Új Ifjúság, 1977. január-június (26. évfolyam, 1-26. szám)

1977-03-29 / 13. szám

5 jelentős lelete Világra szóló Jelentőségű leletre bukkantak Egyip­tomban a prágai régészek Dr Mlloslav Verner- a Ká­roly Egyetem professzora, háromtagú cseh kutatócso­portjával engedélyt kapott az egyiptomi kormánytól, hogy Kairótól nyugatra és délnyugatra végigkutassa a piramisok körzetéi. — Már az előzetes szon­dázáskor sokat Ígérőnek tűni az a néhány négyzet­kilométeres terület — mondja dr Verner — Rá­bukkantunk Neferklrkaré fáraó feleségének, Chentka- wesenek a temetkezési he­lyére. Az 1. e harmadik év­ezredből, az ötödik dinasz­tiából fennmaradt lelet rendkívül Jelentős, mert a kilencven ismert, óegyipto­mi piramisról a szakembe­rek eddig azt hitték hogy körnvékükön már nincs to­vábbi felfedezni való. Már a második szondázáskor rá­jöttünk, hogy az úgyneve­zett masztaba sfrok Jelentős csoportja rejtőzik a romok alatt. Valamennyiben a kirá­lyi család tagjai és magas rangú tisztviselők feksze­nek Így bukkantunk rá többek között Cbekeretneb- te hercegnő sírjára A rablók éyezredekkel ezelőtt a hercegnő sírját is feltörték, de — félye a masztaba benmlásátöl — nem fosztották ki teljesen. Csupán a múmiát emelték tel a kibontott tető kis nyí­lásáig. és csak néhány ék­szeréi vitték el. Csak az a- rany érdekelte őket. Így a fekhely és a kamra fala kö­zött otl hagyták a herceg­nő személyes tárgyalt Ott találtuk miniatűr alahást- rom edényeit A mesés dí­szítéseken kíyül néhányon hieroglifák Is láthatók Kü­lönösen érdekes a jelképes, miniatűr varrószerszámok, a hét áldozati olé| alabást- rom táblája, a parfüm- és az arcfesléklégelv Négy további fekvőhely van a masztabában, a balzsnmozás nál kiemelt szervek részé­re A sírkamrát vörös a- gyagfestékkel díszítették, az ábrák és feliratok a her­cegnő nevét és rangját őr­zik — A szeptembertől Janu árig folytatott ásatás lele­teinek háromnegyed részét a prágai Nemzeti Múzeum kapja meg. egynegyedére az egyiptomi kormány tart 1- gényt Arra, amit hazahoz­tunk, a világ bármely mú­zeuma büszke lehetne Je lenleg az abasszírl Ptah *epssrsz-sír rekonstrukcló­j Jávái foglalkozunk amelyet hat nyáron át kutatott egy csehszlovák expedíció Ez az eddig feltárt legnagyobb masztaba amelyet az e­gylotoml kormány nemzeti emlékhellyé akar nvllvánf- tanl A feltáráson dr Vla­dimír Fiain vezetésével dol­goznak régészeink és az e- gvlptoml munkások. Ma már pontosan tudjuk: a ho­mok alól több tucat sírt ho­zunk felszínre. Angyal Magdolna A mikor Kolárovúbaii |Gután) a szolgáltatóüzemben jártam, Tóth József elvtárstol, az üze­mi pártszervezet elnökétől csak úgy szokásból niegkérdeziem; „Mi újság? Mire készülnek?“ Kissé meglepett, hogy így válaszolt: „Megkérdezzük a legilletékesebbeklöl, a fialaluktól.