Új Ifjúság, 1977. január-június (26. évfolyam, 1-26. szám)
1977-02-01 / 5. szám
AZ 1945 ÉS 1976 KÖZÖTTI LESZERELÉSI TÄRGYALÄSOK LEGFONTOSABB MÉRFÖLDKÖVEI Az emberiség történelmének nagy pilianala: Gustáv Husák elvtárs, a CSKP KB főtitkára, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke, hazánk nevében aláírja az európai biztonsági és együttmüködusi értekezlet záróokmányát. — A Szovjetunió, az USA és Nagy-Bntannia külügyininiszte fének részvételével megtartott konferencián a Szovjetunió javasol ta vitassák meg az atomfegyverek betiltásának kérdését (decem* bér 194B — 3 Szovjetunió az ENSZ közgyűlése elé terjeszti az általános fegyverkezés- és haderőcsökkent^l javaslatát (decembér 3.) Az ENSZ közgyűlése egyhangúlag elfogadott határozatában leszögezi: a fegyverkezéscsökkenrés általános elveit, elismeri a fegyverzet és haderocsökkentés lehető leggyorsabb megvalósításának és az atomlegyverek betiltásának szükségességét (december 1*4.). 1940 — Az ENSZ közgyűlésének 3. ülésén a Szovjetunió hátáro zatl javaslatot terjeszt elő, amelynek értelmében a Biztonsági Ta nács állandó tagjai — az USA, Nagy-Brltannla, a Szovjetunió, Fran ciaország és Kína — első lépésként egy év alatt harmadrésznyi vei csökkentenék szárazföldi, tengeri és légierőik létszámát [szeptember 25.). 1953 o- A Szovjetunió javaslatot nyújt be az ENSZ leszerelési al bizottságához. Ennek értelmében korlátozni kellene a fegyverkezést, az atom-, hidrogén- és más tömegpusztító fegyvereket pedig be kfllene tiltani (március 18.). 1959 —^ Az ENSZ közgyűlésén a Szovjetunió kormánya nyilatkozatot tesz közzé az általános és teljes leszerelésről (szeptémber 18.). 1983 — Moszkvában augusztus'^ 5-én aláírják a légkört, kozml kus térségi és víz alatti nukleáris kísérletek betiltásáról széló e- gyezményt, amely 1963. október 10-én lép érvénybe. » Az ENSZ 18. ülésszaka jóváhagyja azt a Szovjetunió és . az !USA közötti egyezményt, amelynek értelmében a szerződő felék Föld- -körüli kozmikus pólyára nem juttathatnak tömegpusztító fegyvert (okf. 17). 1987 — Moszkvában. Londonban és Washingtonban aláírják a kozmikus kutatásokkal (a Holdat Is beleértve) folytatott tevékenység alapelveit (a szerződés 1967. október 10-én lépett érvénybe). Latin-Amerika atomfegyvermentes övezetté nyilvánításáról szóló szerződés (febr. 14.). I960 — Moszkvában, Washingtonban és Londonban aláírják az atomíegy verek terjesztésének megakadályozásáról szóló szerződést (júl. 1.). A szerződést a Szovjetunióval, az USA-val és Nagy-Brl- tanniával együtt 43 állam ratifikálta. Az egyezményhez napjainkig már kb. 100 állam csatlakozott, 1969 — Az ENSZ 24. közgyűlésén a Szovjetunió javaslatára megtárgyalják az általános és teljes leszerelés kérdéseit. 1971 — L. I. Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára az SZKP XXIV, kongresszusán előterjeszti az SZKP KB beszámolóját, amely széleskörű békeprogramot foglal magába. A Moszkvában megtartott legfelsőbb szintű szovjet-amerikai tanácskozásokon aláírják a rakétaeibárító védelmi rendszerek kiépítésének korlátozásáról szóló egyezményt és a stratégiai támadó fegyverek számának korlátozásáról szóló ideiglenes egyezményt (május 20 ). Az ENSZ 28. közgyűlése jóváhagyja azt a határozatot, amelynek értelmében a közgyűlés valamennyi ENSZ-tagállam nevében ünnepélyesen kijelenti, lemond a nemzetközi kérdések erőszak útján való megoldásáról, és egyúttal kijelenti, hogy örökre betiltja a nukleáris fegyverek használatát. 