Új Ifjúság, 1977. július-december (26. évfolyam, 27-52. szám)

1977-09-13 / 37. szám

8

A MŰVÉSZETÉRT ÉS A NÉPNEK

A Csallóközi Múzeumban ismét színvonalas kióilitást nyitottak meg: Pataki . Klára szobrászművész tárlatát. A megnyitón Pavol TomaáoviC, a szerdahelyi katonai igazgatóság vezetője és a Fasisztaeilenes Szövetség járási titkára hangsúlyozta, hogy szocialista társadalmunkban a művészek nemcsak a művészetért alkotnak, hanem a népnek is.

— Ennek bizonyítéka kiállításunk is — fejezte be beszédét Pavol Toma- áoviö, majd azzal zárta mondanivalóját, hogy a kiállítás minden bizony- nyál valamennyi látogató részére mély és felejthetetlen élményt nyújt.

A kiállítás megnyitásán feltűnően nagy számban jelentek meg a nők: asszonyok és fiatal lányok. Érdeklődéssel figyeltük, vajon a kiállított tárgyak közül mi tetszik nekik leginkább.

— Az anya és gyermeke témájú alkotások — mondták a lányok. Osztotta nézetüket az asszonyok jelentős része is.

Ott voltak a kiállításon a Onnaszer- dahelyi Baromfifeldolgozó Üzem dolgozói is, Bakányi Júlia, Csömör Mária, Nagy Margit, Nagy Erzsébet, Nagy Irén, -Pöthe Júlia, Dudás Gizella, Csölle Hermina, Mátyás Mária és férfi vezetőjük, Holocsi Rudolf. Érdeklődéssel figyeltem, mit néznek meg leginkább, vajon nekik mi tetszik legjobban. Kissé tanácstalanul álltak meg a modernebb kivitelű alkotások előtt, egyikük meg is kérdezte, miért van a fából készült női szobor hasa helyén horpadás, meg azt Is, hogy kicsi volt-e a fatörzs, hogy csak torzóra tellett, ám általában ezek az alkotások is megnyerték tetszésüket.

— Örülünk, hogy eljöttünk a megnyitóra, sok' érdekeset láthattunk — mondták elismeréssel.

Pataki Klára kiállítását a Szlovák Nemzeti Felkelés 33. évfordulójának a tiszteletére rendezte meg a Csallóközi Múzeum, s az elkötelezett művek közül néhány a felkelés emlékére készült. A felkelés jelentőségét emelte ki beszédében TomaSoviö Pál is; „A Szlovák Nemzeti Felkelésnek ás a Szovjetuniónak, - amely felbecsülhetetlen segítséget nyújtott népünk fegyveres harcának —, köszönhetjük, hogy ma gyönyörűszgp hazában élünk, ahol minden előfeltétele megvan annak, hogy lakosságunk széleskörűen kielégíthesse gazdasági és szellemi igényeit... Külön öröm számunkra, hogy Pataki Klára műveivel éppen a Szlovák Nemzeti Felkelés tiszteletére rendezett kiállításon találkozhattunk.“

Szépek Pataki Klára fából faragott szobrai A Bratislavai, majd a Prágai Városi Galéria után a Csallóközi Múzeumban kerültek a nyilvánosság elé. A megnyitáson dr Milan Jankovsky, a Bratislavai Városi Galéria igazgatója, is szép szavakkal méltatta Pataki Klára művészetét; „Számos alkotásán érezzük a mű belső küldetését. Ez a kiállítás is igazolja, hogy Pataki Klára alkotásainak zöme a no témakörét meríti ki: a gyermek, a serdülő nö, a szerelmes asszony, az anya és a nagyanyó. Nem az ógörögök OlUin- puszának szimbólumai ők, hanem az örök változások, a mindennapi élet asszonyai.“

Pataki Klára fából készült szobrai valóban a művészetet szolgálják, és a népnek készültek. —os

I

smét jelentős kulturális esemény színhelye volt a kelet-szlovákiai kisváros. A festői szép, gyönyörű kilátást nyújtó Csonkavár melletti szabadtéri színpad adott otthont augusztus 26-án és 27-én az immár másodízben megrendezett politikai dalok kerületi seregszemléjének Király- helmecen.

ünnepi beszédében méltatta a rendezvény jeletöségét. Örömét fejezte ki, hogy éppen e városra esett a választás, hogy ezt a kétnapos seregszemlét megrendezze, s reméli, hogy ez a rendezvény hagyományossá válik Klrály- helmecen.

