Új Ifjúság, 1977. július-december (26. évfolyam, 27-52. szám)

1977-10-04 / 40. szám

2 IM Nyugaton^^, a helyzet változat'án MIINKANÉLKUG ERŐSZAK Több mint 10 000 francia mun­kás nem vette ki augusztusban a szabadságát, folytatta a munkát. Attól tartottak ugyanis, hogy a szabadságukról visszatérve nem fogadnák vissza őket koráb­bi munkaheiyükön. Az eibocsátás- tói való félelmükben a munká­sok megszálltak több tucat ipari vállalatot. A munkanélküliségtől való ret­tegés feltartóztathatatlanul ter­jed. A szakszervezetek adatai szerint a munkanélküli franciák száma őszre eléri az 1 millió 800 ezret, az eddigi legmagasabb szá­mot. Legsúlyosabb a helyzet je­lenleg a fémkohászatban, ott több ezer munkást fenyeget az elbo­csátás veszélye. A szakszervezetek adatainak nyilvánosságra hozatalával egy- Időben egy merőben más tartal­mú, 600 oldalas, több mint 30 ki­egészítéssel ellátott érdekes anya­got terjesztettek Valéry Giscarű 'dEstaing francia köztársasági el­nök elé. Szerzője Alain Peyreflt- te igazságűgymlniszter. Az állam-- fö a felettébb kényes munkával abban az időben bízta meg, ami­kor még nem volt jelenlegi tiszt­ségében. Az volt a feladata, hogy feltérképezze az erőszak formáit és okait. Peyrefltte felhasznált számos kutatást, tanulmányt és véleményt. Több mint száz javas­latot tett arra, miként lehet útját állni a társadalom elleni bűn­ténynek. Az igazságűgymlniszter abból indul ki, hogy a különösen az utóbbi évtizedben Franciaország­ban elharapózott erőszakhullám mindenekelőtt a városiasodás kö­vetkezménye. Az elmúlt években öt munkacsoport Franciaország- szerte — elsősorban a nagyobb városokban — több mint 30 szo­ciológiai, biológiai és más vonat­kozású körkérdést intézett a pol­gárokhoz. Peyrefitte-et és munkatársait elsősorban az érdekelte, hogy a fiatal nemzedék, főleg a fiatal- koniak körében mennyire terjedt el az erőszak. A megkérdezett franciák egyöntetűen azt állítot­ták, hogy a fiatalok hajlamosab­bak az erőszakra, mint a felnőt­tek. A bizottság azonban leszö­gezte, hogy nem szabad általáno­sítani. A fiatalok kis hányada, mintegy 17 százaléka hajlamos az erőszakra, ám igen elgondolkod­tató adat, hogy a fiatalok e része követi el az összes bűncselekmé­nyek 60 százalékát. Az igazságügyminiszter számos javaslatot terjesztett a kormány elé, amelyek révén útját lehetne állni a terjedő erőszaknak. Töb­bek között javasolja a flatalko- rúaknak kötelező iskoláztatását 16 éves korig, olyan települések építését, amelyek 30 ezernél több lakost nem fogadhatnak be, vala­mint azt is, hogy a nagyobb vá­rosok lakosságának száma ne szárnyalja túl a 200 ezret. Be kel­lene tiltani az erőszakra bújto- gató filmek vetítését. Az Igazságügyminiszter javasla­tait azonban a közvélemény nagy része nem támogatja. Elősorban azt róják fel, hogy nem elemezte mélyebben a társadalmi-gazdasági okokat. Ha így járt volna el, ak­kor egészen más következteté­sekre jutott volna. Mert mihez kezdjen az a fiatal, aki hasztalan keres munkát. Elöbb-utóbb a bű­nözés útjára lép, ha nem akar éhen halni. (P) SZÉPOL, CSINOSODIK Alsfipél (Dolny Piai) 1416 lakost szám- I6IÖ körzeti község arculata 1964 úta ugyancsak megváltozott. Ekkor vette át a falu Irányítását Dvorák Anton hnb-elnök, aki a képviselőkkel derekas munkát végzett. Munkájuk révén 6 km hosszúságban portalanitották az utakat és betonjárdákat létesítettek minden utcában. 