1973 — Az új legfelsőbb szintű szovjet-amerikai találkozót követően Washingtonban aláírják a nukleáris háború elhárításáról szóló egyezményt és a stratégiai támadó fegyverkezés korlátozásáról folyó tanácskozások alapelveit (június 21.). Az ENSZ közgyűlés 28. ülése síkra száll valamennyi vegyi fegyver fejlesztése, gyártása és tárolása teljes befagyasztását és a készletek megsemmisítése mellett (december 7. 3077-es határozat). 1974 — A Szovjetunió és az USA vezető képviselői Moszkvában szerződést írnak alá a földalatti nukleáris kísérletek korlátozásáról (maximum 150 ktlotonnás robbantásokat engedélyeznek), (júl. 3.). L. í. Brezsnyev és G. Ford Vlagyivosztok! találkozóján megegyezés szü.eiik új egyezmény kidolgozásáról a stratégiai támadó fegyverek korlátozását illetően. Az egyezmény az 1977. októbere és 1985. december 31 e közötti időszakra vonatkozik (nov. 23. és 24.). 1975 — Helsinkiben aláírják az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmányát (augusztus 1.). A Szovjetunió és az USA a leszerelési bizottság elő terjeszti azt a javaslatot, amelynek értelmében ellenségeskedés esetén tilos a természeti környezet és az éghajlat megváltoztatása, befolyásolása (aug. 21.). Az ENSZ közgyűlés 30. ülésén elfogadják a Szovjetunió javaslatát, melynek értelmében betiltják az új rendszerű tömegpusztító fegyverek és fegyverrendszerek fejlesztését és gyártását. 1978 — az SZKP XXV. kongresszusa továbbfejleszti a békeprogramot és' új, általános leszerelésre irányuló javaslatokat hagy jóvá (febr. 24. és március 5. között). Az ENSZ 31. közgyűlése határozatot hoz, melynek értelmében 1976. májusában és júniusában rendkívüli ülésszakot tart az ENSZ közgyűlése, hogy ezen megvitassa a leszerelés kérdéseit. A rendkívüli ülésszak napirendjét 54 állam képviselőjéből álló bizottság dolgozza ki [december 26.). A Varsói Szerződés tagállamai 1976. november 25-én és 26-án Bukarestben tanácskoznak, és javaslatot tesznek, amely szerint az államok köteleznék magukat, hogy konfliktus esetén szárazföldön, tengeren, légtérben és kozmikus térben elsőként nem alkalmaznak nukleáris fegyvert. AZ EMBERISÉG ERPEKEBEN FEGYVER NELKÜU VILÁGOT A Szovjetunib igyekszik idejekorán elhárítani az emberiség feje felől azt a másik veszélyt is, amely a nukleáris és egyéb fegyverek elterjedésével kapcsolatos. A stockholmi Nemzetközi Békeku tató Intézet adatai szerint a második világháború végén csak öt országnak volt lehetősége az alapvető fegyverfajták ki- fejlesztésére. Ma már körülbelül harminc ezeknek az országoknak a száma. Többen az atomfegyver gyártására is képesek. Brazília, Izrael és a Dél-afrikai Köztársaság nem írta alá az atomsorom p6-egyezményt, de ez nem akadályozott meg néhány nyugati atnmhatalmat abban, hogy egyezményt kössön velők az atomfegyver gyártásúhoz szükséges műszaki eszközök és technológia átadásáról. A Szovjetuniónak az a vélenfénye, hogy az atomtechnika piacán nem a kereskedői szellemek és a haszonlesésnek kell uralkodnia, hanem a békéért és a biztonságért érzett magas fokú felelősség szellemének. A nukleáris anya'gok exportja nem válhat az atomkatasztrőfa exnortjává. ^ Az atomkorszak hatalmas veszélyeket rejt magában. De a mai világnak van annyi ereje, hogy elhárítsa a termonukleáris katasztrófa Damoklesz-kardját az emberiség feje felől. A fegyverkezési verseny megszüntetését követelő népek ismét hallatták sza vukal Helsinkiben, ahol a fegyverkezési hajsza megszüntetéséért, a leszerelésért és az enyhülésért való harc jegyében összehívott világkonferencián több mint kilencven ország és ötven nemzetközi szervezet képviselői gyűltek össze. Az ENSZ elé terjesztett szovjet javaslatok mintegy válaszként hangzottak el arra a felhívásra, amelyet a konferencia az E- gyesült Nemzetek Szervezetéhez intézett. A világtörténelemben nem volt még o- lyan állam, amely létrejöttétől kezdve, immár majdnem hatvan éve harcol a fegyver nélküli világért. S évről évre új meg új gondolatokat és javaslatokat terjeszt elfl, júakaratáröl tesz tanúságot, 8 kinyilvánítja készsépét a kölcsönösen elfogadhatú megoldásra. Teszi ezt a széles körben elterjedt kételkedő és beletörődő szemlélet ellenére, amely szerint, ha az ember kardot ránt. a vele született agresszivitás folytán nem mond le a rakétáról sem. Ezért úgymond nem valúsnihatnak meg a lesz-relSst sürgető felhívások, így ezek csak propaganda- -célokat szolgálnak. A Szovjetunió bízik az emberiség értelmében és valóságérzékében, tehát hisz a leszerelésben is. Optimizmusa a- zon alapul, hogy a háborúra való anyagi felkészülés megszüntetése mindegyik ál- lamcsaport legfőbb létérdekeinek megfelel. A szocialista országok a leszerelés még több lehetőséget adna a szocialista életmód továbbfejlesztéséhez. A fejlődő államoknak több lehetőséget biztosítana a gazdasági és kulturális elmaradottság elleni harcra. A tőkés országokban csökkentené nz infláció és a munkanélküliség terheit. Az emberiség, ha megszabadulna a katonai kiadások terhétöl, több erőt és anyagi eszközt fordíthatna a be tegségek, a nyomor és az írástudatlanság megszüntetésére, a környezetvédelemre, az új energiaforrások feltárására, a tengerek és a világűr hasznosítására. Csak az elenyésző kisebbség — a hadiipari komplexum — járna rosszul, az is csak abban az esetben, ha nem akarja átállítani a katonai célokat szolgáié fu- tészalapokat a békés termelésre. Ezek nem a jövő megálmodott képei. Mindez annyira reális, amennyire reálisak az ENSZ elé, az államok és a népek ítélöszéke elé terjesztett szovjet javaslatok is. A bennük megfogalmazott kérdéseket nem lehet egy csapásra, maradéktalanul megoldani. Egyikük-másikuk szinte azonnal rendezhető, más kérdéseket illetően csak hosszabb idő alatt, apránként lehet előbbre jutni. De mindezek a kérdések — beleértve a legfőbb és végső célt, az általános és teljes leszerelést — nem lehetnek Utközőoontnk, ha a tárgyalófeleket a fúszándék és a világ sorsáért érzett történelmi felelősség hatja át. Akkor az emberiség elérkezik oda, hogy a kardokból nem>'sak jelképesen, hanem valóságban is ekevasat kovácsolhat. A béke-vllágmozgalom röviddel a második vllásháborü befejezé se után született. A békevédök I. világkongresszusát 1949 áprllisá ban tartották meg Párizsban és Prágában egyidöben. A kongresszusokon elfogadott manlfesztumokban megszö végezték a békemozgatom célkltűzé sélt. Egy évvel később Varsóban a bé ke híveinek II. világkongresszusán a résztvevő országok képviselői létre hozták o Béke vtlágtanácsot. amely ma 125 ország mintegy 2000 béke- védő. politikai és tömegszervezelét tömöríti magába. Egyik szervezete a a Csehszlovák BékebIzottsíSg Is. A szeptemberi helsinki leszerelési világkonferencián 90 ország 500 képviselője — mint a konferencia neve is elárulja — a lázas fegyverkezési hajsza ellen szállt ^síjirn, és egyúttal megszövegezte a leszerelés megvalósításának konkrét formált. Az 1975. évi budapesti fejlődési világkonferencia fejlődő or-íZágok támogatásának kérdésével a gyarmatosítás és újgyarmatosltás elleni harc prob lémáival foglalkozott. Megvitatta többek köpött a nemzetközi gazdasági kapcsolatok IgazságósaTib megszerve zésének kérdését Is. Csehszlovákia a bíke-vllágmozga lom megszületése óta "tetemes rész* Az ifjúság a békéért folyó harc élvonalában Az igazságos békéért A BékC'VlIágtanács olyan választott testület, amelyben a világ minden nópe, országa, minden csoportosulás és szervezet képviseltetheti magát, ha kész együttműködni bármely békejavaslat megvalósításáért. A varsói kongresszus határozatot fogadott el a háborús propaganda ellen, s a világ parlamentjeihez fordult, hogy hozzanak békevédelml törvényeket, amelyek alapján a háborús propaganda folytatói büntetőjogilag fele- lősségrevonhatók. A Szovjetunió és a szocialista országok törvénybe Is iktatták a béke védelmét. A kongresz- szus fontos elvi határozatában cáfolta meg a háború elkerülhetetlenségéről terjesztett nézeteket, amelyek több országban akadályozták a békemozgalom kibontakozását. A Béke-világtanács tehát Immár harminc éve következetesen irányítja a világ békemozgalmát. Nemzetközi méretű akciókat szervez a béke, a népek együttműködése, a leszerelés érdekében s a világ népeit, az imperializmus agreszlv akciói és a fasizmus ellen mozgósítja, támogatja a nemzeti felszabadító mozgalmakat. Az utóbbi években különösen klszélese* dett a Béke világtanács köré tömörülő erők arcvonala. Nagy jelentőségű esemény volt a vUág-békemozgalménak történetében a békeszerető erők világkongresszusa, amely 1973. októberében Olt ösz- sze Moszkvában. Jelentőségét elsősorban az adja, hogy először ültek le tárgyalóasztalhoz a különböző társadalmi erők. vállal a mozgalom minden akciójának munkájából. Mind Moszkvában, és Helsinkiben, mind Budapesten következetesen kiálltunk a fegyverkezési hajsza korlátozása mellett, és síkra szálltunk a kölcsönösen elő nyös együttműködés megteremtése mellett. A csehszlovák békemozgalom képviselői részt vesznek az 1977. első felében esedékes minőién békemegmozdulás munkájában. Ott voltunk január első felében 'Moszkvában a békeerök világfórumái^, amely elsősorban a nukleáris fegyverek betiltásának kérdésével és az európai biztonság megerősítésével foglalkozott. Májusban Varsóban ül össze a bé keépítők világkongresszusa, amely a békemozgalom legnagyobb megmoz dulása lesz a második világháború óta. A kongresszus ' kijelöli a békemozgalom további fejlesztésének útját. Ennek alapjául szolgál majd elsősorban az a javaslat, amelyet a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületének múlt évi bukaresti ülésén fogadtak el. A leszerelésért folyó harcban nagy jelentősége van^n- nak a világméretű akciónak is, amely az újabb