Új Ifjúság, 1977. január-június (26. évfolyam, 1-26. szám)

1977-04-12 / 15. szám

5

B

eszélgetésem Timur Iszmailov- val egy kérdéssel kezdődött, ö tette fel, ö Is válaszolt rá: „Mi a hasonlatosság a tudomány és az emberi élet között?“ „Születéskor e- gyik Is, másik Is sokat ígér, s mindkettőnek az érettsége azzal mérhető le, miként váltja be Ígéreteit.“

Timur Iszmallov, a műszaki tudományok doktora s a bakul Kaszpi] tudományos-termelési központ Igazgatója. A földön alkalmazza a kozmosz-kutatás eredményeit. „A kozmosz helye Itt van a Földön“ — hajtogatja mindegyre, mintha valaki u- nos-untalan kétségbevonná Igazságát. És gondolatmenete így folytatódik: „A világűr nem valamiféle mennyország, hanem rideg semmi. Megkérdezheti bármelyiket a kozmosz sztárjai közül, Nylkolajevet, Popovicsot, Leo- novot, Gorbatkot vagy bárki mást. A mennyország Itt van a Földön. Igaz, egyelőre — hogy úgy mondjam — csak egy darabkáját használjuk a kozmosznak. Ml, azaz a ml központunk.“

Aztán kiderül, hogy a „központ“ voltaképpen szét van szórva, és nemcsak számos helységbe, hanem különféle közegekbe: a földfelszínre, a föld alá, a tengerre, a víz színe alá, a levegőbe, sőt a világűrbe is. A földön — a technika legújabb vívmányait megtestesítő készülékekkel-mű- szerekkel ellátott laboratóriumok tormájában, a hegyekben és síkvidéken, föld alatti barlangokban, a vízen — tengereket és óceánokat szelő hajókban vagy tengeralattjárókban, a levegőben, szuperszónlkus gépeken, a kozmoszban Meteor-típusú műholdak vagy (mint akkor, múlt év szeptem herében) a Szojuz—22 űrhajó vezérfülkéjében. Ezek azok a „pórusok“, a- melyeken keresztül a kozmoszt a földre hozzák, hogy az ember javát szolgálja. ,

De mégis hogyan? Az út mint látható, nem annyira hosszú, mint inkább tekervényes. Vendéglátóm asztalán a kisméretű rádióadó-vevő jelezni kezd, vételre állítást kér. „Mindannyian szerencsésen feljutottunk az leSO-es magaslatra. Kezdjük lerakni a lovakról a készülékeket. Várjuk a közbeeső adatokat. Azat Husszelnov geológus“.

Egy hegytömböt vizsgáltak Azerbajdzsánban. A közbeeső adatok pedig azok a bizonyos blp-blp-ek, amelyeket a Meteor-piűhold közvetít. Akkor éppen a Kaukázus fölött haladt el, s a magassági repülőgép, amely követte pályáját, és átvéve a jelzéseket, rádiótávírón továbbította őket a számítási központoknak, hogy azok — megfejtve — eljuttassák a hegyekbe. „Itt lehet fúrni“ — jön az üzenet. A kutatás célja: meghatározni a

pedéseket mutattak ki. Elemzésük arra a kétségbevonhatatlan megállapf- tásra vezetett, hogy Azerbé^dzsáp é- szaknyugati részében nagy vasérc- -tartalékok vannak. Ugyanennek a térképnek köszönhetően dolgozták ki bizonyos erősségű földrengésnek teljes biztonsággal ellenálló épületek tervét.

L

masszívum haszonérc-tartalmát. De miért a kozmoszból?

Mert a nagy dolgok csak nagy távolságból láthatók.

Az egyik legelső eredményük: Timur Iszmallov térképet helyez elém — fénykép és kézlrajz keveréke. Műhold segítségével nagy tektonikus reA központ most egyedülálló kísérletre készül; a kozmikus Információk gyakorlati alkalmazására a mezőgazdaságban. Közvetlenül a kozmosznak rendelnek alá egy hatalmas kiterjedésű búza- és gyapotföldet, amely nagy, azerbejdzsáni és Stavropol tartományi területeket ölel fel. A műholdról érkező adatokat nedvesség- -prognózlsra, hömérsékletváltozás, növénybetegségek kimutatására, a vetések állapotának meghatározására használják. A prognózisok rendkívül gyorsan és Igen nagy valószínűséggel állíthatók fel.