103 új családi házat építettek fel. A sportolék részére gyönyörű sport­telepet, 400 néző részére fedett lelá- tét, szociális helyiségeket, IDzlS m nagy­ságú úszúmedencét, fedett, modern te­kepályát építettek egymilliő korona ér­tékben. Ezeken a létesitményeken a falu fiatalsága közel 10 000 brigádérát dolgozott le. A sportpálya körül virág- zö parkot csináltak, amelyet állandéan gondoznak, csinosítanak. A fiataloknak olyan feltételeket biztosit a szövetkezet és a hnb, hogy jél érzik magukat a faluban és nem kívánkoznak el. Az ott­hon és Léván (Levtce) dolgozé SZISZ- tagok megtalálják számításukat az ifjú­sági klubban is, ahol minden szórako­zási lehetőség adva van. A falutól kb egy^ kilométerre épült fel a ,,vadász­iak , ahol iskolázásokat, ünnepségeket, táncmulatságokat rendeznek, A SZfSZ-tagflk vállalták, hogy a NOSZF tiszteletére új röplabdapályát építenek és segítenek a sporttelep be­kerítésénél is. Még tavaly megkezdték a 2 millió korona értékű új kultúrház énitését. Oj falak emelkednek a köz­ségi szolgáltatási házon is, melynek az értéke 1600 000 korona lesz. Az épí­tő vállalat 14 tantermes alapiskolát épít tornateremmel és tanító lakások­kal. Az óvoda felépítése után erre Is nagy szükség volt, mert a tanulók a 4 kilométerre fekvő Ínye (lüal községbe voltak kénytelenek járni Iskolába. Az alsópéli szisz-tagok 1978-ban már szé les vásznú moziba járhatnak. Alsópél lakossága 14 kollektív és 310 egyéni szo­cialista vállalást tett; 34 000 brigádórát akar ledolgozni. A SZISZ-tagok élen járnak a szocialista kötelezettségvállalá­sok teljesítésében. Példásan bekapcso­lódnak az összes brlgádmnnkába. A fiatalok kivették részüket a takarmány begyűjtéséből, az aratási mnnkálatokból és a répa egyeléséböl Is. A hab ezért a SZISZ-tagoknak hangszereket is vá­sárolt. A \OSZF közelgő 60. évforduló­jának . tiszteletére több nolitikai ás kulturális jellegű rendezvényre kerül sor Alsöpélen. Belányi jános TATA - TÖVÄROS A martosi fMartovce) SZISZ-alap- szervezet vezetősége háromnapos ki­rándulást szervezett Magyarországra a tatai tóhoz. Tata edzőtáboráról hí­res, s szabadtért színpadán neves szólisták, együttesek, népi tánccso­portok lépnek fel. Gyakran keresik jel a turisták, hogy megcsodálják a város műemlékeit. A fiatalok autók­kal tették meg az utat, s az ottani kempingben sátoroztak. Megtekintették a várost, mely a tó fölött emelkedik, s melyben történel­mi kiállítás volt. Napközben napoz­tak és jürödtek -a tóban. A három kellemes nap után szép élményekkel tértek haza. tallOsi Béla CSEREAKCIÓ A mai fiatalok közül sokan tanul­nak idegen nyelvet, az elsajátításhoz azonban szükséges a gyakorlás is. Ezt tette lehetővé ebben az évben a Dunaszerdahelyl (Duna)ská Streda) Magyar Gimnázium. Levelezés útján vettük fel a kap­csolatot egy berlini középiskoiaval. A nyár folyamán ei is látogattunk egymáshoz. Mi megmutattuk a né­met lányoknak Szlovákia nevezetes­ségeit és a szlovák fővárost. A má­sik héten mi utaztunk Berlinbe. Na­gyon sok szép élményben volt ré­szünk. Megnéztük Berlin nevezetes­ségeit, sétáltunk az Alexander téren, s a tévétoronyból gyönyörű panorá­ma tárult elénk. E két hét alatt na­gyon sokat tanultunk németül. Somngyi Ildikó MEGEMIlKEZÉS AZ SZNF 33. EVFORDUIÖJÄRÖI Restén (ReSica) a helyi nemzeti bi­zottság. a tOmegszervezetekkel karüli ve az idén is megemlékezett a Szlovák Nemzeti Felkelés évfordulójáról. A nap sugaras vasárnap délután a falu lakos­sága az elesett hősök emlékműve előtt megrendezett ünnepségen vett részt. Lucskay Béla elviárs, a helyi párt szervezet elnöke ünnepi beszédében méltatta a Szlovák Nemzeti Felkelés