Új Ifjúság, 1977. január-június (26. évfolyam, 1-26. szám)
1977-05-24 / 21. szám
8 BELÉPÉS csak fiataloknak Beszélgetés ANDREJ GRE§ elvtárssal, a SZISZ SZKB titkárával ~ Az ut6bbi években nagyon sok if|flsági kinb alakult Szlovákiában. Miben látja a KB a klubok fő küldetését? — A Szocialista Ifjúsági Szövetség fennállása óta jelentős munkát fejtett ki. Jól dolgoznak a SZISZ alapszervezetei az ipari üzemekben, a mezőgazdasági üzemekben és a különböző hivatalokban is. A fiatalok mindenütt kivették részüket a feladatok teljesítéséből. Természetesen az sem mindegy nekünk, mivel töltik fiataljaink a szabad idejüket. Azt akarjuk, hogy ez a nemzedék- harmonikusan fejlődjön, becsületes és öntudatos legyen. Éppen ezért a nevelőmunkában látjuk a klubtevékenység fő küldetését. Az elmúlt években e téren is jelentős előrehaladást értünk el. Az ifjúsági szervezetek klubjai színesebbé és vonzóbbá tették a fiatalok előtt a szervezeti életet. Annak idején kidolgoztuk a klubok tevékenységének főbb irányelveit, de be kell vallanunk, nagyon sok alapszervezetben nem ismerik ezt a dokumentumot. Gyakran tapasztaljuk, hogy a klubok munkáját kevésbé átgondoltan irányítják, s csak a tagság kívánságát veszik figyelembe a tervek kidolgozásánál. Ez nem is lenne olyan nagy baj, az viszont már igen, hogy a klubok munkája sokszor nincs összhangban a központi törekvésekkel. Ennek ellenére is mi teljes mértékben támogatjuk ezt a fejlődésben levő mozgalmat. Sok klub aiaknlt, de még nagyon sok alapszervezetnek nincsen klubja. Ez különösen a falusi fiatalság munkáját nehezíti meg. Hogyan lehetne elérni, hogy minden nagyobb alapszervezetnek saját klubja legyen? — Az Igaz, hogy nagyon sok ifjúsági alapszervezetnek nincs még klubja, de klubhelyisége sem. Ennek az az oka, hogy az ifjúsági szervezetnek nincsen anyagi fedezete klubok építésére. Ezért ki kell használni minden lehetőséget, amit a nemzeti bizottságok, a vállalatok és a különböző tömegszervezetek nyújtanak. Azoknak az alapszervezeteknek, amelyek még nem rendelkeznek klubbal, csak azt tanácsolhatom, hogy lépjenek kapcsolatba a nemzeti bizottságok, az üzemek, az iskolák és a szakszervezetek vezetőivel, s kérjék segítségüket. Majdnem mindenhol akad olyan le^ lylség, amit kisebb beruházással át lehet alakítani Ifjúsági klubbá. A múltban erre már nagyon sok példa volt. Sok elhagyatott pincehelyiségből lett már társadalmi munkával, némi anyagi ráfordítással nagyon szép klub. Persze ehhez az is kell, hogy a szervezet, amelyik „tanyát“ keres magának jól dolgozzon, tekintélye legyen, mert csak így várhatja a társadalmi szervek segítségét. A klubok berendezéséhez a SZISZ Is tud némi segítséget nyújtani, de a helyiség megszerzése minden esetben a fiatalok feladata. Hiba az is, hogy ezeknek a kluboknak a tevékenysége sok esetben még járási méretben sem egységes. — Igen. Említettem már, hogy a klubok munkája között nagy a különbség. A legtöbb ifjúsági funkcionárius csak a saját tapasztalataira támaszkodva irányítja a munkát. Sok még az olyan klub, amely találkahelyül szolgál a fiataloknak, de azért a legtöbbjükben igazi klubtevékenység folyik. Nem ítélhetjük el az előbbieket sem, még akkor sem, ha sokkal többet várunk tőlük. Már az is eredmény, ha a fiatalok összejönnek, s szabad idejüket társasjátékokkal töltik, nem pedig a kocsmában. Ml természetesen azt szeretnénk elérni, hogy a klubok mellett szakkörök alakuljanak, melyeknek munkáját a klubtanács hivatott irányítani. Ennek a tanácsnak kell megszervezni a különböző vitaesteket. Ismert személyekkel való beszélgetéseket és vetélkedőket. Nagyon sok Ifjúsági klub mellett működik énekvagy színjátszó csoport. Az ilyen tevékenység már többszörösen hasznos, mert lehetőséget ad a fiataloknak tehetségük kibontakoztatására, a nagyobb tömegek előtt való szereplésre, s még a- nyagl bevételt Is jelenthet a szervezet számára. — En azt tapasztaltam, hogy sok helyen a klubok tanácsai, vezetői sem ismerik tökéletesen feladataikat. így természetesen nem tudnak élni a. lehetőségekkel sem. Hogyan akartok ezen segíteni? — A klubmunka színvonalának emelése érdekében átjárási és a kerületi bizottságok különböző iskolázásokat szerveznek a klubvezetők és a tanácstagok számára. Ezenkívül a SZISZ KB-én is komolyan foglalkozunk ezekkel a kérdésekkel. Minden évben több műsorfüzetet adunk ki, és a SZISZ SZKB Központi Politikai Iskoláján tanfolyamokat szervezünk a klubok munkájának Irányításával foglalkozó Ifjúsági funkcionáriusok részére. Az iskolázásokról a járási bizottságokat közvetlenül a központi bizottság tájékoztatja, a fiatalok széles tömegeit pedig a Smena és az Oj Ifjúság. KAMOCSAI IMRE urkovics Tibor, a kiváló szlnikri- Kj tikos Irta a következő sorokat g DANCSHAZI HAINALROL utolsó vizsgadarabja, a Szerelem alkalmából:. „Kirobbanó feszültséggel teli játéka a humor és a keserűség olyan vibrálását adta, ami felnőtt, érett színészhölgyeknek is becsületére vált volna. Igaz, első pillanattól kezdve érezni, hogy a vénkisasszony maskara alatt nő lépett be a színpadra. Ebben a Nelllben nem egyszerűen a szerep koreográfiája élt, hanem a saját mozgáskaraktere, sexepllje, ösztönmozgása, lendületessége, önmagát testileg is kisugárzó, belülről robbanó játékkarakter. Kíváncsi vagyok, el- jut-e olyan színházakhoz és szerepekhez, a- melyek ezt a tehetséget kiteljesltik, ezt az áradó játékképességet érvényesítik?“ A közgazdasági technikum elvégzése után —• ahová kimondottan a mama kedvéért iratkozott be —, könyvelő vagy statisztikus lehetett volna. 0 azonban beállt a Nemzeti Stúdióba statisztálni. Azért döntött így, mert mások életét is át akarta élni. Az 1- rodalom szeretetét a nővére ruházta rá. Hajnal ugyanis Arany János-kötetet kapott tőle, s hatévesen már a Tetemrehivást szavalta. A Nemzeti Stúdióban tanultak még olykor ma is a hasznára vállnak. Megtanulta, ml a színpadi magabiztonság, lassan kitárulkozott, megszabadult gátlásosságától, tanulmányozhatta Törőcsik Mari és Major Tamás játékát. A főiskolai négy év olyan gyorsan elszállt, hogy azt vette észre: kezében a Veszprémbe szóló szerződés. őszinte szeretettel rajongott tanáraiért, osztálytársaiért. Osztályfőnöke, Horval István még ma is ott ül Hajnal új bemutatóin. Amint mondja, kevés olyan szorgalmas osztály volt a főiskolán, mint az övék. Már reggel hétkor beszédtechnikára jártak, vizsgaidőszakban megtörtént, hogy hajnalig is próbáltak. Akkor még mindenki egyforma volt. Ma már eltávolodtak egymástól, pedig az egymásért való izgulás örömét ma sem tudja feledni. Dancsházi Hajnalt már az utolsó évben é- rett színésznőként tartották számon, aki teljes fegyverzetben robban ki a főiskoláról. A Jó estét nyár, jó estét szerelem színpadi változatában Karácsony Nagy Zsuzsannát, az Ahogy tetszikben Jucit alakította. A Nemzeti Színházban sem feledkeztek meg róla. Szerepet kapott a Döglött aknákban és a Szép Helénában. Aztán jött Nelli! A SZERETÜK MINEl TÖBBET JÁTSZANI siker hozta meg, hogy megszerette. A próbák alatt egyszerűen „ráérzett“ az írott szöveg tartalmára, szabadon, instrukciók nélkül közelítette meg a figurát. A bemutató után csak róla beszéltek ... A sikersorozat következő alakja Liza a Csendesek a hajnalokban. Nagyon szerette ezt a tiszta, életerős katonalányt. Tévé. filmmeghívások következtek. A Kék könyv, az Aucassin és Nicolette, az Idők kezdetén, a Legenda a nyúlpaprikásról. Szorongva várja a Túrógombóc és a Hátország bemutatását. Első szerződése a veszprémi Petőfi Színházhoz szólította, akárcsak három osztálytársnőjét: Hűvösvölgyi Ildikót, Takács Katit és Egri Katit. A „veszprémi négyek“ — így emlegették őket. A négy lány ugyanis minden bizonnyal változást jelentett a színház életében. Egymás után kapták a szerepeket. Dancsházi Hajnal a Mathíász panzió Hannájaként mutatkozott be. Ezt követte Moliére Tarluffejében Dorlna és Kertész Ákos Névnap című darabjában Juli alakja. Legnagyobb sikerét Dorlnaként aratta. Nehéz szerepnek bizonyult, mégis ö vitte sikerre a darabot. Közben megismerte önmaga képességeit és rengeteget tanult. A- mit elvártak tőle — teljesítette. Nem csalódhattak benne, mert minden alakításában kimagaslót nyújtott. A színházra nem Is panaszkodik. Am a vidéki összezártságot nem szerette. A szl- nészházból Is csak a fővárosi előszerződés jelentett szabadulást. / A József Attila Színházban két különböző szerep várta: a Szombat, vasárnap, hétfő c. olasz vígjáték Gluliája, aki a férjhezme- nésben látja élete célját, s a Villon és a többiek c. rock-musical Izabelleje. Nagyon jól érzi magát a színházban, e- gyetlen vágya van csak: szeretne minél többet játszani. Szabó László Vendégünk volt JÖKAI ANNA Iskolánkba, a Dunaszerdahe- lyl Magyar Tannyelvű Gimná- zlnmba több alkalommal ellátogatnak a csehszlovákiai magyar írók. Március 31-én azonban iskolánk vendége a József Attila-díjjal kitüntetett magyar írónő, Jókai Anna volt. Jókai Anna a jelenkor prózájának Jelentős képviselője. Műveivel már találkozhattunk a televízióban is. Darabjaiban a nők egyenjogúságával, a fiatalok helyzetével foglalkozik, g ez teszi érdekessé a fiatalok számára műveit. A beszélgetésen résztvevő tanulók kérdéseikkel színesebbé tették a találkozást az Írónővel. A kérdésekre válaszolva tanácsokat is adott, melyek főleg a fiataloknak szóltak. „Legyünk becsületesek és őszinték“ — mondotta. Azt mutassuk, amilyenek vagyunk, és ne azt a- milyenekké akarunk lenni. Szerinte ez vezet a sok házasságtöréshez. Kifejtette véleményét az a- nyanyelv szeretetéről is. Beszélgetésünk végén dedikálta könyveit. Mint mondta, könyvei olyan kapósak, hogy amint kijönnek a nyomdából, mindjárt elkelnek. Köszönjük a járási könyvtár dolgozóinak, hogy elhozták közénk Jókai Annát. Mester Agnes Tevékenyen működnek Teaesttel egybekötött szavalóversenyt rendeztek a SZISZ- tagok Svodínban (Szőgyénben) a kultúrház épületében, 1977. március 26-án Ady Endre emlékére. Ebbe az érdekesnek I- gérkező mozgalomba bekapcsolódtak a helyi alapiskola tanulói is, s nem kis sikerrel szerepeltek. Az öttagú zsűri elnöke Kalivoda Margit tanítónő volt. A zsűri értékelése szerint első helyre Part Mária VII. osztályos, a második helyre Laczkó Éva IX. osztályos tanuló került. Szavalásuk eredményeként jutalomban részesültek. SÍPOS MÄRIA IRÖ - OLVASÓ TALÄLKOZÖ A CSEMADOK Nővé Zámky-i (érsekújvári) elnökének. Sídé Zoltán elvtársnak meleg hangú üdvözlő szavai után kultúrműsor következett, majd Tözsér Árpád költő, Ordódy Katalin írónő és Dinnyés József zeneszerző mutatkozott be a nagy létszámú közönségnek. Szinte már hagyomány, hogy a CSE- MADÚK vezetősége minden év márciusának végén író-olvasó találkozót rendez, ahol a ff. ciklusú iskolák diákjain kívül az irodalmat, zenét szerető újvári lakosok találkozhatnak kedvenceikkel. Tőzsér Árpád és Ordódy Katalin már negyedízben találkoztak olvasóikkal. A