Új Ifjúság, 1977. január-június (26. évfolyam, 1-26. szám)

1977-03-29 / 13. szám

8

Forgatókönyvíró

Könyvek közé született, és a kínálkozó alkalmat jól kihasználta.

— Már gyermekkoromban is Tolsztoj, Dosztojevszkij, Turgenyev és a francia realisták műveit olvasgattam — kezdte a beszélgetést Klimits Lajos, a Csehszlovák Rádió magyar föszerkesztöségének rendezője.

A sok olvasás miatt persze sok egyebet elhanyagolt, — például a matematikát.

— ütödikes gimnazista koromban a matematika tanára behívatta anyámat az iskolába, és azt táilcsolta, vigyen valahová máshová, mert engem csak a könyvek érdekelnek. Nem a tankönyvek, inkább a szépirodalom A tanulmányi előmenetelem — kivált a matematika terén — nem volt a legjobb.

A Pitagorasz-tétel helyett Csehov drámái érdekelték őt.

— Többször is elolvastam a Ványa bácsit, Ivanovot, a Cseresznyés kertet, a Három nővért, a Sirályt.

A drámák iránt érzett vonzalom csakhamar egyéb téren is megnyilvánult.

— Egyre jobban vonzódtam a világot jelentő deszkákhoz, de nem színészi, hanem rendezői vonalon. Már középiskolás koromban felvetődött bennem a gondolat, hogy valami színmüvet kellene írnom. A bratislavai Népmüvelődési Központban létrehoztunk egy színjátszó csoportot. Főképp agitáltunk, esztrádműsorokat rendeztünk. Akkoriban még nagyon kevés volt a bemutatható anyag, azért mi magunk is megpróbálkoztunk az írással. Hogy mi volt az én első próbálkozásom? A elmére már nem emlékszem, de azt tudom, hogy vidám jelenetek voltak. Arra sem emlékszem, milyen sikerem volt velük, de akkor érlelődött meg bennem a gondolat, hogy az érettségi után jelentkezem a színművészeti főiskolára. Így is történt. Felvettek, pedig már akkoriban nagy volt a jelentkezők száma. A mi évfolyamunkban háromszáz jelentkezőből hatunkat vettek fel, mégpedig rajtam kívül )án Soloviöot, Karol janCuSeket, Éva Galandovát, dr. Marián Mikolát, hatodik társunk útközben lemaradt. Rudolf Mrlián doktor színházi kritikusi osztályába kerültem, de nem sokáig maradtam a többiekkel, külföldi ösztöndíjra ajánlottak. Választhattam Moszkva és Budapest között. Én Budapestet választattam, s a második félévet már Gyárfás Miklós és Bacsó Péter osztályában végezhettem a budapesti Színművészeti Főiskolán. Igen erős évfolyamba kerültem, egy osztályba jártam Deme Gáborral, Lendvai Györggyel, Bodnár Sándorral, Gere Marával, Tóth Erzsivel ás másokkal, a szlnésztagoza- ton velünk egy évfolyamba tartozott Törőcsik Mari, Meggyes! Mária, Garas Dezső, Fülöp Zsigmond és Bodrogi Gyula. Tanulmányaim utolsó évét ismét a bratislavai főiskolán végeztem. A diplomamunkám jelentette első drámámat; egy abszurd játékot írtam. Tömböl szaki és a negyven Penész elmen. A főiskola után első munkahelyem a Csehszlovák Rádió volt, mégpedig dramaturg és rendezői szerepkörben. Főiskolás koromban néhány hónapig a komáromi Magyar Területi Színházban 1 működtem.

Hát így kezdődött. És miképp alakult Klimits Lajos pályafntása addig amíg forgatókönyvlró is lett? Hogyan jutott el első tévéfilmjéig, amely most van készülőben.

— A rádióban szorgalmasan Írogattam a hangjáté- kokat. Volt némi gyakorlatom, hiszen előzőleg már több ilyen játékot fordítottam csehböl, szlovákból, sőt oroszból is, dramatizáltam is, így hát kitanulhattam a mesterséget. A hangjátékok után színdarabok következtek. Négy színdarabot Írtam, mégpedig a Csodálatos furulya című mesejátékot, a Véres pünkösdöt, a Szúnyogpusztát, és a Gyilkosság Harcsáson című darabokat. Most készítem újabb darabomat, a Nagypapát, ez két részes dráma.

Hangjátékokon, színdarabokon át jutott el a filmfor- gatókönyvhöz.

— Amikor megszületett a végleges döntés, hogy a hatodik ötéves terv keretében falépül a dunai erőmű, felötlött bennem a gondolat, hogy ezzel kapcsolatban kellene Írnom egy tévéjátékot, hiszen ez az építkezés szocialista építésünk egyik legnagyobb szabású vállalkozása.

A gondolatot csakhamar tett követte, Klimits Lajos megírta a Sebes sodrás forgatókönyvét. A Duna árterének festői környezetében játszódik le a történet. Megkezdődnek a dunai erőmű építésének előmunkálatai. A nagyszabású építkezés persze bizonyos áldozatokat kíván. Azok, akiket az új, a fejlődés érdekében ki kell telepíteni lakóhelyükről, nem mindnyájan értik meg a fejlődés szükségszerűségének következményeit. Az embereket érzelmi szálak kötik lakóhelyükhöz és bár tudják, hogy új, modern lakásokba költözhetnek, nehezen válnak meg a régi életmódtól. A köz javát szolgáló ú- jat áldozatok nélkül létrehozni nem lehet. Az emberi konfliktus drámai eseményben csúcsosodik ki, de az élet balad tovább, a maradiságot felváltja a mai kor követelménye: a régi helyén épül az új világ. —os.

Március a könyvek hónapja, s egyben a könwktállí- tásoké is. Láthattunk néhány szép kiállítást, láttunk sok szép könyvet Például az Egyetemi Könyvtárban. Ott éppen az utolsó simításokat végezték a kiállítási teremben már készen várta a látogatókat a Pallas Kiadóvállalat legszebb kiadványainak gyűjteménye. Kérdéseinkre készségesen válaszolt Dráö Tibor, a Kiadóvállalat dolgozója.

— Szépek a képzőművészeti könyvek, valólwn nagy javulás tapasztalható minőség tekintetében is — dicsérem a kiállított anyagot ízlésesek, ktllalakiuk Is tetszetős. Díszítésül néhány festmény szolgál, főképp a- zoknak a képzőművészeknek az alkotásai, akiknek monográfiáit kiadta a Pallas.

— A polcok nem egészen megfelelőek, — mentege- tödzik Dráö Tibor, de tetszetősen sorakoznak rajtuk a könyvek Sorra vesszük őket. Március első felében a Művészetek Házában kiállított könyvek között Is meg- csDdálbattuk a Pallas kiadványait, az Egyetemi Könyvtár kis termében meghittebb a hangulat, jobban érvényesülnek a képzőművészeti könvvek színes borítólapjai, grafikái.

— Ez a kiállítás a kiadó munkálkodásának kis keresztmetszete — tálékoztat a Pallas tevékenységéről DráC Tibor. — Talán elsősorban arra kellene kitérnem, ml is a kiadó hivatása. A felszabadulás után történt az első kísérlet olyan kiadóvállalat létesítésére, amely kizárólag képzőművészeti könyvek kiadásával foglalkozik. Addig képzőművészeti kiadványok alig jelentek meg. Közvetlenül a felszabadulás után jött létre a Szlovák Képzőművészeti Alap mellett a Tvar kiadó. Ennek a feladatkörét később a DIELO vette át, majd az 1969- es évben ugyancsak a Szlovák Képzőművészeti Alap mellett létesült a Pallas, amely igyekezett bővíteni a képzőművészeti könyvek kiadási tervét. Sajnos, hiányoztak a tágabbkörű munkához szükséges feltételek, és csak 1974-ben "lettek lényegesen jobbak, amikor Is a Pallas teljesen különvált. És az eredmények nem is várattak sokáig magukra. A jelentős minőségi változásra a szélesebb közvélemény is felfigyelt. Ettől az idö"- től kezdve aztán a kiadás terén is érvényesült a megfontolt, céltudatos munka.

A felszabadulás utáni Időszakban egyre nagyobb a képzőművészet Iránt az érdeklődés. A fiatalok szeretik a szépet, szeretik a szép alkotásokat, szeretik a szép könyveket. A kiállítási teremben sok a fiatal, lányok és hűk. Többnyire főiskolások, de középiskolások is akadnak közöttük.

DráC Tiborral folytatjuk a beszélgetést.

— Kiadóvállalatunk tevékenysége elsősorban a következő csoportokra tagozódik: A kis galéria. Portrék, Képtárak. A világ művészete, A képzőművészet barátainak könyvtára. Az elméleti Irodalom könyvtára. Albumok. Ex libris-ek, Bratislava emlékművel Ez a csoportosítás talán némi magyarázatra szorul. A kis galériában olcsó kiadásban népszerűsítő munkákat jelentetünk meg jelenlegi képzőművészetünk jelentős képviselőiről. Főként a fiatal olvasóink tálékoztatására a Jövőben ezt a kiadásunkat kiterjesztjük az egész világ jelenlegi és régi képzőművészetére is. A Portrék (Profilok] az igényesebb olvasókat elégítik ki, ezek a könv- veink részletesebb tájékoztatást nyújtanak egy-egy élvonalbeli művészünk életművéről A monográfiák galériája a világhírű képzőművészek alkotásait ismerteti. A képzőművészetek barátainak könyvtára egyes képzőművészeti ágazatokat ismertet, egyben felöleli a képzőművészet irányait, az elméleti irodalmi könyvtár a képzőművészet esztétikai és etikai kérdéseivel ismerteti meg az olvasókat. Albumaink jelentősebb grafikusaink munkált mutatják be.

Egy kis szemle során saját szemünkkel győződhetünk meg a Pallas’ szélesskálájú kiadási tevékenységéről. A polcokon sorakoznak a könyvek: Lőrlncz, Fulla, Milly, NemClk, Medvecká, Holéczyová, Mudroch, Sno- pek művészetének ismertetői egyéb jelentős képzőművészeti tájékoztatók társaságában. Érdemes megtekinteni a kiállítást, érdemes belelapozni a kiállított könyvekbe, és érdemes megvenni is őket. —s—

KÉZIMUNKÁZÓK

Mit csináltak a bélyl lányok, asszonyok télen? A- mikor Bélyen ezt kérdeztem mindenki egyöntetűen válaszolt: kézimunkáztak

Munkájuk eredményét, a legszebb és legjobban sikerült kézimunkákat a napokban a hnb épületében ki is állították Ennek nemcsak a faluban, hanem a környéken is nagy sikere volt, és még a szomszéd falukból is akadt látogató. Mint Hollk Jánosnétől, a nőszervezet e- gylk tagjától megtudtam, nem az első eset, hogy a bélyl nők bemutatják munkáikat, már tavaly Is rendeztek hasonló kiállítást. Jelenleg húsz nő százhuszon- két munkája látható a két apró szobában. Látható itt suba, hímzett terítő, abrosz.

törülköző, párna, s természetesen ;a legjobb munkák — a látogatók szavazataik alapján — díjazást nyernek. A kiállítás, a ké- zimunkázás előzményeképpen el kell mondanom, hogy a helyi nőszervezet már régebbtől szervez az asszonyok részére varró tanfolyamot, sőt mi több, az utóbbi Időben a • falu lányai, asszonyai hetente egy alkalommal összejönnek, varrnak, énekelgetnek és egymástól eltanulják a különféle hímzést mintákat, módokat.

A bélyl ügyes női kezek munkái minden bizonnyal jövőre is megtekinthetők lesznek.

' Szöveg é^ kép:

Százötven éve született DIONYZ §TÚR

A szlovák tudományos élet nagyja, Dionyz Stúr a fos tői Beekú vár alatt született, apja szegény tanító volt. 1827 április 2-án, százötven éve látta meg a napvilágot. Modrában és Bratislavában tanult, s már diákkorában kitűnt rendkívüli érdeklődésével a geológia iránt, ős egyik diáktársával együtt vizsgálgatta a Kis-Kárpátok kőzeteit. Mint diók értekezést írt a Bratislava-környé- ki kőzetekről, amiért ösztöndíjat kapott. Ez lehetővé tette, hogy tovább tanulhasson a híres Selmecbányái akadémián, ahol sok kellemetlensége volt öntudatos szlovák gondolkodása miatt. Neve azonban már szak- kernkben ismert volt, s mikor Bécsben megalakult a földtani Intézet, Wilhelm Haidinger meghívta őt oda. Már 1857-ben ő volt az intézet igazgatóhelyettese, majd 1878-ban pedig az igazgatója. Bécsben halt meg 1893 október lü-én. Végrendeletében 15 000 forintot, hagyott azon szlovák diákok seeélyezésére, akik a természettudományi szakon akarnak tanulni.

Rövid visszaemlékezésünkben nincs módunkban felsorolni tudományos munkásságát. 1859-bep könyvet a- dott ki a fajok eredetéről, amelyben azonos megállapításra jutott Darwinnal. Stúr állította össze Felső-Ma- ,gyarország első szlovák térképét, és kőzetgyűjteménye a mai Banská Stiavnica-i múzeum földtani osztályának alapját képezi. Joggal viseli tehát a felszabadult hazában — mely nagyra értékeli tudományos munkásságát — az ö nevét a legnagyobb földtani intézet. Mártonvölgyi László

KATIA MANN; Megíratlan emlékeim

le közénk és meséli, mint szoktál..