Miközben beszélgetünk a kozmosz— légierő — hajó — tengeralattjáró

— számító központ bekapcsolásával egy Meteor műhold jelezte, hogy a Kaszpl-tengerben nagy heringrajok bukkantak fel (létezésüket még csak nem is sejtették). Azonnal intézkedtek e halrajok védelme ügyében, külön plankton-övezeteket létesítettek .számukra, hogy biztosítsák táplálékukat, szaporodásukat, s megszervezték az értékes hal ésszerű kitermelését.

Ugyancsak a Meteor műhold közvetítette, hogy a Kaszpi-tenger fölött o- lyan légörvények vannak kialakulóban, amelyek orkánná erősödnek. A tengeren levő hajókat figyelmeztették a készülő viharra, s így elkerültek minden balesetet, a parttól több mint tíz kilométerre levő Neftjannije Kamnl kőoldjvároska fúrótornyainak, védőberendezéseit pedig megerősítették.

„Ha kiszámítanánk, hogy csupán Azerbajdzsán SZSZK-nak mennyi hasznot hoz a kozmosz — az összeg százmilliókra rúgna. Egyelőre. De ha arra gondolunk, hogy ha nem hozták volna 8 Földre a kozmoszt^ mindez megvalósíthatatlan marad ... Aztán meg. Ismétlem, mi csak egy darabká- § ját használjuk a világűr-tudomány vívmányainak. És meg kell mondanom, hogy a világűr-tudomány beváltja ígéretét“.

...Eszembe jut egy beszélgetés Alekszej Leonov űrhajós-pilótával; néhány nappal a Szojuz-Apollo közös űrkísérlet után zajlott le. „A kozmosz embertelenül rideg. Kétszer volt részem csöppet sem vendégmarasztaló, hideg sötétségből, a körülöttem tátongó semmiből. Az ember a világűrben jön rá, a kék Földet nézve, hogy ha létezik mennyország, akkor az a ml bolygónk. Itt a Földön pedig élvezni kell ezt a mennyországot: a gyapotgumó makulátlan fehérségét, a ropogósra sült kenyér bódító Illatát, a tenger végtelen kékjét, a benne fürdő tekintetet. És ezért érdemes a Földre hozni a kozmoszt. Az emberek által, az emberek javára.“

ROHAM A BRIT OROSZLÁN ELLEN

INVÁZIÓ

A CSATORNÁN ÁT

Ä La Manche-csatorna kontinens felöli országainak lakösal, belga, holland és francia turisták — az angol font zuhanása óta Inváziós hadseregeket megszégyenítő gyorsasággal „foglalják el“ Angliát, elsősorban annak áruházait, üzletelt.

E sorok írója a belga televízió egyik forgatócsoport-. Jávái járta meg az Ostendoí-Dover közötti utat, melynek emlékképeit szardínlásdoboz telítettségű hajón egy majdnem agyontaposott filmoperatőr össze-vissza rángatott kamerájának képei mutatták be a tévé nézőinek, tek óta telt házat jelentenek. Ostende, Calais, RotterA szigetország felé tartó repülő- és vízi járatok he- dam kikötői egy valahonnan valahová menekülni akaró többezres tömeg gyűjtőhelyéhez hasonlítanak pedig ezúttal senki sem menekül — hacsak nem a pénzétől.

A túlsó pwrton, a hagyományosan hűvös (nem udvariatlan!) angolok, a font értékének csökkentésével e- gyenes arányban vesztették el a büszkeségüket Is. A holland és a belga pénz — egyelőre — jobban állja a gazdasági válság viharait, s így a kontinensről jövő turisták szívesen látottak a hajdan büszke Nagy-Britta- nla területén. A pénz ördöge hihetetlen tréfás jeleneteket rögtönöz. Húsz évvel ezelőtt például senki sem képzelte volna el, hogy a Londontól délre fekvő Southend és Rombord városkák tanácsosai a repülőtéren személyesen fogadják a „mélyen tisztelt“ külföldit, és egy „vlgécet“ megszégyenítő buzgalommal csalogatják őket városuk üzletnegyedel felé — bízva benne, hogy a látogatók náluk hagyják a pénzüket. A „derék“ turisták szemlátomást élvezik ezt, s most bosszút állnak az elmúlt századok ősein esett gyakori angol megaláztatásért, mert .,horrlblle dlctu“l még alkudni is mernek.

Az Inváziós sereg vlsszaútja — a cipelt áruhalmazok miatt — gyakran botrányba fullad. S aki kincsével — szerencsével — átkelt a csatornán, saját országa vámosaival keveredik komoly „belharcba“. Itt pedig már vesztesként hagyja el a csatateret... (

(som)

4 szerelem köztudottan vak, de a- zért a szerelmesek is szoktak újságot olvasni. S ha arról értesülnek belőlük, hogy esztendők óta 30-31 válás jut 100 házasságra, akadnak köztük is, akik elgondolkoznak, S bár szerelmük változatlanul lángol, s nagyon bizonyosak benne, hogy velük i- lyesmi nem történhet meg, az is eszükbe jut, hogy mások annak idején épp - így egy leendő házaspár a „házasság vége.