feltett kérdések s a nagy érdeklődés a városban működő magyar szakos tanár- elvtársak érdeme is, akik' szorosan együttműködnek a CSEMADOK vezetőségével s a végzős, már érettségizett diákok szívesen találkoznak ilyen jellegű irodalmi délutánokon azokkal, akikről tanultak, s akiket hallhatnak elemezni egy-egy verset vagy éppen regényt, illetve zenei alkotást. Igazán élményszámba mentek Tőzsér Árpád fejtegetései a modern irodalomról. S hogy ott lehettünk mi diákok Is, köszönjük s CSEMADOK vezetőségének. KERMÉT ERIKA Visszfény címmel jelentek meg Garai Gábor legújabb versel a Madách és a budapesti Szépirodalmi Könyvkiadó közös gondozásában, a Versbarátok Köre sorozatkötetekénL „Ha ki fának rendeltetett, erdőben kell éljen“ írja Garai Gábor új verseskönyve elején. Ez a gondolatmenet meghatározza az egész kötet tematikáját, a „fa“ és az „erdő“, az egyén és a közösség gyötrelmes, görcsös, de végül összetartozássá lényegUlő konfliktust, Csontváry magányos cédrusának kitárulkozó vallomását, az önsorsába zárt egyéniség vergődését, tragikus esemény hitelesíti: a költő édesanyjának halála. Az anyám könyve, a kötet 1975-ös keltezésű ciklusa Garai pályájának kiemelkedő teljesítménye. A hite emeli a költőt az egyéni tragédiák fölé, hite a közösség segítő erejében, abban, hogy még a tehertétel is segítség, ha méltók vagyunk rá, ha igent mondunk az életre, ha az egyén „visszfénye“ a közönségnek, amelyet önzetlenül szolgál. Az Anyám könyvén kívül tartalmazza az új Garai-gyüjie- mény a Magányos fa, A nagy hal és a Szerda című versciklusokat, valamint a cimadó Visszfény költeményt, melynek mottóját Babits Mihálytól idézi a szerző, erőteljesen sugalmazva a vers s az egész kötet mondanivalóját: „ki méltó látni a csodát, az a csodát magában hordja ". A legkisebb olvasók örömére jelentette meg a Móra Ferenc Könyvkiadó Szép Ernő Egyszer volt Budán kulyavásár című meséjét Gyulai Líviusz közismerten pompás Illusztrációival. A kötet a címadó mesén kívül tartalmazza még a szerző Rókaíogta csuka című meséjét is. Oj kiadásban , látott napvilágot Walter Scott világhírű nagysikerű, náiúnk is játszott tévésorozatból is jól ismert regénye, az Ivanlioe. Majdnem pontosan ezer éve történt, hogy a normannok el- özönlőtték a brit szigeteket és meghódították angolszász lakosait. Az uralkodó normannok és az alávetett szászok ádáz küzdelme évszázadokig tartott, de végül a két nép, a két nyelv eggyéolvadt, s így alakult ki az angol nemzet és nyelv. Walter Scott, akit a történelmi regény atyjának neveznek, az átalakulás viharos korszakába helyezi hőseit, s nemes lelkű, hős Ivanhoe lovagot, az elvetemült templáriust, a bájos Rowenát és a szép Rebekát, Oroszlánszívű Richard királyt és a legendás Robin Hoodot. Ml az Ivanhoe maradandó sikerének titka? Bírálói egyetértenek abban, hogy Scott atmoszfScateremtö képessége ebben a regényben mutatkozik meg a legjobban. Bámulatos könnyedséggel hidalja át a sok évszázados távolság szakadékát. Hőseit valóban annak a kornak a levegője veszt körül, amelyben éltek, küzdöttek, szerettek és gyűlöltek — s mindezt szlvvel-lélekkei tették. Scott a nagy elbeszélők közé tartozik. Meseköltö géniuszának bő áradása örökké friss és kiapadhatatlan. Száz meg száz egyént figurát teremt meg és mozgat a történelmi események keretében. Regényeinek szerkezeti felépítése még ma is mintaszerű. A sikerének delelője óta eltelt másfél évszázad felfedte Scott életművének repedésit. De vérbeli írói tehetsége még a ma rohanó emberét is le tudja nyűgözni, a varázsereje még ma Is hat, akárcsak a ml nagy romantikus regényírónkká, Jókaié.
