Új Ifjúság, 1977. január-június (26. évfolyam, 1-26. szám)
1977-01-18 / 3. szám
4 A roifiavaí (rozsnyól) i/asércbánya szaktan- intézete valaha Jobb Időket Is megélt. Az ötvenes évek derekán évente 150— —160 fiút Is felvettek, hogy belőlük bányászokat neveljenek. Ekkor láttak hozzá egy korszerű Iskola és kolléslum építéséhez Is. Aztán — de minek Is említem? — jött a köola] és a földgáz, amikor egyszeriben úgy tftnt, nincs Is már na gyón szükség a kemény, kérges tenyerű férfiakra, s már-már bezárták a szénbányákat, majd pedig a vas ércbányákat Is. Azután a világpiacon meg drágult az olaj és a földgáz, így Ismét érdemes volt leszállói a föld gyomrába, hogy felhozzuk a szenet. Igen ám, de közben a bányászok kiöregedtek vagy máshol próbálkoztak.- Országszerte ÚJ gyárak épültek, kellett a munkaerő, s nemcsak a szén-, hanem a vasércbányákat Is lassanként elhagyták a bányászok. Miért ne?! Elszálltak már a- zok az Idők, amikor kemény munkájukért első emberekként tisztelte őket az ország! Nos, ez az oka annak, hogy Jelenleg egytlzedére csökkent az Intézetbe Jelentkezők száma. Meg aztán a nehéz munka emléke még mg Is kísért, elriasztja az embereket a bányászszak- mátöl. Sokan még attól a gondolattól Is elrettennek, hogy a föld mélyében keressék meg a kenyerüket. Szerencsére nem mindenki. Sőt, vannak fiúk, akik beleszerettek ebbe a szakmába, Jelentkeztek, eljöttek, s bár más vidéken látták meg a napvilágot, itt Rozsnyón telepedtek le, s dolgoznak, hogy megélhessenek, s élnek, hogy vasércet adjanak az országnak. Milyenek Is ők, és ml hozza őket a bányászok közé? — kérdem magamtól, majd a nevelőinktől, végül pedig a fiúktól. Este van. Itt a hegyvidéken hamarább sötétedik. Az emelet hangos, Horváth András beat-zenekara próbál, s míg ők zenélnek. Hegedűs László másodéves bányásztanuló, mintha maga is játszana, 01 a vlllanyorgona mögött. — Csak hallgatom a fiúkat — mondja —. ‘délután jöttem haza, megebédeltem, aztán aludtam egyet. Most meg, hogy nekifogtak Játszani, én Is bejöttem közéjük. Már elég jól megy nekik. .. — Hogy kerültél Ide, a bányászok közé? — Hogy? — tűnődik. — Innen, Pelsőcröl vagyok, jött János bácsi, az egyik bányász toborozni, és azt B Á N Y Ä S z I mondta, nlncs-e kedvem a bányába jönnd. — És volt? — Mit tudom én? — mondja megvonva g vállát, de aztán mégis hozzáteszi. — Volt. Már otthon Is mindig a barlangokat bújtuk. Bemásztunk minden lyukba, ami osak a környéken volt. Kíváncsiak voltunk, ml van ott lent... Le Is ereszkedtünk, körülnéztünk, aztán feljöttünk. Pelsőc és környéke ma Is tele van Ilyen titokzatos helyeikkel, s kinek g képzeletét Izgassa, ha nem a suhan- cokét? — És Itt vagyok... — folytatja —, valaki azt hinné, hogy Itt ki tudja menynyit kell dolgozni. De nem úgy van az márl Nekünk Is vannak gépeink éppen úgy, mint a gyárakban, a földeken. Egyik héten Iskolába járunk, a másikon meg dolgozunk, és így lassan meg is szokjuk a munkát... Laci valóban kemény legény, Igazi bányászfiú, aki nem Ijed meg a saját árnyékától. xxü zenekar közben elhallA gat, a fiúk sem szaladgálnak már a folyosón. Ünnepélyes pillanat — bányásszá avatják a másodéves Szabó