“ Önmagámban persze igazai adtam ne ki, hiszen a fiatalok a holnap gaz dái és, ha valakik illetékesek arról nyilatkozni, mi lesz holnap, elsősor ban ők azok. Nagy István kőfaragót, a SZISZ üzemi szervezetének volt elnökét nem lepte meg a kérdésünk; Mire készül nek? Tisztségéi átadta ugvan fiala labb társának, Kósa Pál autószere lőnek, de ő maga nem vált meg az ifjúsági szervezettől. — Most százan vagyunk — magya rázta. — de holnap már százhármán leszünk, mert új tagokat veszünk fel. További feladatunk a párttagjelöltek felkészítése. A múltkor négyet java Soltunk felvételre. Most további kél fiatal felkészítésével foglalkozunk. Közbeszólt a pártelnök: — Nem titkoljuk, mi tartaléksere günVnok tekintjük az ifjúsági szerve zetet, azért adtunk Nagy elvtársnak, mint ifjú kommunistának olyan párt­feladatot, hogy ezekkel a problémák kai foglalkozzék Az ifjúsági szerve­zet élete azonban nemcsak ilyesmiből áll. — Létkérdésünk, mit hoz a jövő? — mondta Nagy elvtárs. — Igaz, — helyeselt a pártelnök, — de létkérdés az is. hogy megházaso- dol-e.. Erre bizony elpirult Nagy elvtárs, és szabadkozva válaszait: — Édesapám 32 esztendős korában házasodnlt, én még nem vagyok any nyi, ráérek. Egyébként idős szüleim gondozása most nagyobb probléma. A pártelnök megnyugtatta: — Nem személyeskedni akartam, csak jelezni, hogy az ifjúsági szer vezetnek a szórakozási, találkozási lehetőségek megleremtésével is fog lalkoznia kell. Erre már megszólalt Angyal Mag­dolna könyvelő, az ifjúsági szervezel titkára is: — Rendszeres szinliázlálugatásukat szoktunk szervezni, kluhdélulánokal, sportversenyeket, kirándulásokat, véd nökséget vállaltunk az óvoda fölött. IBOB órai társadalmi munkál az üze mi bölcsőde építésén. Ez mind mind szórakozási és találkozási lehetőség. — Most azonban csak a jövőről szóljunk —, indítványozta a pártel­nök. S z I a d k y Ibolya, a személyzeti osztály dolgozója, az Ifjúsági szerve zet pénztárosa megjegyezte: — Ügy összefonódik a tegnap, a ma a holnappal, hogy nem könnyű csak a jövőről beszélni, a holnap már ma kezdődik, a mától függ. — Példákat kérünk! — szóltunk egyszerre többen is. En persze felje gyeztem a példákat. — Az óvoda fölötti védnökség any- nyit jelent, hogy ma kezdjük meg a játékok elkészítését, de hojnap kap- iév meg az óvodások. Ma szervezzük a színházlátogatást a holnapi előa­dásra. Tavaly a Magas-Tátrában járt egyik csoportunk, a másik balatoni kiránduláson vett részt. Az idén még nem tudjuk, hová megyünk, de ha ma döntünk, határozunk, akkor a holnap olyan lesz, ahogyan ma készülünk fel rá. Már döntöttünk, hogy a jó ifjú­sági munkájukért külföldi kirándu­lásra küldünk három fiatalt. C ö n- c z ö I Magdolna és Angyal Magdol­na a Szovjetunióba mennek. Nagy István elvtárs pedig Bulgáriába. Már hagyományos, hogy a körzeti asztali tenisz versenyt mi szoktuk megren dezni, a bajnokok és a mai szerve­zetünk tagjai, F U I ö p Miklós, K e r- lai György. Reméljük, az idén is... — Meggyőztek — mondtam, de ők csak folytatták a példák felsorolását. Szinte egymással versengve mondtak és éjabb példát. Szladky Ibolya Nagy István — Barátságot kötöttünk cseh fiata lakkal. Jönnek-mennek a levelek. Cí­mük: Morava nad Otrokovicí. Ebből a levelezésből baráti találkozó, köl csönös üzemlátogatás lesz. — Már most készülünk a nemzet­közi gyermeknapra. Szeretnénk