Új Ifjúság, 1977. január-június (26. évfolyam, 1-26. szám)
1977-04-19 / 16. szám
um 7 tudomány VOLT BÉCSBM EGY • •• EGÉSZSÉGÜGYI VILÁGNAP IWOITÄSSAI Egy évvel a második világháború befejezése után az ENSZ tagállamainak képviselői aláírták az Egészségügyi Világszervezet létrehozásáról szóló egyezményt, amely 1948. április 7-én lépett érvénybe. Ez a dátum minden esztendőben alkalmat nyújt arra, hogy a csaknem 150 országban, amely az egyezményhez csatlakozott, a világ égészségvédelmének legégetőbb kérdéseire ősszonpontosuljon a lakosság figyelme. Az Idei egészségügyi világnap a gyermekek fertőző betegségeinek megelőzésére, azaz a védőoltásra hívja fel a közvélé- mény figyelmét. „Tragikus, hogy a védőoltás — a megelőzés egyik leghatékonyabb eszköze — még nem áll világszerte minden gyermek rendelkezésére“, mondja felhívásában dr. H. Mahler, a világszervezet vezérigazgatója. Majd így folytatja: „Az elmúlt ötven év folyamán a védőoltás lehetővé tette számos országban a torokgyík, a szamárköhögés, a gyermekbénulás és a kanyaró sikeres felszámolását. Ezenkívül a tetanusz és a gyermektuberkulózis előfordulásának csökkenése Is a védőoltásnak köszönhető ezekben az országokban ...“ A fejlett iparral, korszerű mezőgazdasággal rendelkező államokban, különösen a szocialista társadalom feltételei közt magasabb a lakosság életszínvonala, és jobb az átlagegészsége is, mint a gazdaságilag és kulturálisan elmaradott országok lakosságáé. Mi a helyzet e téren hazánkban? Csehszlovákiában már 25 esztendeje jól kiépített s egyre tökéletesedő egészségügyi hálózat óvja a lakosság egészségét. A szervezet nagyszámú és jól képzett szakembere lehetővé teszi a legnagyobb igényű feladatok végrehajtását Is. Így vált hazánk világ- viszonylatban az első országgá, ahol elvégezték a gyermekbénulás elleni tömeges védőoltást, bevezettek többféle gyermekbetegség elleni oltást, és tetanusz elleni oltást kapnak a felnőttek is. A fertőző betegségeket sikerült visszaszorítani. Elmondhatjuk, hogy az elért eredmények az oltóanyagok jó minőségének és a lelkiismeretesen elvégzett védőoltásnak köszönhetők. Ennek ellenére a CSKP XV. kongresszusának ^határozata azt a feladatot Is tartalmazza, hogy az egészségügy terén „további specifikus és nem specifikus járványellenes intézkedéseket kell foganatosítani, hogy még jelentősebben csökkenjen a lakosság fertözéses betegségeinek az arány- száma."- -Nem mindenütt Ilyen kedvező a helyzet. A gazdaságilag fejlett nyugati országokban is még sok kérdés vár megoldásra a védőoltásokkal kapcsolatban. Számos államban még nem kötelező a gyermek védőoltása, melynek a jelentőségével sok szülő nincs is tisztában. Az oltóanyag gyártását korszerűsíteni kellene, s oly hőálló vakcinát kellene egyes fertőzések ellen kitermelni, amely hűtőberendezés nélkül lenne szállítható és tárolható. Dr. Mahler szerint a fejlődő országokban évente 80 millió gyermeknek lenne szüksége védőoltásra. A világszervezet statisztikai adatai elárulják, hogy e 80 millióból csak kb. 4 milliónyi gyermek részesül védőoltásban. Évente 5 millió gyermek olyan fertőzés következtében hal meg, a- mely ellen már megvan a megfelelő oltóanyag. S a gyermekek milliói pusztulnak el éhség és rossz táplálkozás következtében vagy olyan betegségekben, amelyek ellen még nem találták meg az általánosan alkalmazható oltóanyagot. Például a malária és egyes bélfertőzések. A kimutatások azt is elárulják, hogy az öt éven alul elpusztult gyermekek létszámának 97 százaléka a fejlődő országokból származik. Egyes országokban sem a lakosság, sem a szakemberek nem tudatosítják a rendszeres védőoltás jelentőségét. Más államok egészségügyi szolgálata még nem találta meg az utat az anyához, akinek pozitív hozzáállása a védőoltás alkalmazásának egyik legfontosabb alapfeltétele. Sok he- lütt az