Új Ifjúság, 1977. július-december (26. évfolyam, 27-52. szám)
1977-09-27 / 39. szám
ÍM s Közös ÜTŐN A csehszlovák párt- ás kormányküldöttség vezetője Gustáv Husák elvtárs és Kádár János, az MSZMP KB első titkára Ezzel a kifejező címmel kommentálja a budapesti Népszabadság a Gustáv Husák elvtárs vezette csehszlovák párt- és kormány- küldöttség magyarországi látogatásának eredményeit. E látogatás újólag demonstrálta, hogy a két testvéri szocialista ország kapcsolatai minden területen zavartalanok és dinamikusan fejlődnek. A hivatalos tárgyalások, Gustáv Husák és Kádár János eszmecseréi, a két küldöttség tagjainak megbeszélései alkalmat adtak a fejlett szocialista társadalom építésében szerzett tapasztalatok kicserélésére, s annak felkutatására, milyen módon lehet tovább e- rösítenl a két ország e- gyüttműködését. Ismét bizonyságot nyert, hogy a már rendszeres, legmagasabb szintű tárgyalások jól szolgálják a két szomszédos szocialista ország közös ügyét. Fontos állomásai az együttműködésnek, amely a mindennapok gyakorlatában állandóan fejlődik, erősödik. Az a- lap, amelyre a testvéri e- gyüttműködés épül, az a marxizmus-lenlnizraus és a proletár internacionalizmus. A budapesti eszmecseréket az a kölcsönös törekvés jellemezte, hogy feltárják a kiegyensúlyozottan fejlődő kapcsolatok erősítésének további lehetőségeit a legkülönbözőbb területeken, mind a gazdaságban, mind pedig a kulturális, tudományos é- letben, és az idegenforgalomban. A látogatás fontos eredményeket hozott. A Gab- Cíkovo — Nagymaros dunai vízilépcsörendszer közös megvalósításáról aláírt szerződés, a gépipari kooperá ció elmélyítéséről kötött megállapodás vagy a buda pesti csehszlovák és a prágai magyar kulturális központ működtetéséről született egyezmény, a szándékok és célok azonosságáról és a kölcsönös érdekekről tanúskodik. A látogatásnak szélesebb körű hatása is van, hozzájárul a szocialista közösség országai egységének erősítéséhez. Ez az egység a testvéri szövetség a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal biztos nemzetközi háttérként szolgál a két országban folyó építőmunkához, egyben hozzájárul azokhoz az. erőfeszítésekhez is, amelyeknek célja, hogy a nemzetközi életben változatlanul meghatározó irányzat legyen az enyhülés. A tárgyalásokon joggal hívták fel a figyelmet arra, hogy a szélsőséges imperialista körök fékezni akarják az enyhülési folyamatot, a haladó erők egységének megbontására, a szocialista országok belügyelbe való beavatkozásra törekednek. Mindkét szocialista ország világosan látja nemzetközi feladatait,, amelyek beilleszkednek a szocializmus, a haladás, a béke erőinek világszerte egybefonódó erőfeszítéseibe. OROSZORSZÁG 1917 SZEPTEMBER r VIHAR ELŐTTI CSEND A Komyllov-féle lázadás leverése után Pétervár nyugodtabb arcát mutatta A színházak plakátjai Izgalmas bemutatókat ígértek a közönségnek, a Nyevsrklj éttermeiben a hadiipar mágnásai a cárizmus korát idézve dőzsöltek. Moszkva belvárosa, a Fő- posta nyüzsgő környéke szinte Idilli állapotokat sejtetett. De ez csupán a felszín, a látszat volt. Szeptember folyamán a két nagyvárosban és országszerte 469 sztrájkra került sor, 33 üzemben vezették be a munkások önkormányzatát, sőt 21 alkalommal sor került a gyári adminisztráció letartóztatására is. A VÖRÖSGARDISTAK KÉSZEK A HARCRA A Kornyllov-féle lázadás veszélyének elhárításában szerepet játszott a kiképzett, felfegyvarzett gyári munkásság is. Lenin többször rámutatott szeptember folyamán arra. hogy ők, a bolsevik párt vezette forradalom egyik záloga. Az ideiglenes kormány minden törekvése arra irányult, hogy lefegyverezze vagy ellenőrzése alá vonja a Vörös Gárda egységeit. Azokban a városokban, ahol a bolsevik párt irányította szovjetek gyakorolták a tényleges hatalmat, ez rendre meghiúsult. Itt a Vörös Gárda delegálta a képviselőit a karhatalmi szervekbe. A PARASZTSÁG IS MEGMOZDUL Szeptember folyamán ősz szesen 630 alkalommal mozdult meg a falu népe, s a földesutak nagy része az osztályharc „elmérgeseJurij Sztyeklov ' 'v''rtííílfe. Mihail Kalinyin désétől“ tartva kiköltözött féltve őrzött kúriájából. A Volga mentőn ős Szibéria nyugati tartományaiban felütötte fejét az éhínség. A tél sem kecsegtetett sok jóval: az 1913*as termésnek csupán 55 százalékát takarították be a nyáron. A bolsevikok helyzete vidéken már az ősz elején megerősödött. Rendre keresték fel a párt vesBtöit, amelyek tagjai közül a földművelő-^ bői lett munkásvezetO, Mihail Kalinyin, Szovjetorosz- ország leendő elnöke örvendett különösen nagy népszerűségnek. A