Az első napon az énekesek gitár vagy zongora kísérettel

dalokat, slágereket, sőt zenekari számokat is. amelyeknek tartaljnllag semmi közük " nem volt az adott témához. így ez időhúzásnak tűnt az amúgy is közel négyórás műsorban. Véleményem szerint a műsoridőt le" kellet vtolna rövidíteni azzal, hogy az együttesek nem három, hanem csak két számot játszottak volna.

A kétnapos rendezvény értékét növelte az a tény, hogy a szlovák Nemzeti Felkelés 33. ^s a közelgő NOSZF 60. évfordulójának a jegyében zajlottak le,

A díszes plakátok, meghívók és a kiadott műsorfüzetek gazdag programot ígértek az érdeklődőknek. Az előre várt siker, a számok művészi értéke jogos volt, hisz szakava tott kezek válogatták -ki ke rületünkből a legjobbakat. A rendező szervek soraiban ott találtuk a kerületi, járási és Királyhelraec városi SZISZ- szervezete tagjait éppúgy, mint a NB IskolaOgyt, valamint a királyhelmecl VNB és a művelődési otthon, a Csehszlovák Rádió és TV, a Kosi- cei Állami Konzervatórium képviselőit is.

Lacakó József, a Klrály- helmecl Városi NB elnöke.

mutatták be versenyszámaikat. Örömmel láttuk, hogy a versenyzők között dr. Safra- nová személyében helybeli is akadt, aki kellemes hangjával nem okozott csalódást.

Amíg a szakértőkből álló zsűri meghozta a döntést, a Preáovöan- és a magyarországi Hagymácska együttesek szórakoztatták a közönséget. Az utóbbiról csupán annyit, hogy az együttes számait hallgatva — ragyogó példáját ismertük meg a műfaj tökéletes tolmácsolásának. Szombaton az együttesek versengésre került sor. Kerületünkből tizenegy népszerű együttes mutatta be egyrészt a már eddig- is Ismert, másrészt erre az alkalomra komponált versenydalokat. Ezek között találtunk háborűellenes, politikai és szatirikus hangvételű számokat. Sajnos, hallottunk olyan

valamint az előző napi győztesek fellépését az esti gálaműsorra kellett volna hagyni. S ha már hiányosságokról esett szó — meg kell említe- npm egyes zenekarok fülsiketítő játékát, ami elnyomta a lényeget, a dalok megértését, a szöveg értelmét (Smog, Tri- umf. Fest, FragmenJ. Némi hiányosságot tapasztaltunk a rendezvény propagálása terén. A meghívókon nem tüntették fel a kezdési időpontot, ezenkívül csak a konferáláskor szereztünk tudomást arról, milyen együttpj|sk lépnek fel. Királyhelmec kivételével a környéken kevés helyen láttunk plakátokat — nem is beszélve arról, hogy magyar nyelven egyetlen egy darab sem volt.

Kassai

MEGBONTHATATIAN

HAGYOMÁNY

A Kanyapta menti falvak dől gőzöl küziil, ha valaki azt olvas sa vagy hallja, ahogy daloló AI sölánc, azonnal tndja, mit jelent. Azonnal a népdal, a népi tánc jut az eszébe. Tudja, hogy a ha gyományos, minden évben megrendezett népművészeti ünnepély ről van sző.

Alséláncou a NOSZF 80. évlor- dnlója tiszteletére megrendezték a Daloló Alsóláuc '77 népművészeti ünnepélyt. A Koiice-vidékl járási nemzeti bizottság kultnrális osztálya és a CSEMAOOK alsóién cl helyi szervezete az alsóláuci helyi szervek küzreműküdésével sorrendben már a hatodik Onne- ^ péiyt rendezte, amelyet hagyományosan az alsólánci kultúrház szabadtéri színpadán tartanak meg. Az ünnepély népszerűségét fémjelzi az a tény. hogy ebben az alig 400 lakosú határmenti kisközségben a színvonalas műsort több mint ezer kiváncsi nö

ta- él tánckedveiö tekintette meg, s a látogatók zöme fiatal volt.

Az ünnepi hangulatú délután Vajáiiyi László elvtársnak, a járási pártszervezet tagjának, a hu zicai Május 1 egyesített szüvetke zet einökének ünnepi beszédével kezdődött. Beszédében találóan jellemezte a jelenkori hazai, illetve a külföldi politikai és gazdasági helyzetet. Megköszönte a Kanyapta menti falvak dolgozói nak az idei aratás sikeres befeje zésében nyújtott hatékony segít séget. Elemezte a NOSZF és a SZNF jelentőségét, vázolta a le zajlott eseményeket és zárószevá ban rámutatott az imperialisták embertelen törekvéseire.

