Új Ifjúság, 1977. január-június (26. évfolyam, 1-26. szám)

1977-06-07 / 23. szám

8 IM MOSZKVA KÉSZÜL ELISMERÉS AZ NOB-TÖL „A terveknek megfelelően folynak Mosz­kvában az 1980. évi nyári olimpiai játékok Blőkészüietel. Semmi kétség az iránt, hogy a moszkvai olimpia sikeres lesz“ — jelen­tette ki Juan Samaranch, a Nemzetközi Ollmplel Bizottság első alelnöke, az NOB sajtóbizottságának elnöke. Elmondotta, hogy minden eddigi rekor­dot megdöntve mintegy 7800 újságíró fog dolgozni 1980 nyarán a moszkvai olimpián. Az olimpiák Iránti érdeklődés állandóan nő, ezért az NOB nagy jelentőséget tulaj­donít a játékokról történő gyors és részle­tes tájékoztatásnak. Előreláthatólag 2500-an tudósítják az újságokat, s mintegy 3800 rádió- és tévékommentátor, valamint a szol­gálatukban álló népes technikai személy­zet az „elektronikus sajtót“. A képanyagról 400 fotorlporter gondoskodik. Háromszáz újságírót akkreditálhat az öt világhírügy- nökség (TASZSZ, AFP, Reuter, AP UPl), to­vábbi 300-at pedig az egyes nemzetközi hír- ügynökségek. Az NOB elsőn alelnöke értékelte az ed­dig végzett munkát, és elismerését fejezte ki a szervező bizottságnak. „Megtekintettük az épülő létesítménye­ket, köztük a leendő sajtóközpontot is, a- mely minden tekintetben megfelel az igé­nyeknek“ — hangoztatta. Vlagyiszlav Sevcsenko, a propagandabi­zottság elnöke elmondotta, hogy két város­részben helyezik el az újságírókat. A Le­nin Hegyen az újságok képviselőit, Osztan- kínéban pedig a rádió- és tévériportereket. Jelenleg francia szakemberek segítségével épül a rádiósokat, tévéseket befogadó osz- tankinói szálloda. A sajtóközpontot az olimpiai falu meg­nyitásának napján, 1980. június 28-án adják majd át rendeltetésének. KOZMIKUS SPORTPAVILON Moszkvában, a Gorkij utca 22. szám alat­ti épületben szorgalmas mnnka folyik. Itt dolgozik az 1980. évi olimpiai játékok szer­vező bizottsága. Az olimpiai objektumok építése helyet kapott a tizedik ötéves tervben, továbbá Moszkva általános fejlesztési tervében. A szervező bizottság most az olimpiai létesít­mények építésének meggyorsításén fárado­zik. Az új épületek kedvezően alakítják majd Moszkva és Tallin, a két olimpiai vá­ros képét, de mindenekelőtt a sportolási lehetőségek bővülnek. A moszkvai Lenin Stadion közvetlen kö­zelében épül fel a képen látható, „koz­mikus“ testre emlékeztető, modern, kör alakú sportpavilon, moly 42x42 méter át­mérőjű és 15 méter magas. Háromezer né­ző befogadására alkalmas, és 12 sportág versenyeit bonyolíhatják le benne. JEGYELADÁS AZ OLIMPIÁRA Alekszandr Greszko, az 1980. évi nyári olim­piai játékok szervező bizottságának titká­ra nyilatkozott a TASZSZ-nak. Elmondotta, hogy a versenyek hatmillió jegyének el­adása csak 1979-ben kezdődik meg. — Már most számtalan kérés érkezik hoz­zánk a Jegyek ügyében — hangsúlyozta. — Nagy az érdeklődés az Egyesült Államok­ból. A továbbiakban kifejtette, hogv az összes belépők mintegy fele a moszkvaiaknak jut. A másik feléből a külföldi turistákat és a Szovjetunió különböző köztársaságaiból érkező szurkolókat elégítik ki. Ez azt je­lenti, hogy a külföldi vendégek a napi 420 ezer jegyből mintegy 100 ezret kaphatnak. A titkár szerint a jegyek számát, továbbá a turisták részére