Új Ifjúság, 1977. január-június (26. évfolyam, 1-26. szám)
1977-04-26 / 17. szám
A SZÖVETKEZET 85 FIATALJA KÖZÖTT CSAK NÉGY SZISZ-TAG VAN, DE MINDANNYIAN ÉRZIK, HOGY VALAMI HIÁNYZIK AZ ÉLETÜKBŐL. A KÉT MEGÁLLAPÍTÁS KÖZÖTT BIZONYARA SOK AZ ÖSSZEFÜGGÉS... A trebiíovi (terebesi) járásban Mal^ Horeü (Kisgáres) községben mint egy kétszázötven huszonéves él. Annak ellenőre, bogy a helyi földműves szövetkezetben sokoldalúan gondoskodnak a fiatalokról, a községből mégh vagy kétszázan másbová járnak dolgozol. DOCS LASZLO bnb elnök nem titkolja, bogy a nagyszámú fiatalbúl csak alig harminc tagja a falu SZISZ -szervezetének Ezekkel az Ingázókkal elsősorban otthon, a falujukba) kellene foglalkozni, az őket foglalkoztató üzemeknek, vállalatoknak agyán is vajmi kevés lebetőségUk van a szabad idejük megszervezésére. A köz ségben kevés a szúrakozási lehetőség, a fiatalok többsége nem otthon ke resi a szabad idő eltöltésének módját. Az Ingázó fiatalok csupán szállás helynek tekintik a szülőfalujukat, egyébként mind a mnnkájnkban mind a szórakozásban a városhoz kötődnek. A szövetkezetben dolgozó nyolcvan öl fiatal közül csak négy SZlSZ-tag. A z ifjúsági szervezet tevékeny sőgérOl nem sok jót mondha tunk. Szinte hihetetlen, hogy ilyen nagy községheo mindmáig nem tudtuk egy ifjúság' klubot berendezni Az Igaz, hogy különösen a fiúk jól érzik magukat a kocsmában, ám ez nem megoldás. A lányok, akik elég sokan vannak, nem kapják meg azt. amit esetleg más község SZlSZ szer vezete nyújtana nekik. KIsgőresen Is lehetne mozgalmas kulturális életet kialakítani. A SZISZ szervezet felada ta volna, hogy olyan rendezvényeket szervezzen, amelyek vonzzák a flats lókat. — Szilágyi Józsefnek hívnak, Med- zeven kitanultam a gépjavítói szakmát — mutatkozik be egy nyurga fiatalember. — A szakmunkásképző el végzése után gépjavító lettem. Annak Idején nekem Is mondták az ismerő selm, ne menj vissza a szövetkezetbe gyere KoSicére. legénykedjUnk egy ki cslt. Engem azonban annyi minden kötött a falumhoz, nem tudtak ráven ni. A szövetkezet küldött ösztöndíjjal tanulni, a három év alatt Szepsibeti a traktorállomáson voltam gyakorla ton. Semmi kedvem sem volt a csa vargáshoz Különben is visszavártak a szövetkezetbe. Tavaly, ahogy haza kerültem az iskolából, jelentkeztem» SZISZszervezetbe. Nagy Zoltán szintén tavaly végzett a medzevi szakmunkásképzőben, s most mint traktoros dolgozik a szövetkezetben. — Sok fiatal dolgozik a gépesítés szakaszán — mondja. Ha hallaná, mi lyen vitákat rendezünk a SZISZ-röl. a fociról. Amikor hazajöttem én is jelentkeztem a SZISZ be Nekem, ak kor azt mondták, hogy már betelt a létszám Bár a községünkben nincs annyi szórakozási lehetőség, mint e városban, én nem vágyom el innen ,61 érzem magam itthon. Kiss Berta Zoltán, a javítóműhely oen dolgozik Nem volt nehéz szóra bírni. — Eddig úgy alakult az életem, a hogyan terveztem — mondja. Egyrt több új. korszerűbb gépet kapunk, s ezek kezelése éS karbantartása az át tagosnál nagyobb szakismeretet köve tel meg. Hogy lépést tudjak tartani a fejlődéssel, tovább tanulok Ehhez a szövetkezet minden támogatást meg ad, s minden fiatal azzal foglalkoz hat, amit szeret Itt nőttem tel, itt nősültem. Itt étnek a szüleim, semmi okom arra, hogy elmenjek. Simon Istvánt, a szövetkezet leg jobb traktorosat között emlegetik Hu szonhárom esztendejével már a „ko rosabbak“ közé tartozik Nem az é letkora miatt, hanem mert már há "omgyerekes családapa. — £n mindig először a munkát tar toltam fontosnak és csak azután a szórakozást. A szövetkezetben is a munkája után ítélik meg az embert Nekünk, traktorosoknak nincs sok i dőnk a szórakozásra, mert kora reg géltől késő estig dolgoznunk kell. Az zal viszont egyetértek, hogy Ideje lenne már fellendíteni a község kulturális életét. Erre hivatott többek között 4 SZISZ'Szervezet A klsgéresl szövetkezet „fiatalodik*. Bevált gyakorlat: az ösztöndíjjal tanulók visszakerülnek a szövetkezetbe, mely mind anyagilag, mind erkölcsileg segíti a fiatalokat. A szövetkezet vezetősége legutóbb annak lehetőségét kereste, hogy az efsz mellett a- lakltsanak SZISZ szervezetet Megtudtam azt Is, hogy a falu SZISZ vezetőségét átszervezték. Az évzáró taggyűlés óta megváltozott a helyzet, és azóta a SZISZ egyre vonzóbb a fiatalok számára. A fiatalok a régi óvodában kaptak egy helyiséget, melyet a hnb támogatásával ifjúsági klubnak rendeznek be. Hosszú Idő után a klsgéresl fiatalok lassan kikerülnek a hullámvölgyből. Reméljük, hogy a Jövőben sok jót hallunk majd róluk. («■) Felvétel a műhelyből; Kovács Gy. István és Lázár Zoltán Szilágyi fózsef: ..Semmi kedvem sem volt a csavargáshoz, különben is visz- szavártak a szövetkezetbe.