oltás végrehajtásának tervezésével és ellenőrzésével van a baj, különösen ott, ahol kevés a szakképzett egészségügyi dolgozó vagy ahol a lakosság szétszórtan, esetleg nomád módra él. Némely gazdaságilag elmaradott országban viszont az oltóanyag ára gátolja a védőoltások kiterjedt alkalmazását. A hét alapvető fontosságú ‘Vakcinából álló oltás gyermekenként kb. két dollárba kerül, ami nem sok, de összegezve nagy megterhelést jelent a fejlődő országok költségvetésében. Ebből indult ki a világszervezet, midőn az ENSZ gyermekek segélyezésére létesített alapjával (UNICEF) közösen külön vakcí- navásárlási alapot hozott létre és meghirdette a védőoltások bővített programját, amelynek megvalósításához orvosi, gyógyszeres és egyéb anyagi segítséggel hazánk is hatékonyan hozzájárul. Dr. Szántó György A hír megdöbbentő volt: 1976. augusztus 1-én hajnalban leszakadt s a Dunába esett az osztrák főváros egyik legforgalmasabb hídja, a Reichsbrü- cke. A budapesti Erzsébet-hld- ra emlékeztető híd 1937-ben é- pült. A szerencsétlenség oka még most sem teljesen tisztázódott, csupán feltételezésre szorulnak a szakemberek, ml okozhatta a balesetet. Az egyik vélemény szerint: még a híd építésekor történtek tervezési és kivitelezési hibák. Mások véleménye szerint- a híd egyik tartópillérében a beton minősége nem volt megfelelő, a víz beszivárgott, s kifejtette romboló hatását, aminek végső következménye a híd összeomlása volt. ERŐS SODRÁSBAN A Reichsbrücke leomlásakor nemcsak Bécs veszítette el e- gyik legnagyobb forgalmú hiúját — megbénult az élet a Dunán is. A vízbe zuhant részek elzárták a hajók útját, s a folyó alsó és felső szakasza között megszűnt az összeköttetés. A Reichsbrücke eltávolítása tehát sürgős feladat volt. — Amikor a rádió világgá röpítette a hírt a tragédiáról, 23 ország szakemberei jelentkeztek: segítenek a roncsok kiemelésében — mondja a magyar Rosztóczy Alfonz, a Hídépítő Vállalat műszaki-gazdasági tanácsadója. — Az osztrák hatóságok hamarosan döntöttek: a Tesco közvetítésével magyar szakemberek közreműködését kérték. Két okból is helyzeti előnyben voltunk. A második világháború következményeként sajnos nagy a gyakorlatunk a hídroncsok kiemelésében. A másik: a Duna alsó szakaszáról tudtuk megközelíteni a hidat. Ennek nagy jelentősége volt a munkálatok során, hiszen Bécsnél a Duna sodrása sokkal erősebb, mint Budapestnél: ott 12—13 kilométer, a magyar fővárosnál csupán 3 kilométer a folyam óránkénti sebessége. Ez rendkívül megnehezítette a munkát, s igen szigorú óvórendszabályokhoz kellett igazodnunk. Szeptember elején látott hozzá a tlzenháromtagú magyar csoport a Reichsbrücke kiemeléséhez, s három hónap alatt elvégezte a munka nehezét. Csak összehasonlításul: a budapesti Erzsébet-híd roncsainak eltávolítása tíz esztendig tartott — a szerkezet mélyen az iszapba süllyedt. S ha leszámítjuk a különféle oknkhól el darabokra vágtuk a felső részt, majd az úszódaruval leszakítottuk a híd egy-egy darabját. A víz alatti hídrészt egy osztrák vállalat megfelelő berendezés segítségével, a partra húzta. Ennek egy-egy fázisa Magyar csoport emelte ki roncsokat veszett időt, akkor Is legalább öt esztendő kellett a munkához. AZ ELŐD MARADVÁNYA A Reichsbrücke gyors kiemelését két tényező segítette elő. A híd elődje a Rudolfsbrücke volt, amelynek két tartópilléréből megmaradt egy rész a Duna medre alatt. Erre a két pll- lérmaradványra zuhant a Reichsbrücke, s ezért nem merült el teljesen. Kedvező volt még a folyó szokatlanul alacsony vízállása is. — Ezek a tények szabták meg végül a kiemelés módját is. Osztrák mérnökök dolgoztak ki egy szellemes, a hagyományostól eltérő megoldást. A magyar szakembereknek az volt a feladatuk, hogy a József Attila úszódaruval a híd pálya- szerkezetét eltávolítsák. A megoldás módja: oxigénlándzsával