Új Ifjúság, 1977. január-június (26. évfolyam, 1-26. szám)
1977-04-26 / 17. szám
? imii ADALÉK A POLITIKAI OKTATÁSHOZ 'A közelmúltban a SZISZ politikát ok^ tatásához közölt segédanyagunkban foglalkoztunk a demokrácia fogalmával és többféle, körmönfont burzsoá magyarázatával, amely végeredményben a tőkés társadalmi rendszer Igazságtalan, nép- tipró politikáját hivatott leplezni. Emii'- tettük, hogy a burzsoázia semmitől, még a fasizmussal való szövetségtől sem riad vissza, ha uralmának fenntartásán TÓI van szó. íme egy kézzelfogható pél-, dáfa a burzsoázia cinizmusának. FÄBÖL VASKARIKA 0| ideológusa született a demokráciának. Mi tagadás, meglehetősen messziről közelítette meg a hatalomnak azt a tormáját, amely a többség uralmán, az állampolgárok szabadságának és egyenjogúságának elismerésén alapul. Enyhén szólva merészség is lenne a demokrácia bajnokának kikiáltani: nevéhez vértUrdök fűzűdnek, s az országban még a legelnézőbb polgári társadalomtudósok sem képesek a demokrácia csiráit felfedezni. Mindez azonban szemmellátbatóan nem zavarja Pinochet tábornokot — mert róla, Chile diktátoráról van szó —, hogy újabban ne lépjen tel sajátos, újfajta elméletével. Lényege: Chilében „teklntélyuralml demokráciát“ kíván megvalósítani. A kolumbiai televíziónak adott nyilatkozatában sommásan elintézte a hagyományos demokráciákat, amelyek — úgymondt — elavultak, ezért szükség mutatkozik valamiféle új hatalmi rendszer kidolgozására. Nos, ami a polgári demokráciák életképességét illeti, az a történelem ítéletére vár. A történelem azonban nem Pinochet, aki nevét koncentrációs táborokkal és válogatott kínzásokkal, nyomorral és a legelemibb szabadságjogok megvonásával irta be Chile történetébe. S aki netán hitelt adna szándéka őszinteségének, azt alaposan meggyőzheti néhány újabb adalék az ország életéből. Nemrég például a tekintélyes londoni lap, a Financial Times irta Chiléről: „Félő, hogy megölték azt a 30 személyt, aki az utóbbi három hónapban eltűnt.“ A brit újságíró — helyszíni tapasztalatai alapján — azt a véleményét is közreadta, hogy változatlanul tart a megfélemlítési kampány. Sok embert továbbra is üldöznek csupán azért, mert politikai meggyőződése nem vág egybe a juntáéval. Akiket a ba- börtönözöttek közül szabadlábra helyeztek, azoknak is rendkívül korlátozott a mozgásuk, s rendőri felügyelet alatt állnak. A cikk szerzője megállapítja „Nem lenne helyes... olyan reményeket kelteni, hogy a közeljövőben megszűnnék a Chilét fogva tartó vasmarok szorítása.“ Akinek még ennji sem elég, a cikk végén santiagói becslésről is olvashat, miszerint az 1973-as állcsíny óta — amikor pucs- csal hatalomra került tábornoki klikk valóságos tömegmészárlást rendezett — körülbelül ezren eltűntek. Hogy hová? Minden bizonnyal részletes felvilágosítást adhatna a Dina, a hírhedt, náci mintára megszervezett chilei titkosrendőrség, amely ma már nemcsak az országban, hanem Nyugat-Európa néhány államában is a fasiszta junta ellenfeleinek nyomába szegődött. A Dina azonban hallgat. Azt sem közli az elhurcoltak hozzátartozóival, hol kereshetik férjüket vagy gyermeküket. Ilyen körülmények között Pinochet demokráciája — fából vaskarika. Pedig már az új alkotmány kidolgozásához is hozzálátott egy bizottság. Vezetője egy hajdani külügyminiszter: Enrique Ortuzó Escobar, s tagja a fasiszta rendszer ifjú fenegyereke, Pinochet „főideológusa“, a 32 éves jaime Guzman, Reá vár az a feladat, hogy a terrort és a megfélemlitést a junta szája íze szerint demokráciává avassa. Megkönnyíti helyzetét, hogy Pinochet sajátos rendszerének a tekintélyuralmi jelzőt adta. tgy aztán a zagyva és zűrzavaros elmélet önmagát leplezi le: célja nem egyéb, mint szalonképessé tenni a tábornokok klikkjét, alkotmányos látszatot adni a törvényellenesen hatalomra került Pinochet uralmának Gy. G1955. február 3—6-lg megtartották a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség II. kongresszusát, amely megtárgyalta a CSISZ Központi Bizottságénak jelentését az ifjúsági szövetség további feladatairól. Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának kezdeményezésére és a kormány javaslatára Antonín Zápotocky a CSISZ II. kongresszusa alkalmából a szocialista országépftésben kifejtett erőfeszítéséért a Köztársasági Érdemrenddel tüntette ki az Ifjúsági szövetséget. A CSKP Központi Bizottsága e- zenklvUl levelet intézett a CSISZ II. kongresszusához, amelyben nagyra értékelte a CSISZ munkáját, egyúttal a szocialista haza további építésére és az Ifjúság nevelésére Irányította a szövetség figyelmét: „A Csehszlovák Ifjúsági Szövetség feladata, hogy lángra gyújtsa és vezesse az egész Ifjúságot az előttünk álló feladatok teljesítésére, a merész célkitűzések elérésére. A CSISZ II. kongresszusán bírálatok hangzottak el a taglétszámra vonatkozólag. Megállapították, hogy 1953-ban a csökkenés felülmúlta a gyarapodást. A II. kongresszus idején a szövetségnek a 20184 alapszervezetben 1 millió 116 428'tagaja volt. A kongresszus ezért alaposan megvitatta, hogyan hozhatnák közelebl) az Ifjúsághoz a szövetséget, és hogyan tehetnék vonzóvá munkáját a 20 éven felüli fiatalok számára is. A kongresszus a CSISZ I. kongresszusán elfogadott szervezeti szabályzat helyett jóváhagyta a szövetség új alapszabályait, megválasztotta az új központi bizottságot és a központi ellenőrző bizottságot. A CSISZ munkáját a kongresszust követő Időszakban a CSKP X. és a CSISZ II. kongresz- szusa határozatainak megvalósítása érdekében kifejtett munka töltötte ki. Ifjúsági mozgalmunk további fejlődésére nagy hatással volt a Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusa. Az 1956. február 14—24-én megtartott kongresszus történelmi mérföldkövet jelentett a szocialista tábor és a nemzetközi kommunista mozgalom történetében. A kongresszus megállapította, hogy kialakult a szocialista világrendszer, és ez új teltételeket teremtett a különféle társadalmi rendszerek békés egymás mellett éléséhez és a háborús veszély elhárításához. Foglalkozott egyben a különböző országok szocializmusba való átmenete formálnak kérdésével, ugyanakkor elítélte a dogma- tlzmust és a személyi kultusz módszereit. A CSKP Központi BizottsáIfjúság mozgalmunk története VI. ga 1956. évi márciusi ülésén megtárgyalta az SZKP XX. kongresszusának eredményeit. Az SZKP XX. kongresszusa és a CSKP KB márciusi ülése után é- lénk mozgolódás állt be ifjúsági szövetségünkben. Az ifjúság számos gyűlésén szenvedélyesen vitáztak és nyilatkozatokat küldtek a CSKP és a CSISZ Központi Bizottságának. Az üzemekben és falvakon a viták pozitív szellemben folytak. A fiatalok elsősorban a 2. ötéves terv Irányelveiről és a CSISZ feladatairól tárgyaltak. De itt is kiéleződött a harc azok között, akik meg akarták óvni a szövetség szocialista jellegét, és azok között, akik fel akarták számolni a szövetséget. Haladó Legbonyolultabb volt a helyzet a főiskolákon, elsősorban Prágában és Bratlslavában. Az osztályellenség és a levert reakció erőinek maradványai arra használták tel a különféle gyűléseket és diákmajálisokat, hogy ellenszenvet szítsanak a párt politikája, társadalmi rendszerünk és az ifjúsági szövetség iránt. A CSISZ munkájában mutatkozó hibákat és téves módszereket arra használták fel, hogy bírálták a szövetség alapelveit. Ez az áramlat elsősorban kívülről támadta az ifjúsági szövetség egységét. A sorozatos támadások nyomán kialakult légkör sokban emlékeztet az 1968-ban a főiskolákon uralkodó helyzetre. 1956. június 12—15-én összeült Prágában a CSKP országos konferenciája. Mindenekelőtt megvitatta a 2. ötéves terv irányelveit, a- melyek célul tűzték ki a szocializmus anyagi műszaki bázisának teljes kiépítését. Az országos konferencia azonban nagy figyelmet szentelt az ifjúságnak és a CSISZ- nek is. A határozatban leszögezte, hogy a párt nem szentelt kellő figyelmet az ifjúságnak, ezért fokozottabb gondot kell fordítani az ifjúságnak a szocialista eszmék szellemében történő nevelésére. A konferencia megállapította továbbá, hogy a CSISZ munkájának fokmérője az országépftésben való részvétel. Figyelmeztette a szövetséget, hogy gyenge az Ifjú munkások befolyása, holott a CSISZ- nek az ifjú munkásokra kell támaszkodnia. Az országos konferencia többek között határozatot fogadott el arról, hogy a párt járást bizottságai mellett az Ifjúság körében végzett munkával foglalkozó 6—8 tagú bizottságokat hoznak létre. A CSKP XI. kongresszusára folyó előkészületek időszakát a pártban és az egész társadalomban széleskörű politikai aktivitás jellemezte, amelyet a CSKP KB 1957. szeptember 30. és október 2. közölt megtartott ülésének levele váltott ki. A „Betetőzni hazánk szocialista építését“ című levélben a CSKP KB felhívással fordult az egész párthoz, a Nemzeti Front minden szervezetéhez és az egész dolgozó néphez, hogy járuljon hozzá a szocialista építés sürgető feladatainak teljesítéséhez. A CSKP KB levele az ifjúság körében élénk érdeklődést váltott ki. A CSKP XI. kongresszusát nTsgelő zö országos vita is fokozta az ifjúság aktivitását. A fiatalok főleg az országos építő munkából vállaltak tetemes részt. Milliókra rúgott a taggyűléseken, a járási és kerületi konferenciákon született kötelezettségvállalások értéke. A Csehszlovák Ifjúsági Szövetség kezdeményezésére ugyanebben az időben a CSISZ egyes cseh kerü leti és járási szervezetei baráti kapcsolatot kötöttek a szlovákiai szervezetekkel. A bratlslaval kerü let például a brnól kerülettel kötött baráti szövetséget, a Calovói (nagymegyerij járási szervezet pe dig a Zidlochovicei járás szervezetével. A baráti kapcsolatok keretében közös járási ifjúsági fesztiválokat, sportversenyeket szer veztek és a járási bizottság tag jai kölcsönösen részt vettek a járási ifjúsági építkezéseken. E mozgalmat pozitívan értékelhetjük, mivel hozzájártrlt a cseh és a szlovák ifjúság testvéri együttműködésének elmélyítéséhez. A mozgalom röviddel a CSKP XI. kongresszusa után az ifjúság dunai találkozójában csúcsosodott ki. A találkozó alkalmával Bratis- lavában és a bratislavai kerületben megrendezték a gyermek- és ifjúsági kultúregyüttesek fellépéseit, baráti be^élgetéseket tartottak. 