kiadandó belépők kvó­táját a nemzetközi olimpiai bizottságok igényeivel összhangban állapítják meg. Az elosztást az egyes országokban működő utazási irodákra bízzák. (ti) S ok újdonságot hozott az idei cselgáncs-Eu- rópa-bajnokság, me­lyet az NSZK egyik jelentős kikötő- ős Iparvárosában, Ludwlgshafenban rendeztek meg. A cselgáncs világszö­vetség tavalyi montreali ülése több szabálymódosí­tást hagyott jóvá s vala- g mennyi a cselgáncs izgalma­sabbá tételét, népszerűsíté­sét célozza, jelentős újítás­nak számít a súlycsoportok módosítása (számuk hétre emelkedett), valamint az az ésszerű határozat: ez évtől kezdve valamennyi világ- versenyen minden ország i csak egy versenyzőt indít­hat az egyes súlycsoportok- ■ ban. Ez jelentős mértékben nyíltabbá tette a versenyt, s növelte a cselgáncssport­ban „kicsinek“ számító ál­lamok éremszerzési lehető­ségeit A sportág hagyományos „nagyhatalmai“: a Szovjet­unió, Hollandia, Franciaor­szág, NDK, NSZK csapatain kívül ugyanis a lengyelek­nek, belgáknak, románok­nak, svájciaknak is sikerült elcsípni egy-egy érmet, s . magyaroknak is jutott a 65 kg-os Szabó Ferenc révén egy ezüst. Az is ritka bravúr, hogy Szabónak, a magyarországi cselgáncsozók első számú csillagának, Tuncslk Józse­fet, a tavalyi Európa-bajno- kot sikerült kiszorítania a csapatból. A tavalyi oHmpia után a bronzérmes Tuncsik a visszavonulás gondolatá­val foglalkozott, aztán még­is visszatért, de megkésett a felkészülésben, és meg is sérült. Szabó viszont utazott és — hajszálon (jobban mondva téves bírói dönté­sen) múlott, hogy nem a súlycsoport aranyérmét kap­ta. Persze Szabó Ferenc sem mai gyerek. Túl van har­mincon, idestova tizenhat éve cselgáncsozik, ős 1971- ben ő szerezte meg az EB n a sportág történetében az első magyar bronzérmet. Míg 63 kiló volt a súly­csoport felső hatéra, sokat kínlódott a fogyással, az idei plusz két kiló tehát ki­mondottan jól jött neki. Szabó egyébként üdvös do­lognak tartja, hogy Magyar- országon két klasszisa - mert nyugodtan nevezhetjük MIB m nnísim AZ ÖREG HARCOS így őket — is van a 65 kg- os kategóriának. Versenyfu­tása Tuncsikkal hasznos: ke­ményebb munkára, az újabb erőtartalékok bevetésére ösztönzi őt. S minderre még valószínűleg szüksége lesz, szeptemberben ugyanis Bar- celónában rendezik meg a VB-t, s Szabó sikere elle­nére sem eldöntött kérdés, hogy ki képviseli majd eb­ben a kategóriában a ma­gyar színeket. A nyolctagú magyar vá­logatott Petrovszky Mihály (plusz 95 kiló) és Varga Imre (abszolút kategória) révén két értékes ötödik helyezést is mondhat ma­gáénak. Sajnos a szokatla­nul kis létszámú, csupán há­romfős csehszlovák csapat pont nélkül tért vissza az EB-ről. Legtovább jutott — a harmadik fordulóba — a 78 kg-os Vladimír Bárta; a nehézsúlyú Vladimír Koc- man, aki az abszolút kate­góriában is Indult, már a második, a 65 kg-os Vladi­mír Kríí pedig az első for­duló után kénytelen volt búcsút mondani. Ludvík Wolf, a csehszlovák váloga­tott edzője mindenről így vélekedik: „Nagy hátrány­nak tartom, hogy első szá­mú versenyzőnk, a nehéz­súlyú Vladimír Novák, aki tavaly ezüstérmes volt, sé­rülés miatt nem indulhatott. Ez sokat rontott a mérle­günkön. A sorsolásra pa­naszkodni nem népszerű do­log, így csak annyit mond­hatok: még többet kell ta­nulnunk, keményebben ed- zenünk •— lehetőleg nehéz külföldi ellenfelekkel is.