Sándort. Kép; a szerző meg, hogy valamilyen vétség elkövetése esetén hibásnak érezzék magukat. Ez az első olyan nemzedék, amely kiskortól fogva televíziót néz. Megtanulta, hogy az Egyesült Államokban a problémák megoldásának szokványos és általánosan elfogadott formája az erőszak. A gyilkosságoknak több mint a felét tűzfegyverrel követték el. Csakhogy minden olyan kísérlet, amely a fegyverkereskedelem korlátozására Irányult, eddig hatástalan maradt. Los AngeVIGYÁZAT, GYILKOSOK Az Egyesült Államokban 1960 óta g gyllkosságl bűn- cselekmények száma több mint a kétszeresére növekedett. Az amerikai nagyvárosokban 100 000 lakosra 9,7 gyilkosság és emberölés Ju tott. Nemcsak a gyilkosságok száma ér el rendkívül magas arányt, hanem a telje sen őrült és értelmetlen öldökléseké Is. Szakértők véleménye szerint az erőszakos bűncselekmények elszaporodásában Igen nagy felelősség terheli a szülőket súlyos nevelési hibáik miatt. A fiatal nemzedék nevelésében nem törődnek az önfegyelem elsajátításával, és a gyermekek nem tanulják lesben például a gyilkosságok olyannyira hétköznapiak, hogy már g legszokatlanabb bűncselekmények sem keltenek figyelmet. A város rendőrfőnöke csak egyetlen kiutat lát a helyzetből: Los Angeles lakóinak nem any- nylra a rendőrségben, mint saját erejükben kell bízniuk. A rendőrfőnök ezért éllen— Hová lettek? — kérdem. Tömény Károly nevelő világosít tol a tágas, sok kötetes könyvtárban: — A tanulószobában vannak. öttől kötelező a tanulás. Belépek g tanulószobába. Az elsős fiúk rajzolnak, írják a leckéjüket, mormolják a gépek, alkatrészek, kőzetek nevelt. — Elég nehéz nekik megszokni a rendet — mondja a nevelő —, olyanok, mint a fiatal betöreitlen csikók. Igaza van, annyi bennük az eró, mint a fiatal állatokban, s egyelőre még csak kóstolgatják a munkát. Vacsora után találkozom Ismét velük. Anatollj Dube- üuk és Jaroslav Spernako- vlC a ezaktanintézet kltün-. tetett tanuló. Balogh Géza Nagykaposról jött. Hatodikban fejezte be az általános Iskolát, Itt a szakmai tudnivalókon kívül az elmaradt osztályok tananyagával Is meg kell birkóznia. Egyelőre nem panaszkodik. Sőt, Jól érzi magát. Lassan-lassan It, a kollektívát, beilleszkedik a közösségbe, akárcsak társa, Tóth József is, aki szintén kaposl. Jóska a nyolcadik osztályból került Ide. — Hogy megy a tanulás? — kérdem tőle. — Elég Jól. — Megszökni nem akartál? — Még csak az hiányzik... Én pedig az elsősökkel folytatom a beszélgetést. Napirendjükről és a munkájukról faggatom őket. Egyik héten tanulnak, s a másikon pedig munkába mennek. Ok Inkább ezt a másik hetet kedvelik. Kijárnak az István- -aknára, azaz egyelőre csak ébredezik benne a felelősségérzet, megszokja a társa- a felszínére, mert mint elsősök még csak a felszínen dolgoznak. Takarítanak, tisztogatják a gépeket, bontanak, készítik az anyagot, talpfát, támlákat, dúcokat. Egyszer ezt, máskor azt. — Tudunk ml azért dolgozni — mondja Ladles Tibor öntudatosan, ha kell, megfogjuk a munka végét, s csak úgy ég a dolog a kezünk alatt. XXX rlcs András egyedül P yan g hatszemélyes szobában A többiek ki erre, ki arra. ö olvas. — Olyanok ezek a fiúk — mondja a