1958. június 18—21-én megtartották a CSKP XI. kongresszusát, a- mely nagy figyelmet szentelt a| ifjúságnak. A kongresszus küldött telnek 24,7 százaléka 35 éven aliii 11 fiatal volt. A CSISZ munkájával foglalkozvt a CSKP XI. kongresszusa rámutatott arra, hogy az ifjúsági szövetség nem használja ki kellőképpen a hatékony és vonzó munkaformákat, fogyatékosságok észlelhetők az eszmei nevelésben stb. A kongresszus hangsúlyozta, hogy a nevelés leghatékonyabb eszköze a szocializmus építése. Ennek érdekében el kell mélyíteni elsősorban az ifjú munkások körében végzett munkát, ki kell terjeszteni a szövetség befolyását a falvakon és e- redményesebben kell dolgozni a diákok körében. A XI. kongresszus dokumentumai hangsúlyozták, hogy ...... az ifjúsági szövetség felelőssége az ifjú nemzedék kommunista neveléséért fokozott igényeket támaszt a szövetség pártirányításával szemben. Ezért érvényesíteni icell azt az elvet, hogy az ifjúsági szövetség és annak szervezetei az irányítás minden szintjén egyenesen a pártszervek és szervezetek közvetlen irányításának legyenek alárendelve.“ A CSKP XI. kongresszusának dokumentumai továbbá megállapították, hogy ez a lépés fokozza az ifjúság aktivitását a szocializmus építésében, és jelentősen befolyásolja az ifjúság kommunista szellemben történő nevelését. 1958. július 18-án megtartották a CSISZ KB IX. ülését, amely lebontotta a CSKP XI. kongresszusának határozatait. A KB ülése 1958. december 13-ára összehívta a CSISZ III. kongresszusát, és levelet intézett a CSISZ összes szervezeteihez és tagjaihoz, amelyben országos vitára szólította fel az Ifjúságot. A levélben többek között a következő állt: „Merész és közeli feladat áll most előttünk — be kell tetőzni a szocializmus építését hazánkban. E feladat megvalósításából senki sem vonhatja ki magát, ígérjük szülő pártunknak, tanítónknak, egész népünknek, hogy ifjúságunk teljesíti feladatát: aktív alkotó társa lesz a szocializmus betetőzésében.“ A levél a termelőerők fejlesztésére, a szocialista munkaverseny kibontakoztatására, a falvakon a szocialista termelési viszonyok meghonosítására hívta fel a CSISZ, szervezetei és szervei figyelmét. A továbbiakban bírálta az eszmei munkában tapasztalt fogyatékosságokat. \ (Folytatjuk] Dr. Magyarics Vince Sokat hallatnak A dubnól (dobfenékl) SZISZ- -szervezet tagjai megalakulása óta sokat hallattak magukról. Tagjai az elmúlt évben és már ez évhen is sok ú] szint vittek a szervezet életébe. A múlt évben szoros kapcsolatban álltak a szomszédos gömöralmágyl SZISZ-szervezettel és együttműködtek a távolabbi huból fiatalokkal. Együttműködésükből egy balatoni kirándulás született, melyet közösen szervezett meg a két kevés tagot számláló szervezet. A tagság között szorosabb lett a “kapcsolat, fokozódott a fiatalok érdeklődése a szervezet iránt. A dobfenékl fiatalok ezeken a sikereken felbuzdulva kiszélesítették baráti körüket a határainkon túlra is. A szomszédos Magyarországon találtak újabb partnerre a