Új Ifjúság, 1977. január-június (26. évfolyam, 1-26. szám)
1977-01-04 / 1. szám
1976 mérlege: r-;u í. J ; » . i . ^ ^ y Már rŐK elcRendasedtek az atlétikai páiyák, véget értek a versenyek, niegvonhsté a műit évi mérteg. Az, otim- piai évben kitettek maeiik- ért az atiéták: Hsszesen félszáz viiágrekordnt (iéntbttek mee vaev áliftnttak he. A fejiédés g nőknél gyorsabb mint a férfiaknál. KU- iör^őser a középtávokon ta pasztalhato ez, de az ügyességi számokban is már csak egy centi hiányzik a 22 méterhez súlylOkésben, ugyanennyi a 7 méterhez a távolugrásban, közel jár a 70 méterhez a gerelyhaiitás rekordja, a 2 méterhez a ma gasugrás csúcsa. Természetesen az első számú világrekorderek azok, a- kik kimagasló eredményeikkel egyszersmind olimpiai-a- ranyérmet is nyertek, mint a többi között a kubai fuan- torena. az amerikai Moses, jenner, a svéd Gürderud és Németh Miklós. AZ 1076-OS VILAGREKOR DÓK AZ OLIMPIAI SZA MOHBAN: Férfiak; 100 m: Giance, Quarrie, Williams 9,9 mp. (beállítási, 800 m; (nantorena 1:43,90 P 400 m gát. Moses 47,64 mp. 3000 m akadály; Gürderud 8:08.00 p. magasugrás: Stones 231, 232 cm rúdugrás: Bell 567, Roberts 570 cm súly; Albritton 21,85, Ba- risnyikov 22.00 m diszkosz: WHkins 69,18. 70,86 m gerely: Németh 94,54 m tízpróba: ]enner 8538, 8618 pont. Nők: 100 m: Richter 10,8 (kézi mérés), Halten 11,04, Richter 11,01 mp. 400 m: Brehmer 49,77, Szewinska 49,75, 43,29 mp. 800 m: Geraszimova 1:58,0, Kazankina 1:54,94 p. 1500 m: Kazankina 3:56,00 P 4X100 m: NDK 42,50 mp. 4X400 m; NDK 3:19,23 p. távolngrás; Voigt 892, Siegt 899 cm magasugrás: Ackermann 198 cm diszkos; Melynik 70,50 m súly: Adam 21,87, Hriszto- va 21,87, 21,89, Fibingerová 21,99 m gerely: Fuchs 96,12 m Nem olimpiai számok: Férfiak: ^ 2000 m: Walker 4:51,4 p 20 km: Hermens 57:24,2 p egyórás futás: Hermens 20 944 m 4X200 m: USA 1:21,5 p Nők: 440 yard; Szewinska 51,71 mp 1000 m: Stereva 2:33,8, Szorokina 2:32,8 p 3000 m: Andersen 8:45,4, Bragina 8:27,12 p 4X200 m: NDK 1:32,4 p 4X400 yard: Szovjetunió 3:29,6 p 4X800 m: NDK 7:54,2, Szovjetunió 7:52,3 p (ti) Ötven évvel ezelőtt alakult meg a Munkás Testnevelő Szövetség A Munkás Testnevelő Szövetség versenyzőinek egyik csoportja az 1933-as sportnapon Koáicében Kép; A Kelet-szlovákiai Múzeum gyűjteményéből Hazánkban a munkások sportmozgalmának hagyományai még az első világháború előtti Idő szakba nyúlnak vissza, amikor a szociáldemokrata’ párt mel lett megalakultak az első mun kás testnevelő és sportegyle tek Ezek az egyletek azonban a megalkuvó szocdem vezetés következtében egyre kevésbé szolgálták 8 munkásosztály ér • dekáit, és egyre nyíltabban kö zeledtek a polgári sportegyletekhez . (Snkol, Orol), ami a munkásosztály érdekeinek az elárulását vonta magával. A CSKP megalakulása határkő hazánk testnevelési sport- mozgalmának a fejlődésében Is. Még 1921-ben megalakultak a vörös munkás testnevelő- és sportegyeletek, hogy a munkás- osztály érdekelt szolgálják. Szlovákiában a vörös sportmozgalom kialakításában, megszervezésében és népszerűsítésében nagy érdemeket szerzett Kle- ment Gottwald elvtárs, aki 1921—1923 között elsősorban Banská Bystrica környékén mint Ifjú pártfunkcionárius úgyszólván faluról falura Járt, s a helyi pártszervezetek és munkás sportegyejQletek megalakítása mellett agitált. A munkás sportegyesületekben g kommunisták a sporton kívül különösen nagy gondot tordítottak arra, hogy az Ifjú munkások elsajátítsák a marxizmus-lenlnlz- mus alapjait, megismerjék népünk haladó történelmi és kulturális hagyományait, E sportegyesületek lelkesedését és önfeláldozó munkáját mrsem bizonyítja jobban,' mint az, hogy csaknem egy hónapra a megalakulás után máris megrendezték Prágában az I. spar- takládot, a következő évben Brnóban «tartották meg a nagy sportseregszemlét, 1923-ban pedig a munkás testnevelő egyle tek Prágában kiállítást rendez tek. Az egyesületek a minden napi apró teendők, elsősorban a fáradhatatlan nevelő és mű velődési munkája mellett akti van részt vettek a munkásosz tály politikai és