vala mivel meglepni üzemünk dolgozóinak gyermekeit. Nem egyszerű ajándékra gondolunk. Az is lesz, és majd vala­milyen versenyt, vetélkedőt szerve­zünk számukra. — Az üzemi bölcsőde felépítése ... — A klubdélutánok ... — A sportversenyek ... — £s a munkaversenyi Ha nem is teljes és egész a jövő­kép, amit felvázoltak, de biztató, mert a gútai szolgáltatóüzem fiataljai nem bízzák magukat a véletlen sze­szélyére, nekik nem az a jelszavuk: „ahogy lesz, úgy lesz“. Ok tudatosan vállalják a jövőt, mely olyan lesz, a- milyenné formálják. A holnapra már ma felkészülnek. HAJDO ANDRÄS A szerző felvételei SZABÓ ILONA, a Bratisla- vai Magyar Gimnázium IV. C osztályos tanulója a Nyitrai Mezőgazdasági Főiskolán sze­retné folytatni a tanulmánya- It. Osztályfőnöke, Fullajtár Pé­ter tanár elvtárs is sokat se­gít neki, hogy megvalósíthas­sa céljait. Számára ez nem lesz nehéz feladat, mivel kitüntetett tanuló. Kedvenc tantárgya a kémia, s természetesen ebből Is sze­retne érettségizni. Szorgalma­san készülődik az érettségire. Szabad Idejében olvas, vagy zenét hallgat. Otthon, falujá­ban — Zsigárdon — tagja a Csemadok mellett működő Iro­dalmi színpadnak. Az osztályukban ő a tanul­mányt felelős. A SZISZ-szerve- zet aktív tagja. Azonkívül tag­ja a Csehszlovák-Szovjet Ba­rátsági Szövetségnek és a Vö­röskeresztnek Is. KOVÁCS KATALIN szintén a Bratislava! Magyar Gimnázium IV. A osztályának a tanulója, ö a vegyészeti főiskolára szeret­ne menni. Kati az osztályában a tanul­mányt felelős, nem Is csoda, hisz jeles tanuló. Osztályfőnö­ke, Dávid Béla tanár elvtárs, aki a vegytant tanítja nemcsak az érettségire készíti elő őt, hanem a felvételire is. ■ Kati részt vett a kémiai o- llmpián Is. Szabad Idejében sportol, olvas és zenét hall­gat. Tagja az iskola kézilabda­csapatának, a BZISZ-szervezet- nek és a Lenin-körnek. SZOVICS JUDIT Bratislava Takarékosan vagy gavallérosan H nagy a diákzseb? Mennyi zsebpénz Iw^van benne? Annyi, amennyire szüksége lehet egy kis-, vagy nagydiáknak? Any nyi, amennyire tehetősek a szülei, vagy any nyi, amennyi fogalomként egy szűkebb kőrnye zetben, egy osztályban kialakul? Eredményt munkát jutalmaznak-e a szülök a zsebpénzzel vagy magától értetődően jár? Mire költi a diák? Ki veszi a mozijegyet, a fiú vagy a kis lány? Vannak-e ma gavallérok? Hogyan lehet takarékosan beosztani? fis tgy tovább. A kimeríthetetlen kérdések helyett azonban lássuk inkább a válaszokat. — Milyen kortól természetes, hogy zsebpénzt kap a gyerek?'— A diákotthon egyik nevelő je sokéves tapasztalata szerint összegez. — Alig van olyan gyerek, akt pénz nélkül len ne. Azok a diákok, akik naponta bejárnak az Iskolába, általában naponta öt, tíz, húsz ko­ronát kapnak, a bentlakók pedig hetente na qyobb összeget. — Tizenhat éves a fiam — mondja az egyik anyuka — harmadik osztályos korától rend szeresen kap zsebpénzt. A nagyobb diákoknál az egyik mezőgazda sági szákközépiskola III, osztályában e kérdés röl érdeklődünk. Aki hetente egy ötvenest kap szégyellt bevallani, de az sem dicsekszik, aki százat