“ Horváth István, a magyar csapat mestere sem volt tel­jesen elégedett: „A szerep­lést nem értékelem jónak, de elfogadhatónak tartom. Mindig az volt az elsődle­ges szempontunk: ne szere­peljük úgy, hogy jó hírne­vünket csorbítsuk. Ez most sikerült. . Különben ver­senyzőimnél főleg az álló- képességgel volt baj. Többet és magasabb fokon kell ed­zeni. S ehhez többok közöth még szélesebb alapokra kell helyezni a sportág bá­zisát, hogy valamennyi súlycsoportban kellő versen­gés alakuljon kl.“ (major) A kocka el van vetve. A nyugatnémet Bayern München és a New York-l Cosmos vezetői megegyezésre jutot­tak, s most már minden akadály elhárult az elöl, hogy Franz Beckenbauer, a Bayern és az NSZK válogatottjának kapitánya a Cosmos játékosa legyen. A tárgyalások so­káig elhúzódtak. A müncheniek két és fél­millió márkát követeltek, a Cosmos viszont csak 1,4 millió márkát kínált. A legutóbbi tárgyalásokon Wilhelm Neu- decker, a Bayern elnöke bejelentette, hogy klubjának elnöksége úgy döntött: en­ged, s „csupán“ 1,75 millió márkát kér. Az amerikaiak, nevezetesen Cllve Toye, a Cos­mos alelnöke örömmel vette >a bejelentést, ős létrejött az üzlet. A Bayern elnöke hangsúlyozta, hogy elsősorban Beckenbau- ernak a müncheni együttesnél eltöltött ti­zenhárom éves sikeres sportpályafutásának adóztak, amikor engedtek az eladási ár­ból. Tisztában voltak azzal, hogy ha ki­tartanak az először megjelölt összeg mel­lett, a szerzödSs nem jön létre, s ezzel meggátolják Beckenbauert abban, hogy folytassa sportpályafutását. Nem mindenki várja azonban a Cosmos- ban tárt karokkal „Ferenc császárt“. Keith Eddy például, a Cosmos csapatkapitánya, aki a liberó szerepét tölti be az együttes­ben, félti tőle a posztját. Chlnaglla, a csa­pat olasz csillaga is Eddy pártjára állt. „Nem tudom, helyes-e Eddyt kihagyni, a- mlkor ragyogóan játszik“ — mondta Keith védelmére. Bradley edző úgy nyilatkozott, hogy még nem tudja, milyen poszton játszassa Bec- kenbauert. Bradley egyébként néhány hé­tig Münchenben járt tanulmányúton, ahol a Bayern edzésmódszereit tanulmányozta. (tt) .FERENC CSÄSZÄR“ A CflSMOSBAN ft A JÁRÁSI TITKÁR — Érti a dolgát — mondják Horváth Istvánról, a CSTSZdu- naszerdahelyl járási bizottsá­gának titkáráról. Arra a kérdésre, miben nyil­vánul meg, hogy érti -e a dolgát, többnyire ez a válasz: — Nagyszerű szervező. A szervezési készség külön adottság. Hol lehet megtanul­ni? Nincs olyan szakiskola, a- hol tanítanák. Illetve egy mé­gis van: az élet Iskolája: — Hét éve vagyok járási titkár — kezdi beszélgetésün­ket Horváth István. Hét eredményes esztendő áll mögötte eléggé fontos beosz­tásban: Miben nyilvánul meg egy járási testnevelési titkár eredményes tevékenysége? A kérdésre nehéz választ adni. Helyette közöljük port­réját. Leghitelesebb egy kis önéletrajz.