bérharcaiban Is. Ebben az Időben a munkás sportmozgalomra még nagyon sok fontos feladat megoldásra várt: az első a vörös sportmoz galom egyesítése volt. Az FRT) -n (Federácia robotnickych te- lovychovnjtch jednöt] kívül létezett még pl, a Vörös Csillag lag egyletei, a Munkás Kerékpárosok Szövetsége, a Munkás Turisták Klubja, a különböző atlétikai és más sportszervezetek. További fontos feladatuk volt a munkás sportegyesületek egységének a megteremtése. A proletár sportmorgalom vezetősége nagy gondot fordított a- zoknak a píoletár sportolóknak a megnyerésére Is, akik különböző polgári sportegyeletekben működtek. „Ma a proletársportolók nagy része még mindig a burzsoá sportegyleteknek a tagja — Irta 1926. aug. 10-én a Munkás ( a CSKP napilapja). — Az FDTJ, az osztályharcos proletár sport- és tornaszervezet Igyekszik ezen a helyzeten javítani: a proletár sportolókat kihozni a burzsoá befolyás alól, és megteremteni a proletár sportszervezetek egységét...“ 1925. december 25—26-án tartották meg Prágában a Munkás Testnevelő Egyletek Szövetségének III. kongresszusát, s Itt kimondták a vörös sportegyletek egyesítését és a Munkás Testnevelő Szövetség (FPT — Feredácla proletárskej telovjchovy) megalakulását. „A csehszlovákiai vörös tornász- és sportmozgalomban a kongresszus hatalmas lépést jelent előre — írta 1928. december 29-én a Munkás. — Az egységének III. kongresszusát, s Itt kifejlődése hozzá fog járulni ahhoz, hogy g proletariátus politikai mozgalma Is még erőteljesebben lépjen az egységfront útjára, s szállhasson szembe a reakció tobzódásával“. A kong resszus a vörös sportmozgalom elé feladatú' tűzte ki a többi munkás sportegyesületekkel va ló egyesülést Is. A Munkás Testnevelő Szövetség 1926-ban egyenes felhívással fordult e- zekhez az egyesületekhez, a proletariátus osztályérdekelre, elsősorban a munkásosztály egységfrontjának a szükségességére hivatkozva egységes munkás sportegyesület kialakítására szólította fel az említett sportegyesületeket. Sajnos, a re formlsta szervezetek vezetősége nem sok megértést tanúsított a FPT javaslatai Iránt, ám annál készségesebb és oda- adóbban közeledett a polgári sportegyeletekhez. Nagyon jelentős állomásnak tekinthetjük, a munkás sportegyesületek életében a CSKP V. kongresszusát, amely a vörös spormozgalom elé Is új, nagy feladatokat tüz#tt ki A mun kás sportegyesületek tagjai az V. pártkongresszus határozatá nak szellemében támogatták a munkásosztály sztrájkharcait, részt vettek a sztrájktörők elleni harcban is. Bár a Masaryk-féle demokrácia alatt 8 Munkás Testnevelő Szövetség Is Igen nehéz Időket élt át, a burzsoázia minden lé- hetőt elkövetett, hogy gáncsolja működését. Amikor a fasiszta Németország köztársaságunk létét fenyegette, a munkás sportolók a munkásosztály mellett mégis egy emberként álltak a köztársaság védelmére. A fel- szabadulás, de főképpen népünk februári győzelme után e- gyesltett testnevelő és sport- mozgalmunk nagyszerű eredményeket ért el, de talán mégis az a legfontosabb, hogy a szabad Idő eltöltésének egyik legfontosabb tényezőjévé vált. Ezt mi sem bizonyítja fényesebben, mint a nagyszabású és látványos spartakládjalnk, amelyek kiérdemelték az egész világ csodálatát és elismerését. Takács Artúr a Kelet-szlovákiai Múzeum munkatársa A Munkás Testnevelő Szövetség tornászai az 1935. szeptember 1-i nyilvános fellépésen KeiAnarokban f enn a jeinOK Között dübörögve repül a gép, egyszerre csak kinyílik az alfaja, és egymás után buknak ki az ejtőernyősök Az ejtőernyőzés a bátrak sportja. Bátorság kell — különösen először — kilépni a semmibe, és egyre nagyobb sebességgel huzannl alá. Van, aki élvezi ezt a zuhanást. — Repülni, mint a madár felhők közt vagy derült égbolt alatt, már jtatalokorom- ban vonzott engem — így vall a zuhanás szépségéről az az asszony, akiről már tizenhat éves korában írtak a lapok. Ma már negyvennégy éves, de még mindig karcsú, fiatalos külseje, két lány anyja. Hajlékony, rugalmas járású, tekintetében még ma is van valami érdekesség, csillogás. Amikor be jelentette az ejtőernyősoktatónak, hogy ő is ugrani szeretne, nem nevették ki, hanem megveregették a vállát, és azt mondták neki: — Jól van, .kislány, majd meglátjuk, van-e bátorságod kiugrani a gépből. Innen lentről nehéz megítélni. Akkor volt még ez, amikor három évtizeddel azelőtt kezdték nálunk is szervezni az ejtőernyőssportot. Lány persze még csak elvétve le lentkezett. Amikor néhány év múlva megalakult a HÚSZ, annak keretében dolgozhattak az ejtőernyősök. — A közvélemény kevésbé ismeri a HESZ-tagoknak a repülésben és az ejtőernyős- sportban elért kiváló eredményeit — jelentette ki Pá- pay Mihály, a HÚSZ SZKB álelnöke pedig az ejtőernyősök a különféle világversenyeken eddig 196 a ranyérmet szereztek, közöttük tizenegy sportmester van. Említést érdemelnek a sportág legjobbjai: Suplata és Suplatová, Fitos, Santo vá, Vidová. Buőko, Rondzík, Alena Takáöová és még sokan mások. — Nagy bátorság kellett hozzá, hogy ilyen fiatalon jelentkezzék? — kérdem- Vlera Dundovától. Talán el sem hiszik, ha megmondom az igazat. Ug rás előtt még a legelején sem éreztem .soha félelmet. Fiatalok voltunk, nem értünk rá megijedni: szinte rnaßnshol zuhanva A legjobbak névsorát hallva meglepetéssel állapíthatjuk meg, mennyi a nő a jók között. A nők is helyet kértek és kaptak a bátrak sportjában. Előttünk ül az az asszony, akt az elsők közé tartozott: Viera Dundová. Ma már item ugrik ki a gépből, feladta az aktív sportolást. Család, munka, két gyerek, nem marad szabad idő az igényes sportágra. Előttem a Sport 1948. szeptember 21-1 száma. 01 vasom az egyik alcímet: „A tizenhat esztendős Vlera Pastorlová Közép-Eurőpa legfiatalabb ejtőernyőse." vártam azt a pillanatot, a- mikor már- ugorhatok. Első ugrás? Izgalom volt bennem, de nem félelem. Az az érzés, hogy na, végre, most már megmutathatod, nemcsak a férfiak bátrak. 0- römmel, várakozással ugrottam ki a gépből, nem is gondolkodtam azon, tulajdonképpen mit is érzek. Kislány koromtól vonzott a magasság, a felhők, a kék ég. Mikor aztán nálunk is megkezdték az ejtőernyősök toborzását, az elsők között jelentkeztem. Mint mindenben, az ejtőernyőzésben is a pionírmunka volt a legnehezebb. Kimustrált Dakotákkal szálltunk fel, régi típusú ejtőernyővel ugrottunk ki. A mai ejtőernyősök jóval kedvezőbb feltételeket biztosítanak, és ha van egy kis bátorságuk is, ugorhatnak kedvükre. Vera Pastortová-Dundová- nak volt bátorsága. Még az öregebb, sokat tapasztalt pilóták is elképedtek a klS: lány ügyességének láttán. A kis csitri olyan ügyes volt, hogy gyorsított ütemben folytatták a kiképzését, s ő a nehezebb ugrásokat is jól és félelem nélkül, hldegvé- rüen végezte. Lent a földön akkor is megveregették a vállát, de már ezeknek a szavaknak a kíséretében: — Jól van, kislány, csak így további Rövidesen oktató lett belőle. — PreSovba küldtek, hogy képezzen ki Kelet-Szlovákia első ejtőernyőseit. Nyilván elképedtek a fiúk, mikor a kiképzötéren megjelent egy fiatal lány, és kijelentette: Én vagyok az oktatójuk. .. Amikor aztán az ejtőernyősjelöltek látták, hogy a kislány nemcsak a talajon játssza a kiképzőt, hanem fenn a magasban is megmutatja a helyes testtartást, az egyes fogásokat, az ugrás minden fontos mozzanatát, egyszeriben eloszlott bizalmatlanságuk, és az eredmények sem maradtak el. — Közülük többen is megszerezték az érdemes sportmestert címet, és sikerüknek talán én örültem a leg jobban. —OS HO/MSZft) ÄS fflíTIÍ 1 ifíínr mir iiKKHi./ Amikor az 0] Ifjúság 48- -as számában megláttam Kertai András elvtárs fényképét, nagyon megörültem. Elértem azt, amit akartam, jó tudni, hogv Kolár^o (Gű- ta) sportélete rendes kerékvágásba zökkent. Kertai elvtárs vezetése alatt igen megváltozott a helyzet. Igaza volt annak a levélfrónak is, aki azt Irta, hogy nehéz egyesületet alakítani és vezetni. Öe aki ügyes, ás szívvel csinálja, annak megy. így van ez Gúlán is. Az új klub és öltöző gyors ütemben é- pül. Remélhetőleg még ebben az évben (a levél még tavaly íródott — a szerk. megj.) elkészül. szénAsi Béla Kolárovo