kap. Végül kiegyeznek ötven hatvan koronában. — ez az osztályátlag. P. István édesapja szövetkezeti dolgozó, é desanyja háztartásbeli — kevesli a heti har­mincat, különösen azért, mert már a harma­dik ktsOccse is kap egy tízest hetenként. — Előfordul, hogy finoman „elkérem“ tőle, nekem jobban kell. Egy mozi egy kólával, plusz a cukrászda. Mások is költenek, nem árt ha több van. — Nekem száz koronám van minden hétre — mondja T. János. — Nekünk bentlakóknak ’óbb is kell, a mozin és büfén kívül egy kis süteményre, édességre. A szüleim szívesen ad vak, csak tanuljak. Többet kapnak-e a jó jegyekért, vagy ter­mészetes, hogy jár a zsebpénz? Egyhangú a válasz, természetes, mert mindenkinek van. A tó bizonyítványért, a jobb jegyért külön „pré mlum“ is dukál, de ismernek olyan példákat Is, amikor a nagylány zsebpénzét emelik a rendszeresen végzett házimunkáért. Vajon ezt helyesnek vagy károsnak tartják? Elvileg ká rosnak, mert nem a pénzért kell tanulni vagy atthos segíteni. Csaknem általános a heti egyszeri mozi. Ki vegye a mozijegyet? B. Ilona, az osztály leány 'agjai nevében fogalmaz. — Szerintem ma már nincs szükség a ga vallérkodásra, a dolgozó hők anyagilag füg­getlenek. Nem a férj tartja el az asszonyt, ve­gye meg a mozijegyei is külön a fiú, és kü lön a lány. Ebben az életkorban még nincsen olyan tartós barátság, hogy hosszú távon ki­egyenlíthetnék a kölcsönöket. — Azért hallgassák meg a fiúkat is — je­lentkezik ellenvéleménnyel B. András. Egy ti­zenhat-tizenhét éves „fiatalember“ imponálni akar, ha megveszi a kislány mozijegyét. A lá­nyokon múlik, elfogadják, vagy nem. P. István, aki minden héten elmegy egy­szer moziba, nehezen tudná fedezni a költsé­geket, s véleményével végülls az egész osztály kiegyezik. — Amíg a szüleim pénzéből élek ki-ki ve­gye meg a mozijegyet. Mi a véleménye erről a fiú édesanyjának? — Azt mondtam, alkalmanként meghívhatja moziba a barátnőjét. Később színházba Is meg­hívta, ez személyenként tizenöt korona, meg­egyeztünk, hogy ezt már a kislánynak kell a szüleivel megbeszélni. — Háromnapos kirándulásra ment az egyik osztály — emlékezik vissza az iskola egyik ta­nítója. -r Három nap — százötven korona, ez az általános tarifa. A diákok teljes ellátást kaptak. Megdöbbentő volt, amikor az egyik fiú kijelentette, hogy ötszáz koronát kapott. A ké­nyeztetésnek ez a formája ellenkezik az isko­lában megszokott elvekkel, és fölösleges. Mi tartozik a zsebpénz fogalmába? A tizen­hat éves fiú édesanyja válaszol. — Szükséges a szülők és a pedagógusok i- rányítása. Ha a fiatal ember Onrgaga kénysze­rül a pénz beosztására, jobban megbecsüli a család pénzét is, nem kíván erőn felüli kia­dásokat, ajándékokat. Egyébként az ajándéko­zást sem szükséges feltétlenül pénzzel meg­oldani. Karácsonyra elhatároztuk, nem nagyon költekezünk, de korábban már megvettem egy oárnaanyagot. fonalakkal. Ezt a subapárnát varrta ki titokban a gyerek, s nekem ez sok­kal szebb ajándék volt, mintha.^az apjától kért volna pénzt arra. hogy engem meglephessen. (és)

Next

/
Thumbnails
Contents