szl- laspogonyi KISZ-szervezetnél. Eddig a két szervezet tagsága több alkalommal tett látogatást egymásnál. Mindkét részről úgy vélik, méltó partnerra találtak. Ez év elején kötötték meg az együttműködési szerződést az 1977—1979-es évekre, amely biztosítéka a két szervezet sport-, kultúr- és e- gyéb akciói megvalósításának. A nyár folyamán kilátásban van egy szlovákiai közös körút, melyen a magyar fiatalok ismerkednek majd hazánk szépségeivel. Farkas Ottő Onbno Ismét nagy siker A SZISZ kajali szervezetének színjátszó csoportja ismét nagy sikerrel mutatkozott be. Ezúttal a Furfangos szerelmesek című kéttelvonásos vígjátékot adták elő. Szombaton, március 2B-án két, vasárnap pedig egy előadást tartottak mintegy ötszáz néző előtt. Dicséret illeti a szereplőket és a rendezőt, Farkas Zsigmondot. Mindenekelőtt a szereplők, Göcze Éva, Szendrődy Tibor, Farkas Gizella, Mészáros Zoltán, Zsillé Erzsébet és Szabó Gyula teljesítményét kell kiemelni, de a többiek, Heves Béla, Csomó Veronika, Madarász Anna, Csemez Ilonka ás Varga Edit is nagyszerűen játszottak. Köszönet a hnb-nek, mely er- kölcal éa anyagi támogatásával segítette színjátszóinkat. Reméljük a lelkes fiatalokkal még sokszor találkozunk a színpadon. Csizmadia János Kajal Sokat vállal a közösségén Példás középiskolás Putyera Károly, a Bratislavai Magyar Gimnázium III. A osztályos tanulója. Eddig mindig kitüntetéssel fejezte be a tanévet, s reméljük ez most sem lesz másképp. Mint az ifjúsági szervezet sportfelelősének nagy része van abban, hogy az iskola ban rendszeres és szervezett a sporttevékenység. A diákok tő leg . a terem-labdarúgás és a röplabda iránt érdeklődnek Minden osztályban van egy lei kés csoport, amely szívesen képviseli az osztályt, az Isko lát a sportrendezvényeken. Az iskolai sportversenyek megszervezése néha akadályba ütközik, ugyanis nehéz megtalál ni azt az időpontot, amely mindenkinek megfelelő, hiszen iskolánkban délután is. van tanítás. Putyera Károly szabad" idejében — ami valóban kevés — szívesen focizik, és versírással Is foglalkozik. A tantárgyak közül a kémia, matematika és a fizika iránt érdeklődik. Minden évben sikeresen szerepelt a kémiai olimpiászon. Érdeklődése sokrétű, tagja a Forrás 1- rodalmi színpadnak és a Jedlik Ányosról elnevezett fizikai szakkörnek. Jól tanul, hiszen tudja, hogy minden jegy számít abban, hogy bekerülhessen a prágai Műszakiegyetem Vegyészmérnöki karára. Szabó Viola Bratislava Takarékoskodnak A Komárnöl Állami Gazdaság ekeli részlegén a gépesítési csoport dolgozói megértették pártunk és államunk felhívását az energia- és alkatrászta- karékosságra. A kollektív szerződéssel megtakarított összeg 2S százalékát kifizette a gépesítési dolgozóknak. így a verseny az 1976-08 év kiértékelése alapján a dolgozóknak plusz 42 944 korona évi pótjutalmat jelentett, ugyanakkor a gazdaság önköltségét is csökkentette 171 507 koronával. A jutalom összegéből a dolgozók ünnepi gyűlést hívták össze, amelyre a gazdaság párt és szakszervezeti vezetői is el jöttek. A gyűlésen 792 300 korona értékű felajánlást tettek az 1977-es évre ^ Az állami gazdaság gépesítési csoportja dolgozóinak fele fiatal, akik az idősebbekkel karöltve szoros megértésben dolgoznak a további sikerek eléréséért. Balogh Sándor Okoliíná na Ostrove
