása alatt felépült a fejlett szocia­lista társadalom. A Szovjetunió leni­ni kommunista pártja a forradalom k'a Is ilyen ország! Ma már nemcsak Rfvetlen országban építik a szocia­lizmust, hanem egy világrendszer ke­retében. A szocialista világrendszer létrejötte a szocialista forradalom le­nini elméletének diadalát, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom esz­méinek tartós érvényességét jelenti. Napjainkban a szocializmus a világ fejlődésének meghatározó tényezője, ez a rendszer a történelmi kezdemé­nyezés, a társadalmi haladás hordo­zója. A szocializmus a világban vég­bemenő forradalmi folyamat fő tá­masza és bázisa. E világrendszer lé­tének köszönhetően ért el a régeb­ben elnyomott népek nemzeti felsza­badító mozgalma oly döntő győzelme­ket az imperializmus fölött. Széthul­lott a gyarmati rendszer, és a törté­nelem perifériáján élő nemzetek ön­állókká, saját sorsuk kovácsolójává váltak. A Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom lényegesen különbözik min­den előző forradalomtól. Jellegét és történelmi következményeit tekintve egyaránt különleges helye van a vi­lágtörténelemben. Megszüntette az im­perializmus korlátlan uralmát, a föld­kerekség szocialista világra és elha­lófélben levő tőkés világra tagolódott, A szocialista világrendszer előtt szé­les távlatok állanak. Lehetőségeink­Irol Q -T í-vonr+á 1 fTV» Ällr fi H

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents