Új Ifjúság, 1977. január-június (26. évfolyam, 1-26. szám)

1977-05-17 / 20. szám

ii'­JOZEF MIHALKOVIC Hogyhogy, a dal csak magáért van. A természet nem? A természet az emberrel és nélküle? S az autó, pléhből, üvegből, túlerőből? Példázatod cs^k falra hányt borsó, s végtére a szerelem nem önmagáért van? Na és a szél. Választhatott? Kulcsár Ferenc fordítása A hét végén kezdődnek meg hazánkban ifjúsági szerveze­tünk kerületi konferanuiái. Harmadik oldalunkon a SZISZ kerületi bizottsági elnükeit és a konfcrenuiák néhány kfil- düttjét szólaltatjuk meg. Hanák László mérnök, a Dunajská Stre- da-1 (diinaszerdahelyl) járási Epítövállalat SZISZ-elnöke vall munkájáról és a válla­lat fiataljainak életéről. „Munkásaink szétszórva dolgoznak, gyakran 10-20 kilométernyi táv^olságra egymástól. Nálunk nehéz összejönni, ne­héz közös szórakozást, vitákat szervezni. Elszomorító, hogy tagjainkat csak a sport- rendezvények és a kirándulások érdekhk. £n főleg ebben a kérdésben várom a ke­rületi konferencia segítségét, mert remé­lem, hogy a felszólalók felvetik ezt a problémát is. .Sok szabad időm áldozom a SZISZ-mun- kára, de nem sajnálom. Csak a kudarcok vagy a tagok érdektelensége szomorít el. Kell lennie „orvosságnak“ erre a bajra is. Terveimről csak annyit, hogy szeretném a rám háruló feladatokat a jövőben még jobban, még. odaadóbban végezni, mint eddig.“ Kántor Mária, az Oj Ifjúság klub tagja Hogyhogy, a dal Ti f A SZOriALISTA IFJÚSÁGI SZÖVETSÉG SZLOVÁKIÁI KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA 'XXVI ÉVFOLYAM'— ta^ MájüS 17. Ara — 1 KCs ■ -»r: JTT . »TÄrf •. ffe-í'd L egvérmesebb reményeink vál- >! tak valóra a bécsi Városi Sportcsarnokban. Jégkoron gozóink drámai küzdelemben is­mét, sorrendben másodszor és összesen ötödször megszerezték a világbajnoki címet, s mellé az Európa-bajnoki cimel. A világbaj noki cim szocialista sportunk újabb győzelmét jelenti. Nem cső da, hogy óriási volt az öröm az eredményhirdetéskor. Pouzar és Dvoíák örömtől sugárzó arccal emelik a magasba az Európa baj noki kupát, mellettük Machaö, Dzurilla és a kapitány Pospiäil simogatja a világ legjobbjainak járó Irófeát. Részletes beszámolónk a sport­oldalon. CSTK felvétele MENNYI PROBLÉMA, MENY NYI GOND. AKADOZIK A TÉR MELÉS, SOK A SELEJT, HAJ rAban folyik az ÜZEMFEJ LESZTÉS. NAGY A MUNKAERŐ VÁNDORLÁS, £S MEGIS LEL KÉSÉN, HÚSZÉVESEN, FRIS SEN NÉZ MIND A 350 MUN KAS a KÖVETKEZŰ NAPOK HETEK, HÓNAPOK ELÉ. TERMÉKENY DERÜLAtASSAI. MERT A SA;AT üzemüket építik. Az üzem a holesovicei Tes la Moldava nari Eodvou-i (szép sl) kirendeltsége, Az ország e gyik legfiatalabb üzeme. Alig több, mint egy éve nyitotta meg a kapun Munkaerő szem pontjából ennél jobb helyet nem is találhatott volna a ho leSovlcel Igazgatóság, hiszen a határmenti kis városban még nagyon sok a szabad kéz, s a zok az Ipari létesítmények, a melyek eddig voltak, csak meg AZ KONGRESSZUSI RIPORTjA 1. lehetősen rossz körülményeket biztosítva tudtak alkalmazni néhány lányt, asszonyt. De nemcsak magát a várost, ha nem a környező falvak szabad munkaerőit is mozgósította ez az üzemtelepítés, hiszen Szepsi lakosságának — 12 ezer ember — egy tizede 1985-ben a Teslá ban fog dolgozni. 1. Balázs László a fénycsöveket ■gyártó csarnok fömestere min dent elmagyaráz. — A tiszta üvegcsöveket már ványporral festjük be. Ez a ne­oncsőgyártás első mozzanata Ezután a csővek kemencébe ke rülnek, ahol a márványpor ki szárad. Ezzel a nitrocelIuIózoK telszabadulnak, és az égetés következtében a fénycső falár leülepszik a márványpor. Ezzé kapja meg a cső a fehér (te) színét, és ez a por hozza létn a fény transzformációját is. A csarnokban nagy a hőség számomra csaknem cíviseibe tetten. Vékony, mély klvágásű köpenyekben dolgozó lányok, gáztüzet sugárzó, üveget for­rasztó gépek között haladunk előre. — A csöveket különféle cé­lokra készlt)ük: orvosi rende­lőkbe, mimkahel.ekre és laká­sokba. A munka fölöttébb igé­nyes; 40 C fokos meleg, huzat- mentes terem. (760 torr) ál­landó ba romét rikus nyomás. Hatalmas villogö gép mellé érünk Én alaposan megizzad­tam, zsebkendőmmel törOlge- tem magam Laci meg a töb­bi munkás mosolygó arccal vég­zi a begyakorolt mozdulatokat, és tekíntgelnek felém, aki mln- lent tudni akar. Végül is rájö- /ök, hogy azt, amit ők két é- /en keresztül Prágában tanul- i.ak, lehetetlen néhány óra a- latt elsajátUaiil, — Balázs La­ci újra aprólékosan elmondja a folyamafot, és lassan deren­geni kezd előliem a neoncső- gyártás technológiája. (Folytatjuk a 4. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents