Új Ifjúság, 1977. január-június (26. évfolyam, 1-26. szám)

1977-06-28 / 26. szám

IM 5 S ortzaturiíf leSjiítöbbl részében bemulattiik Oroszorszilg akkori szövetségeseit, akik töjó szív­vel vették ludotnösul, a cörí hatalom bukását és természetesen kitartottak amellett,- hogy a háborút Oroszor­szágnak a eár nélkül Is folytatnia kell. A burzsoázia tisztában volt azzal, hogy puszta erőszakkal nem veheti rá a katonákat a háború folytatására Ezért Kerenszkt), akit hadügyminisz térré neveztek ki, előre elkészítette az offenzlvát elrendelő parancsot, s azt szerette volna elérni, hogy a Jú­nius 3-án összeülő I. összoroszorszá- gl szovjetkongresszus hagyja Jóvá el­határozását. Ebben a bonyolult, ellentmondásos és robbanásig feszült helyzetben kezd­te meg munkáját Pétervárott a szov­jetek első kongresszusa, A több mint ezer küldöttből éllő testület túlnyo­mó többsége a mensevlkekböl és e- szerekböl került ki, a küldöttek kö­zül csak 105 volt bolsevik. A kormány által teremtett Jogi és közbiztonsági zűrzavarban a szovje­tek kongresszusa rendelkezett az or­szág egyetlen Jól összefogható hatal­mi szervezete felett. Átvehette volna a hatalmat, de a mensevlkek és esze- rek elutasították ezt a lehetőséget. Ceretell, a mensevík párt egyik ve­zetője felszólalásában azt hangoztat­ta. hogy az országban nincs olyan párt, amely egyedül képes lenne ma­gára vállalni a kizárólagos hatalom felelősségét. Lenin a padsorok közt ülve hallgatta Ceretell szavalt, majd fennhangon közbe szólt: „Van ilyen párti“ Araikor megadták neki a szót, a szónoki emelvényen folytatta mon­danivalóját. Meggyőző szavakkal Is­mertette a bolsevik párt programját, könyörtelenül leleplezte az ideigle­nes kormány népelnyomó politikáját s követelte, hogy minden hatalmat adjanak át a szovjeteknek. Lenin fel­szólalása nagy hatást gyakorolt a kül­döttekre. A határozatok Jellegét azon­ban a résztvevők pártösszetétele ha­tározta meg. A kongresszus Jóváhagy­ta az Ideiglenes kormány politikáját és bizalmát nyilvánította Iránta. A szovjetek -ekkor megválasztott Köz­ponti Végrehajtó bizottsága főleg e- szerekből és mensevlkekböl állt. A bolsevikok ekkor elhatározták, hogy megmutatják a kongresz- szusnak, mennyire nem képvi­seli többségének állásfoglalása a pro­letariátus és a hadsereg haladó réte­geinek véleményét. ' A bolsevik párt Központi Bizottsága felhívta a fövá­GYŐZELEMIG ros munkásait én katonáit, hogy Jú­nius 10-őn vonuljanak ki az utcára tüntetni, megmutatva ezzel a kong­resszus küldötteinek a nép igazi a- karatát. A tüntetésre meghirdetett bolsevik Jelszavak: „Minden hatalmat a szovjeteknek!“, „Le az offenzívá- vall“, „Le a tíz kapitalista miniszter­rel!“. Amikor a mensevlkek és az esze­sek értesültek a bolsevikok szándé­káról, határozatot fogadtattak el a kongresszussal, amely betiltotta a tün­tetést. Mindezt egy nappal a meghir­detett tömegdemonstráció előtt, ak­kor, amikor a nyomdagépek már on­tották a Pravdát, benne a felhívást a tüntetésre. A bolsevik párt Központi Bizottsága nehéz döntés elé került. A tüntetést elhalasztani nehéz volt, a kongresszus határozatának megszegé­se viszont a kongresszussal való szembehelyezkedéssel volt egyértel­mű. A Központi Bizottság Június 9-én, éjjel megtartott ülésén úgy döntött, hogy aláveti magát a kongresszus