Új Ifjúság, 1977. január-június (26. évfolyam, 1-26. szám)

1977-05-03 / 18. szám

77 A SZOCIALISTA iIFjOSÄGI SZÖVETSÉG SZLOVÁKIÁI KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXVI ÉVFOLYAM — 1977 MAIUS AltA -r- 1 KSl FRANO KRÄE 1945. MÁJUS Léptünk ma már kemény. Friss, lelkes ütemét Agyúdörgés szila] zenéje szabja meg. Keletről testvérünk nyújtja felénk kezét, A világ fekélyét tűzzel-vassal Irtja. Pusztul a fasizmus virrad éltünk napja. Többé meg ne álljunk, csak előre, rajtayf Hajnalpír űzte el kínjaink vak éjét. ^ Rettentő tél után új tavasz mosolyog. Béklyóba vert lelkünk széttörte bilincséi S újult lendülettel szárnyal a magasba.’ Eloszlik a sötét, napunk újra ragyog. Többé meg nem állunk, csak előre, rajta! j ■ ■ I K'' ­Lőrincz Gyula; Felszabadulás nVASÖlNK! Mai ssámuBkat LORINCZ OYOLA, Klamant Oottwald Allamdíjaa mfivéas rajzaival illmztrAHnk. Lapunk 9. oldaláa ba- sségatUnk a múvimMl-poli- tiknssal. Ldrlncs alvtárs három eredatl rafÍKtt bo­csátott szorkasztdségBnk randolkezására. A rajzokat azok között aorzoljuk ki.a- kik május U-lg helyaa vá­laszokat adnak a kövatka- x6 kárdésakra: 1. A múvász mnukásaá- gárál kttajrvak is Jalratak mag. Navaaaan mag iaga. lább agyatl 2. Lőrincz Gynia milyan rajzsorosatát tsmari mégF Lőrincz Gyula: Házaspár 3. Mikor volt a sortflsr‘ koaáti rága agyik negyedében, Smichovon gránittalpazaton 611 az a szovjet tank, amely 32 évvel ezelőtt elsőnek érts el a tasziszta megszállók ellen föl­kelt esohszlovák fővárost. Az emlékmű tal­pazatát az idén is beborítják a prágaiak virágai. Az idősebbek emlékezetében ma is elevenen él az a nap, amikor a szov- fat katonák elhozták a szabadságot s ez­zel véget ért Európában a második világ- hábori. Nem jegyezte fel a történelem volt-e va­laha olyan ajjongás mint azon a győzel­mi napon szerte a világon. De a győzelmi njjongásba is belenyilallt a bánat, mert a boldogságnak ebben a pillanataiban sem lehetett elfelejteni azokat, akik őrökre ott maradtak a csatatereken, vagy akiket meg öltek a Gestapo kfnzókamréiban. Karminckát esztendővel ezelőtt 1945. má­jas 9-én, amikor a szovjet hadsereg Prá­gában a fasiszták ellenállásának utolsó gócait számolta fel, Berlin’ Karlshorst ke- rilatáben a hadmérnöki főiskola épületé­ben a Vörös Hadsereg legfelsőbb parancs­nokságának és a szövetséges ezpedioiós erők főparancsnokságának képviselői, va­lamint a legyőzőitek meghatalmazottal a- láfrták a faríszta Németország felvétel nálkUll kapitulációjáról szóló jegyzőköny­vet. A győzelem napján béke köszöntött be Európába. Az európai népek gondjaiban és vágyaiban évtizedek óta elsődleges helyet foglalt el a kontinens tartós biztonságá­nak a megteremtése. A földrész kommunis­ta és munkáspártjai a második világhá­ború után azonnal élére álltak annak a harcnak, amelynek célja kontinensünket a szilárd és tartós béke földrészévé változ­tatni. Már kezdeti erőfeszitéseikben is a szov­jet kommunisták küzdelme áll példaként előttünk. A bolsevikok vezette forradalom­ban született szovjet hatalom ugyanis el­ső külpolitikai megnyilatkozásában — a forradalom győzelmét követő napon — i- gazságos. demokratikus békére szólította fel a világháborútól szenvedő Európát. A békedekrétum kifejezte Oroszország új kormányának készségét, hogy „azonnal a legcsekélyebb halogatás nélkül minden döntő lépest megtesz addig is, amig az ilyen béke valamennyi teltételét minden ország és minden nemzet képviselőinek teljhatalmú gyülekezete végleg meg neme- lősít.“ A második világháború után megválto­zott a világ térképe, és átalakult Európa arculata is. Ma e földrész területének 65,7 százalékán szocialista, 34,3 szákalékán ka­pitalista államok helyezkednek el. Európa kiemelkedő szerepet játszik a világ civili­zációiában és anyagi termelésében. E föld­részen találhatjuk a világ ipari kapacitá­sának mintegy felét. Az évszázad két vi­lágháborúja az európai nemzetek konflik­tusával kezdődött, majd végzetes követ­kezményekkel járt más földrészek népeire nézve is. Európa különleges szerepe azonban nem­csak a földrész országainak történelmébe és ipari potenciáljában rejlik, hanem abb- ban a sajátos politikai és katonai helyzet­ben is, amely a világnak ebben a részé­ben kialakult. Európa az a földrész, ahol a különböző társadalmi és gazdasági be­rendezésű államok közvetlenül határosak egymással, itt helyezkedtek el a szocialis­ta és a kapitalista világredszer fő erői, itt fejti ki alapvető tevékenységét a Var­sói Szerződés és a NATO. Mindezeknek a tényeknek a tudatában szorgalmazták a szocialista országok a két évvel ezelőtt megvalósult helsinki biz­tonsági és együttműködési csúcstalálkozót, ezért szállnak síkra ma is a helsinki ha­tározatok érvényesítéséért, kontinensünk békéjéért és tartós biztonságáért. STRASSER György

Next

/
Thumbnails
Contents