bolsevik és a baloldalt eszer többségű szovjetek lassan visz- szaszorftották a jobboldali eszerek befolyását. A SAJTÓ- SZERBÍE A FORRADALOM ELŐKÉSZÍTÉSÉBEN A Pravda szerkesztőségének feldúlása után a népszerű lap megjelenése egy ideig szünetelt. Helyette a Rabocslj Puty {MunkásútJ közvetítette a tömegekhez a párt álláspontját. A vidéki lapok közül az Uralsz- kij Rabocslk (Uráli Munkás J, és a minszki Mólót (Kalapács) emelkedett ki ideológiai érettségével és szakmai színvonalával. A bolsevikok mellett kiálló napi- és hetilapok gombamód szaporodtak az ország valamennyi részében. A vezető publicisták — Lu- nacsarszkij, Olminszkij, Rja- zanov, Szkvorcov-Sztyepa- nov — közül az Izvesztyija leendő főszerkesztőjének és a Szovjet Ojságiró Szövetség majdani első elnökének, a nagy műveltségű, ragyogó tollú JurlJ Sztyek- lovnak a képét közöljük. Az antikommunista taktika új vonásai A NOVOJE VREMJA, a több nyelven megjelenő szovjet külpolitikai hetilap legutóbbi számában cikket közöl az antlkom- munlzmus taktikájának új vonásairól. Bebizonyosodott, hogy a burzsoá propaganda most különös figyelmet fordít az „eurokommunizmus“ koncepciójának olyan értelmezésére, amelyben a valóban forradalmi tapasztalatok általános érvényű vonásait nem létezőnek nyilvánítják,« egyes mozgalom irányelveinek rangjára emelik. A Novoje Vremja négy pontban foglalja össze a burzsoá politikusok és a burzsoá propaganda ezzel kapcsolatos törekvéseit. ELŐSZÖR: a szocialista és a tőkésorszá- gok kommunista pártjainak megosztása. A burzsoá sajtó ennek jegyében szólítja fel a nyugat-európai kommunista pártokat az SZKP-től és a többi szocialista ország kommunista pártjaitól való elhatárolódásra. MÁSODSZOR: az SZKP és a többi szocialista ország kommunista pártjai egységének bomlasztása. A burzsoá propaganda az „eurokommunizmus“ jelszavát kívánja felhasználni a nézeteltérések támasztására a szocialista országok között. HARMADSZOR: az, hogy megosztást idézzenek elő a tőkésországokban működő kommunista pártok között. A szovjet hetilap ezzel kapcsolatban polgári lapokból Idéz, amelyek egyes országok kommunista pártjait „ortodoxnak“, másokat „autonómnak“ igyekeznek minősíteni. „A kommunista mozgalomban nincsenek „önállóbb“ vagy „kevésbé önálló“ pártok — állapítja meg a Novoje Vremja cikke. — Minden párt teljességgel önállóan határozza meg nemzeti stratégiáját, s e stratégiák különbsége nem szolgálhat ürügyül arra, hogy valamiféle demarkációs vonalat vonjanak meg az egyes pártok körött, nem tehetik kétségessé egyikük vagy másikuk önállóságát, vagy önállóságának fokát.“ NEGYEDSZER: a kommunista pártok el- korcsosítása Brzezinski szavaival szólva a „lenintelenítés“. Ebből indulnak ki: ha már nem lehetséges megakadályozni azt, hogy a kommunista pártok belépjenek egyes országok kormányába, akkor arra kell törekedni, hogy ezeket a pártokat átformálják, hogy ne nagyon akadályozzák az imperializmus politikáját. Az imperialista burzsoázia ettől függetlenül elvileg ellenséges a kommunista pártokkal szemben, tekintet nélkül arra, hogy az egyes pártok hogyan közelítik meg az egyik vagy másik kérdést. A cikk rámutat: az „eurokommunizmus“ burzsoá értelmezése arra irányul, hogy megossza a kommunista mozgalmat. Az „eurokommunlzmusról“ folytatott vitában a legdurvábban meghamisítják az SZKP és a tőkésországok testvérpártjai elvi állásfoglalásait arról, hogy önállóan keresik az előttük álló problémák megoldásának útját. „Egész koncepciót dolgoznak ki arról, hogy állítólag a Szovjetunió elvileg ellenséges a tőkésországok kommunista pártjainak nemzeti stratégiájával szemben, ellenzi azt, hogy korszerű módon közelítsék meg a demokráciáért és a szocializmusért vívott harc kérdéseit.“ A Novoje Vremja ezzel szemben megállapítja: ami azt Illeti, hogy az SZKP „félne“ a szocializmushoz vezető olyan új utak lehetőségétől, melyek eltérőek az eddigiektől, ezt az érvelést a politikában járatlanaknak szánják. Az SZKP a többi között a berlini tanácskozáson és más nemzetközi fórumokon, de saját pártkongresz- szusaln Is mindig támogatta a szocializmushoz vezető különböző utak lehetőségéről és szükségszerűségéről szóló marxista- leninista tételt. Harcra készen a VörH.s Gárda Bratislava ás Kijev testvérvárosok. Szeptember 12 -18. közütt az SZSZK fővárosában kijevi napokat rendeztek. Ennek keretén belül számos társadalmi és kulturális akció lebonyolítására került sor. Képünkön a testvérváros küldöttségének vezetősége és a bratislavai vendéglátók ellátogattak a Ladislav Novomeskyről elnevezett gimnázium diákjai körébe.