ha­tározatának, s felszólította a munká­sokat és katonákat, nogy mondjanak le a megmozdulásról. Lenin az elmaradt Júniusi tüntetés­ről: „A legtöbb elvtárs elégedetlen azzal, hogy lefújtuk a tüntetést, s ez az elégedetlenség teljesen Jogos, de a Központi Bizottság két oknál fog­va nem tehetett mást; először a ha­talom egyik félszerve hivatalosan be­tiltotta a tüntetést; másodszor, e ti­lalmat a következőkkel okolták meg: „Tudomásunk van arról, hogy az ö- nök megmozdulását az ellenforrada­lom sötétben bújkáló erői fel akar­ják használni“-... Kijelentették, hogy jún. 10-re tüntetést tűztek ki a teke- teszázasok, akiknek az volt a tervük, hogy beavatkozzanak a ml tünteté­sünkbe és komoly verekedést Idézze­nek elő... C eretell, aki az ideiglenes kor­mány részéről Jött el a kong­resszusra, kifejezte azt a fél­reérthetetlen kívánságát, hogy a mun­kásokat le kell fegyverezni. Tombolt a dühtől és követelte, hogy a bolse- vikokat a forradalmi demokrácia so­rain kívül álló pártnak nyilvánítsák, A munkásoknak józanul kell belát- níok, hogy békés tüntetésről most szó sem lehet. A helyzet sokkal kömo- lyabb, mint gondoltuk. Mi békés tün­tetésre készültünk, hogy a lehető leg­nagyobb nyomást gyakoroljuk a kong­resszus határozataira — ehhez Jo­TUntető munkások és katonák Péter­várott gunk van — s azzal vádolnak ben­nünket, hogy összeesküvést szőttünk a kormány letartóztatása céljából... A proletariátus válasza csak az le­het, hogy a lehető legnagyobb nyu­galomról, óvatosságról, kitartásról és szervezettségről tesz tanúbizonyságot, és nem feledkezik meg arról, hogy a békés tüntetések Ideje elmúlt. Nem szabad okot adnunk a táma­dásra, hadd támadjanak ók, s akkor a munkások megértik majd, hogy e- zek egyenesen a proletariátus létére törnek.“ E döntésnek megfelelően egyet­len gyár, egyetlen ezred sem vonult ki az utcára tüntetni. Másnap a lapokban a mensevlkek összeesküvéssel vádolták a bolseviko- kat, s követelték lefegyverzésüket. A kongresszus azzal bízta meg a kül­dötteket, hogy látogassanak el a gyá­rakba, a laktanyákba, s ott szerez­zenek „bizonyítékokat“ a bolsevikok összeesküvéséről“. Az így szerzett ta­pasztalatok azonban éppen ennek el­lenkezőjét igazolták, nem szükkörű „összeesküvéséről“. Az így szerzett ta- szélesebb néptömegek egységes, for­radalmi hangulatáról. Ezt látva az e- szer és mensevik vezetők tömegkap­csolataik megmentése érdekében úgy határoztak, megrendezik a tüntetést, s kiadták Jelszavukat: „Bizalmat az Ideiglenes kormánynak.“ A tüntetést Június 18-ra, a katonai offenzíva megindításának napjára tűzték ki. A bolsevik párt felszólította a munkáso­kat és a katonákat, hogy a korábban 10-re meghirdetett tüntetés bolsevik jelszavaival vegyenek részt a meg­mozdulásban. Ennek érdekében nagy előkészítő munkát végeztek a mun­káskerületekben és a laktanyákban. J únius 18-án mintegy félmillió ember vonult ki az utcára. A „Minden hatalmat a szovjetek­nek!“, „Le a háborúval!“ Jelszavak messze túlharsogták az eszer és men- sovik Jelszavakat. A tüntetés óriási méretei — hasonlóan zajlottak le Moszkvában, Kijevben, Harkovban, Vo- ronyezsben és még számos városban — és a bolsevikok túlsúlya azt mu­tatta, hogy a proletariátus és a hely­őrség katonái a bolsevikok mellett állnak, s hogy a tömegek nemcsak az ideiglenes kormányban nem bíz­nak többé, hanem a burzsoáziával va­ló megegyezés eszer-mensevlk politi­kájában sem. A Júniusi tüntetés már kétségtelenné tette a burzsoá érde­keket képviselő erők teljes politikai vereségét. Az együttműködés és az enyhülés jegyében köszöntötte egymást Párizsban Leoiiyid Brezsnyev és Giscard dEstaing. A francia államfő többek kö­zött azt mondotta, hogy orszá­ga elkötelezte magát az eny­hülés mellett. Az SZKP főtit­kára, a Legfelső Tanács elnö­ke a szovjet-francia együttmű­ködésről szólva kijelentette: „Dolgozni jőtlnnk, komoly munkát akarunk végezni.“ A legfontosabb nemzetközi kérdésekről szólva Leunyid Brezsnyev hangsúlyozta, hogy mindkét fél nagy jelentőséget tulajdonít a nukleáris fegyve­rek elterjedése megakadályozá­sának. A Szovjntnuió szilárdan meg van győződve arról. — és a francia fél osztja ezt a vé- leményl —, hogy ezzel jelen­tősen hozzájárul a nemzetkö­zi együttműködés fejlesztésé­hez. Brezsnyev ugyanakkor nagy határozottsággal húzta alá, hogy a két ország érde­kelt a nukleáris energia bé­kés felhasználás.lhan. Ez — mondotta — nem lehet egyet­len ország monopóliuma, a bé­kés felhasználást mindenki számára lehetővé kell tenni. A Szovjcinnló Legfelső Ta­nácsa Elnökségének elnöke ezt követően rániiitatutt, hogy meg kell vizsgálni a nemzet­közi feszültség enyhítésének további lehetö.ségeft. A Szovjet­unió külpnlitikáje a jövőben is arra irányul, hogy további ha­ladást lehessen elérni ezen a téren. A turistákat mágnesként vonzza a sok építészeti szempontból is figyelemre méltó műemlék E gy iegonda szerint az Isten Srí Lankában teremtette meg az Édenkertet, ahonnan aztán tüzes karddal kiűzte bibliai őseinket, Adámot és Évát, Ennek a legendának még „fúctományos“'hívet is vol tak, akik n sziget északi csücskén levő földnyelvet, az Indiai szubkontinens felé nyúló úgynevezett Adáni Hidat tekintették a mene kUlőB ösvényének, amelyen keresztül az eredeti büni elkövető szerelmes pár az lett volna arra a megtisztel­tetésre, hogy az Isten itt létesítse az édent. De ha már ez nem Is sikerült így, Sri Lankában mindent el­követnek, hogy országukat Igazi turista édenné vará­zsolják. Szinte ingajáratban szállítják a légiforgalmi társaságok az idegeneket ebbe a földi paradicsomba. több veszélytelen, sőt egyes fajtájukat „háziállatként“ tartják. A mi macskáinkat helyettesítik azzal, hogy összefo,gdossák a sűrűn elő forduló egereket. S ki gondolná, hogy Srí Lanka egzotikus állatvilá­gának egy egészen hétköz­napi képviselője, a varjú milyen fontos egészségügyi ken Járatosabbak örülnek a hívatlan csíMZómászó ven- dégeknok. Ezek a hüllők ugyanis Jó szolgalatot tesz­nek a szálloda lakéinak; lelfalják 8 nem ritkán még nialárlaveszélyt is maguk­ban hordozó szúnyogokat. Kedvesebb látvány a ma- Jonitáncoltató ember és élel­mes majma, amely a b.í­A MOSOLY ORSZÁGA SUSIL VEERARATHNA RIPORTJA SRÍ LANKÁRÓL (Folytatás az előző számból) isten haragja elől elmene­kült A szigetország harmadik legmagasabb csúcsát Adáni csúcsnak hívják, s már ez a körülmény Is ürügyül szolgált arra, hogy az em berak igyekezzenek felled- nt a ..tárgyi összefüggése két“ a bibliai paradicsom és Sri Lanka között. Legen­da Ide, legenda oda, ha lett voln.a az emberiség történe­tében Edénkért, akkor -Sri Lanka buja varázsos termé­szete mindenképpen méltó A Sri Lankába látogató kiil- töldit azonnal megkapják az ország érdekességei és látszólagos furcsaságai. A főváros, Colombo utcáin ele­ven nyüzsgés, lárma. Az asszonyok napernyővel, szá­riban Fötálnak. A szári 5 --- 6 méter selyemanyag, anie lyet a nők lestük köré csa varnak A fiatalok azonban mór Inkább szoknyát és blúzt viselnek. Angol hagyaték a bal ol dali közlekedés. Az autók, főleg a taxik, valószínűleg Viktória királynő korábcl maradtak meg; Öreg, rozoga tákolmányok, legtöbbször kürblizni kell őket, és ak­kor azután elkezdenek — báiiduUolni, Emeletes bu szók és ökör vontatta két kerekű szekerek ballagnak egymás mellett, A kígyóbűvólök pár piasz- terért ágaskodásra kénysze rítik duzzadt fejű és látszó lag inkább nyugodni vágyó kobrájukat. Sri I,ankában több klgyófajta is él, a leg­feladatot lát el. Colombo és a többi város is tele van varjakkal, s a hatóságnak esze ágában sincs Irtani őket, noha károgúsukkal sokkal elviselhetetlenebb zajt csapnak, mint a nem éppen korszerű közlekedé­si eszközök. A varjak a kb- lisztasá,si vállalat fömunka- lársai. Ugyanis abban a pil­lanatban, ha valaki eldob az utcán bármiféle ételma­radékot vagy egyéb szeme­tet, a fekete szárnyasok a- zonn.al olt tercunnek és elta­karítják az úttestről. Gyak­ran a nem ételmaradékot is csőrükbe kapják, s elröp­pennek vele a város széléig, hogy ott átlápitsák meg zsákmányuk mllétét. S ha fogyasztásra alkalmatlannak találják, akkor ott, a város peremén szórják el. Az avatatlan szállóvendég minden bizonnyal Iszonyod­va kiált fel, araikor meg­látja, hogy szobája falún néhány Jókora gyík tanyá­zik. Csupán a trópusi vidé­....... A íakfrok és varázslók a nép hiszékenységéből húz­nak hasznot .A szerző felvételei mészkodó járókelők nyaká­ba is felugrik, és mindad­dig ott csimpaszkodik, míg elő nem kerül e zsebből a piaszter. Az ország legsajátosabb állata azonban az elefánt, a- jiielyet törvények védenek. Az indiai elefántnál némileg kisebb fajta rendkívül dol­gos és tanulékony, s külön­féle munkára használjók. Az ország éghajlata tel­jesen trópusi. Az európai ember számara elviselhetet­len a hőség. Az egész vilá­gon itt mérték minden Idők legmagasabb liömérsékletét, plusz 50 fokot árnyékban. A Sri Lanka-i ember ér­deklődő, barátságos, ven- degszeretö és nagyon sze­ret ünnepelni. A sok szí-. nes, forgatagos ünnep miatt az esztendő egyharmada munkaszüneti nap. Részben ez is hozzájárul a gazdasá­gi elmoradüttsághoz. Európai ember számára az Igazi egzotikus élményt azonban mégiscsak-Sri Lan­ka ünnepnapjai Jelentik. Az ünnepi szertartásokból meg­ismerheti a bennszülött la­kosság igazi énjét. A leg­nagyobb ünnep Buddhának a születésnap;,I, azaz talá­lóbb kifejezéssel élve, Budd­ha születésének a hete, mert az ünnepségek egy ál ló hétig tartanak. A végki- nierülésig tartó rituális tán­cok voltaképpeni célja a Nirvána, ,iz abszolút meg­nyugvás elérése vagy lega­lább megközelítése. Senki sem tudja megmagyarázni, hogyan lehet eljutni az ab­szolút megnvugvásig olyan észbonló nyugt,".lanságban és forgó ritmusban, imlnt amely ezt a-í ünnepet Jel­lemzi. 'Susil Veeraralhna ha­zánkban vegyészmórnöki dipluiiiát szerzett, és a na­púkban tér haza, hogy se­gítse országa gazdasági és kuItúráMs feileiidftósét.

Next

/
Thumbnails
Contents