-— Már gyermekkoromban kedveltem a sportot. Az isko­lában mindennel foglalkoztam, olyan testnevelési tanárunk volt, akiről még ma Is bátran állíthatom: bárcsak sok helyen akadna ilyen. Kmef József szív- vel-lélekkel foglalkozott ve­lünk. Az ö érdeme, hogy megszeret­tem, helyesbítek, megszerettük a sportot. Még aZ ő idejében kezdődött. Az iskolában kezd­tem szervezési munkát is: ver­senyeket rendeztünk. Tornata­nárunk irányított, tanácsolt: Így faragott embert belőlem Kmef József és a sport. Horváth István nemcsak szervezett, sportolt is. — Trhové Myton (Vásárfl- ton), majd itt Szerdahelyen futballoztam, és kedveltem az asztaliteniszt is. Testnevelési tanár szerettem volna lenni, ez sajnos nem sikerült. Hű maradt, sőt egy szinttel magasabban szervezi a járás spo’itéletét. — Az Iskola elvégzése után először a belyl nemzeti bizott­ságon dolgoztam különféle be­osztásban, a pénzügyi, a mun­kaügyi és a tervezési osztá­lyon, és így széleskörű isme­reteket szereztem különböző feladatkörben, kiváltképpen a szervezésben. Emberekkel tár­gyaltam, közvetlen kapcsola­tom volt velük, és ez kedvező Indulást biztosított, amikor át­álltam a sportvonalra. Kis megszakítással immár tizenne­gyedik éve dolgozom a járási testnevelési szövetségben. Kez­detben módszertani előadó vol­tam, aztán járási titkár lettem. Volt mit tennünk, mert hiszen a mi szakaszunkon is folya­matos a fejlődés. Ami jó volt tegnap, azzal ma már nem e- légedhetünk meg. Horváth Istvánnak nem kel­lett ismerkednie a csallóközi vi­szonyokkal, ott született, ott járt iskolába, ott nőtt fel. Po­ros, esőben sáros labdarógópá- lyákon Játszott. Az egész járásban a futbal- lon kívül nem volt különösebb sportélet. Hiányoztak a sport­létesítmények, és elsősorban e- zen kellett segíteni. — Talán azért is segítettem, mert jóleső érzés volt bennem, hogy amikor gyerek voltam jó akarattal foglalkoztak velünk, segítettek bennünket a Kmef féle emberek. Ügy éreztem kö telességem leróni hálámat az zal is, hogy most ml karoljuk fel a fiatalokat. Ez serkentett és serkent ma is munkára. Sokat segített, sokat tett és tesz ma is a járás sportéleté­nek fellendítéséért, támogatva ezzel a hivatalos szervek ne­velési igyekezetét is. A sport küldetése ma már óriási. — Csak úgy tudjuk megtar­tani a fiatalokat a falvakon, ha minden téren kedvező feltéte­leket biztosítunk nekik — han­goztatja Horváth István. Szórakozás, kultúra, sport — erre is szükségük van Csalló­köz lakosainak, főképp a fia­taloknak. igaz, valamikor a járás székhelyén teniszeztek és úsztak, de a labdarúgáson kívül ez volt minden. Horváth István hatékony kezdeménye­zésére épült fel Szerdahelyen Szlovákia legmodernebb aszta­litenisz-csarnoka, a közeljövő­ben tervezik a sportcsarnok I felépítését, a jégstadiont, a fe­dett uszodát. — Sok-sok feladat vár még ránk — mondja. Az Iskolákban most már csaknem mindenütt vannak röplabda-, kézilabda- és kosárlabdapályák. A fejlődés jó úton balad. Szeretem a fia­talokat, örülök sikereiknek, ö- rUlök annak is, hogy a járás­ban megértésre találtam. Ma már sok lelkes önkéntes dol­gozónk van. Örülök, hogy tár­sadalmi munkával sikerült el­érnünk eredményeinket, és eb­ben a valamikor elmaradt já­rásban a nagyszerű gabonater­melési eredmények mellett Jó sporteredményeket is érünk el. A járásban már több olyan sportolót neveltünk fel, mint Kucmann Éva, olyan sportoló­kat, akik elérik az országos színvonalat Ezek az eredmé­nyek adnak erőt a további munkámboz. (—os) ö -l ■»»ni

Next

/
Thumbnails
Contents