jsientöségét, és rámutatott a község háború utáni rohamos fejlődésére. Meg köszönte a helyi SZISZ-alapszervezel vezetőségének a segítségét. A fiatalok a pionírokat is bevonták az előkészü­leti munkába, s magukra vállalták az elesett hősök emlékművének díszítéséi. A tartalmas ünnepi beszéd után a helyi nemzeti bizottság dolgozói megkoszorúz­ták az első és a második világháború­ban elesett hősök emlékművét, majd az ifjúsági szervezel tagjai és a helyi alapiskola tanulói rövid kulturális mű­sorral köszöntötték a jelenlevőket. Redtén már hagyományos a 880-méte- res országúti „maratoni“ futóverseny. Az idén a győzelmet az örökös ré.szt­vevő, a buzltai Héger Gyula szerezte meg a tavalyi győztes előtt. A délutánt a pionírok futóversenye tarkította. A pionírok 1000 méteren küzdöttek a he­lyezésekért. A versenyt Zborai István nyerte. A győzteseknek Szanyi Béla, a helyi nemzeti bizottság elnöke értékes jutalmakat adott át. A futóverseny vala­mennyi résztvevője emléklapot kapott. El keli azonban mondani, hogy évről évre kevesebb fiatal áll rajthoz, s ez rontja a verseny színvonalát pedig a verseny az idén már sorrendben a hetedik ta­lálkozó volt, és a futóversenynek szép hagyománya van. ZBORAI IMRE JÖ IRÁNYÍTÁS-JÖMENKÄ Kotra Ferenc (a képen), az ebedi (Obid) SZISZ alapszervezet elnöke, .1 szövetkezet gépjavítója, nemcsak a munkahelyén tartozik a legjobbak közé, a közösségi munkából Is ki­veszi részét. Párttagjelölt és a nem­zeti bizottság képviseiöje. Különösen ott veszik hasznát, ahol az ifjúság kérdéseivel foglalkoznak. Irányításával fellendült az alap­szervezet munkája. Vállalták többek között, hogy a NOSZF 60. évfordu­lója tiszteletére 600, a SZISZ II. kongresszusa tiszteletére 3000 órát dolgoznak le társadalmi munkában. Vállalásukat részben már teljesítet­ték is. Az Ifjúsági klubot tatarozták, a parkokat gondozták és segítettek a mezőgazdasági munkáknál. Az elnök munkájáét nagyban elő­segítik az aktív SZISZ-tagok, mint Góra Jolán, Kerek! Ilona, Kósa Tibor és a töbiet így gyorsan telnek a szervezet fiúniliájánaí v—, ainelybe minden figyelemreméltó eseményt bejegyeznek — lapjai. Száraz Mária Obid A BARÁTSÁG NEM ISMER HATÁROKAT A gondolat megismerni barátain­kat — nemcsak a szovjet irodalom, művészet és sport révén — már 1987-ben, a NOSZF 50. évfordulóján megszületett. Abban az esztendőben a Rimaszombati Mezőgazdasági Mű­szaki Középiskola baráti szövetségre lépett a szovjetunióbeli Nova Kahov- ka város hasonló iskolájával. Azóta a diákok és pedagógusok csoportja rendszeresen látogatja egymást, hogy megismerjék egymás életét, szovjet embereket és munkájukat. A Rima- szombati Mezőgazdasági Műszaki Szakközépiskolában azt vallják, hogy semmisem segíti elő joblian egy nem­zet megismerését, mint a két ország népének közvetlen kapcsolata. A szocialista tábor országai között köl­csönös szövetségek létesültek, mert a személyes kapcsolatok, a cserelá­togatások az internacionalizmus esz­méjét szolgálják. A rimaszombati iskola diákjai, mint minden más mechanizációs mű­szaki iskoláé, a nyári szünidőben mezőgazdasági üzemekben dolgoznak, hogy értékesítsék elméleti ismeretei­ket, jobban megismerkedjenek jö­vendő munkahelyükkel, hivatásuk­kal, a mezőgazdasági munkával. Hogy az egyes munkafolyamatoknak necsak a technológiáját és terjedel­mét Ismerjék meg, hanem az embe­rek munkához való hozzáállását is megfigyelhessék. Ezen a kötelező szünidei gyakorlaton minden osz­tály képviselteti magát A mezőgaz­dasági üzemekben az I. és