Tartalmas beszéde után szokatlan és különös bemutatóra került sor. Négy lüezőgázdaságl dolgozó a szabadtéri színpadon bemutatta az aratást, illetve a búza csépha- daróval történő cséplésél, és természetesen nem hiányzott az aratási koszorú sem.

A különös bemutató után a folklór csoportok gazdag seregszemléje következett. A háromórás műsorban fellépett a torna- újtalnsi vegyeskórns, az alsólánci néptánccsoport, a szína! Rozmaring-táncegyüttes, az alsólánci, a

bodollói, a szesztai és a Calial éneklő esopurtok közös műsora után a buzitai Iskolások táncegyüttese mulatta be a műsorát. Nagy sikerrel szerepelt a nagy- Idái llosvay-táncegyűtles és Nagy Imre citeraszöllsta Alsöláncröl. Magyarországról érkezett a nagy- kállól Kállai-kettős népiegyUttes, mely sok tapsot kapott a nézőktől. A szórakoztató délután egyes számai között Király Erika szellemes összekötő szöveget mondott.

A Daloto Alsólánc 77 résztvevői gazdag és értékes seregszemlének lehetlek tanúi. Az ünnepély keretében népművészeti érdekességek és régi mezőgazdaségi gépek kiállítását is megtekinthették, amely részben behiutatta elődeink életét.

Az ünnepély népmulatsággal fe- ‘ jeződött be. A zenét az ismert bnzitai Orinn-zenekar szolgáltatta.

Ha valaki még mindig nem tndja, mit és mennyit nyújt a Daloló Alsólánc, az a legközelebbi seregszemlére jöjjön el. A Daloló Alsólánc rendezősége minden kedves vendéget szeretettel vár.

jövőre az ünnepélyt isméf^megrendezik, hiszen kötelezi őket a hagyomány.

Zboral Imre

íp BÉKÉS JÓZSEF

Jutka olvasni kezdte a rendőrségi hírt, mely szerint előző este a Gyopár utcában négy (íatalikorú, K, Ferenc gimnáziumi tanuló, H. Gábor Ipari tanuló, M. Dezső segédmunkás és H. Tibor általánoslskolai tanuló betörte egy ájándökbolt kirakatát. A cikk azzal végződött, hogy a járókelők valószínűleg megzavarták őket, mert csalk egy karórát sikerült elra- bolniok.

— Marhaság —- adta vissza Jutka az újságot.

— Micsoda?

— Az, hogy megzavarták őket, és csak azért vettek ki egy órát. Többet nem Is akartak.

— Honnan vagy Ilyen biztos benne?

— Beszélgettem K. Ferenc kiskorúval.

— K. Ferenc kiskorú megkapta a magáét.

— Ügy mentetek neki, mint az állatok. Hárman egy ellen.

•— Mert úgy visítottál, mint akit nyuvasztanakl Honnan tudhattuk volna, hogy csevegtek.

Jutka nem válaszolt. Ismét a cikket nézegette.

— K. Ferenc — mondta később halkan. — K. Ferenc ...

— Mi van vele?

— Nem jut eszembe a vezetékneve.

— Minek az neked?

, — Pedig mondta.

— Még szép, hogy azok után bemutatkozott.

— Mi után?

— .Hát... hogy elmentél vele.

— Hülyeség volt Jól behúztuk a csőbe.

— Minek ödzkolődott annyira.

— Mindent megtettünk, hogy ódz- kolödjon.

— Most mit akarsz ezzel?

— Semmit. Csak azt, hogy alaposan behúztuk őket a csőbe.

Ziegler fürkészve nézett rá: — Miben töröd a fejed?

— Valahogy segíteni kellene rajtuk ...

— Teljesen elment az eszedi

— Tévedsz. Egyszerűen csak felfogom, milyen szemét helyzetbe keveredtünk.

— Mi.

— Mi. Játszottunk az 5 bőrükre. Most meg lapulunk.

— Lapulunk ám! De még mennyire lapulunk. Ez az ő bulijuk.

— De ml ugrattuk bele őketl

— És akkor ml van?

— Az, hogy segíteni kellene.

— Tudod te, mit beszélsz?!

Egyikük sem vette észre, hogy Tamás megállt az asztal mellett. Egyszerre kapták fel a fejüket és néztek rá. Világoskék farmerdzsekiben, mely kitűnően illett hosszú szőke bajához, kék szeméhez. Egy pillanatig élvezte még Jutka és Ziegler meglepődését, aztán leült. És megkísérelte a kérdést:

— Tisztában vagy vele, hogy miket beszélsz?

— Tökéletesen — nézett rá Jutka.