* Nagy Zoltán: „Nem vágyom al innen, jól érzem magam itt* Kiss Berta Zoltán: „Sok a korszerű gép, meg kell tanulni a kezelésűket.* Simon István: „A SZISZ-nek kellene kezdeményeznie a fain kultnrális é- letének fellendítését.“ K ertal Andrásnak, a KolárovóI (gútal] Városi Közszolgáltatási Vállalat Igazgatójának irodáját' ízléses mahagóni bútor díszíti. A jövevénynek mindjárt szembe tűnik az akár irodainak, akár nappalinak használható, tetsze tős kivitelű és praktikus megoldású szekrényfal. Ezt a bútort a közszolgáltatási vállalat bútorgyártó részle ge készítette. Mintapéldány. Kertal András igazgató erre minden új látogatójának a figyelmét felhívja. S nem jogtalanul, büszke a vállalat termékére. Vanak olyan látogatók Is, akik éppen azért jönnek, hogy megnézzék ezt a bútort, s hogy alkalmasint megvegvék Amikor ott jártam. akkor Is volt ott egy fiatal házaspár, 6 rövid tanácskozás után máris távozott Tóth József pártelnök kíséretében, hogy a raktárban kiválassza a megfelelő színárnyalatot. A Gútal Város! Közszolgáltatási Vállalat tavaly ünnepelte megalapításának 25. évfordulóját. Hosszú törté net lenne megírni a vállalat negyedszázados útját. Mindenesetre az elmúlt huszonöt év alatt több változáson és főleg nagy fejlődésen ment át. Ezt a fejlődést csak az emlékezetes dunai nagy árvíz szakította meg 1965-ben. Viszont éppen az árvíz vetette meg a a bútorgyártás alapját. A z árvíz Idején az akkor még faluként számon tartott Gúta házalnak kétharmada összedőlt. A MARCELA ÉS IGOR Kertal András Igazgató társadalom összefogásával megindult az újjáépítés, rengeteg ablakra, ajtóra meg egyéb építőanyagra volt szükség. A közszolgáltatási vállalat szükségszerűen átállt az ajtók és ablakok, illetve burkolatok gyártására. A rombadőlt falu felépült, s ma szebb, mint bármikor. Az ablakokra meg az ajtókra azonban egyre ritkábban volt szükség, viszont az asztalosok nak munkát kellett adni. Ekkor született meg az elhatározás, hogy bútort fognak csinálni. 1974 őszén kezdték meg a bútorgyártást, ős a faipari részleg ma a Közszolgáltatási Vállalat legnagyobb gazdasági egysége. Közel háromszáz embert foglalkoztat, akik tavaly majdnem kétezer darabot készítettek az Igazgató szobájában és a mellékelt képen is látható Igor szek- rényfalból. Ezenkívül készítenek még ülőgarnitúrát, kerti bútort, konyhasarkot és irodai bútort Is. Bár a bútorgyártásnak Itt nem volt hagyománya, a gútal bútorok ma nagyon keresettek. Az Igor szék rényfal nagy sikert aratott a tavalyi nitrát országos bútorkiállításon Is. A közönség tetszetős külsejére, a szakemberek pedig a kiváló minőségre figyeltek feL Mindezt olyan emberek készítik, akik túlnyomó- részt Itt sajátították el a szakma fortélyait. A bútorgyártás megkez désével —, hogy Kertal András igazgató szavaival éljek — egy csapásra két legyet ütöttek. Sok ember, köztük nő is talál itt mun kát, akik Gúta gyors vá roslasodása és iparosodása ellenére nem válogathatnak a munkaalkalmak között. Másrészt enyhítik a bútor piacon uralkodó feszültsé get, amely társadalmunk szociális intézkedései (az Ifjú házasoknak nyújtott kölcsön) után következett be. Az Igor szekrényfal kétf éle, owangol (16 150 korona) és mahagóni (15 715 korona) változatban készül Ízléses kerti bútor 1900 koronáért E rencsés helyzetben gyelőre abban a sze- vannak, hogy az érdeklődőknek rögtön szállíthatják a kívánt bútort, a- melynek mintapéldánya az igazgató Irodájában megtekinthető. Az Igor szekrény falat két — owangol és mahagóni — változatban gyártják. Az alkalmi vevőkön kívül legnagyobb meg rendelőjük a nitrai bútorüzlet, amely rendkívül elé gedett a gútal vállalat tér mékeivel. A mellékelt képeken nem látható a Mar cela ülőgarnitúra, amely széthúzható heverőbői, asz tálkából, két fotelból áll és 8300 koronába kerül. Az Idén továbbfejlesztik a bútorgyártást. A fogyasztá sl cikkek brnói vásárán már új szekrényfailal akar nak bemutatkozni, ezenkívül rövidesen megkezdik egy gyermekszobabútor gyártását. Természetesen a szolgáltatásokról sem feledkeznek meg. Elvégre Gútát városi rangra emelték, s a városiasodást nemcsak a hivatalos intézkedés, az utcák és terek a városkép változása, hanem az emberek élet szemléletének és életmód Iának változása ts tükrözi. Egyre többen veszik igénybe a vállalat szolgálatait azok közül akik azelőtt otthon mostak vagy egyedül vé gezték el a kisebb javitá sokat A történetének második negyed évszázadába lépett vállalat azonban felkészült a fokozott feladatokra. PALAGYI LAJOS