II. évfo­lyamok kéthetes gyakorlatra, a III. évfolyam legjobbjai pedig jutalom­ként külföldi csere-gyakorlatra men­nek. Az idén éppen 10 éve annak, hogy Nova Kahova és Rimaszombat (Ri- mavská Sobota) között létrejött a I szövetség. Iskolánk további szövet- 5 ségeket is kötött: a szomszédos ma- I gyarorszégi Mohácsi Mezőgazdasági i Szaktanintézettel. További ilyen testvér I iskola az NDK-ban Beelitz-Mark vá- I rosában van, Idehaza pedig Ceské BudSjovicén a mechanizációs iskola. Az iskola diákjai. joggal örülnek a nyári szünidőnek’ mert Ilyenkor eljuthatnak a Fekete-, az Azovi-, a Balti-tenger partjára vagy a Bala­ton mellé, vagy megismerhetik a szép nyugatcseh vidéket. A külföldi cseregyakorlat legnagyobb előnye, hogy a diákoknak lehetőségük nyílik más országokat látni, megfigyelni lakosai életét, megismerni géppark jaikat, technikájukat, technológiáju­kat. összehasonlításra van módjuk: új embereket, szokásokat, nyelveket ismernek meg. Megismerik más or­szág kultúráját, a lakosság életszín­vonalát, lakáskultúráját, hagyomá­nyait, elsősorban is forradalmi ha­gyományaikat, fejlődésüket, rendíthe- tetlenségüket. Nem minden külföldi gyakorlat egyforma. A legjobb és ■ legazdagabb tapasztalatokat a Szovjetunióból és Magyarországról hoztuk, mert ezek­ben az országokban a nyelv isme­rete minden akadályt legyőzött. A tulajdonképpeni csereakció június 15- én Indult meg és 21 napig tartott. A szovjetunióbell csereakciónak azért tulajdonítunk olyan nagy fon­tosságot, mert a diákok megismerik az orosz világnyelvet, a gazdag for­radalmi hagyományokat — hiszen ez a világ első szocialista állama, —- megismerik a teljes kollektivizálás előnyeit, a politika magas színvona­lát és fejlettségét, az emberek ren- dlthetetlenségét és elkötelezettségét. Láthatják a mezőgazdasági üzemek kitűnő műszaki felkészültségét. Diákjaink természetesen nem az egész ott-tartózkodás alatt dolgoz­nak. Járják az országot is. A mi diákjaink sok mindent láttak. Min­denkinek megvan a maga életcélja, vágya. Az ilyen célok közé tartozott diákjaink hő óhaja, hogy ellátogat­hassanak a Szovjetunióba. Számolták az Indulás napját, és hazatértük után volt mit mesélni otthon a szülőknek. Az üzemi gyakorlat befejeztével a diákok körutat tettek, amelyen meg­ismerhették Dél-Ukrajnát és a Knm- ■félszigetet. Az iskola autóbuszán indultak el az Azovl-tenger partjára, ahol az iskolának saját üdülőtelepe van. Ezután a Fekete-tenger követ­kezett, partján Szlmferopol, Jalta, Szevasztopol híres városok és a Krím más történelmi nevezetességei. Az élmények valóban rendkívül érdeke­sek, és sok van belőlük, de nem számolhatok be valamennyiről. Szól­nom kell azonban legalább a sztyeppe megtermékenyítéséről. Aki nem látta, talán el sem hiszi, hogy azon a he­lyen pár évvel ezelőtt még teljesen meddő, terméketlen föld volt. A szov­jet kormány anyagiakat nem sajnál­va termékennyé tette ezt a száraz területet. Hatalmas, többszáz kilomé­ter hosszúságú öntözőberendezést építettek. Felejthetetlen az emberekkel való közvetlen érintkezés is. A szovjet emberek kedvesek, közvetlenek és vendégszeretők. Nová Kahovka igen fiatal város, alig több mint 25 éves, de hogy itt mi minden épült fel ez alatt a rövid idő alatt — az bámula­tos.. A. város csupa zöld park, tiszta és rendezett, rengeteg a gyümölcsfa. A lakosság száma túllépte a 60 ezret, de a zöldterület elérte az egy lakos­ra eső 30 négyzetméter terjedelmet. Ma . már diákjaink ismét saját is­kolai problémáikkal bajlódnak, de az élmények, amelyeket az egyes orszá­gokból magukkal hoztak, maradandó emléket hagytak bennük. Bizonyára még sokáig beszélgetnek ezekről az iskolai vitadélutánokon. Biztos, hogy diákjaink és külföldön szerzett új barátaik között szívélyes kötelékek szövődtek, amelyek a jövőben csak még szorosabbakká válnak. A követ­kező napokban képeslevelezölapok, apró emléktárgyak fognak a barátok között gazdát cserélni — és így van ez rendjén a szocialista tábor ba­ráti népei között. Hrivűák Jiiraj mérnök Rimavská Sobota HÄMAN VAGYUK? MIT CSINÁLUNK? Vlagyimir Iljics Lenin mondta a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győ­zelme után az ifjúság címé­re: „Mi most a jövő társa­dalmának csak az alapkö­veit rakjuk le, de felépíteni nektek kell...“ Az utóbbi napokban, a Szocialista If­júsági Szövetség ksngresz- szusainak idején aikalmiink volt elgondolkozni Lenin elvtárs szavain. Azon példá­ul, hogy a szisz-tagjainak 442 ezer fős tábora Szlová­kiában hogyan teljesítette a népgazdaság továbbfejlesz­tésében reá háruló felada­tokat. Az elért eredményekre — ahogy a SZISZ SZKB kong­resszusi beszámolójában Mi­rhái Zozulák elvtárs, a SZISZ SZKB elnöke is hang­súlyozta — büszkék lehe­lünk. Az ifjúság zöme fele­lősségteljesen végzi a mun­káját. Különösen dicséretre méltó munkát végez a 2383 ifjúsági kollektíva, a 3215 szocialista munkabrigád, és az 546 komplex racionalizá- ciós brigád. Ezek a kollek­tívák az új, progresszív munkamódszerek úttörői. Állandó vendégjogot nyert az ifjúsági szövetség mun­kájában az Ifjúsági Fény­szóró mozgalom. Szlovákiá­ban jelenleg 4249 őrjárata működik. Csupán a mozga­lom ötödik feladatának a megoldása 23 millió korona érfékü nyersanyag, és 49 millió korona értékű tüze­lőanyag és villanyenergia megtakarítását jelenti. A munkaidő gazdaságosabb ki­használása további 7 millió koronát eredményezett. Nagy visszhangra találtak az ifjúság körében a neve­zetes események és évfor­dulók tiszteletére kibonta­kozott szocialista ihunkaver- senyek is. Hazánk felszaba­dulásának 30. évfordulója tiszteletére például 38 mil­lió órát dolgoztak le a fiúk és lányok társadalmi mun­kában. Munkájuk értéke 440 millió korona. A CSKP XV. kongresszusa tiszteletére 58 ezer tonna nyersanyagliulla- dékot gyűjtöttek, s a 4375 újí­tási javaslat haszna 141 mil­lió korona. A Z akcióban 1971 és 1975 között 355 mil­lió órát dolgoztunk le, s a munka értéke két és egyne­gyed milliárd korona. A most véget ért kong­resszusok és a NOSZF 60. évfordulója tiszteletére több mint 300 ezer SZISZ-tag tett értékes felajánlást, vagyis gyakorlatilag minden négy tag közül három. Többek között olyan nagyszerű fel­ajánlások születtek, mint például a handlovái bányá­ban dolgozó Miroslav Cmar- ko vezette', szocialista mun­kabrigádé. Megígérték, hogy túlszárnyalják a szénfejtés szlovákiai rekordját. ígére­tüket betartották, havi ter­melésük 59 260 tonna volt. Legújabban a mezőgazda- sági termelésben és a falu­si szervezetekben is szá­mottevő eredményeket mu­tathatnak fel a szocialista munkaversenyben. Két évvel ezelőtt 330 alapszervezet 12 ezer hektár rét és legelő karbantartását vállalta. Év­ről évre egyre többen kap­csolódnak be a termés be­gyűjtésébe. Az idén például több mint 100 ezer fiatal kombájnos kapcsolódott be az „Egy szem se vesszék kárba“ aratóversenybe. Az említett példák azt bi­zonyítják, hogy az ifjúság teljes mértékben támogatja a CSKP gazdaságpolitikáját, és vállalja a Lenin elvtárs által kijelölt feladatot. í. R.

Next

/
Thumbnails
Contents