— Egy frászt, kisanyám —• legyintett Tamás, de úgy, hogy még ugyanazzal a mozdulattal, kezét ismét magasba emelve, jelzett a pincérnek. Sört rendelt, majd ismét Jutkára fordította a tekintetét. Egy pillanatig némán vizsgálta, aztán halk, barátságos hangon folytatta:

— Nem tudsz te semmit, kisszl- vem. Jár a szád, hinted a magot a Jézus szive Téeszben, de arra ném gondolsz, hogy ha ebből bármi is napvilágra Jut, úgy vágnak ki a suliból, hogy a lábad sem éri a földet.

Jutka akart valamit mondani, de Tamás egy kézmozdulattal elhallgattatta.

— Képzeld el, gondokban meg- őszUlt igazgatónődet, amint éppen tudomására Jut, hogy pénzért árulod magad az Orchideában. „Csak Játék volt, igazgató nénil“' Játék? Azt mindenki mondhatja, Váry fiam! Hiszen a legtöbbet ígérővel még el is mentél. Tanú rá az egész Orchidea! És ráadásul egy betörővel I“ Repülsz, kisanyám, de nem apukád után Párizsba, hanem kifelé az iskolábóll Akkor aztán majd szemlélheted az Eiffel-tornyot képeslapon. Legjobb esetben a moziban. Érted már?

— Persze, hogy értem — hagyta rá Jutka. Nem akart Tamással vitatkozni, olyan érvet úgyse mondhat, amire az 'legalább hárommal ne válaszolna.

Tamás meglepődött, hogy Jutka nem folytatta.

— De? — nézett rá kérdően.

— Semmi de. Megértettem.

— Helyes.

Tamás ellenkezésre készülhetett fel, s úgy tűnt, nem tud belenyugodni, hogy ne mondja el további érvelt.

— Nagyon helyes — Ismételte meg.- — Mert tulajdonképpen kiért vinnéd vásárra a bőrödet? Egy srácért, akiről azt sa tudod, hogy hívják. Aki...

— Nem hagynád abba? — szakította félbe Jutka.

— Helyes. Zárjuk le a témát. Ml van otthon?

— Apa jól kimagyarázta az ügyet.

— Hogyan? — kapcsolódott be a beszélgetésbe Zfegler is.

— Azt mondta, hogy az a nő egy kis ösztöndíjas, aki segítséget kér tőle. Csak később Jött rá, hogy ennél rosszabbat nem is mondhatott volna. Hiszen akkor a nö is kint lesz Párizsban.

— Jól buli — nyerített Ziegler.

— És. — érdeklődött tovább Tamás. ,

— Hagyjuk — legyintett Jutka, és örült, hogy a fiúk a délutáni meccset kezdik tárgyalni.

Nemsokára befutott István, és rövidesen megjött Annamária és Csilla is. A fiúk egy darabig még beszélgettek 8 meccsről, de hamarosan ismét az előző este került terítékre.

— Nekem kezdettől fogva nem tetszett az egész — mondta István.

— Ml az istennek kellett ennyire belemászni ebbe a hülyeségbe?

— Te talán nem voltál benne — kapta fel a fejét Csilla.

— Ügy beszélsz, mintha ml találtuk volna ki — kontrázott Annamária.

— Miért? Talán én szültem ezt a hülye ötletet?

— Talán én? — kérdezett vissza Csilla.

Tamás, arcán halvány mosollyal hallgatta őket. Most 6 Is megszólalt:

— Látod, erre be lehet venni a clankállt.

— Mire? — nézett rá Csilla.

— Arra, hogy a te agyacskádből nem pattan ki ilyen ötlet. — Hirtelen dühös' lett. Annamária felé fordult: — És neked is csak arra van eszed, hogy idegen palikkal hetyegjl

— Miféle palikkal?

— Ne add az ártatlant? Talán nem te jöttél azzal; „Gyerekek, meg akarják vásárolni a habtestemetl“

— ÉS' ez adta neked a nagy ötletet —- kelt Csilla Annamária védelmére.

— Amit aztán ti egyből „felplankol- tatok“.

Ez így volt, erre nem lehetett mit mondani, így hát a két lány jobbnak látta, ha nem vitatkoznak Tamással. Rövid Ideig csend volt, aztán István szólalt meg kelletlen hangon, nehezen titkolt idegességgel;

— A jőfenéért kell neked mindig kitalálnod valamit?

Tamást meglepte István támadása, egy pillanatig úgy tűnt, keményen fog reagálni. De aztán csak legyintett;

— Mert anélkül halálra unnánk magunkat.

Nem tudta azonban lenyelni a méltatlan támadást, és dühét a lányok ellen fordította.