nevelő —, hogy néha még a betűismeretet sem nézné ki belőlük az ember, aztán egyszer csak a legkomolyabb könyvekbe Is beleolvasnak, s ha hiszi, ha nem, végigrágják magukat rajta. András valóban különös természetű, befelé forduló Hegedűs László Tóth József alkat. Csendes. Apátián, talán azért. Hárman vannak testvérek, mind a hárman a nagyvilágban. Az anyjuk most egyedül van odahaza. András néha, ha a hétvégén sikerül hazamennie, nem Jön mindjárt vissza, az anyjának segít. Talán már nem Is akar vlsz- szajönnl? — kérdik Ilyenkor a nevelők, s írnak neki, hívják, ő pedig megjön, munkába áll, tanul, olvas, mint most Is. Az anyja talán nem is tudná ruházni, ellátni őket zsebpénzzel, de így mégiscsak könnyebb. A bányásztanulók Ingyen ellátásban részesülnek. Ezenkívül az első évben, kétezer, a másodikban ezer, a harmadikban pedig hétszáz koronát kapnak ruhára-clpöre, s mint a többi szakmunkás- -tanulónak, zsebpénz Is jár nekik. A harmadikban pedig már fizetést Is kapnak, e- löbb ötven százalékát, majd pedig ahngy fogynak a hónapjaik, úgy emelkedik a fizetésük, mígnem a teljes bérüket megkapják. Lehet, sokan tanácstalanok, milyen szakmát tanuljanak, hol dolgozzanak. Talán ez Is agy lehetőség. NÉMETH ISTVÁN zi a fegyverkereskedelem ellenőrzését. A San Dlego-1 rendőrfőnök Is nemrégiben kijelentette: „A rendőrség nem tudja garantálni a gengszterek elleni védelmet, ezért mindenkinek magának kell megvédenie önmagát és családját.“ Ezt a következőképpen képzeli el: Ha egy nő a buszról látja, hogy a következő sarkon fiatal fiúk csoportja álldogál, ne szálljon le, hanem utazzon egy megállóval tovább, és próbáljon kerülő úton hazajutni. A szállodák vendégel ne lépjenek be g liftbe, ha abban feltfinő külsejű embereket látnak. Az autósok csak akkor használjanak föld alatti garázst, ha védelmükre más Is van velük. A bankok ügyfelei csak akkor lépjenek be g bank épületébe, ha gondosan meggyőződtek arról, hogy nem kell támadástól félniük. 4 Bermiifla-liáromszöjií A „Bermuda-báromszögben“ történt különös eseményekről szóló bíresztelések nélkülöznek minden ellenőrizhető és igazolható alapot, a tudósok számára ezek semmiféle új kérdéseket nem vetnek fel — írja a „Zemlja 1 vszelennaja“ (A Föld és a világmindenség) című szovjet folyóirat. Az Atlanti-óceánnak a Bermuda-szigetek, a Florida- -félsziget és Pnerto Rico-szigete által határolt térségében hosszabb idő óta Intenzív kutatásokat folytatnak több ország óceánolégusai és fizikusai. Több alkalommal járt ezen a területen a „Kurcsatnv akadémikus“ nevű szovjet tudományos kutatóhajó is. A „Mode—1.“ amerikai kísérletben szovjet tudósok is részt vettek. Egyetlen tudományos közlemény sem tartalmazutt még csak utalást sem „titokzatos jelenségekre“; a rádiőösz- szekBttetés nem szakadt meg, nem keletkezett zavar sem az iránytűk, sem az áramellátó rendszerek működésében. A tenger villédzása, ahol egyáltalán előfordult, nem volt erősebb, mint a világ tengereinek bármely más részén — írja a lap. Ami a repülőgépek és hajók eltűnését illeti, adatok tanúsítják, hogy a szerencsétlenségek száma ebben a háromszögben nem haladja meg g statisztikai átlagot.