stockholmi felhívás aláírásáért folyik. A felhívást eddig 400 millió ember írta alá, hazánkból 12 millió. A békevédők világmozgalma az eltelt harminc év alatt jelentős erővé fejlődött, amely döntő befolyást gya- karol a fontos nemzetközi kérdések megoldására. ■'Már-már közhelynek tűnik az újságolvasó szemében, hogy szinte minden nemzetközi beszámoló azzal kezdődik, hogy az adott időszak fő vonása a haladó e- rők súlyának további növekedése, a nemzetközi erőviszonyok további pozitív el- 'Holódása volt. Ha visszatekintünk az 1976-os esztendőre, ez a megállapítás egyáltalán nem közhely. Sőt. kiegészítjük azzal is, hogy a világ haladó szellemű. demokratikus ifjúsága számtalan tette), jelentős tényekkel bizonyította, hogy tudatában van a mai társadalom- ^ ban betöltött szerepének, felelősségének, és cselekedni is tud a maga és az egész emberiség jövőjéért. Nemzetközi, nemze ti és regionális események egész sora mozgósította tettre a fiatalokat, vitte e löbbre a haladás ügyét szerte a világon. Cikkünkben a mozgalom eseményeiből csupán a legjelentősebbek, a legtipiku- sabbak ismertetésére szorítkozunk, amelyek — mint cseppben a tenger — hű tükörképet nyújtanak a fiatal nemzedék 1976-os krónikájának lapjairól. „AZ ANTIIMPBRIALÍSTA SZOLIDARITÁS ÉRT. A BÉKÉÉRT A BARÁTSÁGÉRT“ Az elmúlt esztendő legjelentősebb ifjúság! eseménye kétségtelenül a XI. VIT nemzetközi előkészítő bizottságának II. ülése volt. amelyre áprilisban került sor Havannában, a szocialista Kuba fővárosában. (eientöségét két tény adta: Először is a rendkívül széleskörű részvétel. Az ülés küldöttel között valamennyi demokratikus irányzat képviselőit megtaláljuk, akik politikai, Ideológiai, filozófiai- és felekezeti hovatartozásuktól függetlenül elkötelezték magokat a XI. VIT és jelmondata mellett. A másik az ülésen elfogadott záródokumentum, a- mely a XI. VIT előkészítésében a konkrét szolidaritási akciókra helyezi a hangsúlyt, hogy az ifjúság nemzetközi összefogással mozdítsa elő koránk nagy problémáinak megoldását és segítse sikerre vinni az Ifjúság jogaiért vívott harcot. Est bizonyították azok a nagygyűlések Is, amelyekre ■ nemzetközi előkészítő bizottság havannai ülésének keretében került sor, és amelyeken a világ Ifjúságának küldöttel a kubai fiatalok ezreivel együtt tettek hitet cselekvő szolfda- ritásnicról a chilei, az angolai, a dél- -afrikai, a palesztin, a vietnami fiatalokkal, amelyeken kifejezésre juttatták egységes akaratukat, hogy vállvetve harcolnak a békéért, a biztonságért, az együttműködésért, az ifjúság jogaiért, a demokráciáért és a társadalmi haladásért. EÜRÚPA BÉKÉJÉÉRT ÉS BIZTONSÁGÁÉRT Az európai ifjúság a múlt nyáron ú- {abb bizonyítékát adta politikai érettségének, valamint annak, hogy a különbő ző irányzatú Ifjúsá.gi és diákszervezetek, félretéve a közöttük levő jelentős politika! véleménykülönbségeket, készek e- gyUttmüküdni a helsinki záródokumentumban foglaltak megvalósításáért. június végén Varsó látta vendégül az európai ifjúsági és diákszervezetek küldötteit; az ifjú nemzedék szinte valamennyi számottevő haladó és demokratikus szervezete képviselte magát. 