József Attila: Thomas Mann üdvözlése}

Nem vagyok módszeres olvasó. Jól Ismerem ugyan a régi és mai Irodalmat, odafigyelek minden rezdülésére, ennek ellenére Inkább csak azt olvasom el, amit elém sodor a véletlen. Viszont, ha már egyszer valamiről hallottam, akkor tűvé Is teszem érte az országot.

így voltam Katla Mann Megíratlan emlékeim című könyvével Is, amely a Tények és Tanúk című sorozatban jelent meg a Magvetőnél. Előbb elolvastam belőle az egyik folyóiratban egy részletet, s aztán anélkül, hogy tudatosítottam volna elkezdtem keresni. Végül rábukkantam, s micsoda csemege volt! Katia Mann ugyanis i- gazl elbeszélő, olyan természetesen és magától értetődően mesél, mint a- hogy az ember egy jő baráti társaságban mondja a történeteket. Igaz, a könyv tulajdonképpen így született.

A tv kamerái előtt mondta el először a könyvbe foglalt élettörténetét.

Ezenkívül természetesen más is található ebben a könyvben. Valami o- lyasmi, amiből egy író ember és az átlagolvasó is többet tanul, mint bármely más mélyen szántó elméleti 1- rásból. Katia Mann Thomas Mann józan, okos és mértéktartó özvegye kilencven évesen olyasmit tett, amire ritkán van az életben és az Irodalomban lehetőség: felvillantja a mű és a

valóság közötti kapcsolatot. Azt a valamit, amit talán a legnehezebb meglesni s ami mindig is a leglzgatóbb élet és művészet lesz a földön.

Katia Mann ugyan nem tesz egyebet, minthogy elmondja az életet, de közben arról bészél, hogy ekkor és ekkor. Itt és itt voltak, Így és így éltek, s elmondja azt is, hogy mit és mikor írt Thomas Mann. Esetleg még ^annyit fűz hozzá, hogy ennek vagy annak az alaknak, regényhősnek, cselekménynek ki Is volt a modellje. Hogy mást ne említsek, hadd utaljak Itt Naphára, a Varázshegyből, akinek, mint Katia Mann állítja Lukács György volt az Ihletője. Thomas Mann talán csak egy órányi 1- deig látta, s megragadta a figyelmét. Később anélkül, hogy tudatosította volna, felmerült az emlékezetéből, és szavakba öntötte.

Mindez természetesen azért Ilyen érdekes, mert Katia Mann kilencven éves koráig halasztgatta emlékeinek az elmondását. Mindig szívesen mondogatta, kell hogy legalább valaki legyen a családban, aki nem ír. Az volt az elmélete, hogy nem élhet vissza „státuszával", az élet ajándékával, azzal, hogy a véletlen Thomas Mann hitvesévé, megértő és okos feleségévé rendelte. Dehát, ez csak elmélet volt. Olyan elmélet, amelyről a hirdetője is tudta, hogy előbb-utóbb fel kell adnia, és kellő pillanatban fel Is fogja adni. Katia Mann megtette. 1- gaz, csak kilencven évesen és akkor is a körülötte élő gyer,ekek, u- nokák és rajongók ravaszkodása nyomán, de megtette, mert tudta, hogy nem viheti sírba ar titkát.

Az olvasó mindezt méltányolja, és hálás. Személyes és minden titkot tudó élménytársává avat Katia Mann, 8 mi szívesen osztozunk vele titkában. Ezután pedig még inkább szeretjük és becsüljük Thomas Mannt. Könyveit belopja a szívünkbe, s a- melyiket még nem olvastuk, ezután már Ismerősként vesszük kézbe, hiszen Katia Mann bemutatta nekünk.

Nos, ez a legnagyobb ajándéka ennek a könyvnek.

Van ennek a könyvnek azután még egy másik, nem eléggé méltányolható pozitívuma. Olyan tanú, aki egy e- gész korszakot világít be. Ez a korszak századunk első fele, s ezenbelül is különösen érdekes Hitler hatalomra jutása, az értelmiség egyik felének az árulása, s a másik felének pedig a megfutamodása, kénytelen e- migrálása. És erre bizony aligha találhatnák Katia Mannái jobb tanút. Ott él körülöttük Németország minden valamire való művésze és tudósa. (Csak néhány nevet a sok közül: Schönberg, Werfel, Einstein Mahler, Brecht, Döblin, Feuchtwanger stb.)

A könyvet különben Gergely Erzsébet fordította, és a fordítás nagyszerű.

Németh István