„Most legalább látjuk, hogy mások milyen hibákat követtek el, s igyekszünk majd ezeket a hibákat elkerülni“ — így egy lendö házaspár a „házasság Iskolájának hallgatói közül. Különben mindketten nagyon fiatal munkások, a lány még szakmunkástanuló, sa fiú bizonyítványán is alig száradt meg a pecsét.

A házasság iskolája Magdeburgban (NDK), a tanítók házában működik. EMEG LEHET TANULNI?

azzal igyekeznek lebeszélni, hogy a szomszédok még azt hiszik, valami nincs rendben annál a férfinál, aki ilyen oktatásra szorul, ahelyett, hogy gyakorlati tapasztalatokat szerezne. Bizony, nem kevés még azoknak a száma, akik szerint a házasságban a férfi az úr, s az asszonynak alkalmazkodnia kell, jól el kell látnia a családját, és akkor minden rendben van.

Csakhogy a tapasztalatok szerint éppen ez a felfogás tesz tőnkre sok házasságot. Az NDK-ban a bontókeresetek mintegy háromnegyedét az asszonyok adják be. Az egyenjogúság következménye ez? „Dehogy — magyarázza egy iskolába járó vőlegény —, éppen ellenkezőleg, azt mutatja, hogy a családban még nem érvényesül az egyenjogúság, és ezt a nők, nagyon helyesen, nem tűrik, inkább elválnak.“ S maga részéről bizonyos benne, hogy nemcsak „iskolai" felszólalásaiban tesz hitet a két nem

A házasság iskolája az NDK-ban

redetileg a helyt egészségügyi felvilágosító központ tartott itt, e témával kapcsolatos előadássorozatot. Sigrid Schmitt, aki jó munkát végzett a fövendő házasok egészségügyi és szexuális tájékoztatása terén, úgy tapasztalta hogy ez édeskevés a jó házassághoz. Végül is egy család életéhez nemcsak az ágy tartozik, nemcsak a gyerekek születése-nevelése. A házasság nem elsősorban orvosi kérdés.

A magdeburgi jogászok, pszichológusok, társadalmi szervezetek őrömmel üdvözölték ezeket a gondolatokat és megszületett a „házasság iskolája“. Persze semmi köze sincs a régi háztartási tanfolyamokhoz, és nem korlátozódik orvosi felvilágosításokra. Háztartási tudnivalókra is kitérnek ugyan, ám mindenekelőtt az együttélés társadalmi oldalairól van szó. „Megelőzés a jelszavunk — mondja Sigrid Schmidt. — S ha nehezen is lehet elmondani, miért boldogok a boldog házasságok, arról sajnos vannak tapasztalatok, miért mennek tönkre azok, amelyek tönkre mentek."

Közkedveltek a tanfolyamok. Körülbelül ugyanannyi férfi hallgatójuk van, mint nő. Igaz, a beszélgetéseken kiderül, hogy amíg a lányos mamák szívesen veszik, ha gyermekük házassági iskolába Jár, a fiúgyermekek szülei sokszor nem értik a dolgot. S gyermeküket

egyenjogúsága mellett, hanem ha a fe- gyességből házasság lesz akkor is így vélekedik.

Szavaira helyesel egy társa, aki nemrégiben vált el, s egyelőre nem szándékozik újra nősülni, de eljár az előadásokra, hogy utólag megtudja, miért lett a sírig tartó szerelemből csak négy legfeljebb két évi boldog házasság. S ismét egy pár — ők azért jöttéje, hátha mégsem kell elválniuk. Nagy szerelem volt, egy éve élnek együtt, de úgy érzik, elég volt, pedig nagyon szeretik egymást. Csak éppen nem tudnak e- gyütt' élni. Talán ebben az iskolában sikerül ráfönniük, hogy lehetne mégis.

Persze nincs vizsga az iskolában. Itt aztán mindenki valóban az életnek tanul, a közös élet kialakításának. Amihez hiába ad meg az állam minden segítséget, hiába javítja meg a lakáshelyzetet, és vezette be a házassági kölcsönt, szaporítja a gyermekintézmények számát, teremtette meg a korszerű, haladó családjogi törvényt, ha a házasfelek közötti harmónia megromlik.

Az iskola tanárat nem győzik magya* rázni: ki-ki maga felelős az életéért. A bajok ott kezdődnek, amikor házasfelek azon vitatkoznak, ki a felelős kettőjük közül, hogy nem olyan szép a házasélet, mint ahogy a nagy szerelem idején elképzelték...

—

mo\

ŐRSÉGBŐL

Nagyon eredményesnek mondható a csehszlovák külügyminiszter ázsiai körútja. Bohuslav Chnoupek visszatérése után pozitívan nyilatkozott tárgyalásairól. Megemlítette, hogy Pakisztánban először járt Csehszlovák külügyminiszter. Ebben az országban egyébként kulturális együttműködési egyezményt írt alá külügyminiszterünk. Bohuslav Chüoupek a Szövetségi Gyűlés legutóbbi ülésén is felszólalt, s ). Kalkiis képviselő kérdésére válaszolva rámutatott arra, hogy az emberi és szabadságjogoknak a társadalmi rendszerek közti különbségekből eredő éltérő értelmezése, semmiképp sem lehet ürügy a más államok belügyeibe való beavatkozásra, mert ez ellenkezik az ENSZ alapokmányával, mind az érvényes nemzetközi normákkal. B. Chnoupek leszögezte; „Mindazoknak, akik az emberi jogok kérdésével visszaélve nyíltan he akarnak avatkozni más államok belügyeibe. — mégha ennek az ellenkezőjét állítják is — tudatában kell lenniük, hogy gátolják és aláássák a nukleáris korszak egyedüli alternatíváját, a feszültség enyhülésének folyamatát. •

Hosszabb afrikai körútja után néhány európai szocialista ország meglátogatására éTRezett Fidel Castro. Lapzártunk időpontjában Moszkvában tárgyal. A szovjat és kubai vezetők a két ország testvéri együttműködése továbbfejlesztésének kérdéseit vitatják meg. Leonyid Brezsnyev és Fidel Castro eszmecserét folytatott a nemzetközi élet időszerű kérdéseiről, a feszültség enyhülési folyamatának elmélyítéséről. A találkozón leszögezték, hogy napjaink politikai törekvéseinek legjellemzőbb vonása a békeharc, valamint a nemzetek szabadságáért és függetlenségéért vívott küzdelem.

Az USA durva módon beavatkozik Jugoszlávia belügyeibe. Ezzel kapcsolatban a Nin című belgrádi lap beszámolt arról, hogy az Egyesült Államok belgrádi nagykövetsége egy e- lemzést készített Jugoszláviáról, és ezt az elemzést az amerikai kongresszus elé terjesztették, amely következtetéseket vont le és azt is meghatározta, hogy milyen helyzetnek kellene lennie Jugoszláviában, ahol „rekedtre ordítozzák magukat a nemzeti függetlenségről, az önállóságról és a független politikához való jogról.“ A Nin cikkírója felveti a kérdést: „Milyen jogcímen ítélkeznek mások felett, oldják meg azok belső problémáit, osztogatnak tanácsokat, gyakorolnak nyomást és befolyásolják mások magatartását. És végül milyen jogcímen ítélnek el másokat olyan dolgokért, amelyeket saját maguk követnek el?"

..Becsületes magatartásra van szükség“ címmel az Izvesztyija kommentárt közöl Cyrus Vance amerikai külügyminiszter látogatásának eredményeiről. A cikk többek között megállapította, hogy a Szovjetunióval nem lehet komolytalanul tárgyalni, csupán becsületes, az egyenlőségen alapuló egyezmény megkötésére hajlandó. Ha Washingtonban megértik ezt, és ha szándékaik őszinteségéről többizben elhangzott nyilatkozataikat a problémák megközelítésében tanúsított becsületes magatartással támasztják alá, akkor Vance látogatása betöltötte a feladatát. Mint ismeretes, 1977. októberében lejárt a stratégiai támadófegyverek korlátozásáról kötött első megállapodás. Ezért kell most e- rőfeszítéseket tenni a megbeszélések második fordulójának folytatása érdekében. A Szovjetunió a maga részéről kész a nehézségek ellenére Is türelmesen megkeresni a kölcsönösen elfogadható megoldást.

A Közel-Kelet problémáinak rendezése igen sürgető feladat. Mint tudjuk, a Szovjetunió következetesen támogatja a palesztin nép jogos követeléseit, és síkra száll az egész térség országainak biztonsága érdekében. A rendezéshez szükséges azonban az is, hogy Izrael kiürítse azokat a területeket. amelyekhez az 19B7-es háború során jogtalanul jutott. Közel-Kelet kérdéseiről tárgyal egyébként Jasszer Arafat, a palesztl- niai Felszabadító Szervezet elnöke Moszkvában, Szadat egyiptomi elnök pedig Washingtonban.

HBTED