egy hétig tartott, ennyi idő alatt mintegy 30 méteres roncsdarabot tudtak a partra húzni. ÜT A HAJÖKNAK A hajózás még munka közben megindult: a part mentén hajószélességnyl szakaszt kotrással alkalmassá tettek erre a célra. A gyalogos- és az autó- forgalom átvállalására egy 1- delglenes híd épült. A magyar szakemberek december végén fejezték be a roncsok eltávolítását. Hátra van még néhány darab kiemelése, amelyet már az osztrák cégek oldanak meg, s ezt követően a Duna mélyén felgyülemlett hordalékot — valóságos dombot emelt a folyam — kell eltávolítani, hogy újból az eredeti útvonalon járhassanak a hajók. A régi Relchsbrü- cke helyén új híd épül majd. Elkészítésére már meghirdették a pályázatot. —hl— f elmelegítliető-e Szibéria í Szibéria: behavazott tajga, örök fagy, zord éghajiati viszonyok. Egyszövai — hideg. De vajon tel- melegithetö-e Szibéria? Eeonyid Moncsinszkijnak, az AP\ tudésité- jának erre a kérdésére válaszolt igor Lomonoszov, a geoiögiai-ás- ványtani tudományok kandidátusa, a Szovjet Tndományos Akadémia szibériai tagozata tíitdkéreg intézetének tőmunkatársa. — Igen; Szibériában vaiéban zord az éghajiat. Ezzei szemben; éppen itt, nemcsak ériási szén-, köoiaj- és gázkészletek vannak, hanem nagy mennyiségben fordul elő termálviz és tűibeviilt gőz Is. Ezek a kimeríthetetlen energiaforrások teljes mértékben hozzáférhetők. Meggyőződésem, hogy a közeljövőben melegíteni fogják lakásainkat. Nincs messze az idő, amikor a tajgában épülő városokban a tűrt kutak meleg vízzel látják m^d el a házakat és az iparvállalatokat. Termálvíz fogja melegíteni a pálmaházakat, a melegágyakat, termálvízzel töltik meg a fürdőmedencéket és uszodákat, tisztítják meg a hőtől az utcákat, s teremtik meg a városokban a szükséges mikroklímát, — Az ásványi sókkal telített hévíz még egy bámulatos tulajdonsággal rendelkezik: gyógyhatá- sű. Nem kell fürdőhelyre utazni. Az orvos javaslatára ki-ki odahaza vehet megfelelő fürdőt és gyógyíthatja magát. — A föld belső melegének hasznosításával kapcsolatos problémán Moszkva és Petropavlovszk, Le- nlngrád és Irkutszk, Novoszlblrszk és Tynmeny nagy tudőskollektf- vái dolgoznak. Már elkészültek a jövendő „tyeplogradok" (meleg városok] prototípusai. Mahacska- la, Groznij, Tbiliszi, Taskent, Alma Ata, Petropavlovszk, jnzsno- Kurilszk és más városokban javaslatokat dolgoztak ki a hévizek hasznosítására. Kamcsatkában a panzsetszki hőforrások bázisán megépítették a Szovjetunió első hévízerőművét. Milyen reális távlatok nyílnak a föld belső melegének hasznosítására Szibériában? — Nyngat-Szlbérlában 1-2 kilométer mélységben van egy óriási hévízmedence, amely töbh száz kilométer hosszá. A geológusok itt 50—100 C-fokos meleg vizet találtak. Egyes kerületekhen a víz hőmérséklete eléri a 140 fokot is. Tyumeny területén például már most napi 200 ezer köbméter meleg víz nyerhető. Egészen reális tehát, hogy Omszk városát átállítsák a föld alatti vizekből nyert hőellátásra. Omszkban 2—2,5 ki-1 lométer mélységben 00 fokos víz található. —Különösen nagy gyakorlati jelentőségűek a Léna és a Jenyiszej folyók között, s a Jana, az Ingyigirka és Kolima északi folyók medencéiben található termálvizek. Ezekben a kerületekben a termálvizek felhasználása lehetővé teszi az értékes ásványi kincsek kitermelésével kapcsolatos fontos feladatok megoldását. — A kelet-szibériai kerületek közűi a meleg vizek mezőgazdasági hasznosítása szempontjából a Bajkál-vidék perspektívája a legjobb. A számításokból kitűnik, hogy ha a Bajkál-vldék vizeit csn- pán a hőszolgáltatási rendszereken hasznosítják, évente 700 ezer tonna fűtőanyagot lehet megtakarítani. E körzet föld alatti vizelt már most felhasználják a melegágyak, egyes mezőgazdasági objektumok, fürdőhelyek, üdülők stb, fűtésére — fejezte be válaszát Lomonoszov kandidátus. (PP)