1964- -ben szintén Varsóban fogalmazódott meg először ilyen széleskörű ifjúsági találkozó gondolata. Szívós előkészítő munka előzte meg, sok akadályt kellett elhá rítani, sok helytelen nézetet kellett tisztázni, amíg 12 évvel később, az idén nyáron összeülhetett a varsói találkozó több mint 1100 küldötte. És a feladat még itt sem volt könnyű. Sok — és gyakran heves — vita után született meg a 'találkozó záródokumentuma és felhívása földrészünk ifjúságához. Aki figyelmesen elolvassa a záródokumentumot, hamar megállapíthatja, hogy a küldöttek nem maximális célokkal utaztak Varsóba, de azt is, hogy a kölcsönös ő- szinteség és jóakarat lehetővé teszi az európai ifjúsági mozgalom legkülönbözőbb politikai és filozófiai irányzatainak együttműködését. LESZERELÉS, ÜJ TÍPUSÚ NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK A varsói példa, az európai fiatalok példája „ragadósnak“ bizonyult. Az idén aogusztnsban, a Szovjetunió ifjúsági és társadalmi szervezeteinek a kezdeményezésére már harmadízben rendezték meg Nahodkában a fiatal tudósok és kutatók nemzetközi szemináriumát az Indiai-óceán térségének biztonságáról és békét^- ről. Októberben a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség, az Indiai haladó Ifjúsőgi szervezetekkel közösen Nadraszban szervezett nemzetközi konferenciát ezzel a jelszóval; „Változtassuk az Indiai-óceánt a béke, a biztonság és az együttműködés övezetévé“. Három világrész fiataljai ültek le, hogy a béke, a biztonság és az együttműködés nemes eszméit földünk egyik újabb térségében a mindennapok gyakorlatába bevigyék. Amint a Béke-világtanácsnak 1976 októberében Budapesten megrendezett fejlődési konferenciája is bebizonyította, az új típusú nemzetközi gazdasági kapcsolatok megteremtése nagymértékben e- lömozditja a világ békéjét, a nemzetközi enyhülés folyamatának visszafordíthatatlanná tételét. Ez a felismerés vezette a OlVSZ-t, amikor a mexikói demokratikus ifjúsági szervezetekkel e- gylittműködve nagyszabású nemzetközi találkozót hívott össze 1976 novemberére Mexikó városba. Ennek a jelentős kezdeményezésnek a napirendje — antiim- perialista szolidaritás mindazokkal, akik a nemzeti függetlenségért, a demokráciáért, a békéért, a biztonságért és a társadalmi haladásért, új típusú gazdasági kapcsolatokért harcolnak — tudatosan fogalmazza meg a világ ifjúsági mozgalmának fő céljait és szerves összefüggéseit. Mexíkó-városban öt világrész fiataljai — kommunisták, szocialisták, kereszténydemokraták, liberálisok, radikálisok, katoliknsok ~ marasztalták el a nemzetközi imperializmust és multinacionális monopőiiumokat, s kötelezték el magukat a közös akciók mellett, a- melyek célja a ö^ke, a biztonság és a társadalmi haladás biztosítása Földünk minden zúgában. És az események forgatagában nincs megállás. A haladó és demokratikus Ifjúsági erők világszerte egyre jobban saját súlyuk és szerepük tudatára ébrednek, egyre szélesebb ifjúsági rétegek értenek szót egymással és fognak kezet a közös fövő érdekében. Most, február elején Brüsszelben európai Ifjúsági szeminárium vizsgálja meg a nemzetközi monopóliumok felelősségét, a nyugat- •enrópai fiatalok gondjaiért és problémáiért ezzel is bizonyítva, hogy egy-egy nemzetközi találkozó vagy konferencia korántsem jelent végcélt. Nem, nincs megállás. Földünk ifjúsági mozgalma céltudatosan lép újra meg újra előre. A jövő a fiataloké, tehát elsősorban a fiataloknak kell cselekedni u jövő érdekében.
